Veszprémi Ellenőr, 1907 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1907-01-20 / 3. szám
II. évfolyam. Veszprém, 1907. január 20. 3. szám. VESZPRÉMI ELLENŐR TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. Felelős szerkesztő és laptulajdonos Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98. a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. Veszprém város f. hó 14-én megtartott közgyűlésén elhatározta, hogy a villamvilágitást Diesel-féle motorokra, a Siemens és Schukkert cég ajánlatának elfogadásával rendezted be. E határozat tárgyilagos elbírálásához szükséges az ügy előzményeit is ismerni. A város pályázatot hirdetett a villamvilágitás berendezésére. Négy pályázó jelentkezett. A Magyar egyesült villamos részvény-társaság; a lembergi Sokolniecki és Wisniewsky ; a Ganz és Siemens-Schukkert cég. A három első ajánlata gőzerőre volt alapítva; az utóbbié alternative gőzerőre és Diesel-motorokra. Az ajánlatok kiadattak Bánó László és Kuncz József budapesti magán- mérnök szakértőknek, akik szakértői véleményükben a Magy. egy. villamos r. t. és a lembergi cég ajánlataival, mert azok a pályázat feltételeinek meg nem feleltek, — nem is foglalkoztak, azokat elejtették, — elfogadásra pedig a Siemens és Schukkert cégnek Diesel-motorokra tett ajánlatát jelölték ki. A mellőzött cégek közül a Ganz- cég f. hó 3-án egy kérvényt nyújtott be a városhoz, kérvén azt, hogy engedje meg neki, miszerint ő is adhasson be ajánlatot Diesel-motorokra, miután a pályázati hirdetményből azt értette és azt kellett értenie, hogy csakis gőzerőre való berendezést láván a város. Ezen ajánlatot f. hó 10-én lezárva be is adta azon hozzáadással, hogy az ajánlat felbontásába akkor egyezik bele, ha a város annak tárgyalásába hajlandó belemenni. A f. hó 12-én megtartott világítási bizottsági ülés foglalkozott a kérdéssel, s azon megállapodásra jutott, iogy miután a pályázati hirdetmény 5-ik pontja értelmében joga volt min- lenegyik pályázónak a gőzerőn kiviil nás hajtó erőre is ajánlatot tenni; s A döntés. minthogy ilyen ajánlatot a Siemens és Schukkert cégen kiviil senki sem tett, — utólag, a pályázat lejártával, — olyat nem is tehet senki, ennélfogva a Siemens-cég ajánlatát fogja elfogadás végett a 14-iki városi közgyűlés elé terjeszteni. A 14-iki közgyűlés el is fogadta azt, noha ott, épugy mint a világitási bizottságban, többen adtak kifejezést abbeli kételyeiknek, hogy a pályázat tartalma szerint, nem-e volna törvényes, helyes, igazságos és méltányos, s azonfelül a város érdekében álló, ha a többi pályázónak is mód és idő adatnék, hogy a Diesel-motorokra is tehessenek ajánlatot, melyek között a város választhatna; s nem lenne a Siemens-cég ajánlata, m níegy versenyen kiviil elfogadva. Röviden összefoglalva ez a tényállás. Már most vizsgáljuk meg, vájjon a világitási bizottságnak s a 14-iki közgyűlésnek igazsága volt-e? Először jogi szempontból, másodszor a város érdekének szempontjából. A jogi szempontból való elbírálás tekintetéből első sorban a pályázati hirdetmény tartalmával s illetőleg magyarázatával kell foglalkoznunk. A kérdés az, vájjon a pályázati hirdetmény szövege és a városnak ezen szövegben kifejezett akarata irányult-e arra is, hogy a gőzerőn kivül más hajtóerőre is adassanak be ajánlatok, vagy sem? Erre vonatkozólag a pályázati hirdetmény 2-ik pontja ad felvilágosítást, melyben a város szó szerint: „kazánok, gőzgépek, áramfejlesztő készülékekről és ezekhez tartozó segédgépek és eszközökről“ kiván tervezetet. Hogy ez a pont világosan a göz- mí-üzemre kiván tervezetet készíttetni, az kétségtelen, 5 ezt azok sem tagadták, akik a pályázat 5-ik pontjára hivatkoznak, mely — az ő felfogásuk szerint — a tervezőnek más hajtóerőre alapitott ajánlattételét is megengedi. Ez az 5-ik pont volna tehát szerintük az, mely a 2-ik pontban szabályként felállított követelményen rést üt, kivételt tesz s szabadságot ad a gőzerőtől való eltérésre a pályázónak s ilyen eltérő ajánlat elfogadására a városnak. Lássuk hát, mit mond az az 5-ik pont? „A tervező szabadon választhatja úgy a világitási rendszert, mint a berendezés egyéb részleteit, de azt tüzetesen tartozik indokolni, s annak célszerű voltát igazolni Nézzük már most, hogy a két pont összevetéséből először a grammatikai, másodszor a logikai magyarázat révén, milyen eredményre jutunk? A grammatikai magyarázat semmi kétséget nem hagy fenn az iránt, hogy a pályázat gőzerőre való berendezésre szól. Ez, mint mondtuk, nem is vétetett tagadásba s nem is vétethetett, mert a 2-ik pont expressis verbis kazánokról és gőzgépekről beszél. Ellenben az 5-ik pontnak szövege, a 2-ik pontban megállapított hajtóerőtől való eltérésre nem ad engedélyt, még pedig azért nem, mert a „világitási rendszer“ és a „berendezés egyéb részletei“ alatt, semmiféle nomenclatura szerint sem érthető a mozgató erő. A világitási rendszer alatt ipso facto nem, mert azt minden laikus tudja, hogy ez alatt az egyirányú, egy, vagy több fázisú váltakozó áramrendszer, — gépegységek nagysága stb. értendő. De a „berendezés“ alatt sem, mely egy és ugyanazon hajtóerő alkalmazása mellett ép úgy lehet különböző, amint egy és ugyanazon berendezéshez, különböző hajtóerő alkalmazható. Ám, ha a legmerészebb és legtágabb magyarázat mellett, a berendezés gyűjtő neve alá a mozgató erő is AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTŐSZER.