Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-13 / 24. szám

III. évfolyam. Veszprém, 1008. junius 13. 24. szám« MEGJELELIK MILDEL SZOMBATOL DÉLIJTAL. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figye­lembe nem vétetnek. Végleg elintézve! (//. Gy.) Nem mondjuk, hogy valami főbenjáró dolog, valami rendkívül életbe­vágó és megrázó ügy, de mindenesetre elég fontos kérdés keltette fel városunk és megyénk lakosságának érdeklődését közel fél év óta. A szolgabirói állások betöltésének kérdése. Talán felesleges és ma már nem is célszerű ezen ügy előzményeinek boly­gatása és taglalása, de annyit mégis megjegyezhetünk, hogy a múlt év decem­ber 17-én megtartott tisztujitó megyei közgyűlés lefolyása, széles körben nagy meglepetést, sőt mondhatjuk konsterna- ciót keltett azzal, hogy Doktorics Sámuel volt központi I. oszt. szolgabirót, az akkori kijelölő bizottság, az általa addig betöltött és újból megpályázott állásra nem kanditálta s igy az, megválasztható nem volt. Ezen tény behatása alatt két táborra oszlott a nagy közönség, tehát a törvény- hatósági bizottság is. Az egyik, valljuk be, a nagyobbik, a mellőzött s 22 év óta szolgált, volt szolgabiró pártjára állott s a kijelölő bi­zottsággal szemben nyíltan hangoztatta elégedetlenségét. Az ügy, a beadott felebbezések foly­tán, az illetékes fórumok elé került s mindenki biztosra vette, hogy a szolga­birói választásokat meg fogják semmisí­teni s uj választásokat fognak elrendelni, TÁRCA. Lapféuy az ablakon. Oh drága fény, mely ablakomra tévedsz, Most érzem én csak: másnak mennyit érhetsz! Mennyi meleget hinthetsz és derűt Vágyó szivekbe ott kinn mindenütt; Állandó nem vagy ott se, jól tudom, Haladsz a rendes, örökös utón-, Tél és tavasz, éj és nap váltakozva Erőd gyöngíti, majd megint fokozza. De ez az édes ember szívnek, ez\ Kétség s remény közt hogy igy révedez\ Hogy nincs öröm, miből undor fakadjon, És bánat sincs, mely még reményt ne adjon; Változva foly le év, nap, pillanat Mert kinn az ember vágyhat és szabad! De kinek élte már nem más a földön, Mint egy örök, derütlen, tompa börtön: Nagfény, derűi, ott üdvöt nem fakaszt, Hagyd el, kerüld el mindörökre azt! Deng János. & * * * ?K * * * Ízléses és szolid kivitelű . . M & * M & * * amikor is a mellőzött szolgabiró okvet­len jelölendő lett volna s megválasztása teljesen biztos leendett, mert az bizonyos, hogy a decemberi közgyűlést megelőző jelölés alkalmával alaki hibák, sőt szabály­talanságok is, követtettek el! Hogy ez így volt, azt a következmények is be­igazolták, mert á decemberi választáso­kat úgy a belügyminisztérium, mint a közigazgatási biróság is, megsemmisítette. Sajnos, hogy ezt megelőzőleg, mint derűit égből lecsapott villám, egy örökké szégyenletes esemény zavarta meg az ügy rendes lefolyását s izgatta fel a jó- iziésü és a törvényes igazságban hivő emberek lelkületét, kiirtván szivükből azt a rokonszenvet, mellyel a közszolgálatban megőszült, s ismerjük be, mindenkor tiszta kezű, de mellőzött, volt tisztviselő iránt viseltettek. S habár ama sajnálatos tett, a tár­sadalmi szabályok szerint, a közvetlenül érdekelt személyek közt expiáltatolt is, maga a társadalom nem bocsájtotta meg azt, mert magára nézve is sértést látott benne s veszedelmes jelét az önuralom és higadtság hiányának, amelyre pedig a közhivatalnoknak, főkép a büntető hatáskörrel felruházottnak oly kiváló szűk sége van! Fíogy ez így van, megmutatta f. hó 9-én megejtett választás, amidőn Dokto­rics Sámuelt dacára jelöltetésének, nagy A vasálarcos.* Irta: Szombath Ernő. (Folytatás.) A dolog ugyanis úgy állt, hogy Luvois csakis az esetben volt hajlandó a kérdéses Írást kiadni, ha azt ellenfelei fegyverül nem használhatják ellene. így történt aztán, hogy Nikodemius, a király alkunistája, ki szintén tagja volt a titkos szövetségnek, oly vegyületet bocsátott rendelkezésére, amely csakis nedves állapotban vált olvashatóvá. Azért is kellett tehát az orvosnak is az írást, illetve a lapot a vizbe ejtenie, hogy igazolhassa kiküldetését. A hadügyminiszter csak ennyiben volt a szövetség tagja s később már semmiben sem vett részt. Mikor a tábornok meglepetésétől magához tért, hirtelen egy gondolat lepte meg s, rohant az orvos szobájába. De ott senkit sem talált. Most már biztosra vette, hogy a herceg kiszabadítására törnek s rohant egyenesen a kapuhoz. * Történeti feljegyzések nyomán. szótöbbséggel elejtették, illetve leszavazták. Mert senkit meg ne tévesszen az a körülmény, hogy Doktorics Sámuel a választás alkalmával^ beadott 160 szavazat közül 73-at, Jerffy József pedig 87-et kapott s igy Doktorics csak 14 szava­zattal maradt kissebbségben! Nem! Mert a megyegyülésen több mint 200 bizottsági tag volt jelen s igy legalább 45—50-en nem szavaztak, köz­tük az összes megyei tisztviselők s igy feltehető, hogy a szavazástól tartózkodók nem voltak Doktorics pártján, mert igenlő esetben, látván Doktorics kissebbségét, a másodszori névsor olvasásnál bizonyára siettek volna a bukás előtt álló egyén megmentésére, illetve megválasztására. Ezenkívül, mint kiváló erkölcsi moz­zanatot kell konstatálnunk, hogy a köz­gyűléstől, tehát a választástól mindazok, — még a helybeliek is, — távolmaradtak r akiket Doktorics az ő decemberi meilő- ztetésének okául, annak idején megjelölt. így egész tárgyilagosan állítható, hogy Doktorics óriási kisebbségben ma­radt, ami annál inkább is igazolást nyer, mert a vele szemben megválasztott Jerffy József, még teljesen fiatal ember s csak igen rövid idő óta áll a megye szolgá­latában. Azt is megállapitottuk a választás alkalmával, hogy Doktoricsra túlnyomóan a polgári elem, — a régi időkben úgyneve­Mivel az őrt sehol sem látta, megkopog­tatta a kaput. Valaki kívülről megszólalt: — Ti vagytok? A tábornok megrezzent. Tehát ellenség van a várban! Hirtelen visszasűgta: — Rögtön! S azzal rohant az őrségre s összedobol- tatta az őrséget. Egy csapatot a tiszttel a kapu­hoz küldött, mig maga egy másikkal a fogoly szobája felé tartott. Mikor az őr meghallotta a zajt, kinyitotta a kaput s eldobta a kulcsot. Nemsokára odaért a csapat s csakhamar holtan terült el az őr. A tiszt két embert ott hagyott s a többiekkel a tábornok segítségére rohant. Ezalatt a tábornok a toronyba felvezető lépcsőhöz ért s ott már készen várta az ellenség. Heves tusa támadt a szűk folyosón, a fáklya kialudt s az elszánt kisded csapat keresz­tül törte magát a katonák során. Már azt hitték, szabad az ut, mikor a tiszt visszatérő csapatával találkoztak. De ezen is Szobafestéseket, Mázolásokat, 39 jutányos árért és gyorsan teljesít szobafestő és mázoló Veszprém, Pápai-ut 181. sz. Drexler-féle házban. 2PF“ Épületek külső olajfestését is elfogadja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom