Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-20 / 3. szám
1907. január 20. gy a Itatott; hogy ha az egyik pontban mondottakra, a másik pontban kivételek állapíttattak meg, annyit a pályázati hirdetmény fogalmazóiról és a szakértőről fe kell tételeznünk, hogy világosan fejezték volna ki magukat s az 5-ik pontban kimondották volna, hogy egyébként a mozgatóerő megválasztására is, szabadkezet adnak a pályázók nak. Mindezekből kitetszik, hogy a pályázati hirdetménynek ugv grammatikai, valamint logikai magyarázata szerint a pályázók, ha a kiirt feltételekhez akartak ragaszkodni, amint hogy ahhoz kellett is ragaszkodniok, csakis gőz üzem re alapitott ajánlattal léphettek fel. Továbbá, hogy eszerint, midőn a világítási bizottság és a 14-iki közgyűlés, ennek dacára, a pályázati feltételek szerint nem is követelt, tehát azoknak meg sem felelő, egészen uj ajánlatot fogadott el és pedig anélkül, hogy megengedte volna a többi pályázónak hasonló alapon ajánlatot tenni, vagyis elfogadott egy pályázaton és versenyen kivül álló propositiót, akkor egyiknek sem volt jogi és törvényes szempontból igaza. De vegyük, vájjon a város érdekének szempontjából volt-e hát igaza? A város érdekei, 1. hogy villamvilágitása legyén, 2. hogy minél előnyösebb feltételek mellett létesittessék az. És pedig a) biztonság és tartósság tekintetében, a mozgatóerő, a rendszer, a berendezést illetőleg. b) Olcsóság tekintetében úgy a városra, valamint a fogyasztóközönségre nézve. c) Biztosság tekintetében a vállalkozó megbízhatóságát illetőleg, 3. hogy a mű, mielőbb létesüljön. Elérte-e a város a 14-iki döntéssel, hogy érdekei az 1—3. pontokban felsoroltak szerint jól lesznek kiszolgálva? Vegyük sorra. ad 1. Villany világítás lesz. Ez azonban, hogy önmagában nem elég, azt bizonyítani felesleges. Mert ha rossz lesz, akkor inkább ne legyen. ad. 2. a) A biztonság a mozgatóerőre nézve már mentül kevésbbé van meg. A Diesel-motoroké, még nem kipróbált szerkezet. A kontinensen még ezek két helyütt vannak alkalmazásban. Ott is rövid idő óta. Tehát tartósság szempontjából még nem nyújtanak garantiát. Ami pedig egy oiyan műnél, mely nem csak a jelennek, hanem a beláthatatlan jövő számára is alkottatik, elsőrendű követelmény viszont a gőzerő igeius nyújt. Évszázados tapasztalat bizonyitja. Minélfogva az ettől való eltérés a kísérletezés jellegével bir. Amit egy milliomos amatőr, a saját kockázatára megtehet, de a városi hatóság, a lakosság kockázatára nem, kivált ilyen szegény lokosságéra! A rendszer és berendezés egyéb részleteiről nem szólunk. Azoknak akármelyiké beválik, ha jól és lelki- ismeretesen vannak keresztül vive. Ez tehát a vállalkozó megbízhatóságának a kérdése, melyről alább szólunk. ad. 2. b) A Diesel-mótoros üzem, VESZPRÉMI ELLENŐR mint ilyen nem olcsóbb a gőzüzemnél. Ellenkezőleg tehát így magában az olcsóság szempontjából véve ez az üzem nem előnyösebb. Mógkevésbbé az, ha a tartósság iránti kételyek a terhére iratnak, melyek ha igazolva lesznek, javítás, újítás, sőt egész uj berendezésre adhatnak okot. A fennforgó esetben, a Diesel- mótoros ajánlat egyéb kedvezményei tetszetőssé tehették azt. De ez nem az üzem szükségképéni következménye, hanem az ajánlattevő számításának és szolgálatra kész hajlamainak kifolyása. Minthogy azonban a város egyéb ilyen üzemű ajánlatot nem látott, ennélfogva nem is tudhatja, hogy e tekintetben t. i. az olcsóság tekintetében elérte-e azt az előnyt, ami elérhető lenne s ami tehát kívánatos volna? Lehet, hogy a többi pályázó kedvezőbb ajánlatot tett volna. Az egyik tett is, lepecsételve. Mely, amint az ajánlattevő több városi képviselőhöz intézett kötelező levélben kijelentette 103 és illetve 141 koronával előnyösebb, mint az elfogadott ajánlat a városra nézve, mint teleptulajdonosra nézve s kedvezőbb egyes fogyasztókra nézve is. Erről fentebb, ahol a jogi igazságot kerestük, nem szólottunk. Mert, ha a város tanúsított eljárása jogilag helyes volt s eszerint ilyen eljárásra jogilag kötelezve volt, akkor az a kérdés ott tárgytalan. De miután, amint bebizonyítottuk, a jogi szempont nem szól a város ténykedése mellett, ez a kérdés elementári erővel lép előtérbe, mert a város sorsának intzésóre hivatott tényezők egyik főkötelessége, a lakosság financiális érdekeit megóvni. Nem mondjuk egy szóval sem, hogy az olcsóság a legelső kellék, egyéb garantiák hiányában is. Ellenkezőleg. Egvenlő garantiák mellett azonban az első feltétel. És hátha még a biztonság is az olcsósághoz csatlakozik? Mert ugyanis ad. 2. c) a mellőzött három pályázóval szemben a favorizált cég soli- ditása igen negative áll. A törvény szerint évről-évre nyilvánosságra hozott mérlegei letagadhatlanul azt bizonyítják, hogy alaptőkéje fogy, sőt felére lefogyott. Ez a rohamos erővesztés, kevés garantiát nyújt az 50 éves szerződés időtartamára. Azonfelül teljesített munkálatai, melyekről mindenki tudomást vehet és informálódhatik, pl. Szegszárdon és Bonyhádon éppen nem vívták ki a közmegelégedést. Ellenkezőleg: az elégedetlenséget s a vállalt kötelezettség nem pontos teljesítésének bizonyítékát szolgáltatták. Ez pedig a város érdekeire való tekintetből annyira fontos körülmény, hogy a megbízhatóság kérdése a város magatartását befolyásolhatja még a jogi szempontokkal szemben is. Mert minden egyéb tekintetek mellőzésével, kizárólag ez az oka is elegendő arra, hogy a szerződéstől tartózkodjék. ad. 3. A mű mielőbbi létesítése szempontjából sem tett a 14-iki határozat jó szogálatot. A tünetek ugyanis kétségtelenül azt igazolják, hogy eme határozat hamarjában jogerőssé (3. szám.) 3. oldal. nem válik, mert a kérdés meg lesz hurcolva az összes fórumok előtt. Ami még az esetben is legalább két évi elodázásra nyújt kilátást, ha végkövetkezményként a határozat jóváha- gyatik. Hiszen tapasztaltuk ezt már azidőben, midőn az acetilén küzdött a villanynyal. Hátha még közben semmisítő határozat is hozatik ? Ami a mi fentebb kifejtett, jogi véleményünk szerint nem lehetetlen, sőt valószínű. Összegezve az elmondottakat arra az eredményre kell jutnunk, hogy a városnak a 14-iki határozattal, sem jogi szempontból, sem a város érdekeinek szempontjából nem volt igazsága. Elmondottuk pedig mindezt sine ira et stúdió, tisztán városunk lakosságának érdekeit tartva szem elótt. Mert meggyőződésünk szerint ilyen közérdekű dologban sem a szenvedélyességnek sem a siinpathiáknak és antipathiáknak nincs helye; amit ugyan a gyűlés szónokai is hangoztattak, azonban — sajnos — be nem tortották. Igenis szenvedélyesség, sinpathiák antipathiák nélkül, teljesen részrehaj- latlanul. Ugyannyire, hogy azon szállongó hírekre és kézenfekvő gyanúsításokra, melyeket egyik-másik felszólaló és érintett, nem is hederitünk és melyek azon körülményből fakadnak, hogy az acceptált cég egyik alkalmazottja városunk egy nagy tekintélyű polgárának fia, s hogy a városi mérnök urnák kétizbeni bpesti discrét utazása, eredménytelen maradt. Nem tesszük, mert a közérdeknek kizárólagos, önérdek és melléktekintetek nélkül való szolgálását tartjuk magunkra nézve kötelezőnek, hajlamaink és ízlésünknek megfelelőnek, annál is inkább, mert a lefolyt küzdelmek alatt mások részéről tapasztalt ellenkező eljárás nagyon disgustált bennüuket. Fosztogatások a vasutakon. Nem az amerikai Pacific vasútnak a prairiek és pampasok száz és ezer mértföldekre terjedő vadonjait átszelő vonalain működő gentlemanokról, nem is a Keleti vasutaknak Kelet Rumélián keresztül közlekedő vonatait fosztogató komitácsik s egyéb bandákról szól tudósításunk. Nevezett területeken könnyen érthető okoknál fogva a közbiztonsági szolgálat annyira meg van nehezítve s oly hiányos, hogy a személy és vagyonbiztonság fogalma szertefoszlik, mint ködpára a légben és senki sem csodálkozik, ha az ott napirenden levő vasut-kirablásokról és merényletekről a hírlapok utján tudomást szerez. Legfeljebb nyárspolgárias kéjérzettel adózunk hálával a mi jól berendezett államszervezetünknek, mely az ő nagy apparátusával hasonló bajok és kellemetlenségektől bennünket megótalmaz. Rózsa Sándor is meghalt már, aki egy Ízben a vasutat megállította s kirabolta, s igy azt kellene hinni, hogy Rádayakra nincs már szükségünk, akik a vasutakon továbbított személyek és áruk biztonsága felett őrködjenek. S mégis nálunk, itt Európa közepén, rendezett államban, hol az adófizető polgárok százezreiből és millióiból fenntartott katonaság, csendőrség, rendőrség s tengernyi hivatalnoki kar volna hivatva vagyonunk felett őrködni, — nap-nap után s az egész ország összes vasutain folyik a fosztogatás. Ha nem is rabolnak ki egész vonatokat, ha nem is hurcolják ei az utasokat, hogy magas váltságdijjat fizettessenek velük, de a károk magassága, melyeket a vasutakon állandóan működő fosztogatók a polgárságnak okoznak, sokkal többre rúgnak, mintha időközönként egész vonatokat fosztanának ki. Számtalan helyről és egyéntől beérkezett panaszok, személyesen szerzett tapasztalataink