Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1906-12-16 / 11. szám

4

VESZPRÉMI ELLENŐR

1906. december 16.

életnek már egy magasabb tiszteletet és tekintélyt követelő fokán áll.

És ha hozzá tesszük, hogy mindez néhány ezer, vagy mondjuk tízezer korona követelés elnyerésének érdekében, vagy ugyanannyi ezer korona elvesztésétől való megmenekülésének érdekében történik, — akkor igazán csodálkoznunk kell az önmérséklet és körültekintés hiányán; a szenvedélyesség és hatalmaskodás féktelenségén, — amelynek korlátozását pedig, az állás által feltételezett műveltség megkövetelné.

Becsületbeli sérelemnél inkább értenők a fékevesztett haragot, mely túlcsapong az illemkövetelmények által megszabott korlátokon. Ily esetben a közvélemény elnézése is igen messzemenő szokott lenni, s kell is, hogy az legyen, mert a törvény selejtes intézkedései által kellő módon meg nem védett becsület érdekében — sajnos - még az önbíráskodásra is kényszerül a sértett. — Aminek néha túlhajtott formái sem gyakorolnak azonban visszás hatást a közönségre, — mint ahogy viszont nagyon is visszás hatást eredményez az, — ha két distingvált tagja a müveit társaságnak, anyagi okok miatt hentergeti egymást a sárban.

Ez a hatás elfelejthetetlei ü és reparálha- taílanul megmarad mindig, tehat a jelen esetben is. Még ha később igaza is lesz annak, akit most a bírói Ítélet sújtott. Annál inkább akkor, ha nem lesz igaza. Még ha a jóhiszeműség — amit mi sem akarunk megtagadni — concedálva lesz is a javára.

Még valamit! A csúnya ügyben — vitázó felek, közel álló alkalmazottai két egyházi fő- méltóságnak.

Akár az egyik, akár a másik lesz győztes,

— a mai kor kételygő közönségének soha senki sem fogja azt a gyanúját eloszlatni, — hogy a kedvező eredményt a magas protektor beavatkozása segítette elő. — Mi pedig azt hisz- szük, hogy ma, — midőn a tekintély általában;

— az egyházi tekintély pedig különösen nagy megtámadásoknak van kitéve, — nagyon rossz szolgálat tétetik a köztiszteletben méltán osztozó főpapjainknak, hogy a diszesnek épen nem mondható peres vita által, kellemetlen feltevésekre adnak alkalmat.

Kívánnánk: bár ne történt volna!

BORSSZEMEK.

Elosztrákositott honvédek. — Veszprém- megye, a nagy kezdeményező. — Főispánok diszmagyarban. — Karhatalom a me- gyegyüléseii ? — Tiszturak a zárdában. — Rósz fát tettek a tűzre. — Alkotmánypárt. — Dr. Csete keservei. — Ki vágja zsebre a nagy hasznot ?

Ismeretes, hogy egy szép napon arra virradtunk, hogy honvédségünk egyenruháját el- osztrákosiíotfák. Nyitravármegye ezt nem tűrhetvén, elhatározta, hogy felír a kormányhoz, m. kir. honvédség egyenruhájának magyar jellegben való megváltoztatására. Hogy szavának nagyobb súlya legyen, átirt az ország összes vármegyéihez, igy megyénkhez is, hogy az által megindított mozgalomhoz csatlakozzanak. A hétfőn megtartott megyegyülésen a bizottsági tagok egyhangúlag és lelkesen hozzájárultak Nyitravármegye javaslatához s elhatározták, hogy hasonló értelemben felírnak a kormányhoz.

Ámde vármegyénk sem maradt el a kezdeményezés terén, s elhatározta azt is, hogy köriratot intéz az ország összes vármegyéihez, hassanak oda, hogy megy egy üléseken az elnöklő fő- vagy alispánok diszmagyarban jelenjenek meg. Tartoznak ezzel a megyebizottság iránti tiszteletnek, de a nemzeti tradícióknak is. Vármegyénk különben e tekintetben mindig jó példával járt elő, s emlékezünk rá, hogy boldogult Eszterházy gróf főispánunk még akkor is, midőn már súlyos beteg volt, s lábai megvoltak dagadva, mindig diszmagyarban elnökölt.

De, miért is nem lehetne azt megtenni, hisz minden főispánnak van diszmagyarja, s még a sokat leszidott darabont megyefőnökök is diszmagyarban jelentek meg a megyegyülés.eken, s ily ruhákban dobattak ki és köpködhettek le a jó hazafiak által. -- Most pedig nem keli ettől félni, hogy ilyetén műveletek által a ■ága díszruhák elértéktelenittetnek.

Nem kell annál inkább sem félni, mert

valamint a darabont korszakban, — úgy most is karhatalommal vonul be a főispán — a gyii- lésterembe. Mert az ugyan teljesen mindegy, hegy 6—4—2 vagy 1 fegyveres ember áll-e a tóispáni tribün mellett Az az egy huszár is csak a karhatalmat jelzi, hacsak azért nem állítják a főispán mellé, hogy a közönség megtudja, melyik is hát a főispán, lia esetleg nem díszruhában, hanem geshst híntri frakkban elnököl a közgyűlésen. — Ezt a leibhuszár beállítást nem tartjuk helyesnek, sőt megengedhetőnek sem, s nálunk csak abűzusként maradt fennen a szokás, néhai Feuyvessy főispántól. — Mikor a megye urak tárgyalnak, semmi keresni valója sincs a szolgaszemélyzetnek. Itt eszünkbe jut egy eset, mely ha nem is igaz, de jellemző. A „Tiszturak a zárdában“ cimti darabban, midőn egyik jelenetben több tiszt jelenik meg a színpadon, a karzaton nagy számban jelen volt katonalegénység, nagy zajjal kezdett kivonulni a színházból. Nagy volt a piszegés, s a színházi szolgák csendre s maradásra intették a hadfiakat. Ezek azonban nem tágítottak s kivonultak mondván, hogy mikor a tiszturak maguk közt beszélnek, nem illik az alantosoknak hailgatózni!

Szibériai hideg uralkodott a hétfői megyegyülésen a tanácskozó teremben. Azt mondják, hogy ez azért történt, mert a jövő évi költség- vetésben tetemesen több fát szándékoznak megszavaztatni a megyebizottsági tagokkal. Mások ismét azt állítják, hogy rossz fát tettek a tűzre a megyeházán s az nem égett, hanem füstölögve büzölgött csak. — Táncsak nem a megyeházán megindult alkotmánypárt alakitó mozgalomra céloztak az illetők, — mely kialudt, mielőtt lángra lobbant volna? Hogy miért aludt ki ? Azért mert a megyebizoítsági tagok között sok a tűzoltó, sőt ha jól tudjuk, a főparancsnokok is tagjai a megyebizottságnak.

A megyegyülésen dr. Csste Antal az Agrár-bank ellen tett kirohanásában keservesen panaszolta, hogy a vasútépítésnél elérhető óriási hasznot egy bank akarja zsebrevágni! Hát ez nem is járja, mert mi lesz akkor a stiller kompag- nonokkal ? Affelett is kesergett dr. Csete, hogy azért nem kaptunk vasutat eddig, mert a kormányok üldöztek bennünket magyar mivoltunkért ! ? Hát dr. Csetét taláncsak nem üldözték, hisz ő mindig kormánpárti volt. Azon állítással, hogy most is az, nem akarjuk megsérteni — a jelenlegi kormányt, — Csete pedig a „Magyarok vagyunk nincs szabadságunk“ cimü munkás dal dallamára azóta folyvást dalolja: „Magyarok vagyunk nincsen vas utunk“.

HÍREK.

— Személvi hírek. Lóskay Gábor a m. kir. honvédséghez beosztott cs. és kir. tábornok szerdán városunkban érkezett s az itt elhelye- lyezett két honvéd zászlóalj „elhelezési közleiéi“ szemlélte meg. — A tábornok ebéd után Turczer alezredes, Kólák őrnagy és segédtisztje kíséretében Bauer Károly ipartestületi elnököt tüntette ki látogatásával, kihez kedves emlékek fűzik azon időtől fogva, midőn mint ezredes, egy honvédségi összpontosítás idejében Bauer Károlynál lakott.

— Hazafias indítvány. Dr. Benkö Károly helybeli közismert jóhiiü ügyvéd és városi képviselő Írásbeli indítványt nyújtott be a városi képviselőtestülethez, melyben ajánlja, hogy városunk Fő-utcáját II. Rákóczi Ferenc; a Hosszu- utcát Thököli Imre; a Szabadi-utcát gróf Bercsényi Miklós; s végül a Pápai-utat gróf Eszter- házy-utnak nevezze e! a képviselőtestület. Bizton hisszük, hogy dr. Benkő indítványát a városi képviselőtestület elfogadja, s igy mihamarább meg lesz a keresztelő, az ezt követő paszitán pedig éltetni fogják a derék keresztapát.

— Műkedvelő előadások. A szinpártoló egyesület által múlt vasárnap rendezett műkedvelői színi előadás, melyben „A Páholy“ került színre, ismét csak oly teljes erkölcsi sikerrel végződött, mint a f. hó 1-én megtartott előadás. A szereplők minden tekintetben ép oly kiváló munkát teljesítettek. A meglehetősen csekély számban megjelent közönség megelégedéssel és elismeréssel jutalmazta a kifogástalan játékot, s udvariasságában elment a legszélső határig, amennyiben még a rendőr szerepében megjelent Puskást is zajosan megtapsolta és megéljenezte, bár egész szerepe abból állott, hogy egy levelet kézbesített. Ezen kedves figyelem nagyban emelte a színre került bóhozat által amúgy is derűs helyzet komikumát. — Hogy az előadás anyagi sikere csak nagyon alárendelt volt, annak oka az egész este záporként zuhogó eső volt. — Még egy műkedvelői előadásról kell beszámolnunk „Rákóczi Rodostóban“ cimü darabot. Kitűnő előadás. Jó rendezés, korhű jelmezek és zsúfolt ház, mely lelkesen élvezett, ez volt a helyzet signaturája. Őszinte hála és elismerés illeti a derék egyesületet és vezetőségét azért, hogy iparos ifjúságunkat ily nemes irányben foglalkoztatja és őszintén sajnáljuk azon iparosainkat, kik egészen más módón és más irányban vélik az emberi haladást és művelődést szolgálandónak.

— Áthelyezés és megbízás. A veszprémi állomás egy régi vasúti hivatalnokát Rutkai Ignácot a vasút igazgatóság Zala-Lövőre helyezte át s az ottani állomás vezetésével megbízta. — Rutkait az a kellemetlenség érte, hogy vörösben megbetegedett kis leányát és feleségét vissza kellett Veszprémben hagynia.

— Tudományos előadás. Varga Ferenc kegyesrendi főgimn. tanár ma, azaz vasárnap délután 4 órakor, „Az erdélyi népéletről“ címmel felolvasást tart a főgimnázium dísztermében. — A felette érdekes és tanulságosnak ígérkező felolvasásra a belépés ingyenes.

— A műkedvelő előadás jövödelme a

f. hó 1., 2. és 9-én tartott műkedvelői előadások alkalmával 1658 korona, melynez felülfizettek : Hunkár Dénes 13 kor., dr. Kemény Pál 8 kor., Chapó Kálmán, Koller Sándor és Wolf Pál 6—6 kor. Molterer János 4 kor., Róthauzer Dezső 3 kor. és Cservény Ferenc 2 koronát. A színház alap javára tiszta jövedelem 1167 K. jutott.

— Képkísorsolás. A „Tölgyessy“ festőművész által az almádi körnek ajándékozott genre kép kisorsolása f. hó 19-én reggel 9 órakor tartatik meg az almádi községháza tanácstermében.

— Pásztorjáték. A veszprémi r. kath.. tanítótestület f. hó 23-án a legényegylet nagytermében a tanuló ifjúsággal pásztorjátékot,rendez. „A megkerült gyermek“ cimü pásztorjáték kerül bemutatásra. Kezdete d. u. 5 órakor. Helyárak: ülőhely az első 5 sorban 1 kor., a többi sorban 60 fillér, állóhely 40 fill., gyermekjegy 20 fill. Jegyek előre válthatók: Gaál Sándor tanítónál; este a pénztárnál.

— A szinpártoló egyesület körébőL

A veszprémi szinpártoló egyesület f. hó 7-én délután igazgató választmányi ülést tartott dr. Óvári Ferenc elnöklete alatt. Hitelesítették az előző ülés jegyzőkönyvét; bejelentetett a hitel összege, melyben a veszprémi pénzintézetek az egyesületet részeltetni hajlandók. Megejtetett a számadás a 2 első előadásról, melynek jövödelme 1040 korona volt. Köszönetét szavaztak a főrendezőnek Turczer Imréné úrnőnek, Horváth Zoltán rendezőnek, az összes szereplőknek, végül Lövy Béla vaskereskedönek az ingyen szolgáltatott szép acetylén világításért, és Zsebő Józsefnek a Korona derék vendéglősének, ki a szálloda nagytermét ingyen átengedte. Felkérettek a társaság női tagjai, hogy az 1907. évi május hóban tartandó művészeti és kézimunka kiállításra minél több munkát összegyűjteni szíveskedjenek.

— Régi nóta. Régi dolog, hogy télen hó és fagy van, annak következtében az is régi nóta, hogy városunkban se a havat nem takarítják el a gyalogjárókról, sem ezeket homokkal fel nem hintik'. Akinek következtében ismét csak régi nóta, hogy az emberek a sikos utakon halomra buknak. így a múlt héten dr. Benkö Károly is, aki súlyos iitődéseket szenvedett eL Helyén volna, ha ezen régi komédiáknak az illetékes uj hatóság véget vetne, nehogy kénytelenek legyünk az"ő uj nótájukat elrántani.

— Gyáralapitás. Kerületünk orsz. gyűlési képviselője a Buhim-utca 125. szám alatti Po- litzer-féle házban kötő- és szövőgyárat létesített, hol elsőbben harisnya és keztyü áruk fognak gyártatni. Állandó kereset nyílik meg dolgozni akaró mindkét nembeli, bármely korú munkásoknak, kik díjtalanul kitanittatnak, s ha beválnak, gépet otthonra is kapnak, hogy házi tűzhelyeik körül foglalkozhassanak és kereshesse-