Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-14 / 28. szám
1907. julius 14. VESZPRÉMI ELLENŐR (28. szám.) 3. oldal ###############**######**# I'##**#######***##* **** * #### I ROSENBERG MÓR divatáruházában litott áron kaphatók a következő cikkek: || # Napernyők, női kalapok, batist, zefir és selyemblousok, gyönyörű alsóruhák, ciiszkötények, nyári fűzök, férfi tennis- # ff ingek, nyakkendők, gyermekruhácskák és kötények, cérnakeztyük, mindennemű harisnyák. ff 8 Pécsi Hámerli-féle bőrkeztyilk raktára, M uj épületek neve lesz Füredi-telep. A Schéllei- telekből kihasított s a Kupa- és Kertész-utcákat összekötő uj utca Ovoda-utea. Az állami polgári iskolán túl fekvő épületek előtti ut, Palotai-ut. A vásártérről a volt Balogtó-térhez a Rosos- és Hets-házak közt elvezető ut, Bezerédy-utca; a kórház közelében levő Glógerné-féle ház mögötti kis utca Szürszabó-utca; a Csorda- és Geren- csér-utcár'öSszéRöto’vízmosásszerü lejáró, Pol- gármester-utja; az ezzel szemben levő keskeny közié, Kisded-közle ; a Kopácsy-major előtti ut Sédlejáró ; a temetőhegyi régi vásártéren épült uj házsor mögötti utca, Tüzér-utca; a püspökvári feljárók egyike Keleti-, másika Nyugatifeljáró. A Széna-tér Palotai-tér; a Vásár-tér Búza-piac; a Vár-utca egyszerűen csak Vár; a Fő-tér Rákóczi-tér; a Fő-utca Rákóczi-utca. Ezen elnevezéseket már egy régebbi közgyűlés megszavazta, dr. Benkő indítványára. A volt Horgos-utca, melyet csak nemrég neveztek el Hosszu-utcínak, régi nevét kapja vissza. A Majorutca, Vas Gereben-utca nevet kap. A Virág-utca Virág Benedek-utca lesz. Az Árva-utca a 120. számtól a 127-ig, Tököly-utca ; a Vágóhid-utca a 137. számtól, Fenyves-utca; a Laktanya-utca Deák Ferenc-utca; a laktanya-utcai lépcső, Ostrom-lépcső; a Rozmaring-utca Ányos-utca; a Lakatos-utca Vak Bottyán-utca; a Szabadi-ut a honvéd-laktanyától kifelé, Almádi-ut; a Főispán-tér Erzsébet-tér; a Füredi-ut Eörs-ut; a Vázsonyi-ut a tiszti kaszinótól kifelé, Honvédutca ; a Komakut-térről a Vámosi-uthoz felvezető s eddig Csókvár-nak nevezett utca lesz Csermákutca. Fürdő-utca Gépház-utca; a Benedek-tér Szent Imre-tér; a Kereszt-utca Szent Margit- utca lesz. A Pápai-ut a 948. sz. háztól a Szegényház előtti térig, Eszterházy-utca; a Derü- utca Kálmán királyról lesz elnevezve Kálmán- uícának. A Magyar-utca Előd-utca; a Gelencsérutcának Kovács Imre házától délfelé nyúló része, Sigray-utca. Elnevezték a Csorda-utcát Szent István-utcának; Tizenháromváros-utcát Vértanu- utcának. Céhház-utca Fejérváry-József-utca (a kanonoK után s nem a darabont-őrség kapitánya után); Papvásár-utca Árpád-utca ; Remete-utca Méhes-utca ; a színház előtt létesítendő teret a jelenlegi városház-uóvarban, Széchenyi-térnek nevezik el. A többi utca neve változatlanul megmarad. A megyeházáról. Megyegyülés volt csütörtökön délelőtt Hunkár Dénes főispán elnöklete alatt. A nagy tanácsterem csakúgy kongott az ürességtől. Mindössze 30 megyebizottsági tag jelent meg s háromnegyed része veszprémi. Jelenvolt azonban dr. Óváry Ferenc az elmaradhatatlan, úgyszintén dr. Jánosi és dr. Kránicz c. püspökök, kik szintén szorgalmas látogatói a megyegyülé- seknek. A. rend kívüli gyűlést tulajdonképen azért hívta össze a főispán, hogy a veszprémi villam- világitás berendezéséhez szükséges és kölcsön- kép felveendő összeg felvehetését a törvényhatóság is megszavazza, nehogy a késedelemből Veszprémre kár háramoljék. Ezt jelezte is a főispán. A megyegyülés fel is hatalmazta a várost a szükséges pénz fel vételére, mert 1-ször Veszprémnek nincsen más jövedelmi forrása a honnét pénzt vehetne elő, 2-szor mert most még a pénzviszonyok kedvezők s a pesti hazai első takarék a pénzt előnyös feltételek mellett adja. A közgyűlés határozata csak birtokon kívül felebbezhető meg, minélfogva a pénz rövid pár nap múlva kézben lesz s az építkezést meglehet kezdeni. Ezenkívül még öt apró dolgot tárgyalt le a közgyűlés s alig háromnegyed órai tartam után véget ért. A csobánczi diadal emléke. A. balatoni szövetség igazgató választmánya f. év julius 6-án délután tartotta meg Széchenyi Viktor gróf alelnök, Márffy Emil főrendiházi tag, Csorba Ede kir. tanácsos, dr. Szap- lonczay Manó kir. tanácsos, Somogyvármegye tiszti főorvosa, Tevely Béla dr. uradalmi ügyész, dr. Kardos Ignác a „Balaton“ cimii útmutató, kiadója, Lingl Valérián balatonfüredi fürdőigazgató, Mészöly Gyula ny. kir. Ítélőtáblái biró, Pete Lajos főszolgabíró, Viriusz Vincze lesen- cetomaji földbirtokos, Hertelendy Ferenc főrendiházi tag, dr. Putteáni Géza szigligeti földbirtokos, Lazsánszky Béla a balatontavi gőzhajózási r. t. titkára és Cséplő Ernő titkár jelenlétében ülését. Az ülés folyamán egy gyönyörű, hazafias utalványt. Valószínű tehát, hogy azt már az első j sétánál beváltották annyival is inkább, mert ! pengő pénzben hiányt szenvedtek. És ha a fiatal párnak paradicsombeli regényes sétájához odaszámitjuk a tegezést; ha meggondoljuk, hogy körülöttük minden a fiatalság és ártatlanság üde színében pompázott, a lég visszhangzott az ezerféle diadalokról, hol még a csalogány is boldog szerelemről álmodott, — aztán meg lelkűk gyöngéd volt, mint a szerényen suttogó májusi lomb és ők dallamos csókkal ne vettek volna részt e zöngedelemben. Ezóta csókolóznak a föld fiai szerelemből és barátságból, rokonságból és ismeretségből, mindenütt és minden időben egész a mai napig. Az ősrégi keletről vesszük már a. történelmi híreket a legnevezetesebb csókfajokról. Mind a mellett a paradicsomi első csókot a szerelem csókjául osztályozzuk, mert azt először is a paradicsomban alkalmazták, még pedig a fügefalevelek előtt, innét eredhet, hogy a szerelmi csókok még ma is paradicsomszerüek. így csókolta Jákob Rachelt és Lábán Jákobot, eszerint ezeket mondhatjuk tehát a legelső történelmi rokoni csókoknak. A baráti csókot először is Dávid és Jonathán közt emlegetik és még egyébb ó-testamentumbeli, tehát Mózes-eredetü csókok- tóI tesznek említést. Ami végre az ismeretségi csókokat illeti, Herodot azt beszéli a perzsákról, hogy a találkozó közelebbi ismerősök aja- kon, a távolabbiak arcon csókolták meg egymást. Hát Görögország csókjairól mit mondjak, hol az élet különben is folytonos szépségverseny volt? Ott még Olymp istenei, a nektár és ambrózia ellenére sem vetették meg a csókok élvezetét, mert ezeket is valóságos isteni ételnek ítélték! Junó féltékeny Jupitert csókkal nyugtatja meg; Vulkán meglepvén hűtlen Vénusát, mikor épp tiltott csókokat vált Mars istennel és sodronyhálóval fonja körül (pompás mód csókok megfogására!) sőt az istenek még a föld szülöttjeinek csókjait sem vetették meg. Apolló koszorúkat tűzött ki pályadijul a legtudósabb csókra; görög költők és költőnők megénekelték a szerelmesek csókjait még akkor is, ha nem kaptak (ép úgy mint nálunk), mint a szegény Lapphó, ki a Paon csókjai után sóvárgott, de meg nem hallgatott szerelmi hevét a leokádiai sziklákat mosó tenger vizében hüté. A nyugat is ismerte a szerelmet és csókokat. Tibull Properz, Ovid és Horác tanítják a szerelem és csókolózás művészetét. Az újkor pedig tanulékony és leleményes, mivel pedig egykori titáni nagysága kissé ösz- szezsugorodott és jobban hajolhat, feltalálja a papucscsókolást. Ezzel elvégezhetjük a csókok történetét. Legnagyobb súlyt fektettünk az első emberpár csókjára; mihelyt ezt tényül ismertükéi, bizonyos útmutatások elegendők voltak arra, hogy bebizonyíthatjuk elterjedését minden időben és nép közt és azt, hogy a csók az emberi nemmel együtt született és csak ezzel fog elenyészni. (Vége következik.) Amerikai porcellán-puder r, t, raktára, indítványt olvastak fel, melyet dr. Óváry Ferenc orsz. gyűl. képviselőnk, nyújtott be, a megtartandó közgyűléshez s mely igy szól: Tisztelt közgyűlés! A balalonkultusz, melynek mindnyájan, egytől-egyig lelkes hívei vagyunk, szerintem egyik legfőbb feladatunkká teszi, hogy szeretett szép tavunk környékének történelmi, jelentőségű pontjait érvényre juttassuk, emlékjeiek- kel ellásuk, hogy az idegenek érdeklődését felkeltsék, a magyar szivek hazafias érzésének büszkeségének pedig folytonos tápot nyújtanak. Ha nincs is módunkban még Szigiiget, Tátika, Rezi, Csobáncz, lovagvárait a Rajna partjait oly vonzóvá tevő módon restaurálni, hazafias kötelességünk legalább egy-egy szerény emlékművel hirdetni a múltak* dicsőssé- gét ott, hol arra igaz ok kínálkozik. Ha Csobáncz alatt vitt el eddig utunk, vájjon eszünkbe jutott-e, az a fényes diadal, melyet 1707 évi február 24-én, tehát az idén múlt 200 esztendeje fenn a hegy ormán egy maroknyi kuruc hajdú, számra mintegy harmin- I can, a vad kegyetlenséggel pusztító Rabuíin császári vezér seregei felett kivívott, segítve a várba felmenekült környékbeli nemesség és azok hozzátartozói a zalamegyei hőslelkü asszonyoktól. Mesébe illő küzdelem volt ez, melyben a középkor fegyvereivel védekező várbeliek egy felszerelt, bosszúvágyé hadsereggel szemben vitézül megállták helyüket, az ostromló tábornokot lelőtték a 200 főnyi ellenséget többnyire kövekkel és gerendákkal zúzták agyon, mire az ostromló tábor Tapolcára vonult s a várbelieknek békét hagyott. Tegyünk róla tisztelt közgyűlés, hogy a kuruc dicsőség ama fényes napját senki ne feledje. Állítsunk emlékjelet Csobáncra, mely örökké hirdese e Rákoczy derék katonáinak s a zalai asszonyoknak dicsősségét. Úgy hiszem Zala vármegye hazafias közönsége is örömmel csatlakozik ezen eszmébe?, melyet szülővárosom s választó kerületem központjában egy hazafias társaság a méheskerti társbirtokosság épen a csobánci diadal kéiszá- zados évfordulója napján felvetett s tettel is kívánván hozzá járulni az eszme kiviteléhez, e célra 200 koronát megszavazott, illetve összegyűjtött. Van szerencsém felkérésükre azt az :>sze- get a t. szövetségnek felajánlani s kérem i;:dit- i ványom elfogadását. Hazafias üdvözlettel Dr. ÓVÁRY FERENC s. k. országgy. képviselő, a balatoni szövetség aleinoke. A választmány ezen indítványt egyhangú lelkesedéssel a közgyűlésnek elfogadásra ajánlotta azzal, hogy a közgyűlés egy száz koronát szavazzon meg e célre, — kérje őt a veszprémiek által gyűjtött 200 koronát s a 300 kor: na áttételével keresse meg Zala vármegye közönségét, hogy az indítványt tegye magáévá, alakítson száz tagú bizottságot, mely a gyűjtést eszközölje s a csobánci ütközet 200 éves évfordulójának emlékét maradandólag a Csobánc várban emlékművel megörökítse. 182 sz. A veszprémvárm. tűzoltó szöv. elnökségitől. 1907. Meghivó a veszprémvármegyei tűzoltó-szövetség választmányának f. évi augusztus hó 9-én pénteken délelőtt 11 órakor Veszprémben a veszprémi városháza tanácstermében tartandó ülésére. Az ülés napirendje: 1. Elnöki megnyitó. 2. A tüzrendészeti szabályrendelet folytán teendő intézkedések.
