Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-08-10 / 32. szám

1907. augusztus 10. VESZPRÉMI ELLENŐR ________________________________(32. szám.) 3- oldal. meg az építkezési tárgyalások folynak, de erő­sen készülnek az iskolák építéséhez és átala­kításához; e tekintetben, mondhatom, nagy a buzgalom vármegyeszerte, a hol csak az anyagi körülmények engedik, buzgón hozzálátnak azon­nal az iskolai épületek rendbe hozatalához; a makacs ellentállás esetei most már kevesek, ébren és nyilván is tartom folyton az épít­kezések megtételét. Iskoláink jótevői voltak azok, a kik a veszprémi kereskedelmi tanonc-iskolát sok ér­tékes áru mintagyüjteményekben voltak kegye­sek ingyen részesíteni ; ezek : Grünberg Károly kefegyára Pozsonyban, Magyar-osztrák állam- vasút igazgatóság Resiczabányán, Magyar gáz- izzófény részvénytársaság Budapesten, Felmayer István és fiai kék-festőgyára Székesfehérváron, Apolló kőolaj-finomitógyár részvénytársaság Budapesten, Szandtner Károly tészta-gyára Budapesten, Toptis József udvari szállító tészta­gyára Budapesten, Bichn József aszfalt-gyára Budapesten, Wein Károly és Társai gyapot- szövetgyára Késmárkon, Hermaneczi papírgyár és végre Bickford és Társai biztonsági gyűjtő- zsinórgyáruk Lajtaszentmiklóson. Mindezen gyűjtemények értéke, a szak­értők becslése szerint, 335 koronára rúg; ne­künk azonban, mint iskolának, Szép Lipót igazgató ur jelentése szerint, még többet ér, és igaza is van ! Végül jelentem, hogy a m. kir. föld- mivelésügyi miniszter ur a néptanítók négy hetes gazdasági tanfolyamára vármegyénkből Bott Dániel balatonfőkajári, Kövér Dénes marczaltői, Varjú Zoltán lovászpatonai és Gablér Ödön bakonynánai tanítókat vette fel, kik e célra 100—100 korona állami segélyt nyertek. Veszprém, Halpiac. lELLNER GÍULA = fogász —— ajánlja magát a legjobb és legszebb műfogak, egész fogsorok készítésére, a legujabo amerikai mód szerint, rugók és kapcsok nélkül oly módon, hogy azok a természetes fogak­hoz' hasonlóan minden célnak megfelel­nek. Kívánatra egy müfog i éhány óra alatt, egy fogsor 24 óra alatt készül el és a foggyökér eltávolítása nélkül, min­den fájdalom elkerülésével illeszte- tik a szájba. Javítások díjmentesen eszközöltetnek. Minden a fogászat körébe Yágó műveletek Veszprém, Halpiac. Borsszemek. A VESZPRÉMI VÁSÁROK. Panaszkodnak a veszprémi lakosok Hogy megszűntek a régi jó vásárok; Alig van már egy-két vétel, eladás, Zsebmetszésben van csak a nagy haladás. Hej! azelőtt, aki eljött vásárra, Meg volt tömve annak a pénztárcája, És amire a vásárnak vége volt, Az a sok pénz, mind veszprémi zsebbe folyt. Aki akkor iparkodott, keresett, Talált mindig, még pediglen eleget, S akik a pénzt összerakták, mindazok Egytől-egyig lettek is dúsgazdagok. Névszerint: A zsidók és pogányok, Kefekötők, cigányok, Szitakötők, sörmérők, Fazekasok, rézöntök. Patikusok, doktorok, Énekesek, kántorak, Perecesek, siflisek, Lócsiszárok, kiflisek. Csizmadiák, házalók, Tök- és lenmagárulók, Sajtárusok, kupecek, Csepürágók s hentesek. Zsibárusok, koldusok, Köszörűsök, boltosok, Iszkápások, virslisek, Szappanosok, konflisek. Vendéglősök, kávésok, Takácsok és drótosok, Sátorosok, könyvkötők, Borbélyok és rongyszedők. Ezután még a rektor, Balhaszinház direktor, Gatyamadzag-árulók, S Kalandárjomcsinálók. Azonban : Vége a veszprémi hires vásárnak, Vége van, mint karácsonykor a nyárnak; Ma a tanács is Rátótra szalad el, Hogyha neki egy vagy két pár dikdáncs kell. Uj jövödelmi források. Városunk számvevősége forrásokat talált, melyekből a városnak uj jövedelmek bugyognak. Ezen forrásokra a számvevőség több évi fárad- hatlan ásás után akadt. A főszámvevő ugyanis egy terjedelmes | I- gödröt ásott, s mikor ennek fenekére ért, csak úgy dőlt belőle a pénz. Amint értesülünk, a városházán most azon tanakodnak, hogy mit csináljanak a sok pénzzel, továbbá, hogy díj­fizetés mellett mutogassák a forrásokat és hogy mennyivel emeljék a városi pótadót ? A csodatevő gödröt hir szerint a vesz- prémmegyei múzeumnak fogják ajándékozni, j A gödör elszállításáról és spirituszban leendő megőrzéséről a muzeum fog gondoskodni. Kánikulai hírek. Csodálatos eset foglalkoztatja városi kór­házunk orvosi karát. Ugyanis egy Farkas József nevű munkásember évek óta súlyos torokbajban szenvedett, melyen az orvosi segély sem hasz­nált. Ez okból elhatározta, hogy megnézi ő maga, hogy mi a baja a torkának. Vett egy éles kést, azzal felvágta a nyakát és belenézett a torkába. Midőn meglátta, hogy hol van a baja, behozta a torkát a veszprémi kórházba, s itt hagyta ja- , ‘ vitás végett. — Elveszett egy simaszőrü fekete I öleb. A becsületes megtaláló feljogosittatik, hogy a kutyát, a reá kivetett 20 korona adóhátralék kifizetése után, magának megtarthatja. —- Angyal kellett Istennek. A sors csapása mély gyászba 1 bontotta a Haburia-családot. A napokban ugyanis j Haburia Julcsát 90 éves korában az angyalok az égbe ragadták. Nyugodjék békével ! A multheti országos vásárról. Óriási kánikulai meleg idő köszöntött be a multheti országos vásárra, melyre igen sok állatot hajtottak fel. Különösen nagy készlet volt ökrökben .;és szamarakban. Vevő azonban ke­vés akadt, dacára, hogy az árak a nagy meleg következtében jelentékenyen leolvadtak, — mert a nagy hőség folytán a venni szándékozók zse­bében is elolvadt az ércpénz, a nagy bankókat pedig az adóhivatalba vitték be az emberek. A borzasztó meleg dacára napszurási esetek nem fordultak elő, mert a vásáros nép ügyesen kihasználta a városi gazdasági tanácsos által a vásártéren plántált s terebélyeseknek ígérkező fákat, melyek ez idő szerint még a nem létező városi faiskolában neveltetnek. A szomjuhozó nép szomját előnyösen eny­hítette a kutakban szűkölködő vásártér közvet­len szomszédságában levő víztorony látása, s a kirakodott korcsmárosok által kiszolgált meg­keresztelt s megbérmált bor, ugyannyira, hogy ennek fogyasztói kivétel nélkül a halotti szent­ségek felvétele után sóvárogtak. A vásárral kü­lönben a korcsmárosok kivételével, senki sem volt megelégedve. Érthetően illusztrálja ezt Bors­szem rovatunk vezetőjének itt leközölt, kániku­lai versezete: A gőzfürdő ügyében vettük a következő nyilatkozatot: ­Folyó évi juiius hóban kelt és a lapokban is megjelent részvényaláirási felhívásunk két részből áll: első része, mely a vállalat célját és vélt kilátásait ismerteti, egyedül a mi szubjektív fel­fogásunkat tartalmazza, csak második része, onnét: „alólirottak egyrészről“ stb. kötelezi a többi alapítókat. Mivel pedig arról értesülünk, hogy Veszprémben az a nézet uralkodik, hogy az építendő fürdő forgalma magasra van taksálva, hát ezennel kijelentjük, hogy: 1. Mi a fürdőt minden körülmények között saját számlánkra is felépítjük, mert teljesen bízunk annak jövőjében. 2. Lehet, hogy számításaink megtételénél tévedtünk, mivel mi gyakorlati példák alapján in­dultunk és számításainkat a nagyobb városok szokásos forgalmára alapítottuk anélkül, hogy Veszprém város helyi for­galmáról hü képet szerezhettünk. El­tekintve tehát az alapul vett számítástól, mégha a fürdőzők átlagának csak három­negyedét vagy felét vesszük is, még mindig reális a részvények elhelyezésé­nek alapja, különösen akkor, ha meg­gondoljuk, hogy azok csekély értéke mellett a jobb módú közönség egy fon­tos közegészségügyi intézmény létre­jöttét és fennmaradását biztosíthatja. BORSODY SÁNDOR és Tsa. építészek. Részvényaláirási felhívás. Veszprém városnak az utóbbi időben tör­téni nagy fellendülése, a lakosság számának tetemes megszaporodása, szükségessé tette, hogy Veszprém városában egy modern kor igényei­nek és a hygienikus szempontoknak megfelelő gőz- kád- és népfürdőt építtessünk. Veszprém város e szükséget belátva, Bor­sodi Sándor és Tsa budapesti céggel kötött szerződéssel, a város tulajdonát képező és a veszprémi 2591. számú telekjegyzőkönyvben A.—1. és 2. sor, 836.742. házszámu ingatlano­kat 50 esztendeig teljesen díjmentesen engedte át ily fürdő építésére. De mint haszonhajtó vállalat is fényesen kell, hogy prosperáljon ezen fürdő vállalat. Úgy a fővárosban, valamint a nagyobb vidéki váro­sokban létesült uj vállalatok, dacára annak, hogy nagy terhekkel kell megküzdeniök, befektetett tőkének 40—50 százalékát hozzák nyereségül. A fürdők átlagos jövedelmezőségének kimutatá­sára szolgáljanak az alábbi adatok: A fürdő forgalmát, a környéket is bele­számítva ca 50,000 egyént lehet venni, kik kö­zül 5000 legalább havonta egyszer fürdik, az egy év alatt 5000-szer 12 = 60,000 fürdő. A fürdők átlag egy koronával véve K 60,000 A fodrászterem bérlete — — — „ 1,000 Az étkező buffet jövedelme évente „ 1,000 Bruttó bevétel K 62,000 Kiadások: A gépész lakást, fűtést, világítást ter­mészetben kapja, ezenkívül fize­tése évente — — — — — K 1000 A személyzetből kettő kap 360—360 K-át évente, a többi csupán bor­ravalóból él — — — — — 720 A pénztárosnő, ki a hideg buffettet is kezeli, havonta 80 K., évente tehát — — — — — — 960 A fehérnemű mosása és javítása évente n 1000 A szénfogyasztás folytonos üzemnél évente — — — — — — 7000 Villanyvilágításért — — — — 500 A befektetett tőke 100.000 K kamata 5000 Javítások és kopásra leírva évente 1000 Összes kiadás évente: K 17,180 Tiszta jövedelem e szerint 44820 K., ami megfelel 40-75 százalék azaz negyven egész és 7 és fél tized százalék jövedelmezőségének. Mennyivel biztosabb a létesítendő veszp­rémi fürdővállalat nyeresége, a midőn 50 évig teljesen díjtalanul használhatja a telket, a városi vízvezeték is teljesen díjtalanul rendelkezésére áll, 30 évig községi adóktól mentesitik. Veszp­rém városnak 14-ezret meghaladó 'lakossága, a kiterjedt környék és a város idegenforgalma biztosítja, hogy a fürdő, ily vállalatoknál eddig még el nem ért hasznot fog hajtani. Alulírottak, egyrészről Veszprém város és környékének egészségügyi érdeke, mási észről azonban a vállalatnak fények anyagi prosperá­lását szem előtt tartva, Veszprém városi gőz-, kád- és népfürdő részvénytársaság cég alatt, részvénytársaságot kívánnak alapítani. Egy részvény névértéke 50 K. szóval Ötven koronába állapittatik meg a melynek 20 százaléka az aláíráskor fizetendő be. A részvények jegyzésének zárhatárideje 1907. november 15. Befizetési hely Veszprém­ben, a Veszprémi takarékpénztárnál és a Veszp- rémmegyei takarékpénztárnál. jgj ^Alapítási szervezet alul megnevezett alapí­tók Veszprém városi gőz-, kád- és népfürdő részvénytársaság cég alatt fürdővállalatot ala­pítanak, melynek székhelye Veszprém. A válla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom