Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-07 / 27. szám
VESZPRÉMI ELLENŐR (27. szám.) 3. .' éiil 1§Ö7. július 7. lett, amelyet a legjobb akarattal irtunk meg. Hogy igazunk volt, legjobban azon körülmény igazolja, hogy azóta a tűzoltóság vezető körében is behatóan foglalkoznak a . tűzoltóság reformjával, ezt tanúsítja azon körülmény legjob- ban hogy a májusi rendkívüli közgyűlésen ez ügyet illetőleg úgy a Polgármester, mint a tűzoltó egyesület parancsnoka is felszólaltak, ezután pedig egy — amint látszik1' — általánosságban tartott reformtervezet jelent meg egyik előkelő helybeli lap hasábjain. Abban a cikkben, — múlt hó 23-án — mindjárt bevezetéskép az foglaltatik, hogy „egyes laikusok“ részéröl kicsinyítő és vádaskodó panaszok hangzottak el a veszprémi tűzoltó egylet ellen.11 Természetes s ezt nekünk senki meg sem tilthatja, hogy a kitételeket magunkra vettük és vesszük, annálinkább is, mert a helybeli lapok közül mi egyedül irtunk a tűzoltóságnak hiányairól s mert valóban, mi laikusok vagyunk a tűzoltóság terén is! Azonban mégis igazunk volt, mert mint feljebb említettük, maga a tüzoltó- parancsnokság is szükségesnek látja a reformokat. Hírlapírói tisztünkhöz híven, továbbra is foglalkozunk az ügygyei s hogy a vád jövőben bennünket ne illethessen, hogy „laikus“ kézzel , nyúltunk a dologhoz, felkértünk egy kiváló szakértőt, hogy nyilatkozzék a tűzoltóság reformálása ügyében. Vállalkozásunknak volt eredménye, s az eminens szakértő nyilatkozott a következő levélben : „Tisztelt Szerkesztő Ur! Becses felszólítására most, midőn a Major-utcai és Rákóczi-téri tiiz pusztításai által okozott izgalmakból a kedélyek némileg kibontakoztak, halaszthatlan teendőmnek tartom nyilatkozni, mit kell tennünk, még pedig azonnal, hogy a város polgárságának vagyon- és életbiztonsága tiiz esetén megóvassék. Nézetem szerint első sorban a legszükségesebb teendő az volna, hogy mindent elkövessünk a veszedel- mas tiiz keletkezésének meggátlására, amit az által érhetünk el, hogy a városi- mérnököt, akinek egyébb teendője úgy is kevés, 24 tűzoltóval elküldjük Budapestre, Bécsbe, Párisba, Londonba, Berlinbe, New-Yorkba, Szent-Pétervárra és Tokióba stb., hogy az ott keletkező tüzek oltásánál segédkezzenek és az ezen utón szerzett tapasztalatok alapján működjenek a mérnöki hivatalban. A tűzoltás körül a következő eljárás követendő : 1. minden tüzeset keletkezése előtt egy nappal, a rendes hivatalos órák alatt, a mérnöki hivatalnál bejelentendő, hogy a mérnök, a ki főparancsnoka lesz a tűzoltóságnak, az égő épület terveit behatóan tanulmányozhassa. Az ilyen bejelentés bélyeg és díjmentes; hava- talos időn kívül történő bejelentés azonban 1 korona bélyeggel látandó el, és ahhoz 10 korona dij melléklendő. 2. A tűztoronyban az őrséget, valamint a konga- tást csakis okleveles mérnök végezheti. 3. Hogy a tetőtiizek, melyek a leggyakoriabbak, teljesen megszűnjenek, az épületekről a tetők lebontandók, uj épületekre pedig olyanok nem építhetők. 4. Beszerzendők a modern oltási eszközök; első sorban pedig minden 15—70 éves korban levő férfi köteles magát a legújabb szerkezetű kézi fecskendővel felszerelni, azt állandóan magánál ■ hordani és azzal tűz esetében a helyszínen megjelenni. így egyszerre legalább TOGO fecskenövel támadható mega pusztító elem. 1 . 5. Hogy tiizveszedelem egváltalában ki legyen ; zár -a, a rendőrkapitányság dolgozzon ki szabályren- . de.etet. melyben minden néven nevezendő tűz, súlyos • büntetés terhe alatt szigorúan tiltva legyen. Kívánatos, hogy ezen propozicziók már a legközelebbi közgyűlésen megvitassanak, az esetleges módosításokkal határozattá váljanak és haladéktalanul eletbe téptettessenek, mert a tűzoltóságnak a modern igényeknek-megfelelő szervezése a' közbiztonság elengedhetetlen kellekét képezi. Ezek után pedig fogadja szerkesztő úr őszinte tisztelem nyilvánítását. Veszprém, 1907. július 1. Dr. Kuczkó Barnabás. a Tűzoltás tudora. Még egy tervezet. Amint értesülünk, a tűzoltás reformálására bizottság küldetett ki, amely a múlt héten tar- ! tott ülésében poníonkint tárgyalta és beható j tanácskozás után elfogadta az előterjesztett tervezetet. E szerint tűznek csak azt nevezzük, ami ég; — tüzet oltani csak nedves vízzel szabad; — égő tetőre lépcsőn vagy létrán szabad felmenni ; - - ha az egyik ház meggyullad, akkor a szomszédénak nem szabad tüzet fogni; — ha a viz elfogy, akkor a tűznek el kell aludni; 1 — akár van tűz. akár nincsen, a tüzharan.got félreverhetik, mert úgysem hallható a hangja. ; *v • Ä „Husosfazék“ szó sértés. A szociál-demokraták vasárnapi népgyü- lésén Dr. Komjáthy László rendőrkapitány félbeszakította Handler Gyula előadó beszédét s rendreutasitotta, mert beszéde folyamán azt mondta, hogy a jelenlegi kormány tagjai, mióta a húsos fazekakhoz ültek, elfelejtették azokat a je'szavakat melyeket ellenzék korukban hangoztattak. A rendőrkapitány ugyanis a husosfazék kifejezést sértőnek találta a kormányra nézve, mert előkelő urak nem esznek fazekakból melyek nem szalonképesek mert feketék és kormosak, — s különben sem esznek főtt húst, amely csak a kisembereknek való, de akkor is csak az esetben, ha lótól származik. Handler bocsánatot kért a rendőrkapitánytól, megköszönte a kioktatást s hálából azonnal, a helyszínén Főkapitánnyá léptette elő Kom- játhyt. Szavait pedig menten helyreigazította, kijelentvén, hogy a kormány fehér terítékű asztalhoz és pecsenyés tálakhoz ült. Kiváncsiak vagyunk, hogy a Handler által Komjáthynak adományozott főkapitányi címet felsőbb helyen megfogják-e erősíteni. Kardját hüvelyéből rántja egy-egy villám, Zengeni, úgy tetszik, moraját is hallám.**) Midőn a tornyos felhő teteje meghajszá- lasodik, akkor alsó részében viz van, felső részében pedig jégkristályok úszkálnak. A viz és jég tehát érintkezhetik, surlódhatik egymáson. E súrlódás által elektromosság fejlődik, villámlik és dörög. Midőn dr. Sohncke kemény téli időben 25 fok hideg jégdarabot vizcseppekkel surlódtatott, a jégdarabon, a vizcseppeken — jelű elektromosság fejlődött. Ezzel egyébiránt nem uj dolgot fedezett fel, csak feledésbe ment kísérletet elevenített fel. Azok a hajszálak, amelyek a zivatarfelhők csúcsain fejlődnek, tökéletesen egyforma képüek, mint azok a finom hajszálas, fátyolos fehér felhők amelyekben a nagy nap- és hold-gyürük („udvarok“) képződnek. Már pedig ezeket jégkristályok alkotják, miként például Tissandier, Crocé és Sivel léghajósok 4000 méter magasságban vagy Welsch 5900 m. magasban két órával egy zivatar kitörése előtt tapasztalta; következőleg a zivatarfelhő hajszálai is jégkristályok. A kitört zivatart tova ragadja az a légáramlat, amely a felhők közepes magasságán honol; vége ott szakad, ahol a kifejlődéséhez szükséges tényezők nincsenek már meg. Hogy az áramlat leginkább északkelet és kelet felé viszi felhőstől az égiháborut, annak oka, hogy ott többnyire kisebb a levegőnyomása, mint nálunk. **) Buda halála. Legyen csak tőlünk délre, pl. a Földközitengeren az alacsonyabb barom éterállás, zivatarok vonulása tekintetéből, hanem keletkezésük és tartamuk szempontjából is. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy minél jobban sülyed a barométer átlagos állásán alul, annál nagyobb valószínűséggel számíthatunk arra, hogy nemcsak égi- háborunk, hanem hosszabb tartamú égiháborunk is lesz. S ez nagyon is természetes, mivel a kis légnyomás helyén a lég fölfelé tér ki azon tömeg elől, amely a földszinén minden oldalról oda áramlik, tehát könnyen odáig emelked- hetík, hol vizcseppes és jégkristályos felhő keletkezhetik. Hosszabb tartamú pedig azért lehet a légnyomási depresszióval járó zivatar, mert vele együtt halad, vele jön hozzánk s vele távozik, nem úgy, mint amaz amely többnyire közepes légnyomás idején a mi vidékünkön keletkezik. A zivatarok a nyári félév (április—szeptember) vége felé aránylag gyakrabban mutatkoznak este és éjjel, mint az április—júliusi hónapok alatt, mivel leginkább a délutáni derült időben hatásos felmelegedés következtében a mi vidékünkön látszanak keletkezni. Ha égiháboru nem járna, a nyári esőnek fele-elmaradna. Hálás szivvel tekinthetünk tehát vissza arra az órára, midőn: „A világ sötétbe öltözködött, vala, Szörnyen zengett az ég, hullt az istennyila; Végtére megnyílt a felhők csatornája S a tó vize sűrű buborékot hánya“.*) *) Petőfi: János vitéz. HÍREK. — Kinevezés. Ö felsége a király Hcr.cz Ferencz győri kir. ítélőtáblái íanácsjcgyző-Y.já- rásbirót a veszprémi kir. törvényszékhez bíróvá nevezte ki. — A veszprémvármegyei orvosszövetség kongresszusa. Szombaton tartotta meg vármegyénk orvosszövetsége évi kongresszusát B.-Almádiban, a fürdő gyógytermében. A kongresszuson, melynek diszelnökségét dr. Gváry Ferenc országgyűlési képviselő fogadta el, vármegyénk orvosai és gyógyszerészei nagy számban vettek részt. A kongresszust dr. Vadnay Szilárd megyei tiszti főorvos, a megyei orvosszövetség elnöke nyitotta meg és indítványára 3 tagú küldöttség ment dr. Óváry Ferenc dísz- elnökért, kit a terembe lépésekor lelkes éljenzésben részesítettek. Dr. Óváry Ferenc elfoglalván elnöki székét, melegen üdvözli-a közegészség igazi őreit, kik a társadalom fontos tényezői, a közegészségügy intensiv fejlesztését sürgős államfeladatnak tartja, serény munkásságot kíván az orvosi karnak. A diszelnöki megnyitót követő lelkes éljenzés szüntével dr. Réthy Ede, veszprémi gyakorló-orvos, a megyei orvosszövetség ügybuzgó titkára olvasta föl titkári jelentését, amely általános tetszést keltett, dr. Ováry. Ferenc, dr. Kerényi Károly, dr. Berényi Ferenc e.ismerő nyilatkozatai után dr. Vadnay Szilárd indítványára elhatároztatott, hogy a titkári jelentés egész terjedelmében a hivatalos lapban közöltessék és jegyzőkönyvbe vétessék. Következett ezután a pénztári jelentés, melyet tudomásul vettek, majd pedig elfogadták dr. Varjas meghívását, amelynek értelmében a jövő évi kongresszus Enyingen tartatik meg. A vármegyei gyógyszerészek a szövetség rendes tagjaivá lettek. Az elnöknek a munkás betegsegélyző pénztárra vonatkozó indítványa egyhángulag elfogadtatott. Több személyes ügy tárgyalása után a kongresszust a diszeinök záróbeszéde fejezte le. Megemlítjük még, hogy a kongresszus üdvözlő táviratot menesztett gróf Andrássy Gyula belügyminiszternek, dr. Kétly Károly egyetemi tanárnak, az országos orvosszövetség elnökének és Veszprémvármegye első tisztviselőjének, Koller Sándor alispánnak. A kongresszust követő diszlakomán az első felköszöntöt dr. Vadnay Szilárd mondotta dr. Óváry Ferencre, majd dr. Óváry köszöntötte fel az orvosszövetség tagjait, dr. Réthy Ede Koller Sándor alispánt, Koller Sándor dr. Endvi Illés Károlyt, dr. Kövi a gyógyszerészeket, dr. Kerényi dr. Vadnayt, Kerényi Andor központi főszolgabíró a fürdőigazgr. ót, dr. Varjas dr. Réthi Edét. A díszes társaság csak a késő esti órákban hagyta el a remek fürdőhelyet. — Kitüntetéssel letett ügyvédi vizsga. Dr. Lővy József, özvegy Levy sörödetulajdonosnő fia kitüntetéssel tette le az ügyvédi vizsgát Budapesten és nem Kolozsvárott, hová városunk és megyénk jogász ifjúsága oly előszeretettel zarándokol — megbukni. Megírtuk Dr. Levy vizsgaletétetét, bár nem a közel műit napúkban történt, — mert egy helybeli lap sem emlékezett meg róla, még azok sem, melyeknek jogász munkatársai egyébb hasonló eseteket nagy aplomhbal regisztrálnak. — Megtámadott mandátum. A címzi választókerület választói nem hajandók Ivánka Imre megválasztatásába belenyugodni, még az országos függetlenségi párt által kiküldött, de csak Budapesten működött, vizsgálóbizottság határozatával szemben sem, amely azt sütötte ki, hogy Zirczen semmi egyébb nem történt, mint hogy képviselőt választottak!! Tizenkét választó polgár petíciót készíttetett s azt közjegyző előtt alá is irta s a szükséges Óvadékot készen tartja, hogy Ivánka Imre mandátumának megsemmisítését kérelmezhesse. Annyi bizonyos, s azt mi is tudjuk, hogy a zirczi választásnál sok visszaélés és galádság történt. Hogy k k részéről, — azt majd annak idején és illetékes helyen ismertetni fogjuk. — Felülfüzetések. A veszprémi r. kaih. főgimnáziumban érettségizett ifjaknak jun. 29-én tartott juniálisán a deáksegélyző javára íe:uFőzetni szívesek voltak : Végh József 8 kor., Takács József G kor., Perényi Antal 3 kor., Hai- dekker László 3 kor., Fodor Ferenc 1 kor., Kancler Nándorné 1 kor., Adorjáni Mo’n-.r Béla 1 kor.; mélyéit a rendezőség ez utca mm i köszönetét.