Veszprémi Ellenőr, 1908 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-11 / 15. szám

1908. április 11. VESZPRÉMI ELLENŐR (15. szám.) 3. oldal. — Püspöki beiktatás. Most már egészen biztos, hogy megyés püspökünk, Hornig Károly báré fogja a temesvári uj püspököt Csernoctí Jánost beiktatni és felszentelni, még pedig, két veszprémi kanonok segédletével. A beigtatási ünnepély nagyon fényesen fog megtartatni s Apponyi Albert gróf, miniszter is meg fog azon jelenni. — Áthelyezés. Dr. Kovách László tszéki aljegyzőt az igazságügyminiszter jegyzővé ne­vezte ki s ezen minőségben a keszthelyi járás­bírósághoz kelyezte át. Városunk úri társasá­gában általános a sajnálat dr. Kovách távozása felett, mert ő tetőtől talpig gentleman, kitűnő sportsman s az itteni aranyifjuságnak legkivá­lóbb tagja volt. — Eljegyzés. Angyal János celldömölki osztálytanító eljegyezte Bauer Irénkét, Bauer Fe­renc nyugalmazott győrvárosi számtiszt leányát, vagyis Bauer Károly veszprémi ipartestületi elnök unokaleányát — Vajda Ödön zirczi apát áldozó pap­ságának 50 éves jubileuma Husvét vasárnap lesz. Vármegyénket a főispán, alispán, főjegyző, tiszti ügyész, továbbá Szabadhegyi Kálmán, Bibó Dénes, Eszterházy Béla gróf és Valla Gyula megyebizottsági tagok fogják képviselni. Hornig Károly báró megyés püspök szintén részt vesz az ünnepségen, melyre a jubilánsnak több előkelő állású iskolatársa, igy dr. Vekerle Sándor miniszterelnök is kilátásba helyezte megjelenését. — Fényes eredmény. A veszprémi r. k. főgimnázium hangversenyének fényes erkölcsi eredményéről múlt héten emlékeztünk meg. — Most beszámolunk a ritka, s nagyszerű anyagi eredmény egy részéről, a feliilfizetésekről. Az intézet egy névtelen nagylelkű adománya 1000 (ezer) korona. Jánosy Ágoston 110 kor. Kránitz Kálmán 50 kor. Péller Pál, Ádám Iván, Lakat János 20—20 kor. Dr. Csete Antal 14 korona. Molnár Dénes, Simon György, Kauzli János, Takács József, Wimmer Károly, Kőszeghy Jó­zsef, Radványi Viktor, Pósa Endre, dr. Kerényi Károly, Tölcséry Ferenc 10—10 kor. Perényi Antal, Szeglethy György, Palotay Ferenc, Jánosy József, Fái Ferenc, Steiner Jenő, Feld Vilmos 5—5 kor. Schreiner János 8 kor. Dr. Rozenberg Lajos, Wetzel Lajos, Ritter Lőrinc, Fehér István, Koller Sándor, Dusbaba Béla 4—4 kor. Krausz József, Spórer Tivadar, Udvardy Ferenc, Eiselt József, Pápay Gyula, Súly Ede, Bokrossy Vik­tor 3—3 kor. Gerometa Mihályné 2*20 korona. Fata Ferenc, Pintér Vilmos, N. N., Oléjovics János, Eberhadt Béla, Szabó István,-Sümegi Gyula 2—2 kor. Szabadhegyi Sándor, Rada N., Jávorszky Józsefné, Farkas Ferenc 1 — 1 kor. Fogadják a nagylelkű adakozók e helyütt is az Igazgatóság hálás köszönetét. — Az óbudai rabbiválasztás. Vasárnap történt meg az első szavazás az óbudai rabbi állásának betöltésére. Három jelölt pályázik az állásra, névszerint: Hoffer Ármin dr. (Veszprém), - Welles dr. (Nagybittse) és Funk dr. (Pozsony). A hitközségi statútumok értelmében minden jelöltre külön szavaznak s a megválasztáshoz a beadott szavazatok kétharmad része szükséges. Az első szavazást Hoffer dr. jelöltségére nyi­tották meg. Beadtak összesen 382 szavazatot és pedig Hoffer dr. javára 213-at, ellene 169-et. Hoffer dr. tehát nem kapta meg a szükséges kétharmad többséget. A statútumok értelmében két hét múlva a következő jelöltre, Wellesz dr.-ra kellett volna megejteni a szavazást. De minthogy Mittelmann Bernát és Breitner Károly a vasárnapi választás ellen óvást tettek, a vá­lasztás függőben marad mindaddig, mig az országos izraelita iroda elintézi az óvást. — Gyászrovat. Mély gyászba borított a halál egy előkelő helybeli családot, Stubenvoll Ferencet, ki csak néhány éve telepedett meg városunkban s itt mint virilis, megyebizottsági tag s városi képviselő. Meghalt bátyja, Stubenvoll Gál, néhai gróf Zichy Ferencnek nyug. tiszttartója. A boldogult a modenai kerceg által sárvári uradalmába hozott gazdatiszti kar egyik bajor nemes családjából származott. Szülői alig beszélték nyelvünket, a gyermek azért magyaros nevelésben ré­szesült. Vágyai a gazdatiszti pályára vezették s e pályán töltötte el életét. Testestől, lelkestő1 gazdatiszt s a gyakorlat embere volt s e téren kifejtett eredményteljes szorgalma szép elismerő jutalomban részesült midőn az Ángyád-pusztai alig 35 éves fiatal ispánt Urasága összes gazdaságai élére tiszttartónak nevezte ki. A „Honores mutant mores“ itt nem teljesedett be, mert mint tiszttartó is az összes uradalmak felügyelete mel­lett a gondjaira, kezelésére bízott legnagyobb gazda­ságot, tiszttársainak példátadólag vezette. Szaktudásá­nak fényes bizonyítéka volt, hogy midőn e gondterhes állásától önként megvált és nyugalomba ment, két év niulva Urasága ismét visszaszólította terhes állásába. Erélyes-, de átérzett humanus bánásmódjáért az uradalmi cselédség rajongott érte, mely nem igen változott az általa kezelt gazdaságban. Uraságának hosszú éveken át élvezett teljes, feltétlen bizalma igazolja az ö puritán jellemét. Nagyon jellemzi az egymást megértő főur és gazdatiszt egymáshoz való benső ragaszkodását gróf­jának ezen hozzáintézett szavai: „Ha minden magyar mágnás úgy gondolkodna, mint én, s minden gazdatiszt olyan volna mint ön, akkor nem kerülne párduezos ősök által szerzett birtok annyi idegen kézre. Volt, nincs! De csak a test! Emléke él öt gyászoló családja, rokonai, gazdatiszttársai s minden ismerőse szivében. Az az 57 év, mit magával vitt a sírba, sok másnál mégannyit számítana, mert az a munka, amit végzett, úgyszólván emberi erőt meghaladó volt. S miként a katona legdicsőbb halála a csatatér, úgy öt is kint a gazdaságban rohanta meg az orgyilkos kór, mely három éven át gyötörte, mig kioltá a legjobb családapa, a szeretettel ragaszkodó testvér és rokon és a leglelki­ismeretesebb gazdatiszt életét. Sárabán hunyt el e hó , elsején s 5-én helyezték nyugalomra a Sárvári családi sírboltba. Tegye édessé nyugalmát legnemesebben átélt élet tudata, a gyászoló család és rokonok bánatát, fáj­dalmát enyhítse a jóságos mindenható. — Szolgabiró választás. A vármegyei szolgabiró választások egy részét a közigazga­tási bíróság, tudvalevőleg megsemmisítette. Az uj választások a júniusi rendes megyei köz­gyűlésen lesznek s választani fognak három I. oszt., egy II. oszt. szolgabirót. A pályázat már ki van hirdetve, s pályázni lehet május 30-ig. 1 Az előjelekből ítélve, a választás érdekes lesz, mert többen fognak pályázni és mérkőzni. — A Gyermek-nap jövedelme. Április 2. és 3-iki urnagyüjtés 295 kor. 04 fill., Dávid Árvaház gyűjtése 7 korona, Száz Ferenc ref. tanító és Puskás Apollónia ref. tanítónőé 6 k. 04 f., róni. kath. főgimnáziumé 15 k. 73 fill., rom. kath. elemi iskoláé 18 k. 90 f., Angolkis­asszonyoké 36 k. 10 f., Horváth Dezső ág. ev. lelkészé 2 k., Huszár György vendéglősé 3 k.; adományok: Hennel Károly 5 k., Papp Gyuláné úrnő 3 k., Hunkár Dénes főispán és neje 20 k., Jankovich Besán Endréné 20 k.; Korona szálló főpincére 2 k. 06 f., Magyar király szálló 74 f., Penitsek kávéház 80 f., Balaton kávéház 40 f., Hoffmann kávéház 1 k.; perselygyüjtés: Korona sörödé 2 k. 01 f., Egyed sörödé 3 k. 28 f., Steiner sörödé 1 k. 46 f., Otthon kávéház 83 f., Jákói Pongrác vendéglős 2 k. 32 f., Elite ká­véház 1 k. 50 f., Petőfi-kör 27 f., Legényegylet 80 f. összesen 449 k. 38 f. Kereskedők ado­mányai: Ifj. Deutsch Izidor 2 k., Buday és Forst 4 k., Rosenberg Mór 5 k., Regényi Rezső 3 k., Bakos Kálmán 4 k., Gunszt Ignác 4 k., Berger Sámuel 4 k., Neubart Izidor 2 k., Krausz A. fia 5 k., Szente Gyula 3 k., Rády István 3 k., Hirsch Lajosné 1 k., Súly László 2 k., Kéz Vilmos 2 k., Nemes Vilmos 2 k., Fata János 60 f., Ornstein J. 1 k., Szemerey János 3 k. 02 f., Fekete Gyula 5 k., Schröder József 2 k., Pósa Endre 2 k., Csepcsányi Lehel 5 k., Metzger Ede 5 k., Oblatt Rudolf 2 k., Bokrossy Victor 5 k., Fodor Ferenc 2 k., Rothauser Géza 2 k., Winter Sándor 3 k., Elkán József 1 k., Schvarcz Ignác 2 k., Gősy György 2 k., ifj. Streit Sá- ; muel 60 f., Scheiber Soma 3 k., Singer J. Sán- ■ dor 1 k., Kulcsár Károly 2 k., Szvoboda Má- ; tyás 5 k., Politzer Miksa 5 k., Haas Manó 2 k., Lőwy Béla 3 k., Rápoch Sándor 6 k., Nay Jakab 5 k. 29 f. összesen 121 k. 51 fillér. Á gyermeknap jövedelmének főösszege tehát 570 korona 89 fillér. — Az udvarias Sopron. F. hó 12-én, azaz holnap vasárnap 50 éve, hogy a soproni színház átadatott a nyilvánosságnak. Nem mondjuk hivatásának és rendeltetésének, mert biz akkor a német Múzsa ütötte fel ott tanyá­ját. No de múltak az idők s a magyar Géniusz hatalmába vette a soproni színházat is, mely őihelyévé s terjesztőjévé lön a magyar kultúrá­nak. Városunkat a belügyminiszter a soproni szinikerületbe osztotta s színházunkban Nádosy, soproni színigazgató társulata fogja az előadá­sokat tartani. Tudva ezt a soproniak, az ottani szinpártoló egyesület a holnapi jubileumi ün­nepségre meghívta városunk szinpártoló egye­sületét. Kívánatos volna, ha városunkat egy küldöttség képviselné a jubileumon. Megemlít­jük még, hogy Nádosy színtársulatának egyik kiváló tagja, Sághi Sárika, keresztülutazóban tegnap városunkban időzött. Mint halljuk, Sághy Sárika a társulatnak épp oly jeles művésznője, mint amily kedves és édes az ő megjelenése. Ö róla ruhában el lehet mondani, hogy csupa kellem, csupa báj. Közönségünknek különben rövid idő múlva lesz alkalma minderről meg­győződhetni, mert színházunk megnyitásakor Sághi Sárika fogja az ünnepi prológot mondani, s a mi színi évadunkban itt fog szerepelni. — Az Iparos-ifjak Önképzőkörének közgyűlésén megválasztattak: Száz Ferenc disz- elnök, Próder István elnök, Anti Illés alelnök, Lusztig Béla titkár-jző, Ritzl Kálmán pénztárnok, Rosenfeld Alfréd ellenőr, Gombos János ház­nagy, Pataky Gyula I. könyvtárnok, Popper Árpád II. könyvtárnok, Kaszler Béla és Wolf Lajos könyvtári ellenőrök. Választmányi tagok : Bandhaur Ignác, Chepely Kálmán, Neumayer Imre, Gvardián Gyula, Hortoványi Kálmán, Molnár István, Frauczer József, Kaufmann Mi­hály, Pintér János, Pintér J. István, Kovács Huber Rideg József, Rosenfeld Ármin, Rosen- feld Lajos, Táncsics Károly, Marky József, Wolfram János, Lengey Sándor, Gősy György, Winkler István, Mátyás János, Pataky Imre, Somogyi Sándor. Póttagok: Luka Antal, Szabó József, Varga Flórián, Reitzer Nándor. — Tűzrendészen szemle. Kránitz József tűzrendészed felügyelő folyó hó 5-én Faész és Vámos községekben tűzrendészed szemlét tar­tott. A tűzrendészed szemle, azt lehet mondani, mindkét községben valóságos népünnepély volt. A vámosi tűzoltóság rezesbandája kisérte vagy 200 emberből álló tüzoltósereget a gyakorló térre. A megérkező tüzfelügyelöt „Isten áldd meg a magyart“ nemzeti imádsággal fogadták, utána iskolaszerelés, gyorsszerelés, majd jelképes tüztámadást tartott a tűzoltóság. A tűzoltók ki­képzése valóban meglepő s ebben kiváló érdeme van Szabó Gábor és ifj. Nagy Sándor parancs­nokoknak és a község érdemes elöljáróságának, Varga István körjegyző élén. A szemle bevég­zése után a tüzfelügyelő az igazi érdemnek dicséretet mondott s a szemle Kránitz tüfel­ügyelő éltetésével véget ért. A lelkesedés oly nagy volt, hogy Bott Miklós ev. ref. tanító ur, járási faiskolafelügyelő maga ajánlkozott, hogy a tűzoltóság mellé mentőcsapatot fog szervezni. Igazán szép tőle, hogy ezen emberbaráti intéz­ményt teljes szeretetével istápolni fogja. Adja Isten, hogy úgy legyen. — Munkássors. Molnár István 64 éves ács iparos a káptalan major tetőzetét javította. E közben két csomag zsindelyt vitt fel létrán a háztetőre, de megcsúszott és 4 méter magas­ból leesett. Molnár saját lábán ment haza laká­sára s a segítségül hivott dr. Réthy Edének még el tudta mondani balesetét. Segíteni azon­ban rajta már nem lehetett, s a boldogtalan néhány óra múlva agyrázkódás következtében kiszenvedett. — „Vita“ az élet. A hazai „Vita“-forrás egyike a legkitűnőbb alkalikus gyógyvizeinknek, mely úgy kiváló gyógyhatása, mint kellemes üditő izénél fogva gyorsan tért hódit. Orvos­tanáraink melegen ajánlják a gyomor, köszvény, hugysavas diathesis, diabetes, vese- és hólyag­hurutok, az emésztő- és lélegzési szervek, bél­bajok, anyagcsere stb. bántalmaknál. Remélhető, hogy nagyközönségünk is pártfogásában fogja részesíteni a „Vita“-forrást a hasonló külföldi ásványvizekkel szemben. — A Macedón kérdést, melyet az ösz- szes európai hatalmak nem bírtak megoldani, rövid utón oldotta meg a veszprémi szolgabi- róság és rendőrkapitányság. Az épülő Balaton- vidéki vasút munkálataihoz nagyszámú macedón munkást szerződtetett a vállalat. Miután azon­ban a kiküldött ügynökök a munkásoknak napi 3 kor. bért Ígértek, de tényleg a macedónok csak 2 kor. 60, sőt 2 kor. 40 fillért kaptak, sztrájkba léptek. Természetes, hogy a munka- nélküli gyiilevész népnek további ittartózkodása nemcsak aggályos, de sőt veszélyes lett volna, s igy a szolgabiróság és rendőrkapitányság a 65 főből álló macedónokat letartóztatta, majd pedig Zimonyig eltoloncoltatta. Borzasztó lát­vány volt a rongyos, kiéhezett, elzüllött had látása, midőn városunkban őket keresztül kisér­ték. Különben 2 napig tartózkodtak itt s a megyeházán és a rendőrségen voltak őrizet alatt, délben pedig a szegényházban kosztoltak. Megjegyezzük, hogy a szegény, félvad nép, — valódi állat-emberek — örömmel indultak vissza hazájukba, hol már javában megnyílt a tavasz s érik a füge. Majd beállnak ustasinak, felkelő­nek s lehet hogy az osztrák-magyar hadsereg

Next

/
Oldalképek
Tartalom