Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-03-17 / 11. szám
»i 1907. március 17. Az urna: Az urnával való gyűjtés mint már a múlt igazolja, nagyon célszerűnek bizonyult. Az urna 2 részből áll egy kis asztalszerü állvány, ezen a 25 cm. széles és 30 cm. magas dróthálóval ellátott gyiijtőszekrény. Ezeket az urnákat az Országos Gyermekvédő Liga központi irodája küldi meg a rendező bizottságnak. Az urna a gyermeknapon ha az idő megengedi e város legforgalmasabb részén (utcán vagy téren) szabad ég alatt helyezendő el, esetleg a feltűnés fokozása céljából egy külön kis díszített sátor alatt. A járó-kelők bedobnak egy néhány fillért s ezzel lerójják jótékonysági adójukat. A gyűlés e módja már csak azért is előnyös, mert megkíméli egyrészt az adakozót postautalvány kiállításától, de másrészt a közönség azon részét is bevonja az adakozók körébe, mely rendes körülmények között kis adományaival nem szokta fölkeresni a jótékonysági intézményeket. Minden esetre előnyös a város előkelő hölgyeiből egy urna bizottságot szervezni, melynek tagjai fölváltva őrzik az urnát és serkentik a közönséget az adakozásra. Az ifjúság szerepe : A gyermeknap rendezéséből az ifjúságnak is ki kell venni részét. Leghelyesebb módja ennek, hogy a gyermeknapot rendező bizottság megkeresi az iskolák igazgatóit, (esetleg a tanfelügyelő vagy főigazgató közbenjöttével), hogy e napon az iskolákban ünnepélyek rendeztessenek esetleg valamely csekély kis belépti dij mellett. — Amennyiben ez sok helyütt nehézségekbe ütköznék, felhívandó a tanuló ifjúság, hogy a gyermeknapon minden egyes tanuló 2 fillért adjon gyermek- védelmi célra. Az ifjúság álljon diszőrséget az urnák mellett, rendezzen felvonulásokat, amelyek alkalmával az utcán perselyekkel gyűjt, virágokat árul stb. stb. A gyűjtést az osztályvezető tanító (tanár) eszközölheti legcélszerűbben. Ünnepélyek: Amennyiben a helyi viszonyok megengedik célszerű és kívánatos a gyermeknapon valamiféle ünnepséget, előadást, tánc- mulatságot, szintelőadást stb. rendezni. Ezek után csak a legjobb sikert reméljük és kívánjuk a Ggyermeknap feivirradásához s ekkor fel fog virradni fajunk megerősödésének napja is s végre mégis csak meg lesz a 30 millió magyar! (Hgy.) Tornaverseny. Székesfehérvárott május hó 26-án ifjúsági tornaverseny lesz, melyen a Dunántúl, Eszakmagyarország és Fiume város középiskolái vesznek részt. A versenyre szóló meghívókat .Váradi Károly főigazgató és Havranek József polgármester bocsátották ki. A versenyen már eddigi tudomásunk szerint is résztvesz a pápai ev. ref. főgimnázium 40 tagú csapatja. Mi sem természetesebb, hogy élénken óhajtjuk, sőt kívánjuk, hogy városunknak, mint a megye székhelyének tanuló ifjúsága is részt vegyen ezen nemes és fér1 fias versenyben. Azt hisszük attól alig kell tartanunk, hogy városunk ifjúsága kudarcot vallana, vagy akárcsak alárendelt szerepet is játszanék a versenyen, mert hisz két tornatanár is intézi fiúiskoláink tanulóinak testedzését s mindkettőről tudjuk, hogy teóriában, röpiratban s hírlapi közleményekben nagyon behatóan foglalkoznak a testedzéssel s e tekintetben alapos útbaigazításokkal is szolgáltak még a köz- oktatásügyi kormánynak is! Igaz, hogy gyakorlati téren még nem igen láttunk s talán még senki nem is látott érdemleges teljesítményt ifjainktól városunkban, de hát hosszú évek tanítása csak nem siklott el felettük eredmény nélkül. Idő pedig még van elég a trainingre s igy reméljük, hogy jeles tornatanáraink, Szaiberling Mátyás é> Kükemezey Árpád urak megteszik a maVESZPRÉMI ELLENŐR ..... . gukét s annak is módját tudják majd ejteni, hogy a hivatott hatóságok a dolog anyagi oldalát megfelelően lebonyolják. Tehát „hic Rhodus, hic salta!“ Veszprém, Halpiac. WELLNER GYULA fogász legszebb ajánlja magát a legjobb és müfogak, egész fogsorok készítésére, a legujab, - amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogakhoz hasonlóan minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy műfog : éhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítsa n élkül, minden fájdalom elkerülésével illeszte- tik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek Veszprém, Halpiac. Borsszemek. Hadd szóljon egyszer ismét az ének a vasútról. Régi ismerősünk a gőzparipa és sin-ut s régi ismerősünk az a sok rendetlenség, sőt pimaszságnak nevezhető slendriánság, ami a mi vasutunkon, — értve a Székesfehérvár—celli s Veszprém—győr s dombóvári vonalon régóta, — azóta, mióta ezek a szerencsétlen vonalak a néhai Potyondi basáskodása alatt álló, — szombathelyi üzletvezetőséghez osztattak be, — uralkodik. Nem tehetünk róla, ha komisz kifejezést használunk, de pimaszság és disznóság az, ami itt történik! Tudjuk, hogy a néhai Potyondi helyébe kinevezett uj üzletvezető derék úri ember, tetőtől talpig tisztességes vasutas és dzsentlmén, de ő sem művelhet csodákat s nem teheti máról holnapra jóvá azt, amit egy korrupt rendszer, hosszú éveken keresztül vétkezett, különösen akkor nem, ha régi gyalázatos rendszernek mellékalakjai, még mindég tevékenységben vannak. Mert „vannak!“ Nos hát mi ennek a „vannak“-nak kontrát mondunk s azokat a „vannak“-okat, mindaddig ki fogjuk pellengérezni, sőt névszerint felsorolni, mig a mi vonalainkon tisztességes és rendes európai állapotok nem lesznek! Mert itt nálunk valóságos orosz állapotok uralkodnak; olyanok, minők talán még a szibériai, vagy bajkál-vasuton sincsenek. Nem lehet ezen állapotokat egy rövid cikk keretében le- és megirni. Köteteket kellene Írnunk. Ezúttal csak azt a piszkot, szennyet említjük, amely az említett vonalon közlekedő vonatok szerelvényeiben uralkodik s mely már-már közegészségellenes kihágásszámba megy s rendőrhatóságilag volna beszüntetendő. Meg vagyunk győződve, hogy a nagy- közönség ezúttal osztatlan helyesléssel fogja felszólalásunkat támogatni. A piszok és szenny tehát óriási mértékben gyülemlett fel a mi vasutainkon. A kocsik sepretlenek. A sok hulladék zsúfolásig hever a pamlagok és padok alatt elhelyezett „gőzfűtési testek“ (10. szám.) 3. oldaK' mögött s penetrális bűzt terjeszt, különösen a fűtési idény alatt. Az ülőhelyek ragadnak a piszoktól s második osztályon utazva ruha s a pamlagnak támaszkodó utasok arca szaftossá válik, nem is említve, minő betegségeket szerezhet az ember az ily tisztátalan kupékban. Az ablakok ujjnyi vastag korommal, piszokkal boritvák. Az ablakfüggönyök itt ki nem fejezhető piszokkal telitvék. Az árnyékszékek az ocsmányság netovábbjai. Váladékkal telve, teljesen hasznavehetetlenek s irtóztató bűzt terjesztenek. A kocsik szellőzetle- nek, bár oly rosszak és léghuzatosak, hogy egy rövid ut megtétele után is, reumát kap az ember. Világítás? Nos hát ilyen egyátalán nincs, ahol pedig van, ott az olajjal telitett lámpacsészékből csepeg az olaj. Leggyönyörűbb az úgynevezett „átmeneti“ kocsi, ilyen alig van több a világon s Budapesten, de nálunk is az omnibuszok ahhoz képest luxus-kocsik. De a szemtelenségnek netovábbja az úgynevezett „összekötő vonal“ (a Veszprém—jutási madzag-vasút) szerelvénye. Nem fogjuk időnket vesztegetni, hogy ezen vonalon közlekedő vonat kocsijait egyenként bemutassuk. Csak annyit konstatálunk, hogy az ott közlekedő 626. sz. ABT., vagyis I. II. osztályú, „Termes“ kocsi, egy Rathgeber féle kocsi olyan förtelmes, hogy abban tisztességes ember meg nem maradhat. Szeretném az egész vasúti vezetőséget, különösen a t. IV-ik osztályvezetőséget, ebben a kocsiban utaztatni életük fogytáig. A mi vasutunkon uralkodó gyalázatoságokról majd máskor többet! Most csak annyit jegyzünk meg és kérdezünk, hogy miért az ördögbe utaznak azok a főhadnagyi sarzsit viselő altiszt urak s azok a mérnökök (majd jövőre megnevezzük őket) a vonatokkal s fontos ábrázattal miért vizsgálják az állomásokon a kocsikat, ha a hibákat nem szüntetik meg? Vagy oly laikusok, hogy az itt felsoroltakat nem látják? Fizetés felemelés, napidij felszámítás s egy kis kalabriász, ez kell a mi vasutasainknak. De az utazó közönség az smarn! Felemelték a menetdijat s helyette piszkot, tűrhetetlen állapotokat nyújtanak a közönségnek. Kijelentjük, hogy úgy ezen, mint jövő közleményeinket megküldjük a vasúti igazgatónak és a közlekedésügyi miniszternek, Kossuth urnák s tudósítjuk a fővárosi lapokat. Talán ez fog használni s pokolba kergetik azokat a vén lóvasutra való csatalovakat, akik örök szégyenére válnak a vasút intézménynek s kárára a közügynek. HÍREK. — Hátralékos előfizetőinket ismételve kérjük hátralékaik beküldésére. Még a múlt évről is számosán hátralékban vannak, a folyó évre pedig nagyon kevesen fizettek. — Hazafias ünnepély. A „Veszprémi Tekepálya Egyesület“ választmánya március hóban tartott rendes választmányi ülésén elhatározta, hogy szabadságharcunk évfordulója március 15-ike alkalmából az e napot következő legközelebbi vasárnapon vagyis 1907. évi március hó 17-én, azaz ma este 7 órakor az egye-