Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)

1906-10-21 / 3. szám

4 A küldöttségnek adott válaszokról, már tu­dósításunk eleién megemlékeztünk. Meg kell még említenünk, hogy a gyű­lésre megjött, bár elkésve, Gundel János a ven­déglősök országos szövetségének és budapesti ipartestületének elnöke is. A galambfehér, öreg Gumiéit meleg ovációkban részesítették a Koro­nában még visszamaradt szaktársai. Gundel is hangsúlyozta a tömörülés szükségességét, s azt, hogy az ipartestületbe kivétel nélkül mindenki­nek be kell lépni, ha kellő eredményt akarnak elérni. — Ezt hangsúlyozzuk mi is, mert az erő az összetartásban van, s eredményt csak ez érhet el. BORSSZEMEK. Eüzeusok és medvéik. — Zenetanárok Mekkája. Hogy ki és mi volt Elizeus, azt mindenki tudni véli, aki valaha bibliát tanult s azt el nem felejtette. — S ki ne tanult volna ? — Más kér­dés az, hogy ki nem felejtette el ? Meg vagyon tehát Írva, hogy Elizeus pró­féta, még pedig kopasz próféta volt. — Hogy mik és kik voltak a próféták, az is meg vagyon Írva. Az újabb kor szőrszálhasogató és mindent kifürkészni akaró emberei, az ő, úgynevezett oknyomozó történelmükkel azonban, már azt is kisütötték, hogy a több ezer évvel ezelőtt élt Elizeus nem. is annyira próféta, mint inkább valami más volt. Olyan csodadoktor, kuruzsló, vagy szemfényvesztő-féle állatsereglet tulajdonos, vagy cirkuszos. Annyi bizonyosnak látszik, hogy kopasz volt; s ezen testi, jobban mondva haj- beli fogyatékossága miatt egy kis kellemetlen­sége is volt a már akkor is pajkos ifjúsággal, és amely ügyét az akkori közrendészeíi és köz- biztonsági viszonyokhoz mérten, — elég önké­nyesen és kegyetlenül intézte el, s a kopasz fejét gúnyoló gyermekeket, — az írás állítása szerint számra 42-öt, — medvével széttépette. S ez a körülmény, mellyel amellett lehetne érvelni, hogy Elizeus nem lehetett istennek tetsző ember, próféta; mert oly kicsinyes, gyermekes csínyért, nem szabadna mindjárt 42 gyermeket széttépetni. Hogy a 42 gyermek elpusztításáért történt-e hatósági beavatkozás s minő irányban, azt nem tudni. Lehet, hogy akkor, ezelőtt több ezer év­vel, még nem is voltak rendőrök, csendőrök, vizsgáló bírák, kir. ügyészek, s több efféle, az emberek boldogitására kieszelt hivatalos köze­gek, — ha pedig voltak, úgy nagyon részre­hajlók lehettek, mert Elizeus ama eset után is folytatta iparát, s nagy kitüntetésekben lön része. S azóta nagyot fordult a világ. Fejlődött a kultúra. Ma már egy öle becs kél sem szabad szájkosár nélkül az utcára kiereszteni, dacára, hogy még a veszett eb harapását is megtudják gyógyítani. Annyira ügyel a hatóság az adózó bale­kokra, akarom mondani polgárokra, hogy még az ablakot tisztító szolgáiét is övvel és kötéllel erősitteti az ablakfához, nehogy leesvén, elpusz­tuljon, — s az adóalany kevesbedjék. Mindenben azonban nem lehetünk tökéle­tesek még ma sem, s így azt sem kívánhatja senki, hogy a medvéket, oroszlánokat s több efféle, úgy is kihalóban levő bestiákat, zár alatt tartsák tulajdonosaik. Ez állatkínzás volna, s az állatvédő egyesülettel jönnénk konfliktusba. Vagy pedig amaz erős és vadállatok megtalálnának haragudni, sőt ezek gazdáik is, s nem juttat­nának. a városi és községi szegény-alapokra s egyéb dicsérendő célokra, busás percenteket. Nálunk tehát a modern Elízeusok szaba­don járhatnak még oroszlánjaikkal is, mint ezt láttuk, midőn Koczka állatseregletes, az ő 8 hónapos oroszlánjával még vendéglőbe is ellá­togatott, hatósági beavatkozás nélkül. Igaz, hogy erre azt állították a közbiztonságra felügyelni hivatott közegek, hogy a 8 hónapos oroszlánnak még nincs körme, se foga ! Láttuk, azt is, — s az 5 éves kis Blum Sándor fájdalmasan bizonyíthatja, — hogy Szilva cirkuszos-Elizeus egy ritka, nagyságú, iramba medvéjét, szabadon, csak egy hosszúra eresztett ruhaszárító kötélre kötve, tartotta. Erre a med­vére pedig a hatóság azt sütötte ki, hogy Ma- ttiuzsálem-korral biró üreg, s már nincs foga könne. — Mégis ez a fogatlan és körmetlen, — tehát megengedhetően szabadban tartott medve, Zircen egy öregasszonyt és egy részeg embert megszabdalí, itt városunkban pedig, az 5 éves kis Blum Sándort megmarcangolta, s belét is, megsértette. Azt mondják, hogy ezt azért tette, mert a pajkos gyermekek, köztük a kis Blum Sándor is, a medvét fogatlannak gúnyolták. Vannak azonban oly rossznyelvüek, kik azt áiiitják, hogy a medve gazdája uszította a medvét az incsel­kedő gyermekekre. A kis Blum Sándor pedig a kórházban sínylődik s hihető, hogy mire Amerikában levő szülei hazatérnek, a kis Sándor vagy meggyó­gyul, vagy pedig Elizeus társaságában Ábrahám . kebelén lesz. A hatóságnak pedig még preventív intéz­kedésre sincs szüksége, mert hisz a medvék, s több efféle fenevadak úgyis kivesznék néhány ezer év alatti * Városunk a zenetanárok és tanárnők Mek­kája, mert itt minden ép kéz-láb emberpalánta tanul valamelyes zenét, hivatott és nem hivatott, ép kéz-láb, s nem ép kéz-láb- mesterektől s mesternőktől. Az mellékes, hogy a zenét tanulni óhajtók birnak-e tehetséggel avagy sem, — s mellékes az is, hogy oktatóik maguk, kezelik-e — bár csak tűrhetően is, az általuk tanított hangszert? Fő az, hogy ha van tanító, legyen tanuló is. A varosunkban fölös számban működő zenepadegógusök száma most ismét egygyel szaporodik. Megtelepedik itt, egy bpesti fiatal zenetanár, mint ezt a műit héten jeleztük. Tá­vol legyen tőlünk, a megtelepedni szándékozó fiatal és hallomás szerint valóban tehetséges és diplomás tanárt lábatlanban és hallatlanban, kedvezőtlenül agyonbirálni, sőt azt mondjuk, hogy örvendhet városunk zenekedvelő közön­sége, ha egy igazán avatott és tehetséges zene­tanárral szaporodik, a zenetanitással foglalkozó, s igazán képességgel biró tanárok csekély száma ! I Az uj jövevény megélhetéséhez semmi' kö­zünk ; — ha tehetsege és rátermettsége van, lesz tanítványa is. Ha nincs, úgy talán majd neki is akad macénása, vagy valahol tengeren­túl milliomos nagybácsija, vagy más efféléje, mert ez szükséges, ha mindjárt Veszprém Mek­kája is a zenetanároknak, mert élni csak muszáj, s az ember nem függhet ég és föld között, ha zenetanár is, — úgy mint Mahamed koporsója, a szent Mekkában! __________VESZPRÉMI ELLENŐR__________ Kró nika a hétről. „Fürdik a holdvilág az ég tengerében“, — örül a riporter, sok hir a fejében; — a szerkesztőségben örvendezve mondja, — ami hir csak történt, azt rímbe is tudja. — A legelső köztük, íme hallja kérem : — egy ipartestület alakult a héten ; — korcsmárosok között tör­tént e társulás, — most csak az a fő már, légyen ösz- szetartás. — Hogy mindenik eztán jó bort, de jót mérjen, — ezen társulásnál Csérveny-é az érdem. — Pártjukat fogja majd a pénzügyigazgató, — megígéri nékik, kevés lesz az adó. A honvédeknél meg volt egy hadiblztos, — a pus­kákat nézte, van-e nagyon piszkos ? — hogy tisztán tartják-e, vigyáznak-e rája, — van-e mindegyiknek szép tiszta ruhája, — van-e mindegyiknek „uj libériája“, — a bagó rúgná meg, aki kitalálta. Elhelyeztek innen egy jó főhadnagyot, — nem tudjuk mit vétett, hogy minket itthagyott. — Hanem azt már tudjuk, örvendezve mondjuk, — hogy a „Tolliiok“ urat innen elfuttattuk; — elhelyezték innen messze, más vidékre, — hogyha meghal, mi is imádkozunk érte. — Megharapott egy kis gyereket a medve, — amint a cir­kusznál nézte a múlt este; — az igazgatónak úgy el­ment a kedve, — hogy a pisztolyát a nejére sütötte. Az evref. egyháznál is üt már az óra, — a Kele­men Imre gondolt ezen jóra. H I R E K. — Személyi hírek. Hunkár Dénes főis­pán f. hó 23-án érkezik városunkba, s 27-én elutazik a bpesti és kassai Rákóczy ünnepélyre. — Báró Hornig Károly megyés püspökünk nyári üdüléséből hazaérkezett. — Rákóczy ünnepély. Rákóczy és buj­dosó társai megszenteli hamvainak hazaszállí­tása alkalmából, városunkban több ünnepély tartatik. A piaristák főgimnáziumában ünnepi beszéd, szavalat és zeneelőadás lesz. Az ágost. hitv. evang. templomban í. hó 28-án délelőtt 10 órakor gyászisteni tisztelet fog tartani. — A város polgársága az összes helybeli társas­1 - l I90ö. október 21. körök részivételével zászlók alatt kivonul, s a megyeházán ünnepi összejövetelt tart, házaikat zászlókkal díszíti, s üzleteit azon időre, midőn a megszentelt hamvakat az ország határán át­hozzák, bezárja. — Ugyanekkor a város összes harangjait megszólaltatják. — A végleges és részleges programmot különben falragaszok fogják tudtul’ adni. — Eljegyzés. Blasutigh Margitot, váro­sunk egyik ritkán szépségű urleányát, Blasutigh N. volt budapesti nagykereskedő leányát, f. hó 15-én eljegyezte Gundel Károly Csorba-tói fürdő­telep igazgató. — Áthelyezés. Schwertenaui Schubert József honvéd-főhadnagyot áthelyezték Székes- fehérvárra, hol az egy évi honvéd-önkéntesek tanításával bízatott meg. A rokonszenves és hu­mánus katonatiszt csak 5 hónap előtt helyezte­tett Veszprémbe, el helyeztetését mégis élénk sajnálattal vették tudomásul a legénység és tiszt bajtársai. — Halálozás. Mátrai László székesegy­házi karnagyot fájdalmas veszteség érte. Meg­halt testvérbáiyja : Mátrai László templomi kar­nagy, Baján. Mint az egész Mátrai-család, úgy az elhunyt is kitűnő zenész, főkép hegedű- művész volt. — Veszprémvármegye zászlója Rá­kóczy ravatalán. Veszprémvármegye selyem­zászlót küld Rákóczy ravatalához. A zászló a megye színeiből lesz összeállítva, középen a megye címerével. — A tanügyért. A veszprémi kir. tanfe­lügyelőnek most megjelent jelentéséből olvassuk, hogy a veszprémi székes káptalan, a foksza­badi iskola felépítésének költségeit 7000 kor. összegben fedezte. — Szalay íoHnokot elhelyezték.. A kir. tanfeiügyelőség tollnokát Szalayt, kit az alkot­mányos éra alatt súlyos gyanuokok miatt dara­bont kémnek jeleztek sokan, Veszprémből elhe­lyezték. — A gyakorlati gazdatiszti vizsgák ügyében a földművelésügyi rn. kir. miniszter 39588. szám alatt rendeletet adott ki, mely szerint azon gazdatisztek, kik gazda tiszti oklevéllel nem bírnak, még egy évig tehetnek gyakorlati vizsgát. A vizsga letehetéseért folyamodni kell a debreceni m. kir. gazdasági akadémiához folyó évii október 31-ig. — A Balatonparti vasút. Azt hisszük, hogy szolgálatot teszünk úgy a város közön­ségének, mint e vasút által érdekelt vidék bir­tokosainak, ha a fentemlitett vasutügy állásáról olyan hiteles értesülés alapján szolgálunk felvi­lágosítással, melynek forrásáért jótállást vál­lalunk. Az engedélyesek és egy nagy tekintélyű hazai bank közt (legközelebb kimentő tudósí­tásunkban a nevét is megmondjuk), létrejött a vasút kiépítése iránti megegyezés! Ugyancsak létrejött erre vonatkozólag a megegyezés a bank és a minisztérium között. Továbbá, az üzemre nézve megvan a meg­állapodás e bank, a A4. A. V. és minisztérium között. Hátra van még a Minisztertanács formális hozzájárulása, s Ö felsége beleegyezése, ami szintén csak formalitás. Azután következik az építési engedély ki­adása iránti tárgyalás, s az ügynek a képviselő­ház elé való terjesztése, mely utóbbi azonban, az építés megkezdését nem akadályozza. Fel vagyunk jogosítva a mindenféle szó­beszéddel szemben meg azt is kijelenteni, hogy a törvény által megkívánt, s megállapodás sze­rint átruházandó 35 százalék törzsrészvénynek egy elenyésző csekély percentje lesz még az eddigiek kiegészítéséhez beszerzendő. Ez azon­ban nem okoz gondot, mert a fedezet forrása meg van reá és nem képez akadályt az ügy rendes folyamatában. Mondhatjuk tehát\ hogy a vasút kiépítése bizonyos, s a téli időszak eltelte után, foga­natba fog vétetni! — Szerkesztőváííozás van ismét, — másfél év alatt hatodszor — a „Veszprémvármegye“ cimii lapnál. Ez a sokat vedlett, megkopott, kiaszott vén bűnös, se élni, se meghalni nem tud. Legutóbbi szerkesztője, Hor­váth Béla, ki a „rondnek muszáj lönnyi“ jelszóval tün­döklő lobogó alól, a lapszerkesztés rózsásnak tetsző virányain próbálkozott, felfedezte a rózsapárnában a töviseket is, s most siet enyhébb ligetekbe, a hirdetés és előfizetés gyűjtés ligetébe. Visszalépett ugyanis a „szörkesztés“-töl s laptulajdonos marad csak. Ügy lát­szik, hogy lapunk megszületésekor ellenünk megeszkö­zölt vállalkozása v.égkép kimerítette zsenge, héthónapos idegzetét és „szörkesztöitehetségét s egy utolsót pöly-

Next

/
Oldalképek
Tartalom