Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-24 / 12. szám

1907. március 24. VESZPRÉMI ELLENŐR (12. szám.) 3. oldal. Nem maradt adós hálájával és elismeré­sével a veszprémi kereskedő osztály sem, akik Nagy Jakab kereskedelmi tanácsos vezetésével jelentek meg a képviselő előtt; az üdvözlő be­szédet dr. Weisz Jenő a kereskedelmi társulat ügyész-titkára mondotta; válaszában Óvári a három gazdasági ág, a földmivelés, ipar és ke­reskedelem összhangjáról és egyenrangú ténye­zőiről beszélt és azon várható nagy forgalom és nagy haszonról, amit az uj vasút az egész vá­rosban elő fog idézni. Végül a Kossuth Lajos olvasókör és az önkéntes tűzoltó egyesület tisztelgett nagy szám­mal és lelkesedéssel dr. Benkő Károly elnök és parancsnok vezetése alatt. Este a képviselő tiszteletére társas vacsora volt a méheskerti közbirtokosság kerthelyiségé­ben, a hol felköszöntőt mondottak: Szeglethy György, Laczkó Dezső, Gubicza Lajos és az ünnepelt képviselő. Megemlítjük itt, hogy a balatonparti vasút megszavazása óta, Óvárihoz, községektől, tes­tületektől, olvasóköröktől és magánosoktól 300- nál több üdvözlő levél és sürgöny érkezett. Március 15-ének ünneplése. Számos épület zászlódiszt öltött városunk­ban márc. 15. reggelére. De délelőtt a társas­körök küldöttségei gyülekeztek a kath. kör épü­letében és zászlók alatt felvonultak a kegyes­rendiek templomába, isteni tiszteletet végzendők. Hazafias piaristáink már csak nem engednek a 48-ból. — Náluk és ők mutatják be a hálaadó istentiszteletet a Magyarok istenének, ki bennün­ket szabadoknak és magyaroknak teremtett. — Az istentiszteleten a hatóságok képviselői és a polgárság nagy számban vett részt. — Ezzel a nappal eseményei be is végződtek. Este a te­metőhegyi Barátság körben volt kisebb méretű ünnepély, a Korona-Szállodában pedig nagyobb terjedelmű társas összejövetel, melyet dr. Óvári országgyűlési képviselő kezdeményezésére, Szeg­lethy óyörgy polgármester és Bauer Károly ipar- testületi elnök rendeztek. Az estélyen, a kiszol­gáltatott jegyek tanúsága szerint 110-en vettek részt, — köztük a város és megye tisztikara, ügyvédek, orvosok, tanítók és tanárok, nagy­számú iparos és több kereskedő, a főispán és dr. óvári orsz. gyűl. képviselő jelenlétében. Az első ünnepi szónok Szeglethy György polgármester volt,, aki ebbéli tisztéhez méltó, gyönyörű s tőle megszokott finom, hangulatos beszédben emlékezett meg a szent világszabad­ságról. Tapintatosan vázolta a közelmúlt politika eseményeit s utalt a jelen helyzetre s valóban szellemesen hasonlította össze Magyarország bizonytalan és gyorsan változó éghajlatát, ha­zánk helyzetével az Ausztriával szemben fenn­álló viszonyra való tekintettel. Zárószavaiban oda konkludált, hogy óva­tosaknak, előrelátóknak kell lennünk. Üríti po­harát azon férfiúra, aki minden tevékenységével, hazánk és a közjó megvédelmezésére és ^felvi­rágoztatására munkálkodott — s ez dr. Óvári! Nagy helyeslés és frenetikus éljenzés követte Szeglethy beszédét. Ezután dr. Óvári Ferenc országgyűlési kép­viselő beszélt az önálló jegybank és önálló vám­terület létesítésének szükségességéről s ennek megvalósítására és Kossuth Ferencre emelte po­harát, egyben felkérvén az egybegyűlteket, hogy sürgönyt menesszenek Kossuth Ferenchez. A sürgöny szövegét Csomasz Béla dr. felolvasta s azt a jele'nvoltak nagy helyesléssel fogadták. A sürgöny a következő: Nagyméltóságu Kossuth Ferenc urnák Budapest. Veszprém városának pártkülönbség nélkül nagyszámban összegyűlt polgársága — élén dr. Óvári Ferenc szeretett országgyűlési kép­viselőjével — a mai napon lelkesedéssel ün­nepli március tizennötödikét és azon eszmé­ket, amelyek ennek a napnak emlékével össze­forrtak. Ezen alkalommal az ünneplő közön­ség egyhangú határozatából üdvözöljük Nagy­méltóságodat úgyis, mint az országos függet­lenségi párt elnökét," de különösen úgyis, mint kereskedelemügyi ministert, akinek ezen mi­nőségében kétszeresen szent kötelelessége az önálló nemzeti banknak 1910. évben, a külön vámterületnek 1917. évben s a magyar nem­zeti hadseregnek mielőbbi felállítására való tö­rekvés. Ezeknek az eszméknek mielőbbi meg­valósítása iránti törhetetlen, megalkuvást nem ismerő küzdelemben mindenkor Nagyméltó­ságoddal és mindenkivel együtt leszünk, vagy mindenki ellen harcolunk. A régi zászló tar­tóját, lobogtatóját és győzelemre vivőjét: Kos­suth Ferencet a magyarok Istene sokáig él­tesse ! A sürgöny felolvasása után folytatta dr. Óvári, meg be nem fejezett ünnepi beszédét s nagyon szerényen említést téve az általa Vesz- rémben alapított kötő- és szövőiskoláról, mint egy leendő gyár csirájáról, azon reményét fe­jezte ki, hogy Hunkár Dénes főispán a kötő- és szövőgyárat majd létesíteni fogja. Egyben po­harát ürítette a jelenvolt főispánra. Óvári beszé­dét természetesen zajosan megéljenezték. Az utolsó hivatalos és ünnepi beszédet Hunkár Dénes főispán tartotta, katonás rövidség­gel, de nagy tartalommal és hatással. Poharát az ünnepély rendezőire, a megjelentekre és Vesz­prém város hazafias polgárságára ürítvén. A főispán beszédére Doma Feri zenekara a Hymnuszt játszotta, melyet a jelenvoltak állva s énekszóval kisértek. Ezután Komjáthy László rendőrkapitány az élő 48-as honvédekre emelte poharát. Bauer Károly ipartestületi elnök a polgár- mestert éltette, aki hűséges társa volt neki, az ünnepély rendezésében. Bauer Károlyt az összes jelenlevők egyenként üdvözölték jól applikált toasztjáért. Vikár Lajos városi főjegyző ,a sorozáson távollevő alispánra; Fridreich Endre piarista ta­nár a főispánra, nemes vármegyére és dr. Óvá­rira mondtak felköszöntőt. Dr. Sándorfi Kázmér a sajtó nevében a város és megye vezetőire mondtak felköszöntőt! Jó hatást keltett Rápoch Sándor beszéde, ki nem személyeket, hanem a nagy napnak meg­felelően a Szabadság, Testvériség és Egyenlő­ség nagy, eszméit éltette. Felszólalt ezután új­ból dr. Óvári s a sajtóról beszélt, keményen ostorozván a sajtó azon részét, mely nem mond igazat, hazug és hazafiatlan. Poharát a tisztes­séges sajtóra üríti. Ezután dr. Fischer Miklós szólalt fel, a megyei tisztikarra és dr. Csomasz Bélára, mint a 48-as párt elnökére ürítvén po­harát. Bató Tivadar nőszabó Bauer Károly ipar- testületi elnökre ürítette poharát. Dr. Rosenberg Lajos ügyvéd igazi tósztot mondott. Rövidet, velősét. Rákóczy és Kossuth Lajos emlékére, — mely ugymod, időtlen időkig szálljon át apáról-íiura, nemzedékről-nemzedékre, Dr. Rosenberg Jenő orvos gyönyörű szép alle­gorikus beszédben köszöntötte Bauer Károlyt, kinek eszerint a legtöbb jutott ki az ünnepel- tetésből. Pósa Endre könyvkereskedő a tanító­kat éltette. Száz Ferenc ref. tanító a Hazára emelte poharát. Demjén Márton ref. lelkész a gyermekvédő liga vezetőire, a főispánra és a vezető hölgyekre mondott' felköszöntőt mig Né­meth Károly szabómester a három jelenlevő or­vost éltette. A társasvacsora fél 11-ig tartott, amikor is a közönség eloszlott, de mintegy 40-en dr. Óvári kíséretében a szomszédos Otthon kávé­házba vonultak, ott fejezvén be a nagy nap ün­nepélyét. A március 15-ét még más helyeken is megünnepelték városunkban. így a temetőhegyi Barátság-körben, a Jeruzsálemhegyi Társaskör­ben, Petőfi-körben, Kossuth- és Vörösmarty- körben, de mindenütt csak. kisebb résztvevők jelenlétében. Nagyobb szabású volt a Veszprémi Tekepálya egyesületnek vasárnap este megtartott ünnepélye, melyen szép és hazafias programm adatott elő. Említést érdemel még a veszprémi r. k. főgimnáziumnak 1848. március Idusának emlé­kére, múlt vasárnap megtartott gyönyörű ünne­pélye, mely alkalommal hazafias szavallatok, énekszámok és zenedarabok adattak elő. Dicséret és elismerés illeti meg az Angol- Kisasszonyok intézetét is, hol az összes tanter­meket nemzeti emblémákkal feldíszítették s a március 15-ét megünnepelték. T A N Ü G Y. VeszprémYármegye népoktatási állapota. A kir. tanfelügyelő Adásztevei, Bódé, Csé- kut, Kolontár, Padra, Pápa, NagytevG közsé- kekben teljesített iskolalátogatásokról beszámol­ván február havi jelentését következőkben foly­tatja: Voltam ezek szerint 8 községben, 10 iskolában, 2 ismétlő tanfolyamon, 16 osztályban és 53 elemi iskolai tanfolyamon; azonkívül meg­tartottam a pápai állami tanítóképző intézet igazgató tanácsának évközi rendes ülését és jelen volta n a pápai egészségügyi bizottság azon tanácskozásán, mely a pápai állami tanító­képző intézet növendékeinek egészségügyi viszo­nyait tárgyalta. Kardosréten pedig a vett kiküldetés sze­rint a f. évi február 10-én tartott községi iskolai tanító választást elnöki minőségben vezettem. Kitűnő iskola a csékuti ág. ev. elemi és ismétlő népiskola Pataky Béla kitűnő néptanító­nak vezetése alatt, nagy érdemeket szerzett ő, egyházközsége fiatal nemzedékének, istenfélő, okos és alapos nevelésével és oktatásával, az egyház község nagyja és kicsinyje szeretettel és bizalommal veszi körül a kitűnő paedagogust es valóban müveit, képzett, finom és nemes magatartáséi egyént, ki maga nemében ritkítja párját. Jelesek az ádászteveli ev. ref. és nagyte- veli r. kath. iskolák igen szorgalmas, ügyes ta­nítóikkal. igen jó volt a bódéi rkath. iskola is ; fia­tal tanitója örömöt szerzett tanítási és fegyelem­tartási eredményével. A pardraghi iskolák a körülményeikhez képest megfelelők, hiányzik a taneszköz felsze­relésük. A kolontári és csékuti rkath. iskolákkal azonban nem igen voltam megelégedve, mivel rendtartásukban gyengéknek találtam azért is a jövő látogatásuk rövidebb időközben fog meg­történi ; a dolgot annyival inkább is fájlalom, minthogy ezek az iskolák a tanév eleji látoga­tás tervembe is közölve voltak, miről tehát tu­domásuk lehetett és dacára annak mégsem mu­tatkoztak abban a rendben, melyben azokat méltán várhattam. Restelem a dolgot leginkább a kolontári rkath. iskolánál, melynek tanitója különben az iskolát teljesen magyarrá tette; egy árva szava sem hangzik ott Kisegitésképen a tanulók né­met anyanyelvének. Remélem figyelmeztetésem­nek meg lesz a kellő foganatja s az iskolamu­lasztások elleni eljárásáért különben kérdőre vontam a községet. Nem hagyhatom, hogy e helyen ki ne emeljem a nagyteveli és bakonykoppáni rkath. és a csékuti ág. ev. iskolákban észlelt megha­tóan szép hitoktatást, amely az azt ritka helyes paedagógiai és methodikai készültséggel kezelő Jád Henrik, Kolonics Lipót ciszt. c. rendű lel­készek és Pataky Béla tanító érdeme; öröm volt hallgatni a kiválló, miden sablonszeriiség- től ment tanítást s a tanulók kedves, jó készül- ségti feleleteit. A ritka kemény téli időjárás egyrészt az irodai munkákkal való túlterheltség másrészt, akadályozott e hónapban több iskolalátogató eljárásaimban, talán a kikelet kedvezőbb alkal­mat fog szolgáltatni több iskola látogatására; az irodai munkák kevesbedésére azonban cse­kély a reményem. Múlt hónapban 3 rendbeli compendiózus ügyfeldolgozásával voltam elfoglalva t. i. a vár­megyei államsegélyezett iskolák viszonyainak a múlt évi tanítói személyváitozásoknak s az is­kolák és hatóságaik kimutatásaival; ezek alapján szorítottam az iskolába nem járók mozzanatai­nak iskolákkénti kinyomozását és vármegyénk nem okleves tanítóinak tanképesitését; ámbár csak 8 ily ideiglenes alkalmazású tanító volt, miszerint Erdélyi Béla Litéren, László Ferenc Karakószörcsökön, Beck Anna Borsodpusztán, Szeness Lilla Küngösön, Patkós Sándor Közép- bogárdon, Tóth János Siómaroscn, Várady Kál­mán ■ Borsosgyőrön és Desacsovszky János Fe­nyőfőn, kik junius végéig terminust fognak kapni. Az első rendbeli kimutatás szerint jelent­hetem, hogy Veszprémvármegyében 247 iskola, 347 tanitója részesült 1906. évben 64 674 kor. fizetéskiegészitő és 40.400 kor. korpótléki állam-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom