Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-09-05 / 36. szám
III. évfolyam. MEOJELEI1K MIIBEN SZOMBATOD DÉLUTÁN. 36. szám. WW Veszprém, 1008. szeptember 5. Előfizetési árak : Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. (H. Gy.) Amit az ember óhajtva vár, annak megtörténtében szeret is hinni. Városunk és megyénk polgársága szeretet — s hódolatteljes vágyakozással óhajtja a király jövetelét, hogy még egyszer, egy félszázad után, ismét határai közt tisztelhesse a legelső magyar embert, a legalkotmányosabb uralkodót, a legbölcsebb fejedelmet, a földkerekség legelső gavallérját. Rajongva tekintünk a pillanat, elé, amidőn szinről-szinre látandjuk Őt, a felséges urat, s azért ügyet nem vetünk az ország-világ szerte szélnek eresztett híreszteléseknek, hogy legmagasabb látogatása elmaradna! Várjuk a királyt, aggok és ifjak, hő szeretettel, alattvalói mély hódolattal, s hagyományos magyar hűséggel. Megteszünk mindent amit ezen szent érzelmek nekünk anyagiak tekintetében is parancsolnak, hogy a külsőleg megjelentkező disz és fény is hirdetője és viszfénye legyen szivünk, lelkünk igaz érzelmeinek. S e tekintetben egy sorban áll, egy véleményt táplál szegény és gazdag, pór és ur, a legkisebb polgártól fel a legmagasabb állami dignitáriusig. S mig a kisemberek, a gyengébb tehet- ségüek erős falanxként tömörülnek a nagyobbak, tehetősebbek, a vezetők köré, ezek, mint a megye és város hivatott vezetői, valóban herculesi munkát végezKirályvárás. nek, hogy a király fogadtatás valóban királyi legyen. Nem könnyű munka ez, egy oly városban, mely különböző kedvezőtlen körülmények következtében igen sokban elmaradt egyébb városok mögött. A nagyközönségnek eddig még csak fogalma sem lehetett arról, minő óriási gond, megfeszített munka hárult vármegyénk és városunk vezetőségére, s alkalmazottjaira,. úgyszintén az egyébb hivatalos szervekre, s minő óriási felelőséggel tartoznak a nagyközönségnek, az egész országnak, de saját lelkiismeretüknek is, hogy a magyar király fogadtatása Ö hozzá méltó legyen. Őszinte hálával és bizalommal kisérjük mindazok munkáját, kik most éjjelt- nappalt eggyé téve dolgoznak a nagy feladat sikeres, s minél fényesebb megoldásán. így vár meg vénk főispánjáét, szolgagyőri Hunkár Dénesét, akit legelső sorban illet a nagy munka, s a nagy felelősség, s aki valóban bámulatos előrelátással és tapintattal oldja meg az elébe tóduló kérdéseket. Segítségére vannak a vármegye alispánja, s városunk polgár- mestere, az előkészítő és fogadó bizottság tagjai, az egész városi tanáccsal, s a lakosság ezrei, kik mindannyian hangyamódra munkálkodnak. A hétfői városi közgyűlésén Vikár, városunk fáradhatlan főjegyzője ismertette az előkészületeket és intézkedéseket mely a király fogadtatására megtétettek s még tétetni fognak. Ismertetjük azokat, hogy közönségünk némi képét lássa a király fogadtatásának. Az úgynevezett királysátort a máv. készítteti az állomáson, úgyszintén asz- faltoztatja az állomás környékét. A vármegye a Galamb Ida féle ház előtt diadalkapuval íveli át Kossuth-utcát. A második diadalkaput a város készítteti a Kubai ház és Veszprémi takarék uj bérháza között. A harmadik diadalkaput a püspökség és káptalan állíttatják fel a Vár-utca kezdeténél. A vasúti állomástól a püspökházig, diszes árbocok, zászlók, lampionok fogják a bevonulási utat szegélyezni. A háztulajdonosok és egyes polgárok is díszíteni fogják házaikat és ablakjaikat. Lesz általános kivilágítás. Az utak és utcák javítására 15 vaggon bazaMkö terixtetett el. Az utcák pormentessé tételére 10 métermázsa porolajat fognak felhasználni. A király érkezése napján, az érkezés előtt egy órával, a városi képviselőtestület kocsikon kivonul a pályaudvarra, s a királysátor körül elhelyezkedik. Hozzája csatlakoznak a veszprémi társadalmi körök. Kivonul a tűzoltóság, s az iskolás gyermekek, úgyszintén a mentők. A rend fentartásra a rendőrségen kívül, a tűzoltók és a városi képviselőtestület fiatalabb tagjaiTÁRCA. A kínai leány. Rudyard Kiplingtől. A karcsuíornyu kis ház ablakán Kinéz a kínai leány. Kertjében rózsás erika virít, Száz tulipán bontja láng szirmait S a lugasokba boldog Istenek Virágos szobra csöndren szendereg, Míg messze, messze, Mint egy álom, A sárgatükrii óceánon Füstfelhőt fújva, Zúgva, búgva Jön egy nagy, idegen hajó. A karcsutornyu kis ház ablakán Kinéz a kínai leány. Vad nótát üz hozzá a az esti szél, Sohsem hallotta... Tőle szinte fél. Gyönge szive vergődve megremeg, Miért vagytok itt ti fehér emberek? És messze, messze, Mint egy álom, A sárgatükrii óceánon Füstfelhőt fújva, Zúgva, búgva, Jön egy uj, idegen hajó. A karcsutornyu kis ház ablakán Kinéz a kínai leány. A virágos, fényes mezőkön át Vonulni lát sok durva katonát. Ruhája vászon ... És a merre lép Egy-egy virágot mindegyik letép És messze, messze, Mint egy álom, A sárgatiikrü óceánon Füstfelhőt fújva, Zúgva, búgva Jön egy más, idegen hajó. A karcsutornyu kis ház ablakán Kinéz a kínai leány. Idegen raj lepi a kertet el, Idegen szó hangzik hozzája fel. Idegen szó, egy más istent imád, Kinek nincs szobra, kit senki se lát. És messze, messze, Mint egy álom, A sárgatükrii óceánon Füstfelhőt fújva, Zúgva, búgva, Jön tiz uj, idegen hajó. A karcsutornyu kis ház ablakán Nem néz ki a kínai leány. Az erika már hervad odalenn, A tulipán is elhal csendesen. A hajókról füst száll, nehéz korom, A boldog isteneknek szobra rom És messze, messze, Mint egy álom, A sárgatükrü óceánon Füstfelhőt fújva, Zúgva, búgva Jön száz uj, idegen hajó . . . Fordította: Pásztor Árpád. A balatoni tündéi*. Irta: Szigeti József. Vakító villámlás és eget-földet rázó csattanás követte szavait. A villám a Balaton partján álló és tőlünk mintegy 200 lépésnyire lévő fák egyikébe ütött s azt ezer darabra forgácsolta. — Gyertek fiuk! kiáltá Lajos hirtelen,, nézzük meg azt a fát, melyet a villám széthasított, azután tegyen mindegyikötök egy darab forgácsot a zsebébe, mert azt mondják, aki ilyen fának forgácsát zsebében hordozza azt nem szokta megütni a villám, kivált télen. E szavaknál összeütvén bokáját, sebes rohanással és ujongatások között közeledett a fához,, mi pedig ballagva követtük. Ott aztán nagy meglepetés várt ránk. A nedves homokon ott feküdt a tündér: egy hófehér ruháju női alak. Mint a sápadtan is igéző hold a sötét
