Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-10 / 10. szám

2. Tagsági ügyek: Uj tagok felvétele, kilépő tagok bejelentése.

3. Jelentés a vármegyében tartott népies előadásokról.

4. Az 1906. évi pénztári zárszámadások bemutatása és javaslattétel a közgyűlésnek.

5. Az 1894. évi XII. t.-cikk revíziója tárgyában kiküldött bizottság javaslatának ismertetése.

6. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület átirata a foló évben Pécsett rendeződő országos mezőgazdasági kiállításon való részvétel tárgyában.

7. A vármegye alispánjának átirata Nagyvázsony község szarvasmarha tenyészirányának megváltoztatása tárgyában.

8. A vármegye alispánja átteszi Pozsony városnak a pénzügyminisztérium- és az ország- gyüléchez intézett kérelmét a cukor surtaxe elejtése, a cukorkartellek megszüntetése és a cukortermelési adó lészállitása tárgyában véleményezés végett.

9. Esetleges indítványok. (Alapszabály 7. §-a alapján az indítványok a tárgyalási időpontot megelőzőleg 24 órával előbb Írásban bea- dandók).

Gazdasági előadások befejezése A

vármegyei Gazdasági Egyesület kiküldöttei február hó 20-án tartották az utolsó népies gazdasági előadásukat Lovászpatonán. A tél folyamán 15 községben tartottak előadást s a gazdaközönség mindenütt nagy érdeklődést tanúsított s ezen előadásoknak erkölcsi sikere nem fog elmaradni. A községekben a hallgatók számát 700—800-ra tehetjük. Figyelemmel voltak az előadók arra, hogy oly tárgyakról beszéljenek, mik az illető község gazdálKodási viszonynak megfelelőleg aktuálisak. A jövő évben, ha a föld- mivelési kormány a szokott segélyezésben részesíti egyesületünket, az előadásokat a vármegye egy másik járásában fogjuk folytatni.

Pécsi kiállítás. Május hóban nyílik meg a pécsi országos mezőgazdasági kiállítás. Kívánatos volna, hogy Veszprémvármegye gazdaközönsége is képviselve volna a kiállítók között, ezért felkérjük a vármegye birtokosait, ha kiváló tenyészállatokkal rendelkeznek, mutassák azt be az ország gazdaközönségének színe előtt. A házi ipari termékek elhelyezéséről a Gazdasági Egyesület vezetősége olykép gondoskodik, hogy a kiállítási költségek fedezésére segélyért folyamodott a kormányhoz, igy a házi iparral foglalkozó nép iparcikkeit bemutathatja anélkül, hogy nagyobb költségébe kerülne.

Haszonállatok összeírása. Darányi földművelésügyi miniszter e tárgyban a gazdákat közelről érdeklő rendeletet adott ki. Ennek értelmében minden gazdasági jószágot faj, kor és nem szerint össze kell írni. Az összeírást a községi elöljáróknak a legelőre való kihajtást megelőzőleg, de még március hó folyamán foganatosítani kell. Vonatkozik a rendelet nemcsak a községben, de a tanyákon levő állatokra is, melyek tekintetében eddig az állatösszeirást nem elég gondosan hajtották végre. Az elöljáróság által kiállított összeirási lapokat az állami állatorvos is láttamozza. A miniszter az összeírás időpontját illetőleg csak azokra a községekre tesz kivételt, a melyek havasi magas fekvések miatt márciusban csak nagy nehézséggel lennének megközelíthetők. Az összeirási lapokat május hó 15-ig kell a földművelésügyi minisztériumhoz felterjeszteni. Állattenyésztésünk jövő fejlődése érdekében ennek az összeírásnak nagy jelentősége lévén, a miniszter különösen számit a közigazgatási hatóság hivatalos kötelességtudására és hazafias buzgalmára abban a tekintetben, hogy ez a tisztán a közigazgatás rendes eszközeivel végrehajtandó munkálat megbízhatóság tekintetében meg fog felelni annak a fontos célnak, a melyet szolgálni hivatva lesz. — Gondoskodott a miniszter arról is, hogy maga a nép az állatösszeirásban ne uj adókivetés alapját lássa.

Tenyészbikavásár volt e hó 3-án az Erzsébet-vendéglő udvarán. Negyven tenyészbikát hajtottak fel, melynek nagy részét az állattenyésztési felügyelőség vette meg a községek részére 600 korona átlagos árban.

Dohánytermelés a Balaton mellett. A

Veszprémmegyei Gazdasági Egyesület kezdeményezésére a debreceni m. kir. dohánytermelési kísérleti állomás elhatározta, hogy finom cigaretta1907. március 10.

VESZPRÉMI ELLENŐR

(10. szám.) 3. oldal.

dohány termeléssel kísérletezni fog a Balaton partján. A kísérletezést még ez évben meg fogja kezdeni hegyeshalmi Fischer Károly nagybirtokos Akarattya pusztáján. Fischer Károly e célra egy katasztrális hold földet ingyen bocsájtott rendelkezésre.

Veszprém, Ha;piac.

IELLNER GYULA-— fogász =

ajánlja magát a legjobb és legszebb

műfogak, egész fogsorok

készítésére, a legujabo amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy'azok a természetes fogakhoz hasúiéban minden célnak megfelelnek. Kívánatra egy müfog i éhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, minden fájdalom elkerülésével illesztett k a szájba.

Mi fázol díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe vágó műveletek Veszprém, Halpiac.

A Balatonvidéki vasút.

F. hó 6-án, szerdán tárgyalta a képviselőház, a Balatonvidéki vasútról szóló törvényjavaslatot s azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. A javaslat előadója dr. Óváry Ferenc országgyűlési képviselő volt, kinek beszédét ime itt közöljük:

Óváry Ferenc előadó: T. ház! Különös örömmel tölt el és jóleső elégtételemül szolgál, hogy épen nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a Balatonvidéki vasút megépítéséről szóló rövid, de annál fontosabb törvényjavaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlhatom. Áz ige, melyet oly sokadmagammal a legsúlyosabb, sőt legválságosabb körülmények között is soha meg nem fogyatkozó lelkesedéssel hirdettem sa melynek megvalósításáért szívós kitartással majdnem két évtizeden át fáradoztam és küzdöttem, végre testet fog ölteni. Maga a törvényjavaslat szűkszavú s mégis az idők jobbrafordulásának egyik legékesebben szóló bizonysága s a Kossuth Ferenc által inaugurált céltudatos, uj közlekedési politikának egyik legbecsesebb eredménye.

Hiszen mindnyájan érezzük, nemcsak mi, de velünk együtt az ország közvéleménye is, hogy e vasút létesítése nem tartozik a vicinálisok ama szürke kategóriájába, melyek csak egyeseknek, vagy legfeljebb, egy szükebb határok közé szorított vidéknek igényeit, kívánságait és érdekeit voltak hivatva — nem ritkán a köznek rovására is — kielégíteni. A közvéleménynek azon egyértelmű megnyilatkozása, mely’yel e javaslat beterjesztését üdvözölte s azon állandó és meleg érdeklődése, melylyel ennek sorsát azóta kiséri, csalhatatlan jele annak, hogy e vasút kiépítését régóta és általánosan érzett országos szükség parancsolja. Egy nagy és régi — s bizony ne tagadjuk — vétkes mulasztást fogunk most pótolni, midőn büszkeségünknek, a magyar tengernek Veszprém—zalai partjait, páratlan természeti szépségeinek sokféieségével egészen közel hozzuk ide, az ország szivéhez midőn hazánknak a kulturális és közgazdasági haladás minden előfeltételeivel megáldott, de — túlzás nélkül — leg- elhanyagoltabbnak mondható, nagy kiterjedésű vidékét a magyar államvasutak hálózatába s ezzel az országos forgalomba bekapcsoljuk, úgy ezzel képessé tegyük a nemzeti műveltség és nemzeti gazdagodás fejlesztése és felvirágoztatása terén a reá várakozó nagy feladatokra, midőn e vidék nemzeti érzésben törhetetlen és nemzeti munkában kipróbált, megedzett fajmagyar népének e vasúttal eszközt és módott nyújt az ország áldozatkészsége arra, hogy veleszületett képességeit és erényeit még jobban kifejthesse s a köz javára fokozottabb mértékben gyiimölcsöztethesse. Szilárd meggyőződésem, t. ház, hogy régóta nem tett ennél produktivebb, hasznosabb befektetést a magyar törvényhozás.

Feltétlenül bizonyos, hogy e vidék szebb és jobb jövőjének az alapját mi rakjuk le most a balatonvidéki vasút megteremtésével, mert a Balaton-vidék joggal remélt és bizonyára elöbb- utóbb mégis csak bekövetkező nemzeti, kulturális, de főképen gazdasági nagy fellendülésének ez a vasút lesz a fundamentuma. Adassék érte hála és elismerés Kossuth Ferenc kereskedelemügyi minisziernek, ki a pusztában régóta hasztalanul kiáltónak a szavát végre meghallotta és megértette., ki e jobb sorsra érdemes és nagyra hivatott vidéknek mindeddig igazán mostohán kezelt főbenjáró érdekét teljes odaadással és oly eréllyel karolta fel, hogy az ügyet e minden oldalról nagy lelkesedéssel fogadott törvényjavaslat beterjesztésével alig remélt rövid idő alatt immár diadalra is vezette. De nem szabad megfeledkeznünk Wekerle Sándor pénzügyminiszterről és Darányi Ignác földmivelésügyi miniszterről sem, kik lehetővé tették, sőt előkészítették e törvényjavaslat benyújtását.

Én úgy vagyok meggyőződve t. ház, hogy ha valaha ily természetű törvényjavaslat a t. ház előtt minden különös indokolás nélkül megállhatott, úgy ezt a balatonvidéki vasút építéséről szóló előterjesztésről mondhatni.

Erre való tekintettel a t. ház engedelmével arra kívánok szorítkozni, hoey a törvényjavaslatnak csupán lényegesebb pontjait s ezeket is égési röviden, inkább jelezzem, mintsem kimerítsem.

Évtizedek óta foglalkoznak nemcsak a közvetlenül érdekeltek, de az egész ország közvéleménye a Balatonvidék hegyes szőlős vidékének, északi részének vasúti közlekedéssel való ellátásáról, s ezáltal a fővároshoz s ezáltal az egész világhoz való közelebb hozásával, hogy ezen szinmagvar vidék értelmes, szorgalmas és józan gondolkodású derék népének a megélhetése megkönnyittessék, a megkezdett és nagy költségbe kerülő hegyi szőlők felújítása befejeztessék, a bányászat és ipar megteremtessék s ezekkel az ujoól megindult kivándorlásnak eleje vétessék.

Magyarország gyöngye, ékessége; Európa egyik legnagyobb nezetessége a magyar tenger — a Balaton. S ez a természeti szépségekkel megáldott, költők által sokszor megénekelt vidék nembir fejlődni, nem bir vagyonosodni, nem tud a reá háruló kötelességekkel megmérkőzni, mert hiányzik neki az, a mire legnagyobb szüksége van — a vasúti közlekedése.

Ha a Balaton vidékén létező gazdasági és politika természetű bajokat orvosolni kívánjuk, annak leghathatósabb és legolcsóbb módja az, ha az érdekelt vidéket gazdasági elmaradottságából minden eszközzel kiemeljük s ha összeköttetésér úgy a nyugattal, mint az ország szivével megkönnyitjük.

A közlekedésügyi kormány maga is felismerte ezen vasúti hálózat fontosságát, előzőleg többrendbeli előmunkálati engedélyt adott, jóaka- ratu támogatását, anyagi segélyezését, sőt állami rendkívüli segélyezését ismételten kilátásba helyezte. Az előmunkálati engedélyesek pedig különféle pénzcsoportokat, sőt külföldi pénzforrásokat is ismételten kerestek és szólítottak fel s bár az építési tőke 44 százaléka biztosítva volt, sajnos, mindeme próbálkozások eredményre nem vezettek, csupán annyiban, hogy létrejött a ta- polca—keszthelyi vonalszakasz; egyébként pedig csak fokozták a magánvállalkozók teljesíthetetlen kívánságait.

Miután az érdekeltség minden törekvése, legutóbb a magyar agrár- és járadékbankkal megkísérelt tárgyalások is meghiúsultak, eredményre nem vezettek, a kormány, mint legutolsó módhoz az állam által való kiépítéshez folyamodik s ezen törvényjavaslat által erre kér felhatalmazást.

Százezrek sovárogva várt óhaját van hivatva betölteni ez a törvényjavaslat, melyben tulajdonképen egy vasúthálózatról van szó : mely felöleli a börgönd—tapolcai s ebből kiágazó almádi—veszprémi vasútvonalakat. A börgönd— tapolcai 117 kilométer hosszú és legmagasabb emelkedése 10 százalék, építési kttsége kilómé- terenkint 112.000 korona; az almádi—veszprémi 16 kilométer hosszú, legmagasabb emelkedése 20 százalék, építési költség kilóméterenkint83.000 koroni. Mindkettő tehát együttvéve 133 kilométer s a helyi érdekli vasút szabályai szerint épi- tetik meg, de a börgönd—tapolcai vasút 60 kilométer óránkénti sebességgel összesen 14 és fél millió korona építési költséggel.