Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-18 / 29. szám
2. oldal. (29. szám.)--------------------a legközelebbről fenyegetett urak, elejét vették a hus-behozatalnak. Az országszerte is észlelhető általános elégedetlenségre figyelmessé lett a kormány és most örömmel jelentjük, hogy a polgármesterek tehetetlensége és nagy elnézése dacára is, nagy javulás fog be- állani az ország valamennyi élelmiszer- piacán, tehát nálunk is! A kormány ugyanis törvényhozási utón akarja szabályozni az élelmiszer- árusítást és pedig: elrendelik mindenütt j az elővásárlási tilalmat és kofáknak, illetve élelmiszer-árusítóknak iparűzési engedély csak megszabott számban fog kiadatni. Minden kofa számot kap és a városból élelmiszereket kivinni csak vámfizetés mellett lehet. Továbbá az országot kerületekre osztják be és minden kerületnek lesz egy központja, ahol a nem romlandó élelmiszerek gyűjtésére raktárak állíttatnak. Az egész országban egységes piaci rendszabály lesz. A szabad kereskedelem és szabad verseny elve ugyan egy kis csorbát fog szenvedni, de azért a reform meglesz és attól sok tekintetben javulás várható, mert annyi bizonyos, hogy a kofák és a többi í élelmiszer-uzsorások letörésével a mai óriási drágaság nagyot fog csökkenni. Addig is mig ez megtörténik, védekezni fogunk a lelketlen uzsorások kap zsisága ellen, s most már állandóan figyelemmel kisérjük bűnös manipuláci■ i~ kát, főkép pedig ismertetni fogjuk a ; közelebbi vidéki községek és vár , élelmiszer-árait, hogy a polgárság tis lássa az uzsorás üzelmeket, melyek rosunkban folynak, s megvetéssel sújt • | hassa mindazokat, kik vérünkből, tünkből uraskodnak! Meghívó. Az „Almádi-kör“ az üdüli gyógyulást kereső közönség szórakoztató - nyód fürdő és vidéke ismertetése és a B szépségeinek bemutatása céljából 1908. évi lius hó 21-én, kedden délután a „Baross“ g hajón Fonyódra kirándulást rendez, mely: < nagyérdemű almádi, alsóörsi és veszprémi közönséget tisztelettel meghívja az „Almádi-kör" választmánya. tőnek, csalfa lesz az feleségnek is, hát még mostohának? — Nem kell nékem a pénze, ne mondjon keed ilyet! — Hát tán ő maga, hé? No édes cselé- ! dem, erre csak azt mondom, bolond ember, aki rosta alját őrlet — tiszta búza helyett.. . . — Mindent rákőtenek az irigyek. . . . — Nem zörög a falevél szél nélkül, és én csak azt mondom, jó lesz, ha utánna kérde- zősködöl. Kerekes sógor épp ott lakik abba a Csincsináciba, vagy mi a csoda az az ország, mindent megír róla. Úgy is lett. A sógor aztán olyan hűséges jellemrajzot irt, hogy Cseres Gyurinak minden vér a fejébe szökött s két fogsorát úgy összecsikoritotta, hogyha akkor úgy elébe toppant volna Kenderesi Boris, bizony ki ment volna a szusz ő belőle egy minutum alatt. . . . * A harmadik farsangnak még a közepén sem voltak, midőn hangos heje-huja verte föl a Cseresék portáját. Nem árva már többé a fészek, asszony jött a házhoz, az elhalt feleség testvérhuga, egy másik fehérképü menyecske, lenvirág szemekkel, úgy tudott nézni velük, mint egy Szűz Mária. Ha már igy kell lenni, erre esett a választása, ne legyen idegen a két árvához. Helyesen volt. Úgy látszott, boldogan éltek, hanem — husvétkor nagy újságra virradt a falu, megjött Kenderesi Boris Amerikából . . . Indulás pontban délután fél 2 órakor, az almádii hajó kikötő-hidtól. Fonyód fürdőtelepre érkezés 5 órakor. A telep megtekintése, esetleg fürdés. Séta fel a zalai szép hegyekre áttekintést nyújtó villasor előtti kilátóhoz. Uzsonna tetszés szerint. Hazaindulás pontban este 8 órakor a fürdőtelepi hajóállomásról. Almádiba érkezés a kikötő-hidhoz gyönyöiii holdvilágos éjjel fél 12 órakor. A gőzhajón buffet van és cigányzene. Olcsó népipari emlékek és balatoni képeslevelezőlapok a Balatoni Szövetség kiadásában kaphatók. Cigány nem tányérozhat. A gőzhajó csupán Alsó-Őrsön áll meg útközben s ennek megtörténte után szedetik be a vitelbér jegy ellenében. A Fonyódra és vissza gőzhajón való kirándulási jegy ára felnőtteknek személyenkint 4 korona; 12 éven aluli gyermekeknek 2 korona. Előre feliratkozni, vagy a részvételt bejelenteni szükségtelen. A kirándulás minden körülmények között megtartatik. _____ VESZPRÉMI ELLENŐR___________ Uí mesterek kongresszusa. Julius 12-én tartotta meg az „Országos Utmesteri Szövetség“ kongresszusát, városházunk tanácstermében. A kongresszusra az ország legtávolabbi részeiből is, nagyszámmal jelentek meg az Uímesterek, s összesen 150 szavazatot képviseltek. Az utmestereket Lakatos veszprémi utmes- ter fogadta az érkező vonatoknál, s elszállásolásuknál és kalauzolásuk körül elismerést érdemlő tevékenységet fejtett ki. Délelőtt pont 10 órakor kezdődött meg a kongresszus, egyelőre Ambrózy Oszkár szövetségi elnök vezetésével, aki szép beszédben tette ki a kongresszus célját. Beszédje igy hangzott: „Magyar uímesterek! Néhány hónapja csak, hogy egy pár lelkes kartársunknak buzgó segítségével megalakítottuk az orsz. utmesteri szövetséget. Ma rövid fél évvel szövetségünk megalakulása után, nekem jutott a kiváló szerencse, hogy első vándorgyűlésünkön szivem egész melegével üdvözölhetlek titeket szeretett kar- társaim. Szétszórva éltünk eddig az oiszágban, távol egymástól, nem ösmerve egymást. Közös csak elhagyatottságunk érzete volt. Összekötő kapocs köztünk csak helyzetünk sivár, vigasztalan voltának tudata volt. Eveken át epedtiink egymás megértésének, megösmerésének lehetőségéért. Végre hosszas vájudás után, ma már fölöttes hatóságunktól is elösmert, törvényes szervezetünk keretében gyűlhetünk össze, hogy egymás között megtárgyaljuk ügyes-bajos dolgainkat. Mielőtt első vándorgyűlésünk megalakulásának formaságain túlesnénk és érdemleges tárgyalásokba bocsátkoznánk, legyen szabad nekem egy szent kötelességünknek eleget tenni, hogy a fiúi tisztelet, a hála és a szeretet érzésétől áthatva mondjak köszönetét a legfőbb pátronusainknak, akik irántunk ismételten tanúsított atyai jóindulattal eltelve, szövetségünk jogosságának elösmerésével tették lehetővé azt, hogy ma itt, a megfelelő törvényes formák közt tarthatjuk meg első közgyűlésünket. Határtalan hála, fiúi szeretet és törhetlen ragaszkodás illeti meg részünkről, főhatóságunk vezéralakját, Kossuth Ferenc keresk. miniszter ur ő nagyméltóságát és minden nagy munkájának hűséges osztályosát, dr. Szterényi József államtitkár úr ő excellenciá- ját, kik atyai jóindulattal karolták föl, elhagya- gyatottságukban legszerényebb alantosaiknak, a magyar utmestereknek ügyét. Engedje meg a Mindenható, a Magyarok Istene, hogy Kossuth Lajos fia, még sok, nagyon sok esztendőn át munkálkodhasson hazájának javára, apja szellemében és hogy e munkában mindvégig kitartással, odaadással álljon oldala mellett az ő hűséges munkatársa, dr. Szterényi József. És most, hogy ezen kedves kötelességemnek eléget tettein, tudomástokra adom, kedves kartársaim hivatalosan is, hogy az elnökség a mai közgyűlés védnökéül fölkérte báró Hornig Károly megyéspüspök ő nagyméltóságát, nagyságos Koller Sándor urat, vesz- prémvármegye alispánját és Szeglethy György veszprémi polgármester urat. A közgyűlés tiszteletbeli elnökségére dr. Óvári Ferenc országgyűlési képviselő ur ő nagyságát és Molterer János kir. főmérnök ur ő nagyságát.“ Ambrózy Oszkár beszédét óriási éljenzés és taps követte, miután ötös küldöttség ment a két tiszteletbeli elnökért, kik csakhamar megjelentek, s akiket Ambrózy Oszkár üdvözölt. Az üdvözlő beszédre dr. Óvári válaszolt, méltányolván a szövetkezést, melyet szükségesnek tart, s ezért örömmel felel meg a meghívásnak, s a reá ruházod tisztségnek. Miután dr. Óvári Ferenc tiszt, elnök, a szövetség elnökét Ambrózy Oszkárt felhívta, hogy az előadói tisztet vegye át, megkezdődött a napirend tárgyalása. Legfontosabb tárgya volt a napirendnek, az alapszabályok módositása, ami többek hozzászólása után, minden egyes szakasznál egyhangúlag történt. Úgy ez alkalommal, mint az egész tárgyalás alatt kiváló és szakavatott szónokoknak * * 1908. julius 18. Tavasz volt. A tehénistállókra is rászáll ilyenkor a gólya, nemcsak a házra. ... A Csákó tehén is nagy eseménynek nézett elébe. ... Jó gazda nem hagyja ilyenkor az ólat, hogyha elérkezik a nagy pillanat, a szegény állat ne legyen magára hagyva, legyen, aki támogassa, segítse, ha kell. Nem volt hát azon semmi csodálni való, hogy Gyuri az utóbbi időben gyakran kint hált az ólban. Gazdaembernek becses a jószág, pénzt kóstál az, nem úgy, mint a gyerek, azt az Isten adja — ingyen. . . . Egy éjszaka aztán keserves bőgés hallatszott az istállóból. Jó soká hallatszott a jajszó, mint egy folyton hangzó segélykiáltás. A bakter már megsokalta, benézett az ólba, — ejnye-ejnye, be elcsodálkozott. . . . Szinte meggyorsította a cammogó lépteit a nehézkes csizmában, úgy ment a muskátlis ablak alá a házhoz: — Hé Gyuri! Kelj fel, hé! Izéi a Csákó! Szelíd asszonyhang felel vissza: Hiszen ott van Gyuri az ólban, Mihály bácsi! Van biz a pokolban! sz’ippeg az a baj, hogy maga van a szegény állat. , Jaj> hát hogy lehet az? Mi lesz most mar? Ne óbégass szentem, hanem gyere ki szaporán, legalább te! Verusnak a foga vacogott a fázástól, meg a félelemtől. & & 6 Mit csináljunk, Mihály bácsi? — Te ugyan itt semmit sem tudsz, hugám, de még én sem sokat, mert úgy látom, nagy baj van a szegény Csákó körül. Hanem eredj izibe Vince sógorért, ő ért az ilyesmihez, — hanem szedjed a lábadat egymásután! Bizony ideje volt, hogy tudós Vince Esvány megérkezzék. Az ő asszisztálása mellett aztán egy olyan gyönyörű boci látta meg a nap-, illetve a mécsvilágot, amilyen aligha volt több a faluban. Éppen tizenegy foltot olvastak meg a pici hátán, oldalán, pufók, kerek po- fácskáján meg hármat, négyet is. Meg lehetett volna csókolni. Verus az ölébe fogta, mig a szegény Csákó kissé magához tért. Á gazda csak azután kullogott haza, — mérgesen, zavartan.. . . — Hát te hun jársz ilyen éccaka, mikor a tehén körül kék forgolódni? — A lucernásba néztem le, hogy nem tévedt-e bele bitang jószág. . . . Vince sógor, meg a bakter összekacsintottak . . . s Verus — majd leejtette kezéből a kis tarka bocit. . . . * Hogy másnap éjjel megint virrasztani kellett a Csákó körül, az csak természetes. Hanem hej! más is virrasztód ám odabent a muskátlis kis ablak mögött. Szegény Verust kerülte az álom tegnap óta, iszonyú gyanút ébresztett benne az a — kacsintás . . . Jaj, ha úgy volna! Ha az a cifra, — az a . . . Isten irgalmazzon akkor mindkettőjüknek! De ni! mi az? ki az?
