Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-08-15 / 33. szám

4. oldal. (33. sz^rn.) VESZPRÉMI ELLENŐR 1908. augusztus 15. Nappali áram. A Siemens és Sclíukkert-céggel kötött szer­ződés értelmében, ez a cég köteles volna ipari célokra nappal is villamos áramot szolgáltatni azon esetben, ha legalább 20 lóerőre, azaz 3000 üzemórára megrendelők jelentkeznek. A nevezett i cég ezt a pontot nemcsak szívesen fogadta, de | sőt önként megajánlotta. Városunk fejletlen ipara, illetve a gyáripar hiánya következtében 20 ló­erőt kitevő áramra kilátás nem volt, s azért a Siemens és Schukkert-cég hajlandó volt a víz­vezetéki müvet is átvállalni és ellátni, hogy ez­által legalább azok az iparosok, akik hála a különben mostoha sorsnak, még egy kis üzlet­forgalommal bírnak, iparukat gépekkel űzhessék. Mert a vízvezetéki mű átvétele által a Simens- cég veszteség nélkül szállíthatta volna a nappali áramot, különben nem. A vízvezetéki müvet a városi képviselőtestület nem akarta átadni a villamos cégnek, ha jól emlékszünk azért, mert aggályai voltak a viz pontos és az eddigi egy­ségárak szerint való szállítását illetőleg. Azt mondották akkor a felszólalók és maga a pol­gármester is, hogy ezen nagy áldozatokkal fel­állított s a város kezelésébe végre átment mű­vet semmi szin alatt többé idegen kezekre nem bízza, főkép pedig esélyeknek ki nem teszi. A városnak és a polgármesternek pedig igaza volt. Nincs azonban abban igaza, s helytelenül cse­lekszik, ha a vízmüvet a tout prix gőzüzemben akarná tartani, s ridegen elzárkóznék a villamos üzem elől. Nem hisszük, hogy úgy volna, mert ez helytelen, ósdi, vaskalapos csökönyösség lenne, s össze nem egyeztethető sem az adott körülményekkel, sem a mai modern gazdálko­dással. Arról van szó ugyanis, hogy a vízmüvet éppen nem szükséges a Siemens-cégnek átadni, hanem egyszerűen csak a gőzüzemet a villamos üzemmel helyettesíteni. Ezen esetben a vízveze­ték költségei csökkennének, mert úgy a munka­bérekben, mint a napról-napra dráguló szén árában tetemes megtakarítások volnának elér­hetők, a mindenesetre olcsóbb villamos üzem alkalmazása esetén. De a közterheket viselő és agyonsujtott polgárság iparos részének is előnye volna ebből, mert rögtön nappali áramhoz jut­nának, s iparukat gépek segélyével űzhetnék. Ez talán szintén van oly eminens indok, mint a vízvezetékhez fűzött aggályok, melyek külön­ben sem állják meg helyüket, miután mint em­lítettük, nem a vízvezetéki mü átadásáról, hanem csak az üzemerő megváltoztatásáról, illetve fel­cseréléséről van szó. Semmi elfogadható okot nem látunk tehát, hogy a vízvezetéket ne vil­lamos áram tartsa üzemben. Mindenütt, hol villamtelep van, mely elegendő áramot bir szolgáltatni, minden néven nevezendő gyárat és ipari vállalatot a víllamáram tart üzemben. Miért kellene ennek nálunk másképen lenni, azt teljességgel nem lehetne megérteni és sem­mivel megmagyarázni, hacsak az említett vas- kalapossággal, hogy ne mondjuk tökéletlen gondolkodással. Nálunk amúgy is fordítva alakultak az ügyek, a villamosság tekintetében is, úgy mint mindenben! Másutt először gyárak, villamos üzemre berendezett iparvállalatok léte­sülnek, s ezen villamoserő feleslegéből látják el az illető várost villamos világítással. Itt eb­ben a felforditott pátriában elősször, minden reális ok, de szükség nélkül is, villam világítást rendeztek be, amely csupán ezen célra, s hozzá még ily kis városban, rém pazarlás. Midőn pedig egy fél millió korona árán a vil- lamvilágitás meglesz, a szállító cég nem adhat nappali áramot, még a legjobb szándék mel­let sem, mert azt senki sem kívánhatja tőle, hogy midőn az utcai világítást úgyis ingyen köteles szállítani, s a magánvilágitás valóban minimumra rúg, legalább az eddigi előjegyzé­sek szerint — a nappali áram szállítására rá­fizessen. Úgyis nagyon kétes, hogy ily kedve­zőtlen viszonyok közt hajlandó, s képes lesz-e a cég, az üzemet fenntartani, s a város nem fog-e kénytelenülni, a telepet átvenni. Ha a cég, a nappali áram szállítása és a magánfogyasztók szaporulata következtében na­gyobb üzleti hasznot ér el, ez nemcsak az ő haszna leend, hanem a városé is, mely a jöve­delemből a megállapított százalék arányában részesül. A városnak tehát nemcsak a vízveze­téki mű olcsóbb és egyszerűbb kezelése tekin­tetéből, nemcsak az ipar felsegélyezése miatt de jövedelmeinek szaporítása végett is köteles­sége a legbehatóbb, de tárgyilagos megfontolás és számítás tárgyává tenni ezt az ügyet, s ha az anyagi része a dolognak beválik, azonnal rátérni a vízvezeték villamos üzembe helyezé­sére. Semmi tekintet,.ek, semmi kicsinyes egyébb körülménynek nem szabad itt akadályul szol­gálni. S itt még egyet említünk meg, ami pe­dig nem is oly mellékes! A helyben máris előnyösen ismert, s a Siemens-Schukkert cég­gel teljesen egyivású villamos cég, dr. Torda Tivadar, akinek saját gyára van Budapesten és Győrött, s aki máris feltűnést kelt városunkban főtéri irodájával és villamos világításával, haj­landó azon esetre, ha a nappali áram meg lesz,- motorokat bérbeadni, vagy örök árban szállítani iparosainknak. A fizetési feltételeket pedig úgy szabná meg, hogy csekély havi részletek fizetése után, rövid időn belül, a motorok az illető iparos tulajdonába mennek át. Ami pedig a nappali áramot még további fázisában illeti, már most is jelezhetjük, hogy a vízvezetéki műnek villamos üzemre leendő berendezése után, azonnal áramot rendelnek: 10—12 iparos, a vajgyár, a januárban alakuló szövőgyár, az 'esetleg létesülő bognál, illetve faipar-telep, stb. Bele lehetne venni a Hajmás­kéri tüzérségi telepet, a balatoni fürdőtelepek világítását, sőt a két vasúti állomás világítását, és a helybeli csapókat. Érdemes ezzel a kér­déssel foglalkozni, sőt szükséges, mert ennek helyes megoldásában rejlik Veszprém jövője, közeli boldogulása. A villámé a jövő, az élet, tehát a jelen is. (H. Gy.) Tisztelt előfizetőinket felkérjük, hogy a Julius 1-én megkezdődött uj negyedévre előfizetésiket niegujiíani sziveskedjenek. Hátralékosainkat pedig újból felkérjük hát­ralékaik megfizetésére. A VESZPRÉMI ELLENŐR kiadóhivatala. — Lipót Salvator cs. és kir. főherceg tüzérségi felügyelő hétfőn délután városunkba érkezett. Miután a püspökházat a király jöve­tele miatt tatarozzák, a főherceg Palotay nagy­prépostnál szállt meg, s annak vendége volt. Kedden délután Hajmáskéren a tüzérségi lő- gyakorlatokat tekintette meg, a délutánt pedig Balatonfiireden töltötte. Szerdán délelőtt fogadta a nála diszmagyarban tisztelgő Hunkár Dénes főispánt, Koller Sándor alispánt és Szegíethy György polgármestert. A fenséges ur 13-án utazott el városunkból. — Eljegyzés. Dr. Licz János m. kir. posta és távirda fogalmazó eljegyezte Cseh Irénke urleánt. — A 69-esek Veszprémben. A cs. és kir. 69-ik székesfehérvári gyalogezred szerdán délután csengő zeneszóval városunkba érkezett, Véberfeldi Véber György ezredes vezénylete alatt. Az ezred Nagyvázsonyból jött, ahol Pécs- Székesfehérvári útjában megpihent. Az ezred a hosszú ut dacára kitűnő és feszes magatartással vonult be, s kedvező benyomást tett. Városunk egyhangúságában némi kis kedélyizgalmat vegyí­tett az ezred zenekara által elrecsegtetett „Gott­erhalte“, melynek akkordjai mellett vitték az ezredzászlóját a Buhim-utcai laktanyában levő fővártára, valamini a sok német szó, melyet a tisztek ajkairól hallottunk. Az ezred csütörtök délután Várpalotára menetelt, s onnét Székes- fehérvárra, honnét rövid tartózkodás után Pilis-Csabára megy, s beleolvad a hadosztály kötelékében, mellyel aztán a király-gyakorlatokra visszajön. O felsége a király városunkba jöve­tele alkalmával Veszprém királyhű közönsége a lehető legimpozánsabban akarja fogadni szeretett királyát, miért is a vármegye és város vezetősége elhatározta, hogy az összes köz­épületeket a legfényesebben feldiszitteti, diadal­kaput állít fel, egyben felhívja a város minden egyes polgárát, hogy a ritka ünnepélyes alka- [omnak megfelelőleg házát díszítse és lobogózza fel Minthogy pedig a Victoria zászló és cliszitö vállalat az összes ajánlattevők között a múltban teljesített ilenemii munkálatainak rendkívüli si­kere folytán a legnagyobb garanciát nyújtotta ana nézve, hogy a díszítés a tervnek megfelelő tenyes s impozáns lesz, a vármegye és város vezetősége a megyei és városi középületek díszítését, valamint a diadalkapuk felállítását s feldíszítését a Victoria zászló és diszitö válla- lat-nak adta át. A cég elvállalja a magánházak feldíszítését is, még pedig a lehető legjütányo- sabb árban, amennyiben idehozza egész díszí­tési raktárát, mely a leggazdagabb az ország­ban. Kérjük az érdekelt közönséget, hogy megrendeléseit akár közvetlenül a cégnél (Ba- ross-utca 91.) akár a cég itteni vezérképviselő­jénél. Boskovitz Ignác kárpitos mester urnái már most annyival is inkább megtenni szíves­kedjék, mert később a megrendelések; a munka felhalmozódásánál fogva már sokkal drágábban lesznek eszközölhetők. Megjegyezzük, hogy az egybeszőtí (merinó) címeres lobogó­kat egyedül mi készítjük Magyarországon, budapesti gyárunkban. Zászlókat Veszprémben Boskovitz Ignác kárpitos mester papvásár utcai üzletében tartunk raktáron, hol azok bármikor megtekinthetők. Csathó Aurél és Rumbold Bernát. Budapest, Baross-utca 91. Telefon: 52—09. — Almádi 100 év múlva. Ez a cime annak a dalokkal és tánccal bővelkedő bohó­zatnak, melyet az Almádi-i műkedvelők, az Almádi-Kör által holnap, vasárnap özv. gróf Zichy Hermanné közreműködésével rendezendő hangverseny után előadnak. AAiután valószínű, hogy a ma élő nemzedékből senki, még a legdélcegebb püspökségi jószágkormányzók sem fogják Almádit 100 év múlva megláthatni, jól teszik az érdeklődők, ha minél számosabban rándulnak ki a kedves Almádiba. — Városi képviselők csatája. Venczli Mihály éc Szukop Ferenc városi képviselők és ezek fiai, továbbá Glück György és Schmid József temetőhegyi lakosok a Schönfeld Manó­féle temetőhegyi korcsmában boroztak. Ugyanott mulattak Lódor János, Lódor Anna, Segesdy István, Föczén János és Czifra István munká­sok 12 szál gyertya világánál. A két kompánia még együtt dalolt, midőn azonban a Venczli társasága a korcsmából távozni készült, Lódorék beléjük kötöttek, s furkós botokkal nekik tá­madtak, de vesztükre, mert Venczli és társai Lódorékat csakhamar lefegyverezték s a saját botjaikkal alaposan eldöngették. Legsulyosaab- ban Czifra István jutási vasúti fiitőházi munkás sérült meg, kinek feje léket kapott. A vereke­dőket a járásbíróságnál feljelentették. — Korcsmárosok sztrájkja? Az augusz­tus 1-én életbe lépett husvizsgálati rendelet a korcsmárosokra is felette sérelmes, mert nem tudnak kellő időben sertéshúst és a sertés szer­veit, mint máj, vese, velő, vendégeiknek kellő időben felszolgálni. Ugyanis a szúrást déli 12 óráig kell bejelenteni, a sertést pedig délután 4—6-ig leszúrni és kidolgozni; a leölt sertés­ből pedig addig nem szabad elárusítani, mig az állatorvos meg nem érkezik s a húst meg nem vizsgálja. A korcsmárosok tehát megtanács­kozták a dolgot az ipartestületben és felkérték a rendőrkapitányt, hogy a bejelentés és vizsgá­lat idejét illetőleg könnyebbséget eszközöljön ki, különben nem fognak sertéshúst vendégeik­nek felszolgálni. Kívánatos, hogy a sérelem orvosoltassék! — Az első baleset Előre megjövendöl­tük, s nem is kellett hozzá nagy tudomány, hogy a balatonparti vasút kiágazásánál a kersk. iskolát elcsúfító hídnál számtalan baleset fog bekövetkezni. A hid még teljesen el sem ké­szült, s máris szerencsétlenül járt alatta egy kocsi és a bentíilők egyike. A hid ugyanis az országutat rézsut szeli át, s így a hidnyiláson nagyon óvatosan kell átjárni, Egy Kenéséről jövő család kocsija neki iitődött a hidpillérnek s összetöröttt. A kocsiból egy fiúcska kibukott s több sérülést szenvedett. Megvolt tehát a hid vérkeresztsége. Valóban nem hisszük, hogy a balatonparti vasút helybeli kiágazásának ter­vét mérnökök csinálták. Valószínűleg kapások! — Olcsóbb a hús! De nem a mészár­székekben, hanem a piaci sátorüzletekben. - A marhahús kilója 40 krajcár. S ez a luis sem­mivel sem rosszabb, mint a székbeli hús. — Veszprém díszítéseit a király jö­vetelére, majdnem kizárólag a Csathó cs Rumbold és az Emmerling cég végzik. A Kos- suth-utca végén, s elején felállítandó két diadalkaput ők csinálják, s a köz- és magán-

Next

/
Oldalképek
Tartalom