Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1908-01-18 / 3. szám
Egyébként csak a tisztesség, kötelességtudás és becsület ad tekintélyt. De igenis ad valamit az egyenruha és az esetieg azzal járó fegyverviselés, de csak üresfejíi, gyerekeszü, léha embereknek, no meg-a különben gyáváknak ! Elbizakodottakká, kevélyekké, hen- cegőkké teszi őket! Ezt koncedáljuk, egyebet semmit. Hogy minő tekintélyt ad az egyenruha, mutatja eléggé, hogy nagyobb városokban még a generálisi egyenruhát sem veszik semmibe, már t. i. mint megbámulni valót s hogy az Egyesült-Államok elnöke, aki alighanem van oly nagy ur, mint bármely uralkodó, nem rajong sem a pricsesszre, sem a pallasszerü csatabárdokra, hanem egyszerű cibil ruhában fogadja a legmagasabb uralkodókat. A francia, mely bizonyára a leghiubb nemzet a világon, szintén nem sovárog az egyenruha után, s a francia katonatiszt azonnal, mihelyt szolgálatát végezte, polgári ruhát ölt. Csak veteránok, legújabban a házmesterek rajongnak az egyenruháért s olyanok, akik az egyenruhából akarnak Csete főügyész szerint tekintélyt szerezni. A rendőrség tiszti egyenruhájának megállapításánál tehát legyen gondja a polgárságnak arra, hogy az egyenruha s fegyverviselést a rendőrfogalmazótól megvonja. A polgármester és a tanács pedig szintén jól cselekszenek, ha az általuk is ismert okokra való tekintetből, a közgyűlésnek oly javaslatot tesznek, mely a rendőrfogalmazót a megegyenruhásitott j rendőrtisztviselők közül kivánja. Ö különben sem tisztviselő, hanem csak „segéd, vagy kezelő személyzet“, esetleg mint a szervezési szabályrendelet mondja „egyébb alkalmazott“. Tehát le a karddal! 1908. január 18. A Balaton vidékért. Nemcsak a Dunántúlnak, de az egész országnak is egyik legkiválóbb, legértékesebb és természeti kincsekben leggazdagabb gyöngye a Balaton. Nincs nehezen megközelithető hegyek közé ékelve, nem fekszik távol az ország fővárosától és szinmagyar nép veszi körül, melynek emelkedését oly örömmel látja mindenki, aki fajunkat szereti, aki a magyarnak jót akar. A Balaton vidék fejlesztése érdekében évről- évre fokozott arányú munkásságot fejt ki a kormány és társadalom. A földmivelésügyi, de a kereskedelemügyi miniszter is igen jelentékeny eszközökkel dolgoznak azon, hogy a Balaton ne csak természeti kincse legyen a három leginkább érdekelt Veszprém, Somogy és Zala vármegyéknek, hanem az anyagi jólét, a gazdasági fölvirágzás megteremtője is. Társadalmi téren a Balatoni Szövetség buzgólkodik a Balatonvidék fejlesztésén. A szövetség téli közgyűlését Burchard Bélaváry Kon- rád elnöklete alatt a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség tanácstermében vasárnap tartotta meg a fővárosban. A jelentés adatai, a megbeszélésre került fontos tárgyak dolgában hozott határozatok igazolják, hogy a vezetés avatott és lelkes férfiak kezébe van letéve. Az évi jelentés megelégedéssel mutatott reá arra, hogy az érdeklődés a szövetség munkálkodása iránt folyton fokozódó. Szépen haladt előre az a nehéz kérdés is, hogy a fürdő- zők, üdülők a parti lakossággal együttesen intézzék a helyi fejlesztés munkáját. Ha a két egymásra utalt érdekeltséget közös cselekvésre lehet bírni olyan jelentékeny feladatok, mint például a lakáskérdés és az élelmezési viszonyok megjavítása könnyen lesznek megoldhatók. A Balatoni Szövetség iránt tanúsított fokozott érdeklődést bizonyítja, hogy a tagok száma a lefolyt évben az év elején talált létVESZPRÉMI ELLENŐR számmal szemben, kétharmadnyi emelkedést ért el. A tagmozgalom élénkítésére a szövetség több mint negyvenféle kedvezést eszközölt ki I és ez évben már „Balaton“ címen havi folyó- 1 iratot ad ki, mit a tagok ingyen fognak megkapni. igen jelentékeny érdeklődést keltett a jelentésnek a balatonvidéki nép ipari cikkek forgalomba hozatalát érdeklő része. A szövetség ezen tevékenységét a földművelési és kereskedelmi miniszterek a legjobb indulatu figyelemmel kísérik és támogatják. Már most biztosíték van arra nézve, hogy a múlt évben elkezdett munkásságot szélesebb alapokon és bizonyára még jelentékenyebb sikerekkel lehessen folytatni. A szövetség most a tél folyamán sásfonó és a badacsonyi láva feldolgozására háziipari tanfolyamokat rendezett. A sikerültebb táigyak a háziipari értékesitö akció keretében nyernek elhelyezést. Széchenyi Viktor gróf indítványára kimondották még, hogy a somogyi himzö asszonyok i készítményeinek elhelyezése érdekében a szövetség munkálkodni fog. Hogy a szaporodó telepek egymással könnyen és gyorsan érintkezhessenek, ez irányban kétféle mozgalmat indítottak. Az egyiket, hogy a Balaton körútja kiépíttessék, a vármegyék már egyhangúlag magukévá tették és igy van rá kilátás, hogy a ma még csak szakadozottan meglévő és rendezetlen ut mihamar i szolgálni fogja fontos céljait. A másik a vizi járó müvek szaporítására vonatkozik, melyre ! nézve a kereskedelemügyi miniszter kilátásba helyezte, hogyha a természetes érdekeltség, a parti birtokosok is bizonyos, nem épen nagy áldozatokra hozzájárulásképen hajlandók, részéről a szövetség óhaját készséggel teszi magáévá. Ennek alapján most már meg fog indulni az áldozatkészségre való puhiíás, ami sajnos a magyar embernél el nem mellőzhető valami és ezt valószínű, követi majd a Balatonon közlekedő személyszállító hajók szaporítása. Ha ehhez még hozzávesszük azt, hogy a földmivelésügyi miniszter már korábban elhatározta, hogy az összes balatoni kikötőt államosítja, tisztán ál! előttünk, hogy a Balaton a forgalom lebonyolítása szempontjából a közel jövőben mi kívánni valót sem hagy maga után. Mozgalmat indított a szövetség az irányban, hogy a balatonparti vendéglőkben csakis balatonvidéki bort és hazai ásványvizet árusítsanak. összeiratta, melyik fürdőhelyen hányán fordultak meg, milyenek voltak a lakás, élelmezési viszonyok, vannak-e kiadó, eladó házak, eladó telkek stb. ? Mivel pedig az állatusztatás ellen több panasz érkezett, a szövetség megkereste a három vármegye alispánját is, minek folytán a somogyi alispán máris rendelkezéseket tett, hogy az állatok usztatására és itatására szolgáló helyeket pontosan kijelöljék és hogy azok a fürdőhelyektől minél távolabbra essenek. A fürdőtelepek szépítése érdekében szépítő egyesületi alapszabályokat dolgozott ki a szövetség, de ezenkivül is, ha módjában állott, minden esetben gondoskodott, igy a felsőparti vasút építésénél is, hogy a fásitott helyeket, parkokat, kilátókat, hegyiutakat megóvják, illetve rendbe hozzák. Hogy a hűvösebb és esős nyári napok alatt is hasznosan szórakozhassanak a fürdővendégek, a szövetség tervbe vette fürdő közkönyvtárak létesítését. Sőt lépéseket is tett már, hogy a könyvtárak lehetőleg már ez évben fel- állittassanak. A jelentésnek lényegesebb pontjai ezek: Torday Ferenc dr. a budapesti állami gyermekmenhely főorvosa több életrevaló indit- ványnyal lépett a szövetség elé. Kvassay Jenő miniszteri tanácsos, Széchenyi Viktor gróf, Óvári Ferenc dr. országgyűlési képviselő, Romy Béla min. tanácsos, Fittler Dezső dr. és mások felszólalásai után kimondották, hogy a szövetség a gyermekvédő egyesületeket megkeresi az irányban, hogy a gyermekek nyaraltatásánál elsősorban a Balatonra, mint erre legalkalmasabb helyre gondoljanak. A szövetség mozgalmat indit továbbá, hogy a lakhatási engedélyek és az építkezési szabályok egyöntetűen rendez- tessenek és ezzel elejét vegyék az egészségtelen helyekre való építkezésnek. Kvassay Jenő érdekes előadásban vázolta azt a nagyszabású tervezetet, melyet a földmivelésügyi minisztériumban a Balaton fejlesztése érdekében megindítani szándékoznak. Óvári Fe(3. szám.) 3. oldal. renc dr. örömmel jelentette be, hogy a kormány, értesülése szerint hat és félmillió koronát kíván fordítani a partok feltöltése, a nádasok kiirtása és a Sió csatorna hajózhatóvá tételére és egyéb fontos munkálatokra. A közgyűlés ezért Darányi Ignácot táviratilag üdvözölte. Kvassay Jenő felszólalása után határozatba ment, hogy a községeket felhívják, hogy a földmive- lési minisztérium műszaki tanácsát és segélyét kikérjék. Az élelmezés javítása érdekében évek óta dolgozik a szövetség. Ezt a kérdést azonban mostanáig sem sikerült kellően megoldani. Kvassay Jenő indítványára elhatározták, hogy a Magyar Gazdák Értékesítő Szövetkezetét fogják megkeresni, hogy az élelmezés ügyét a szövetséggel együtt dűlőre segítse. Kimondották még, hogy a fürdőtulajdonosokat felhívja a szövetség, mely szerint a ; szerződéseében kikössék, hogy a bérlők csakis hazai terményt és készítményt hozzanak forgalomba. Ez irányban a balatonkereszturi fürdő- egylet már is megtette a kezdeményező lépéseket. Örvendetes hatást keltett Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a szövetség tiszteletbeli tagjának kimentő levele, aki levelében élénk sajnálattal tudatja, hogy Budapestről való 4ávolléte folytán a közgyűlésen jelen nem lehet, de biztosítja a szövetség elnökségét, hogy különös örömére fog szolgálni, ha a Balaton emelésére irányuló annyira jogos törekvéseket előmozdítani alkalma lenne. Elhatározták, hogy a szövetség alapjainak megerősítésére szolgáló perselyeket állítanak föl a fürdőtelepeken és a hajókon. A választmányba beválasztották ezután a következőket: Esterházy Miklós herceget, Vajda Ödön zirczi apátot, Pal- lavicini Ede őrgrófot, dr. Torday Ferenc főorvost, dr. Tevely Béla ügyvédet, Lakath János földbirtokost, Adám János kanonokot, Kacsko- vics Lajos somogyi alispánt, dr. Feller Artur pécsi főügyészt, dr. Magyar Károly földbirtokost, Pete Lajos lengyeltóti és Takách Imre keszthelyi főszolgabírókat, Ballus Zsigmondi kecskeméti járásbirót és Lazsánszky Bélát, a gőzhajózási társaság titkárát. A magyarosítás és közművelődés terén Blaha Lujzának, a nemzet csalogányának elévülhetetlen érdemei vannak, Mint balatonfüredi régi villatulajdonos a balatoni fürdőélet fellendítésén évtizedek óta kiváló sikerrel tevékenykedik. Ezért a szövetség közgyűlése mostani jubileuma alkalmából Blaha Lujzát tiszteletbeli taggá egyhangúlag megválasztotta. Ugyancsak egyhangúlag elhatározták, hogy a „Balaton“ c. darab népszerűsítése ügyében az Urániával megbeszélést folytainak. A közgyűlést megelőzőleg Óvári Ferenc dr. orsz. képviselő alelnök elnöklésével választmányi ülés volt, melyen a közgyűlés egyes tárgyaival és a napirendre fölvett jelentékeny, a fejlesztést érdeklő kérdésekkel foglalkoztak. —ö. TANÜGY. Veszprém vármegye népoktatási állapota, A kir. tanfelügyelő 1907. évi december haváról a következőket jelenti: E hónap közepén tartottam a pápai és veszprémi polgári iskolák karácsonytáji magán- vizsgálatokat; 14 növendék közül kettő nem felelvén meg, javító vizsgálatra utasittatoíí; a pápai állami tanitó-képzö intézetben ugyanakkor tartottam a javító tanképesitő vizsgálatokat, melyekre 3 tanító jelölt jelentkezvén, elégséges oklevéllel hagyhatta el az intézetet. Meglátogattam ezúttal ismét néhány osztályát a pápai iparostanonc-iskolának s Enyín- gen a r. k. iskolaszék körében tárgyaltam az iskola építés s a III. tanítói állás felállításának ügyét, melyet sikerült az esperes úrral együtt dűlőre vinnünk; ugyancsak sürgettem az iparostanonc-iskola felállítását és látogatást tettem a r. k. és izr. iskolák egyes osztályaiban. A tanfelügyelőség irodájában az a változás történt, hogy a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter dr. Lukácsi György tolinokot szakértő iskolalátogató tisztté áthelyezte Temesvárra és hozzám Magdó István bajesdí, bu- nyadmegyei áll. el. iskolai tanitót rendelte be
