Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-09-26 / 39. szám

2. oldal. (39. szám) VESZPRÉMI ELLENŐR 1908. szeptember 26. iránt a kellő intézkedés megtörtént. Az alispáni jelentés hálásan említi fel, hogy Ádám Iván kanonok plébános Veszprém város barokk- korbeli képeit a múzeumnak ajándékozta. Az alispán javaslatára a megyegyülés jkvi köszö­netét szavaz a nemes ajándékozónak, az alis­páni jelentést pedig tudomásul veszi. Ezután névszerinti szavazással és ^ egy­hangúlag megszavazták a 3 egynegyed százalék székház-épitési és vasúti pótadót, a katona beszállásolási és az 1 százalékos előfogati pótadókat. Következett ezután a múzeumi bizottság előterjesztése az állandó vármegyei múzeumi épület létesítéséhez segélynek és a segélyösszeg fedezésére az 1909. évre 1 százalékos pótadó­nak megszavazása iránt Koller alispán javasolta, hogy ezt az j ügyet, tekintettel az idei rossz termésre, vegyék le a napirendről. A törv. hatósági bizottság nagy helyesléssel fogadta az alispán javaslatát, azonban felállott dr. Óvári Ferenc, s a napi­rendről való levételt ellenezte. Utal arra, hogy minő szépen fejlődött a muzeum 4 év alatt. A múzeumi bizottságnak sikerült 120,000 korona államsegélyt kieszközölni, mellyel a múzeumot fel lehet állítani, de a vármegye támogatására is szükség van. Arról van szó, hogy egy évre, kulturális célra egy kis összeget a vármegye is megszavazzon. Az egyes emberre ebből csekély teher hárul, mert például egy 40 holdas gazda 40 fillért, 120 holdas 2 koronát, mások pedig csak 5—10 fillért fognak fizetni. Csak 1—2 liter borral igyanak meg ebben az évben ke­vesebbet, s a pótadó kikerül. Más vármegyék is áldoznak kulturális célokra, áldozzon tehát Veszprém-megye is. Annak következtéoen, hogy a muzeum most a megyeházán van elhelyezve, a vármegye irattára a pincében penészedik, s nagy értékű iratok mennek tönkre, pusztulnak el. Különben is törvény rendeli a muzeum léte­sítését és fenntartását. Kéri az 1 százalék pót­adónak egy évre leendő megszavazását, tekintet nélkül az idei rossz térmésre, mert úgyis csak jövő évben kell fizetni. Dr. Körös Endre pápai tanár ellenzi a pótadónak a muzeum céljaira való megszava­zását. A muzeum egy holt kulturális intézmény. Iskolákra, óvodákra igen! De addig, mig me- ! gyénkben oly sok ember van, aki magyarul se Írni se olvasni, még beszélni sem tud, s mig a vármegyében a lelketlen nemzetiségi izgatás talpra talál, holt kulturális célra egy krajcárt sem szavaz meg. Dr. Kende Ádám: (pápai) Reflektál dr. Óvári szaváira, s azt mondja, hogy nem egyébb fikciónál, az 1 évre való megszavazás hangoz­tatása. Úgy leszünk ezzel is, mint más egyébb adó megszavazással. Nem egy évre lesz ez, hanem állandóan, mert hisz a múzeumot fenn is kell tartani! Egy fényes épületről van szó, melyet gondozni, tatarozni, őrizni kell Egy közbeszólásra reflektálva kijelenti, hogy ő nem tekint kicsinyes érdekekre, midőn a megyeház termébe lép. De igenis, dr. Óvári tekinti Vesz­prém érdekeit! Hát olyan nagy bőségben élünk, hogy oly fényűzésre, minő a kultur-palota, is telik? Majd jönnek mással is, s kérnek pótadót! Nem lehet, nem szabad most pótadót megszavazni. Kéri a főispánt és megyei főügyészt, tegyenek a kor­mánynál előterjesztést és adjanak be fellebbe­zést, hogy a pótadónak esetleges megszavazása esetében ez a törvénytelen határozat megsem- misittessék, mert a törvényhatóság csak 5 szá­zalék pótadót szavazhat meg, Miután pedig már 4 egyfél százalékot megszavazott, többet megszavazni nem lehet. Kéri a törvényhatósági bizottságot, hogy a pótadót ne szavazza meg, hanem fogadja el az alispán javaslatát, s az ügyet vegye le a napirendről. Dr. Csele Antal: Sajnálja, hogy épen pápai ember szólalt fel a muzeum támogatása ellen. Szemrehányásokat tesz Pápának. Ne vegyék rossz néven, de Pápa városa ellenséges indu­lattal viseltetik Veszprém iránt. Ö ezt el nem felejti soha\ Okos és helyes politika, ha a pót- adót megszavazzák! Nagyon is alázatosan kéri, szavazzák meg ennek a „nyomorult és szegény“ Veszprémnek! Az előtte felszólalt dr. Kendének azt mondja, hogy akkor, midőn Pápa érdekeiről volt szó, mindent megszavazott, igy a Pápa- Bánhidai vasutat is. (Több felől ellenmondás' Nem igaz.) Chapó Kálmán megyei tiszti főügyész azt mondja, hogy ő soha sem mulasztja el a feleb- bezést, ha törvényellenes határozatról van szó. Jelen esetben ilyen eset nem forog fenn. Szeglethy György polgármester aposztro­fálja a pápai felszólalókat, kik mint tanárok, tehát a kultúra emberei, egy kultur-intézmény ellen foglalnak állást. Dr. Hoffner Sándor: A pápai tanárokra azt mondták, hogy nem kultur emberek. Majd csak valahogyan elviselik ezt a vádat, s majd csak hirdetik tovább is a kultúrát. A muzeum azonban holt kultúra. Előbb teremtsünk élő kultúrát, hogy a holtat megérthesse a nép. A veszprémi kulturemberek egy Jókai, egy Petőfi szobrára nem szavaztak meg pár forintot sem. Ö sem szavaz meg egy fillért sem a múzeumra mig vannak emberek a megyében, kik írni, olvasni, s magyarul nem tudnak. Csatlakozik az alispán javaslatához. Dr. Kende személyes kérdésben szólal fel, s tiltakozik dr. Csete meggyanusitásai ellen, mert ép ő volt annak a küldöttségnek vezetője, amely a bánhidai vasút megépítése ellen tilta­kozott! Ezután Szalóky Tamás, nemesszalóki gaz­dálkodó beszélt fvalamit, amit azonban érteni nem lehetett. Dr. Csete Antal visszavonja a dr. Kende ellen állított gyanúsításait, de hangsúlyozza, hogy a pápaiakról elmondott egyébb állításait fenntartja. Ezután dr Óvári él a zárszó jogával. Ép oly tiszteletben tartja a pápai tanárokat, mint eddig. Hangsúlyozza azonban, hogy a múzeumi pótadó ellen öten szólaltak fel, s ezek közül négy pápai volt. (Igen, mert a pápaiakat meg­gyanúsították.) Dr. Óvári nagy vehemenciával beszél, s végül kéri az 1 százalékos pótadó megszavazását. A közgyűlés 61 szóval 17 ellenében az 1 százalékos pótadót megszavazta. Fellebbezést senki nem jelentett be, s nem is fog, s ez helyes is, mert foganatja úgy sem volna Dr. Óvárinak volt még egy indítványa, a Schmidt József katonai állatorvos által a ba­konyi német községekben elkövetett nemzeti izgatások tárgyában. A közgyűlés elfogadta dr. Óvári indítványát, melynek értelmében úgy a kormányhoz, mint a képviselőházhoz feliratot intéznek s szigorú megtorlást követelnek. Devecser község képviselőtestületének 3 uj országos vásár engedélyezése iránti kérvé­nyét a közgyűlés elutasította, ellenben Hajmás­kérnek hetivásárt szavazott meg. A kaszinó melletti volt Bauer-féle ház­telek egy részét a kaszinónak átengedni javasolja a közgyűlés. A közgyűlés összesen 97 pontot tárgyalt le hétfőn és kedden. TANÜGY. Veszprém vármegye népoktatásügyi állapota. A kir. tanfelügyelő augusztus havi jelen­tését a következőkép adja elő: Augusztus hóban meglátogattam várme­gyéink kisdednevelő intézeteink legnagyobb részét, az oknál fogva, hogy a nyári óvó­menedékházak teljes működése és a rendes óvodáknak részbeni működésének időtartama lejárt; utóbbiakból ugyanis egy tekintélyes része a nevelt kisdedeknek a bekövetkező uj tanév­ben a rendes iskolába jut s ennélfogva nyári ünnepség tartásával szeretek meggyőződést nyerni, a különösen németajkuak lakta közsé­gekben levő ovódák hazafias valláserkölcsi, értelmi kedély és foglalkozásbeli neveléséről és ápolásáról. Megfordultam tehát a lefolyt tanévben a következő községek ovó-intézeteiben és mene­dékházaiban, úgymint: Ajka, Balatonfőkajár, Bánd, Herend, Kislőd, Lepsény, Márkó, Mező­lak, Pápa, Rátót, Szentgál, Szentkirályszabadja, Vaszar, Városlőd, Veszprém és Vörösberény községekben; voltam tehát 16 községben, azok 19 ovó-intézetében; 3 helyen szerencsés vol­tául dr. Óvári Ferencz tagtársunk szives kísé­retében meglátogatni az intézeteket. Herenden, Kislődön és Városlődön jelen alkalommal is valóságos magyar népünneppé valtak az ovódai nyári próbák melyeket augusz­tus hó ünnepén (Nagyboldogasszony, Szent- István napián) és vasárnapjain tartottunk. Herend, Kislőd és Városlőd óvodáinak voltak ez idén is jótékony angyalai, úgymint: a megyéspüspök ur, a lángbuzgalmu lelki- pásztor, hazafi és paedagogus: Rőthy Mihály c. kanonok ur; továbbá ismét duskezii tag­társunk dr. Óvári Ferenc ur; a jó lelkű és hazafias Bauer József városlődi plébános és a Dunántúli Közművelődési Egyesület. Valóságos nemzeti ünneppé váltak ezek az úgynevezett ovódai vizsgák, urielyek az igaz magyar közszellemet mélyen meggyökereztették már a kis gyermekekben s azoknak jelen levő szüleihen, rokonaiban s a szomszéd falvakból is összejött ismerőseiben. Az óvodáknak kitűnő vezetői: Tury Malvin herendi, Magyary Kornélia kislődi és Zsoldos Teréz városlődi, valóban angyali türelemmel, csudaszerii munkát végeztek a kisdedek telje­sen magyar nevelő óvásában; mint speciálitást ki kell emelnem, hogy Zsoldos Teréz városlődi óvónő a kisdedek foglalkozási munkácskáiból és nagyon érdekes, aranyos kis gyűjteményt állított ki, amit eddig ilyen alkalommal más ovó-intézetben még nem láttunk. A veszprémi két rkth. jellegű ovó-intézet látogatására a „Fő Egylet“ tagjait is megkér­tük! ra pápai állami és községi ovó-intézet ezúttal nagyobb eredményt nem mutathatott fel, mert azok a gyermekek ragályos betegsége miatt hosszú ideig bezárattak; nagyon szépen és nevelésszerüen helyesen kezelve találtam azonban a pápai állami ovóirrtézetben a gyer­mekek imádságát s a jó Istenről való elemi fogalmak nyújtását. A nyári menedékházak közül legjobban megvoltam elégedve a Szentkirálvszabadjaival melyet Ikray Mária és a Rátótival, melyet Luka Mária vezettek, ezek voltak a legkitűnőbbek s annyi eredményt mutattak 5 heti munkássá­gukról, amennyit nem találok olykor rendes óvodában egész évben; továbbá a lepsényivel; melyet Miilei Franciska, a lepsényivel, melyet Csernyánszky Ilona; a vörösberényivel, melyet Szmörknik Mária és a balatonfőkajárival, melyet Szalai Matild kisasszonyok vezettek; elég jó volt a szentgáli menedékház is, mig a többiről nem tudok sokat mondani; ezen alkalommal különös figyelemmel voltam a kisdedek értelmi fejlesztésének mozzanataira, s miután eddig a kisded nevelők a fősulyt csak a dalolgatásra és versek mondására fektették. Az iskolai mulasztások múlt tanévi kése­delmes megbüntetése körül több községben nyomozólag eljárattam. Augusztus hó folyamán elkészült és meg­jelent a szokott „Tanítók és Tanítónők“ naptára. Hasonlóképen feldolgoztuk a lefolyt tanév népoktatási statisztikáját azokról a helyekről, melyekről az illető statisztikai füzetek beérkez­tek; vannak azonban helyek, melyekről még be nem küldettek, ezeket megsürgettük. A mester- és kereskedő-inasok összeírá­sát nagyobb részben már beküldötték az első fokú iparhatóságok. A pápai iparos tanonc iskolához ismét egy uj ipar-rajz tanfolyamiig képesített rajz- tanitó választatott, Buchszbaum tanító ur sze­mélyében. Megfordultam Gyertyánkut és Hárságy pusztai telepeken, valamint Szentgál községében is, a Hárságy pusztán felállítandó állami elemi iskola helyének ajánlása tárgyában; a gyertyán- kutiakkal nem tudtam végezni, mert azok a meglevő községi iskolájukhoz ragaszkodnak, a hárságyiakkal és Szentgál község képviselő- testületével azonban közel járok a megegyezés­hez, főleg ha sikerül Gyertyánkutat kikapcsold az együttesen tervezett állami iskolából. A III. kórpótlékért 158 segély-kérvény érkezett be, melyeket a szabályszerű javaslat mellett szintén augusztus hóban felterjesztettünk a m. kir. vallás- és közokt. minisztériumhoz ; ezekkel együtt a múlt hóban elintézett közigazg. bizottsági ügyek száma 25. Iskolalátogatási tervezetemet az 1908|9. tanévre főleg a következő községekre állítottam össze: Ajka, Bakonybél, Bakonynána, Bakony- szentkirály, Bársonyos, Borsosgyör, Csehbánya, Csősz, Dáka, Dereske, Dóba, Dudar, Eöcs, Faész, Fenyőfő, Felsőiszkáz, Karakószörcsök, Kisberzseny, Kisszőllős, Középiszkáz, Lázi, Leányfalu, Mencshely, Mezőlak, Nagyszőllös,

Next

/
Oldalképek
Tartalom