Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-06-23 / 25. szám
1907. junius 23. VESZPRÉMI ELLENŐR ,.(25. szám.) 3. oldalT)r RflRlTSÍIHF.K SÄMIT a foS-és szájbetegségek képzett szakorvosa V1. ilU U11 k)U11 UIV kJÜlTI U VESZPRÉMBEN, Kossuth Lajos-utca, Scheiber-imz. M ág i gm Rendel d. e. 10—12-íg, d. u. 3—6-ig. Foghúzás érzéktelenitéssel, gyökkezelés, arany porcellán, zománc, platina tömések müfogak arany rágófelülettel, tömör aranyból, kautschük, arany és platina alapra, korona és hídmunkák. Különös súlyt helyezek a fogak ápolására és épségben tartására, miért is betegeimnél 3 havonkint egyszer díjmentes ellenőrzést tartok. nem tudjuk ki?\ De ez a valaki a mi érdekeinket nem védi. Még több felszólalás után dr. Óváry, kit előkelő állásánál fogva, szemmellát- hatólag nem a legjobban érintett a szándékolt megbízatás, — indítványát visszavonta. Dr. Csete városi tiszti ügyész az indítványt magáévá teszi s egy meghívót olvab fel 1897-ből, mellyel a várost a vasúti részv. társ. meghívta közgyűlésre. Dr. Csete ismerteti, hogy ma is van az igazgatóságban valaki, városunk képviseletében. Hogy ki, azt mindvégig elhallgatta. Perényi Antal városi tanácsos újból felakar szólalni, de Csete rászól, hogy nincs joga annyiszor egy ügyben felszólalni. Perényi leül, a polgármester pedig bocsánatot kér, hogy nem vette észre Perényi többszöri felszólalását. Az ügy úgy dőlt el, hogy dr. Óváryt felkérték, érintkezzék a vicinális igazgatósággal s közölje azzal a város jogos óhaját, hogy az igazgatóságban a város, még pedig midig a polgár- mesterrel képviseltessék. A közgyűlés további tárgya volt Schélle Frigyesnétől az építendő ovoda részére a Kopácsy féle kertnek 3600 koronáért megvétele; úgyszintén a Farkas Sándor és nejétől az állami gyermekmenhely átellenében levő telekből, 2000 négyszögölnek 4000 korona vételárbani megszerzése. Miután ennek megszavazásához elegendő képviselő nem volt jelen, mindkét ügy a julius 4-én megtartandó közgyűlésre halasztatott. Az uj piaci és vásári helypénz díjszabás a kormány által helyben hagyatván, életben fog lépni. A helypénzszedők igazolványt és számozott karkötőt kapnak. Következett ezután a közgyűlés egyik leg- fontossabb pontja, a villamos világítás berendezése végett a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Egyesület által felajánlott 500,000 koronás kölcsön felvételének elhatározása. Vikár főjegyző felolvassa a feltételeket és a kötelezvény mintát, melyeknek elfogadásától teszi függővé a takarékpénztár a kölcsön folyósítását, melyből megtudtuk, hogy a pénzt, 97 százalékos árfolyam mellett, kötvényekben adja a takarék, vagyis 485,000 koronát fizetendő kamat 5'35 százalék, mely a tőketörlesztéssel együtt előleges félévi részletekben fizetendő. A tőke 100 egyenlő, félévi részletekben törlesztendő 50 év alatt. Biztosítékul a város leköti összes ingatlanait, jövödelmeii, elégtelenség esetén megfelelő pótadó kivetésére köteleztetik. A takarék követelése 4-ik helyen tábláztatik be. A takarék ezen ügylet megkötésére 60 i napi határidőt ad a városnak. A városi pénzügyi és gazdasági bizottság elfogadásra ajánlja ezen feltételeket, mert később még drágább lesz a pénz. Ily értelemben nyilatkozik dr. Öváry és dr. Csete is, jelezvén, hogy sehol, nem akartak városunknak pénzt 'adni, sőt egyes pénzintézetek még szóba sem állottak városunkkal. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja az összes feltételeket s kimondja, hogy ezen határozat csak birtokon kívül fellebbezhető meg. A közgyűlés ezután hozzájárul ahhoz, hogy Borsody Sándor és Társa az általuk építendő gőzfürdőre az esztergommegyei takaréktól 65.000 korona kölcsönt felvehessen s felhatalmazza a polgármestert és főügyészt, hogy az adóslevélen egy záradékban a város nevében jótállhassanak. A szinpártoló egyesületnek a színház építéséhez 700 köböl kő, előállítási árban meg- szavaztatik. Weisz Mihály kávésnak a Plosszer melletti gyermeksétányon levő „Zenepavillon“, évi 300 korona bérért három évre, sör, bor és kávémérési célra bérbe adatik ! Ezután a villamvildgitás céljaira szükséges építkezések kapcsán, a vízvezetéki szivattyúk átalakítása s a nappali villamos üzem biztosítására 18,000 kor. költség megszavaztatik. Ezen ; határozat is csak birtokon kívül fellebezhető meg. A vízvezetéki szivattyúkat azonban csak akkor alakitják át villamos üzerme, ha az országos vízvezetéki ügyosztálynak e tárgyban kikérendő véleménye igenlő lesz. Tárgyalták ezután özvegy Kovács Imréné szül. Uher Mária veszprémi lakosnak kérvényét, melyben, elhalt férje Kovács Imre nyugalmazott polgármester 3 havi nyugdiját, (300 kor.) temetési költségre utalványozni kéri. A kérelem elutasittatott. Libis István és Winkler István polgári biztosoknak a folyó évi január, áprilisra 4 havi fizetési többletet, egynegyed évi lakbért, fejenkint összesen 93 kor. 36 fillért a közgyűlés kiutalt. Varga Mihály, Grüli András, Ónody Károly és Szentes István mezőőrök 25 korona havi fizetésüket 30 koronára felemelni kérték. Cso- may Imre ajánlja a fizetés felemelést. Dr. Cső- masz Béla és Szentes Gábor ellenzik, mert a mezőőrök nem teljesitik kötelességeiket. Polgár- mester is ellenzi ugyanezen okból s azért is, mert a városi szabályrendeletet kellene megváltoztatni. Dr. Csomasz Béla azt mondja, hogy más alkalmakkor is történtek a szabályrendelettől eltérések. Ez nem akadály a fizetés felemelése ellen, hanem a jelenlegi csőszök még a 25 koronát sem érdemlik meg. (Közbeszólás 25-őt!) Dr. Óváry igenis pártolja a fizetés felemelést, nem 30, sem 40, hanem akár 60 koronára is, de akkor oly mezőőröket kell alkalmazni, akik a gazdaközönség vagyonát meg is őrzik. A határozat az volt, hogy a jövő évi kölségve- tésbe vétessék fel esetleg nagyobb összeg a a kívánt célra s a mezőőri állások pályázat utján, megfelelő egyénekkel töltessenek be. Hosszabb vita volt Demjén Márton ref. lelkész veszprémi lakosnak a községi kötelékbe leendő felvétele iránti kérelmének tárgyalásánál. Az ügy láthatólag nem volt kellően előkészítve, s ezt dr. Csomasz nevezetesen meg is jegyezte. Ily körülmények közt dr. Óváry indítványozta, hogy ezen ügyet vegyék le a napirendről s kellően előkészítve tűzzék ki egy másik közgyűlésre. Megtörténik. A közgyűlés ezután véget ért. TANÜGY. Veszprémvármegye népoktatási állapota, A kir. tanfelügyelőnek május haváról kiadott jelentéséből a következő nevezetesebb adatokat közöljük: Tizenhat iskola 28 osztályában tartott szemlét a tanfelügyelő, mely alkalommal meggyőződött, hogy addig megtartott vizsgálatok jól sikerültek, sőt az oszlopi rk. alsóosztálybeli és az ihászmarcaltői áll. isk. vizsgái kitünően sikerültek. A herendi tanitógyülésen Peíhes János pápai állami tanítóképző-igazgató tűni ki felette féle módokhoz folyamodnak, hogy hölgyük tetszését megnyerjék. A jó repülők a magasban, az úszók a vizen, a földön járók a földön udvarolnak a legkülönfélébb módokon. A sasok, a levegőnek ez urai, a repülés mesterfogásainak legmerészebb mutatványaival remekelnek a magasban: villámként suhannak el a hölgy szeme előtt; majd alá, majd fölé kerülnek, majd rohamosan, majd lengedezve repülnek, forognak, kanyarognak körülötte, avagy örvényeinek azokkal a játszi szárnylegyintésekkel, melyeket mi is megbámulunk. így udvarolnak az ölyvek is. A gunár alárepül a nyugodtan keringő tojó alá, azután függőlegesen rohan fel választottja szeme előtt a magasba, hogy a következő percben örömrival- gással hulljon elébe és felgerjessze szivében a viszontszerelem érzetét. Az afrikai suta ölyü Szudán ormai fölött igazi bűvös játékot üz szerelmi mámorában a levegőbe: úszik, repül, kering, bugdácsol, alázuhan, meg fölröpen, mintha csak ki akarná gúnyolni a nehézkedés törvényét; felemelkedik magasra, szárnyait hátára veti, úgy lebeg a levegőben ; azután zuhan le, mintha szárnyát szegte volna, mintha valami élettelen kődarab volna. Egyszerre csak megzörren valami: az udvarló összeveri a két szárnyát, hogy a levegő csakúgy zug-bug bele és örömtől szerelemtől ittasan közeledik választottja felé. így jár a kedvébe szive bálványának az afrikai suta ölyü. És valamenyi talál utat, módot a női szivekhez közelebb juthatni. A szerelmes fecske odaül a párja oldala mellé és cseveg, csicsereg, csacsog neki mindenfélét; sokat, szépet beszédes ajakkal, amint kis szive sugallja. Érzelmeinek hevében, mikor már csordultig van a kebele, felreppen, egyet kerül levegőben, dalol, dalol, azután kecses kanyarulattal megint visszaszál, hogy dalának utolsó legédesebb szavait szépen a fülében mondja kedvesének. Bájosan, váltig turbékolva udvarol, szépe- leg a gunár galamb is, miként azt a háztetőn, vagy a galambdúc eresze alatt mindennap láthatják. A gyurgyalog, az Al-Duna vidékének ez ékes ruháju szárnyasa, órák hosszáig üldögél párjával az ágon, némán, szótlanul; mert hiszen az ő szava nem bájoló. A sok szó helyett oda- simül, odaszorul a mátkája oldalához egész benn- ső melegséggel és érzelmeinek világa csak a szemében csillog. Majd felrebben, tovaszáll, a távolból édes sóvár tekintetet vet vissza az ágon ülő tojóra, mely elmerülve férje bájaiban, biztató nézéssel követi minden mozdulatját. És a megigézett vőlegény a következő percben már ismét ott ül, ott enyeleg, ott súg-búg a párja oldalán. A feleségszerzés nehéz feladatában még a tánc, a délceg lejtés művészetéhez is hozzáfolyamodnak a házasulandók, különösen a földön tartózkodó tyúkfélék. Még a gazdasági udvarok hetyke legénye, a {peckes kakas is olyan kackiásan forog, pereg, mikor udvarló kedvében van, hogy akárkinek is díszére válnék ; pedig ő már rég kivetkezett a vadon élő ősök szokásaiból is olyan bővében van a tyúkoknak, hogy csakugyan nincs szüksége a különös udvarlásra. A bullogó pulykakakas, mikor kerekre nyitott farktollaival, kékbe, vörösbe játszó lefüggő orrával idegesen lépked és kotorja szárnyával a földet: már kifejezőbb alakja a mámoros szerelemnek. Mennyi sokat mond, milyen ékesen udvarol a pávakakas az ő tyúkjának, mikor kerekre nyitva gyönyörű farktolíait, jobbra, balra forog előtte, ragyogtatja, terjengeti fölé borítja aranyos sátorát, mint valami keleti királyné fölé az ünnepi mennyezetet! Hát még a fajdok, kivált a süket fajdok ! Ezek olyan táncot járnak tyúkjaik előtt, olyan lelki állapotban, hogy megfeledkeznek önmagukról, meg saját életükről. De hát nekik is hat- niok kell a női szivekre! Az ő bizarr táncuknak is az a célja, mint az ékes pávatollak ragyog- tatásának. Még elragadóbb azonban a szarvas-fácán tánca a Himalájában. A szarvas-fácán a Himalája keleti részén honos és egyike a legdíszesebb fácánoknak. Nevét onnan kapta, hogy szeme mögött a csupasz bőr kis szarv-alakú, belül üres, rendesen petyhüdten Ielógó, ráncos nyulványkát képez. Lecsüngő húsos szakálla is van, mint a mi kakasunknak. (Folytatása következik.)
