Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-20 / 3. szám

1907. január 20. gy a Itatott; hogy ha az egyik pontban mondottakra, a másik pontban kivé­telek állapíttattak meg, annyit a pá­lyázati hirdetmény fogalmazóiról és a szakértőről fe kell tételeznünk, hogy világosan fejezték volna ki magukat s az 5-ik pontban kimondották volna, hogy egyébként a mozgatóerő megvá­lasztására is, szabadkezet adnak a pályázók nak. Mindezekből kitetszik, hogy a pályázati hirdetménynek ugv gram­matikai, valamint logikai magyarázata szerint a pályázók, ha a kiirt feltéte­lekhez akartak ragaszkodni, amint hogy ahhoz kellett is ragaszkodniok, csakis gőz üzem re alapitott ajánlattal léphettek fel. Továbbá, hogy eszerint, midőn a világítási bizottság és a 14-iki közgyűlés, ennek dacára, a pályázati feltételek szerint nem is követelt, tehát azoknak meg sem felelő, egészen uj ajánlatot fogadott el és pedig anélkül, hogy megengedte volna a többi pályá­zónak hasonló alapon ajánlatot tenni, vagyis elfogadott egy pályázaton és versenyen kivül álló propositiót, akkor egyiknek sem volt jogi és törvényes szempontból igaza. De vegyük, vájjon a város érdeké­nek szempontjából volt-e hát igaza? A város érdekei, 1. hogy villamvilágitása legyén, 2. hogy minél előnyösebb feltéte­lek mellett létesittessék az. És pedig a) biztonság és tartósság tekinte­tében, a mozgatóerő, a rendszer, a be­rendezést illetőleg. b) Olcsóság tekintetében úgy a városra, valamint a fogyasztóközön­ségre nézve. c) Biztosság tekintetében a vállal­kozó megbízhatóságát illetőleg, 3. hogy a mű, mielőbb létesüljön. Elérte-e a város a 14-iki döntés­sel, hogy érdekei az 1—3. pontokban felsoroltak szerint jól lesznek kiszol­gálva? Vegyük sorra. ad 1. Villany világítás lesz. Ez azon­ban, hogy önmagában nem elég, azt bizonyítani felesleges. Mert ha rossz lesz, akkor inkább ne legyen. ad. 2. a) A biztonság a mozgató­erőre nézve már mentül kevésbbé van meg. A Diesel-motoroké, még nem ki­próbált szerkezet. A kontinensen még ezek két helyütt vannak alkalmazás­ban. Ott is rövid idő óta. Tehát tar­tósság szempontjából még nem nyúj­tanak garantiát. Ami pedig egy oiyan műnél, mely nem csak a jelennek, hanem a beláthatatlan jövő számára is alkottatik, elsőrendű követelmény viszont a gőzerő igeius nyújt. Évszá­zados tapasztalat bizonyitja. Minélfogva az ettől való eltérés a kísérletezés jellegével bir. Amit egy milliomos amatőr, a saját kockázatára megtehet, de a városi hatóság, a lakosság koc­kázatára nem, kivált ilyen szegény lokosságéra! A rendszer és berendezés egyéb részleteiről nem szólunk. Azoknak akármelyiké beválik, ha jól és lelki- ismeretesen vannak keresztül vive. Ez tehát a vállalkozó megbízhatóságának a kérdése, melyről alább szólunk. ad. 2. b) A Diesel-mótoros üzem, VESZPRÉMI ELLENŐR mint ilyen nem olcsóbb a gőzüzemnél. Ellenkezőleg tehát így magában az olcsóság szempontjából véve ez az üzem nem előnyösebb. Mógkevésbbé az, ha a tartósság iránti kételyek a terhére iratnak, melyek ha igazolva lesznek, javítás, újítás, sőt egész uj berende­zésre adhatnak okot. A fennforgó esetben, a Diesel- mótoros ajánlat egyéb kedvezményei tetszetőssé tehették azt. De ez nem az üzem szükségképéni következménye, hanem az ajánlattevő számításának és szolgálatra kész hajlamainak kifolyása. Minthogy azonban a város egyéb ilyen üzemű ajánlatot nem látott, ennélfogva nem is tudhatja, hogy e tekintetben t. i. az olcsóság tekinteté­ben elérte-e azt az előnyt, ami elér­hető lenne s ami tehát kívánatos volna? Lehet, hogy a többi pályázó ked­vezőbb ajánlatot tett volna. Az egyik tett is, lepecsételve. Mely, amint az ajánlattevő több városi képviselőhöz intézett kötelező levélben kijelentette 103 és illetve 141 koronával előnyö­sebb, mint az elfogadott ajánlat a városra nézve, mint teleptulajdonosra nézve s kedvezőbb egyes fogyasztókra nézve is. Erről fentebb, ahol a jogi igazsá­got kerestük, nem szólottunk. Mert, ha a város tanúsított eljárása jogilag helyes volt s eszerint ilyen eljárásra jogilag kötelezve volt, akkor az a kér­dés ott tárgytalan. De miután, amint bebizonyítottuk, a jogi szempont nem szól a város ténykedése mellett, ez a kérdés elementári erővel lép előtérbe, mert a város sorsának intzésóre hiva­tott tényezők egyik főkötelessége, a lakosság financiális érdekeit megóvni. Nem mondjuk egy szóval sem, hogy az olcsóság a legelső kellék, egyéb garantiák hiányában is. Ellen­kezőleg. Egvenlő garantiák mellett azonban az első feltétel. És hátha még a biztonság is az olcsósághoz csatlakozik? Mert ugyanis ad. 2. c) a mellőzött három pályá­zóval szemben a favorizált cég soli- ditása igen negative áll. A törvény szerint évről-évre nyilvánosságra ho­zott mérlegei letagadhatlanul azt bizo­nyítják, hogy alaptőkéje fogy, sőt felére lefogyott. Ez a rohamos erő­vesztés, kevés garantiát nyújt az 50 éves szerződés időtartamára. Azonfelül tel­jesített munkálatai, melyekről mindenki tudomást vehet és informálódhatik, pl. Szegszárdon és Bonyhádon éppen nem vívták ki a közmegelégedést. Ellen­kezőleg: az elégedetlenséget s a vál­lalt kötelezettség nem pontos teljesíté­sének bizonyítékát szolgáltatták. Ez pedig a város érdekeire való tekintetből annyira fontos körülmény, hogy a megbízhatóság kérdése a város magatartását befolyásolhatja még a jogi szempontokkal szemben is. Mert minden egyéb tekintetek mel­lőzésével, kizárólag ez az oka is ele­gendő arra, hogy a szerződéstől tar­tózkodjék. ad. 3. A mű mielőbbi létesítése szempontjából sem tett a 14-iki hatá­rozat jó szogálatot. A tünetek ugyan­is kétségtelenül azt igazolják, hogy eme határozat hamarjában jogerőssé (3. szám.) 3. oldal. nem válik, mert a kérdés meg lesz hurcolva az összes fórumok előtt. Ami még az esetben is legalább két évi elodázásra nyújt kilátást, ha végkö­vetkezményként a határozat jóváha- gyatik. Hiszen tapasztaltuk ezt már azidőben, midőn az acetilén küzdött a villanynyal. Hátha még közben sem­misítő határozat is hozatik ? Ami a mi fentebb kifejtett, jogi véleményünk szerint nem lehetetlen, sőt valószínű. Összegezve az elmondottakat arra az eredményre kell jutnunk, hogy a városnak a 14-iki határozattal, sem jogi szempontból, sem a város érde­keinek szempontjából nem volt igaz­sága. Elmondottuk pedig mindezt sine ira et stúdió, tisztán városunk lakos­ságának érdekeit tartva szem elótt. Mert meggyőződésünk szerint ilyen közérdekű dologban sem a szenvedé­lyességnek sem a siinpathiáknak és antipathiáknak nincs helye; amit ugyan a gyűlés szónokai is hangoztattak, azonban — sajnos — be nem tortották. Igenis szenvedélyesség, sinpathiák antipathiák nélkül, teljesen részrehaj- latlanul. Ugyannyire, hogy azon szál­longó hírekre és kézenfekvő gyanú­sításokra, melyeket egyik-másik fel­szólaló és érintett, nem is hederitünk és melyek azon körülményből fakad­nak, hogy az acceptált cég egyik al­kalmazottja városunk egy nagy tekin­télyű polgárának fia, s hogy a városi mérnök urnák kétizbeni bpesti discrét utazása, eredménytelen maradt. Nem tesszük, mert a közérdeknek kizáró­lagos, önérdek és melléktekintetek nélkül való szolgálását tartjuk ma­gunkra nézve kötelezőnek, hajlamaink és ízlésünknek megfelelőnek, annál is inkább, mert a lefolyt küzdelmek alatt mások részéről tapasztalt ellenkező eljárás nagyon disgustált bennüuket. Fosztogatások a vasutakon. Nem az amerikai Pacific vasútnak a prairiek és pampasok száz és ezer mértföldekre terjedő vadonjait átszelő vonalain működő gentlemanokról, nem is a Keleti vasutaknak Kelet Rumélián keresz­tül közlekedő vonatait fosztogató komitácsik s egyéb bandákról szól tudósításunk. Nevezett területeken könnyen érthető okoknál fogva a közbiztonsági szolgálat annyira meg van nehezítve s oly hiányos, hogy a személy és vagyon­biztonság fogalma szertefoszlik, mint ködpára a légben és senki sem csodálkozik, ha az ott napi­renden levő vasut-kirablásokról és merényletekről a hírlapok utján tudomást szerez. Legfeljebb nyárspolgárias kéjérzettel adózunk hálával a mi jól berendezett államszervezetünknek, mely az ő nagy apparátusával hasonló bajok és kellemetlen­ségektől bennünket megótalmaz. Rózsa Sándor is meghalt már, aki egy Ízben a vasutat megállította s kirabolta, s igy azt kellene hinni, hogy Rádayakra nincs már szükségünk, akik a vasutakon továbbított személyek és áruk biztonsága felett őrködjenek. S mégis nálunk, itt Európa közepén, rende­zett államban, hol az adófizető polgárok százezrei­ből és millióiból fenntartott katonaság, csendőrség, rendőrség s tengernyi hivatalnoki kar volna hivatva vagyonunk felett őrködni, — nap-nap után s az egész ország összes vasutain folyik a fosztogatás. Ha nem is rabolnak ki egész vonatokat, ha nem is hurcolják ei az utasokat, hogy magas váltságdijjat fizettessenek velük, de a károk ma­gassága, melyeket a vasutakon állandóan működő fosztogatók a polgárságnak okoznak, sokkal többre rúgnak, mintha időközönként egész vonatokat fosz­tanának ki. Számtalan helyről és egyéntől beérkezett panaszok, személyesen szerzett tapasztalataink

Next

/
Oldalképek
Tartalom