Veszprémi Ellenőr, 1906 (1. évfolyam, 1-13. szám)
1906-12-30 / 13. szám
II. évfolyam. Veszprém, 1007. november Í50. 48. szám. MEGJELELIK II IVÓK V 8ZOIBATOI DÉL IJTÁV. Előfizetési árak: Egy évre 12 kor., félévre 6 kor., negyedévre 3 kor., Amerikába egy évre 16 kor. Jegyzőknek, tanítóknak és vidéki vendéglősöknek egy évre 8 korona. — Egyes szám ára 24 fillér. Nyilt-tér garmond sora 40 fillér. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: Hupka György. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Veszprém, Virág-utca 98., a hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési és hirdetési dijak küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Névtelen levelek figyelembe nem vétetnek. El ne ígérkezzünk! (Hgy.) Közeledik az idő, amidőn városunk polgársága ismét megválasztja képviselőit, akik hivatva lesznek e város sorsát egy újabb időszakon át intézni, a polgárság boldogulását előmozdítani. Városunkban a lakosság számarányához képest, elég nagyszámú intelligencia van, s szép számmal vannak oly polgárok, kik tudásuk, tapasztalataik, józan biráióképességüknél fogva, méltán hivatvák arra, hogy városunk ügyeinek intézésében részt vehessenek. Vannak müveit iparosaink, kereskedőink, diplomás embereink, kik intelligenciájuk mellett függetlenek is, s véleményüket szabadon nyilvánithatják, amire pedig a közügyek vezetésénél feltétlenül szükség van. Semmi kétség tehát, hogy polgárságunk a képviselők megválasztásánál válogathat azok között, kiket bizalmával megtisztelni óhajt. Több mint kívánatos, szükséges és városunk jelenlegi átalakulási viszonyai között életkérdés, hogy az uj városi képviselet oly elemekből állíttassák össze, melyek a legújabban folyamatban levő nagyszabású átalakításokat a megkezdett egészséges irányban tovább fejlesszék, betetőzzék, annélkül, hogy a polgárság teherbírási képességét szem elől tévesszék. Városunk a legutóbbi 1—2 év óta, uj korszakba lépett. Régi, hosszú idők mulasztásait igyekszünk pótolni, hogy városunk úgy is mint megyeszékhely, úgy TÁR CA. A magyar asszony. Irta és a Keszthelyen rendezett Csány-ünnepélyen felolvasta özv. Bezerédj Lászlóné, sz. Tarányi Irma. Az egyes szakaszok után, a szövegben említett magyar nőket élőképekkel mutatták be. Ködös őszi délután, — afféle szürke nap, — amidőn az ég és a föld átláthatatlan ködben ölelkeznek egymással. Nyomasztólag hat ez mindenre, siri csend honol a tájon, mintha minden mozgás, élet lecsendesült, kihalt volna. Csak a varjuk károgása hallatszik a légben, amint éjjeli szállásaikra vonulnak. Legjobb ilyenkor a fütött szobában, meghitt családi körben. Én, mint afféle magános földi vándor, egyedül ülök ablakomnál, nézem a tovavonuló felhőket, és lapozom a délutáni újságot. Nincs benne semmi ami érdekelne: nagy politika, világesemények, mindez oly szürke ma, akár az égbolt. Szerelmi tragédia, elválás, uj házasságkötés ; ez a mai napilapok állandó rovata. Ebben a kunyhó, az éjjeli menedékhely lakói, összekerülnek a kastélyok, paloták büszke uraival, azzal a külömbséggel, hogy az utóbbiak regényeit hosszabb rovatokban ritkított betűkkel tárgyalják. Persze a főmotivum mindezekben az aszis mint túl a Dunának fekvése és szin- magyarsága által kiváló pontja, vezetőszerepét a megyében megtarthassa, fejleszthesse. Mindnyájan tudjuk és sajnosán beismerjük, hogy városunk közügyei a régebbi időkben mennyire elhanyagoltattak. Pedig akkor még a megélhetési jövödelmi viszonyok kedvezőbbek voltak. Ezt egyrészt a közöny, nemtörődömség, másrészt a város vezetőségének szerencsétlen megválasztása és összeállítása okozták. Kis kaliberű, kis koncepciójú emberek voltak túlsúlyban, kik szűk látkörük mellett még meglehetősen önzők is voltak, s igy áldozatokra képtelenek, tehát polgártársaiknak jó példa adására alkalmatlanok. Hogy városunk vezetéséhez, sorsának intézéséhez meg nem felelő egyének jutottak, annak bizonyításra nem is szoruló okai egyedül a polgárság, a választók voltak, kik az illető alkalmatlan egyéneket bizalmukkal meg?! 'ndékozták, polcra emelték. Meglehetős enyhén jellemeztük a dolgot, pedig az utolsó évtized túlon-túl rászolgált arra, hogy kiméietlen bírálatot mondjunk róla. S a képviselőtestület? Nos hát ez egy oly mozaik volt, melyben a nemes drágakövek mellett feles számban volt a teljesen értéktelen kavics, s igy nem csoda, hogy köztük az összekapcsoló anyag hiányozván, az értékes elemek lassan-lassan kihullottak, visszavonultak. szony. Régi szokással mondva : hol az asszony ? Keresd az asszonyt, az asszonyt és megint az asszonyt! De ne keresd, hisz ott találod őt, a világ teremtése óta a férfi oldalán, mint segítő angyalát, megrontó ördögét, sorsának vezérló csillagát, mélységes örvényét. Bennünket azonban, nem az asszony általános typusa érdekel, hanem a magyar asz- szony. Mert ő az, aki nemzetünk ezeréves dicsőséges fennállása óta, végigkíséri őseinket a századok viharain, honszeretetével, könnyeivel, sokszor vérével segítvén, lelkesítvén őket abban, hogy ezt a hazát, ezt a nemzetet megtartsák magyarnak. Ezáltal válik typusává nemzetünk történelmének, amelynek minden korszakában találkozunk eszményi alakjával. Nemzetünk keresztény kultúrája Szent István uralkodásával kezdődik. István a kereszténység nagy apostola volt, aki megtérité, meg- keresztelé nemzetét és pogány szokásait keresztény erkölcsökkel cserélte fel. A hit tüzétől áthatva, az egyház megszilárdításán fái adott, és munkálkodott az emberszeretet és irgalmasság nevében, a rabszolgaság eltörlésén, a keresztény család megalapításán. Méltó társa volt mindezekben hü hitvese Gizella, aki nemcsak a koronát osztá meg szent férjével, de résztvett annak áldásdus működésében is. Az ő buzgósá- gának és bőkezűségének emlékeit, számos egyházunkban tartották fenn a mai napig. A veszprémi dómot pl. ő épittcté. Tihanyban pedig Képviselőtestületünk színvonala ma is igen sok kívánnivalót mutat fel. ügy talán felesleges is ezen állítás bizonyításába belemenni, mert hisz mindnyájunknak élénk emlékezetében élnek azok a jelenetek, melyeknek városunk örök szégyenére, több ízben tanúi voltunk, s a midőn sok esetben a tudatlanság, többször ismét a beszámithatlanság serkentettek egyes képviselőket a fel- és közbeszólásra. Városunk, tehát a képviselőtestület tekintélye is, megkövetelik, hogy a képviselőtestület színvonala emeltessék, magas színvonalon tartassék. Ezen célt kívánja szolgálni azon mozgalom, melyet több nemesen és helyesen gondolkodó polgártársunk, köztük, illetve élükön városunk egyhangúlag megválasztott országgyűlési képviselője, dr, Óváry Ferenc megindított. A mozgalom, illetve szervezkedés részletesebb ismertetését lapunk hírrovatában adjuk, e helyütt csak azt hangsúlyozzuk, hogy igenis, minden polgárnak erkölcsi kötelessége s jól felfogott érdeke parancsolja, hogy a városi képviselőtestületbe csak érdemes egyéneket válasszon. Hangsúlyozzuk ezt annál inkább is, mert értesülésünk szerint egyik-másik városrészben egészen nevetséges alakok mozgolódnak, hogy részben magukat, részben cimboráikat a képviselőtestületbe becsempésszék. Idő van még elegendő a választásokig. Tehát senki el ne hamarkodja a ma is mutatnak egy misemondó ruhát, melyet ő hímezett. Boldog asszonynak mondható Gizella: Szent István neje, Szent Imre anyja. Magyar szenteink sorában, mintegy vezércsillagául a női erényeknek, ott találjuk Szent Erzsébetet: II. Endre magyar királyunk leányát, Lajos thüringiai tartománygróf nejét, a magyar- származású, de idegenbe szakadt nagy szentet. Fejét kettős korona díszíti. A hatalom fényes és a szenvedések tövis koronája. Ezekben a napokban tartotta az egyház fényes ünnepséggel születésének 700 éves évfordulóját. Nagy volt ő mint a szegények pártfogója, az alamizsnák osztogatója és mint a legenda mondja : kötényében a kenyér rózsákká változott. Amint a kereszténység áldásdus működésében, az irgalmasság gyakorlásában, legelöl találjuk szent asszonyainkat, úgy a művészeteknek hazánkban való meghonosításában is ők járnak elől. A renaissance-korban uj öntudatra, ébred Európa. Tudósok, művészek, istenáldott nagy tehetségek versenyeztek akkor abban, hogy mind azt a szépet, amely az ő lángelméjükben megfogamzott, az utókor számára méltó alakba öntsék. Hisz a legnagyobb bámulattal borulunk le ma is egy Michel Angelo, egy Rafael és a többi halhatatlanok mesterművei előtt. A rena- issance-styl hóditó útjára indult Európában. Legelső hódításaival Magyarországon Mátyás udvaránál találkozunk, mint ahogyan általában
