Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-06-06 / 23. szám
19U8. junius 6. Felhívás! Veszprém város villamos telepének bekerítésére a tanács zárt ajánlati verseny- tárgyalást hirdet. Szükséges mintegy 220 méter részben palánk, részben léckerítés. Ajánlatok beadásának végső határideje 1908. évi junius hó 10-ikének délutáni 5 órája. Ekkor lesznek az ajánlatok is felbontva. Közelebbi feltételek a hivatalos órákban a polgármesteri hivatalban megtudhatók. Veszprém, 1908. évi május hó 29. Szeglethy, polgármester. Veszprém, Halpiac. WELLNER öyULA fogász ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legújabb amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan, minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy műfog néhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illesztetik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek. Veszprém, Halpiac. Törvényszék. Esküdtszéki tárgyalások. Folyó hó 1-én, hétfőn kezdődtek meg törvényszékünknél a tavaszi esküdtszéki tárgyalások s három napig tartottak, esvén minden napra egy tárgyalás. Kedvező jelenségnek kell tekinteni, hogy ily kevés főbenjáió bűneset fordul elő a mi törvényszékünk területén s ugyancsak előnyös jelenség, hogy az egyes esetek, annyira előkészítve kerültek az esküdtszék elé, hogy azok letárgyalása egy-egy napot vett csak igénybe, pedig a déli 12 órától d. u. 3-ig terjedő időszakra a tárgyalások fel voltak függesztve. A verdikt és az Ítélet mégis mindegyik nap 5—6 közt ki volt hirdethető. A letárgyalt ügyek a következők voltak: Első nap, hétfőn. Szegletes János, erős felindulásban elkövetett szándékos emberölési büntette. Elnök :Nárai Szabó Elek kir. tvszéki elnök, szavazó bírák: Horváth Zoltán, dr. Bajóthy Géza trvszéki bírák. Jegyző: Csonka. Ügyész: Lányi Sándor. Védő: dr. Rosenthal Sándor. VESZPRÉMI ELLENŐR Az esküdtszék megalakulván, elnök ismerteti a vádat. Az eset különben abból állott, hogy Szegletes János, aki a Rosenthál és Társai cég porvai erdejében mint erdőőr és munkafelügyelö volt alkalmazva, megparancsolta Mars János favágónak, hogy az általa rosszul rakott ölfát újból és helyesen átrakja. Mars ezen parancsnak ellenszegült, mire őt a cég munkából elbocsájtotta. Efeletti saragjában Mars, — miután előbb a korcsmában jó! beszeszelt, — egy nagy favágó baltával halálra kereste Szegletest s találkozván vele az utcán, üldözőbe vette. Szegletes hazaszaladt puskájáért s ezzel jött az őt üldöző Mars elé. Mars még a puskától sem ijedt meg, hanem bekergette Szegletest egy ház pitvarába s már teljesen elérte s a nála volt fejszét halálthozó csapásra emelte, midőn Szegletes hirtnlen visszafordult s üldözőjét közvetlen közelből szivén lőttte. A lövés Mars szivét annyira szétroncsolta, hogy abból a boncolás során alig találtak meg néhány foszlányt. A kihallgatott tanuk igazolták, hogy Szegletes a legnagyobb életveszedelemben, önvédelemből lőtt Marsra. Dr. Rosenthal Sándor védőügyvéd háromnegyed órás védbeszédben bizonyította védence ártatlanságát s nagy részletességgel igyekezett a vádat megerőtleniteni. Ez teljesen sikerült is dr. Rosenthalnak s az esküdtek nem bűnösnek mondták ki Szegletest, akit ennek folytán a trvszék felmentett. Dr. Rosenthalnak kiváló beszédjéhez a nagyszámban jelenvoltak közül sokan gratuláltak. A tárgyaláson megjelent dr. Kiss győri kir. főügyész is, aki néhány napig hivatal vizsgálat céljából városunkban időzött. Második nap, kedd. A második nap tárgyalási anyaga már kissé nagyobb dolgot adott az esküdtszéknek, de főkép a védőnek. Az eset egy szomorú regény, vagy mint a védő mondta, tragédia. Sütő Imre becsületes acsádi munkás, 6 kiskorú gyermek apja, nem egészen három év előtt kiment Amerikába, hogy ott némi kis vagyonra tevén szert, gyermekeinek és feleségének jobb megélhetést biztosítson. Nem egészen három évig volt Sütő Amerikában s ez idő alatt körülbelül 3300 koronát küldött haza feleségének, aki úgy hálálta meg férje jóságát, hogy Bodor Lajos jómódú acsádi gazdával közös háztartásba állott s férje keserves keresetéből is tekintélyes összeget juttatott Bodornak. Sütő Imre f. év február közepén hazaérkezett s értesült felesége viselt dolgairól s arról is, hogy legidősebb leánykája, a 16 éves Johanna is elhagyta a rosszutra tévedt anyját és szolgálatba lépett. Sütő több ízben kérlelte feleségét, hogy térne vissza hozzá, de hasztalan. Eredménytelen volt azon lépése is, hogy Bodor Lajost a községházára meghivatta" s kérte, hogy feleségét küldje hozzá! Bodor gúnyosan utasította vissza Sütő kérését. Március 1-én reggel Sütő mégegyszer elment a Bodor házában tartózkodó feleségéhez s hivta haza, de eredmény nélkül. Midőn Sütő a szobából kilépett, szembe találta magát vetélytársával, megrontójával, Bodor Lajossal! Mérhetlen düh és elkeseredés fogta el s a nála volt és két golyót tartalmazó forgópisztolyból nagy közelségből kétizben rálől Bodorra. Mindkét- lövés fején találta Bodort, aki azonban nem halt meg, hanem 40 napig a győri kórházban gyógykezeltette magát s hazajött Acsádra, mig Sütő az ügyészség fogházába került s kedden felelt az esküdtszéknek tettéért. Sütő teljes beismerésbe volt. Azt is beismerte, hogy tettét megelőzőleg egész éjjel aludni nem tudván, elhatározta, hogy családi boldogságának feldúlóját megöli s e végből hajnalban bement Pápára revolvert vásárolni, sőt az országúton a revolvert ki is próbálta s hogy hazaérvén ment el Bodor házába. Sütő ezen beismeréséből látható és megítélhető, minő nehéz helyzete volt a védelmet képviselő dr. Fischer Aáiklósnak? A vádhatóságot Lányi kir. ügyész képviselte, aki a vádat elég szelíden konstruálta meg, sőt a védbeszédre nem is replikázott. Dr. Fischer Miklós beszedjében rámuta5. oldal. (23. szám.) tott arra, hogy azért, ami március 1-én Acsádon történt, nem Sütőt, hanem Bodort és Sütő Imrénét kell okozni. Nem akar Sütőnek, ennek a bárgyú falusi napszámosnak esetéből szerelmi regényt csinálni, csak annyit mond, hogy még az esküdtek is jöhetnek oly helyzetbe, amiből csak véromlás árán lehet menekülni! Foglalkozik ezután a vádlott személyéről s azokkal a lélektani motívumokkal, melyek vádlott cselekményét előidézték. Elmondja dr. Fischer, hogy Sütő a szegény zsellérember kiment Amerikába, hogy szeretett családjának némi vagyont szerezne. Felesége is ösztökélte a kimenetelre. Sütő az ő elhatározását becsületesen be is váltotta, mert három évnél rövidebb idő alatt 3500 koronát küldött haza. Tekintettel pedig arra, hogy a munkabérek Amerikában egy dollár körül forognak, meg lehet állapítani, hogy Sütő Imre keresetének felét hazaküldte s gondos férjnek, jó apának bizonyult, bár egy Óceán választotta el övéitől. Midőn f. évi február 18-án két falubeli társával éj idején Acsádra megérkezett, ezek dalolva, vigadozva járták be a falut, mig Sütő csendesen, mellékuton sietett haza, hogy szeretteit mielőbb keblére ölelhesse. A kisbiró, ki egy éjjeli őrrel akkor szolgálatban volt, még megjegyezte társával szemben, hogy szegény Sütő messze útról jővén, télviz idején, — üres, hideg lakást talál. így is volt és a kisbiró tudván, hogy Sütő felesége Bodornál tartózkodik, sietett Sütő- nét felkölteni s hazatérésre ösztökélni. Sütőné haza is ment, de férjének azt hazudta, hogy egy ismerősénél volt gyermekruhát szabni! Sütő azonban csakhamar megtudta a falubeliektől és saját leányától, hogy felesége még éjszakákon át is, Bodornál tartózkodott, sőt Sütőné továbbra is Bodor házában maradt, azt mondván férjének, hogy ott szolgál. Sütő azt is megtudta, hogy felesége az ő általa keservesen szerzett és hazaküldött pénzből, nagyobb összeget 6—7 száz koronát adott Bodornak. Sütő ezután több ízben, de hiába hivta haza feleségét, ez nem jöft. Meghivatta tehát Bodort a községházára s követelte tőle pénzét és feleségét. Bodor egyiket som volt hajlandó visszaadni, sőt gúnyosan utasította vissza Sütőt. Miután a községházánál a jelenet lejátszódott Sütő hazament. Gyermekei betegek voltak. Miután a községházánál a jelenet lejátszódott, Sütő hazament. Gyermekei betegek voltak. Ekkor villant meg agyában, hogyha Bodor Lajost megölné, felesege talán hozzá visszatérne. Itt ezt mondja a védő, hogy elérkezett a történeti események jogi részéhez s beszél az előre megfontoltságról, a premeditatióról. Erre vonatkozólag ismerteti a Curia véleményét, a törvénynek ide vonatkozó véleményét, az ő saját nézetét és hogy a jelen esetben forog-e fenn előre megfontoltság? A törvényre vonatkozólag azt mondja, hogy az nem mond semmit! Az ő saját véleménye tulajdonképen nem az övé, hanem korunk azon kiváló jogászai-é, akik hadat üzentek a Bp.-nak a premeditatióra vonatkozó meghatározásainak. Példát hoz fel amellyel megvilágítja, hogy mi a gyilkosság és mi a szándékos emberölés. Elmondja hogyan állunk a tárgyalás alatt levő esetben? Utal arra, hogy a kir. ügyész nagyon röviden végzett a kérdéssel s csak a vádlott beismerésére hivatkozott, ö a vádlott beismerésére nem ad semmit. Magyarázza a bűneset megtörténtét s bizonyítja, hogy a cselekmény nem régi akarat, régi megfontolás következménye volt, hanem uj akaraté. Utal Sütő álmatlan éjszakájára, a kétségbeesésére mely őt eltöltötte, a pápai ut fáradalmaira, az elfogyasztott pálinka hatására, mondván, hogy itt nem forgott fenn az a higgadtság, mely az előre megfontoltsághoz szükséges. Jogászi meggyőződése szerint állítja, hogy premeditatió nem forgott fenn! Dr. Fischer ezután hatásosan végzi bészé- dét, utalván a vádlott nagy felindulására a tett elkövetésekor, továbbá felesége hűtlenségére s hat gyermekére. Azt mondja, hogy ö nála sokkal ékeseb-
