Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1902-03-09 / 11. szám

4. oldal. VESZPRÉMI ELLENŐR. 1901. márczius 9. „Alulírottak úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a hőn szeretett hitves és legjobb anya Regényi Lajosné szül. Arnhoffer Johanna 1902. évi márczius hó 4-én délelőtt 11 órakor, életének 48-ik, boldog házasságának 29-ik évében, hosszas betegség és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után az Urban elhunyt. A meg­boldogult hült teteme folyó évi márczius hó 0-án d. u. 4 órakor fog az alsóvárosi sirkertben a róm. kath. hitvallás szertartása szerint a boldog fel­támadás reményében nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat ugyancsak márczius hó 6-án délelőtt 10 órakor fog a szent Ferencz- rendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Veszprém, 1902. évi márczius hó 4-én. Ac örök világosság fényeskedjék neki I Regényi Lajos, férje. Regényi Margit, Regényi Rezső, Regényi Lajos, Regényi Sándor, Regényi Regényi Janka, Regényi Mariska, Regényi Jenő, Regényi József, Regényi Paula, gyermekei.“ „Berger Sámuel mint férj a maga, úgy alal- irottakj valamint az összes rokonság nevében, fájdalomtól megtört szívvel jelnnti Berger Sámnelné szül. Perl Nanette úrnőnek élete 51-ik, boldog há­zasságának 28-ik évében, folyó hó 7-én délután 5 és fél órakor, hosszas szenvedés után történt elhunytét. A megboldogult hült tetemei folyó hó 9-én délután fognak a veszprémi izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Veszprém, 1902. évi feb­ruár hó 8-án. Áldás legyen emlékén ! Lina férj. Szekrényesi Adolfné, Bakos Jenő, Irénke férj. Simon Károlyné, Vilma férj. Ham­burger Sándorné, gyermekei. Szekrényesi Adolf, Simon Károly, Hamburger Sándor, vejei. Szekré­nyesi Laczi, Hamburger Bandi, Simon Milike, Simon Elluska. unokái. Dr. Perl Miksa, Mari férj. Perl Jakabné, Juliska férj. Fürth Alberné, Josefin özv. Schwarz Móriczné, Pataki Taszilló, Tilda férj. Feri Ignátzué, testvérei. Csendes részvét és koszo­rúk mellőzése kéretik. — Főszolgabíró jelöltek. A Noszlopy Viktor halálával megüresedett devecseri fő­szolgabírói állásra — mint halljuk — tőben pályáznak. Komoly pályázók: Dokíorics Sámuel központi szolgabiró. Huszár József m. Il-od aljegyző és dr Kerényi Endre árva­széki ülnök. A többi aspiráns nem jöhet komolyan számba. A főszolgaibirói állást a májusi közgyűlésen töltik be, s hisszük, hogy a vármegye közönsége meg fogja találni az ő érdemes jelöltjét. — Az acetylen hívei figyelmébe. Fővárosi lapokbann olvassuk e rövidke hirt: „Azerzsébetfalvai korcsmában, melyet acetylenrel világítanak, kedden délután a pinczében elhelyezett gázfejlesztő gép, mikor Vidakovich Zoltán főgépész körülötte foglal­kozott, ismeretlen okból felrobbant és a gépésznek a fejét leszakította a törzsről úgy hogy az menten szörnyet halt. Mire a robbanás zajára elősietők a pinczébe értek, már iszonyúan megcsonkítva halva feküdt a szerencsétlen fiatal ember. A gázrobbanás a pinczefalakat is erősen megrongálta. A rendőrség az ügyben megindította a vizsgálatot. A tragikus véget ért fiatal gépésznek, Vidakovicsnak a temetése csütörtökön volt. — Megtámadott erdőör. Herkovics József erdőőrt e hó 4-én Berényi István, Kiss István és Sstahl József kőmives napszámosok megtámadták, mert őket falopás miatt igazolásra szólította. Az erdőőr kénytelen volt fegyverét használni, Feljelénté- sére az ügy átkerül az ügyészséghez. — Tűz halál. Várpalotáról Írja levelezőnk: Péntekért éjfél utáni 1 órakor Cs Varga József palotai lakos bezárkózott a felesége tulajdonát képező kázba és azt magára gyújtotta. Mire a tűzoltóság megérkezett, s az elkeseredett ember a fojtó füstben megfuladt. — A tejvizsgálat körül uj rendelet iépett életbe, a tanács kimondta, hogy jövőben minden tejeskannánál minta vétessék, s az annak megálla­pítása végett, hogy a téj mivel kevertetik, a vajgyár laboratóriumában vegyelemeztetk. — Ingyen szölüvessző. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a veszprémmegyei gazdasági egyesületnek szeénysorsu kisgazdák közti kiosztásra 18500 drb. gyökeres fás ojtványt és 150000 drb. amerikai szölővesszőt engedélyezett. Fenti ojtványok és vesszők kiadása iráati bélyegtelen kérvények e hó 24-ig a gazdasági egyesülethez Veszprémbe adandók be. Megjegyezted, hogy egy kérelmező 2Í00 drb. vesszőnél, ‘vagy 400 drb. ojtványnál többet nem Icaphat s a csomagolási költséget, mi ezrenkni 2 kor. 20 fillért, sima vesszőknél, gyökeres vesszőknél 3 kor. 20, fillért, ojtványoknál pedig 2 koronát tesz, — úgyszintén a szállítási dijat viselni tartozik. A megyei gazdasági egyesület elnöksége az utón is felkéri, a megyobeli földbirtokos urakat, bogy fentieket az érdekelteknek megmagyarárni szíveskedjenek. — A pápa jubileumát Pápa város katholikus lakossága is megüunepelte azzal a bensőséggel, tisztelettel és szeretettel, amelylyel O Szentsége fenkölt személye iránt minden igaz katholikusnak viseltetnie kell. Múlt vasárnap délelőtt 9 órakor a plébánia templomban ünnepi nagy mise volt, amelyen megjelentek az összes hizatalok hath, tisztviselői, a tisztikar kath. tagjai, a kath. körök, egyletek, társulatok és tanintézetek. A benezések gimnáziumá­ban vasárnap délelőtt, az elemi iskolákban hétfőn délelőtt, az irgalmas nővéreknél pedig hétfőn délu­tán volt jubileumi ünnepség. Az elemi fiúiskolában az ünnepi beszédet Horváth István hitoktató, az irk. nővérek zárdájában pedig Kriszt Jenő plébános tartotth. — Takarékpénztári közgyűlések. Mindkét veszprémi takarékpénztár — a „Veszprémmegyei“ és a „régi,, a héten tartotta meg rendes évi köz­gyűlését. Az utóbbinak közgyűlésén történt válasz­tásokra még visszatérünk. Vigyázzunk a szőlőojtványok vásárlásánál. A földmivelésügyi miniszter felhívja a közönség figyelmét, hogy* a szőlőojtványok vásárlásánál óva­tosan járjon el, mennyiben a szőlőojtványok eláru- sításával foglalkozó egyes egyének szőlőojtványo- kat akként é§ azzal az ajánlattal hirdetnek eladás­ra és hoznak' forgalomba, hogy | azok a beoltás után, vagy esetleg mohában történt előhajtatás után, de iskolázás nélkül, ültettessenek ki. Ez az eljárás a szőlősgazdáknak tetemes kárára van, mer az iskolázás nélkül, tehát ateljes és megszi­lárdult összeforjkdás előtt szállított oltványok közül az ültetés után i majdnem kivétel nélkül csak igen csekély százalék forradhat össze s a megfórrado- ttak közül is csak kevés az, amelynél a forradás oly tökéletes, hogy állandó tőkét adhatna. A szőlős­gazdáknak az ily oltványok ültetéséből tetemes vesztesége és kára származik; mert az ily ültetés­ből kedvező esetben is csak imitt-amott elszórtan keletkező oltványtőkék kezelése fáradságos, tetemes költséget igényel s az eredmény mégis majdnem a semmivel egyenlő értékű. Épen azért az ily olt­ványoknak állandó helyre való kiültetésétől óvakod- kell már csak azért is, mert az ily oltványokkal való telepítés az 1896. évi V. t.-c. alapján adan­dó szőlőfelujitási kölcsönök igénybe vételénél sem­mi esetre sem engedtetik meg. — A pápai Jókai körnek múlt szombaton es vasárnap este a városi színházban tartott előadá­sai a pompás műsorhoz híven igen szép sikerrel folytak le. Különösen nagy tetszést aratott Harmos Zoltánnak erre az alkalomra irt hazafias költeménye: „A tátos álma“, amelyet a főisk. ének- és zenekar közreműködése mellett Izsák József papnövendék szavalt el, Hegedűs István dr. akadémiai tag egy franczia és egy angol balladát mutatott be, saját fordittásában, amelyek szintén nagy hatást keltettek'. Nem kevésbbé volt érdekes Pékár Gyula orsz. képviselő pompás felolvasása, amely mindvégig a felolvasó-asztalhoz bilincselte a közönség figyelmét, s a legőszintébb elismerésben részesült, Szentgyörgyi Sándor humoros előadása, Flesch Elza és Szabó Zsigmond monológja, Nobel Henriette .és Nyerges Gyula dialógja, Mayersberg Frida táncz-tablenja, egy negyedéves képezdei növendék szavalata, különösen pedig Wurda Niza művészi tánczai külön-külőn egy kitünően sikerült száma volt a fényes estélynek. A második előadás után, vasárnap este a „Grift-szálló“ nagytermében kedélyes társas­vacsora volt, amelyen résztvettek az estélyek szerep, lői, valamint a Jókai kör ez alkalomra érkezett illusztrisz vendégei: Fenyvessy Ferencz főinpán, dr. Hegedűs Lóránt, Pékár Gyula orsz. képviselők, továbbá dr. Hegedűs István a magy. tud. akadémia tagja. Medig jár a tízforintos bankó ? A jelenleg forgalomban lévő, 1880. évi május hó elsejéről kel­tezett, ausztriai értékű 10 forintos bankjegyeket az Osztrák-Magyar Bank fő- és fiókintézetei 1903. évi február hó 28-ig fizetésképp és átváltás véget fo­gadják el, 1903. évi március hó elsejétől augusz­tus hó 31-éig ezeket a bankjegyeket az Osztrák- Magyar Bank budapesti és bécsi főintézetei még fizetésképp és átváltság végett, a többi bankinté­zetek azonban már csak átváltás végett fogadják el. 1903. évi szeptember hó 1-jétől kezdve a behí­vott, 1880. évi május hó elsejéről keltezett auszt­riai értékű tízforintos bankjegyeket az Osztrák- Magyar bank többé fizetésképp nem fogadja el, úgy. hogy 1903., évi augusztus 31-én e bankjegyek bevonásának utolsó határideje lejár. Ettől az idő­ponttól kezdve a behívott bankjegyeket már csak az Oszirák-Magyar Bank budapsti és bécsi főinté­zetei átváltás végett fogadják el. • — Hogy milyen csaló az a Khón. A bün­tető járásbíróságnál kisebb pörpatvart tárgyaltak, amelynek során azt panaszolta a magán vádló, hogy őt Khón megcsalta. Khón ezt tagadta. — Monja a szemébe — szólt a bíró a pana­szoshoz. — Miért ne mondanám ? — felelt a magán­vádló, akit csak véletlenül nem hívnak Khónnak. — Igenis megcsalt! —• szólt a vádlott felé fordulva. — Nem igaz — erősködött Khón pokoli nyugalommal -—, én nem szoktam csalni.- Mit, hogy ő nem szokott csalni! Bíró ur! Becsületemre mondom, ez a Khón olyan csaló, hogy ha adót fizetne a csalásai után, virilista le­hetne a fővárosban. — A sörivók öröme, a vendéglősök bánata, Dicséretre méltó rendeletet bocsátott ki a belügy­miniszter, mely nagy örömet keltett a sörfogyasz­tók közt és nagy bánatot idézett elő a vendég­lősöknél. Az átkozott „hánzli“-ról lévén szó, melyet ezentúl kimérni nem szabad, 4 mert azt a kórcs- márost, ki „hanzli“-val keveri a sört rajtakapják, az 100 korona pénzbüntetéssel sujtatik, ha pedig ez nem vezetne eredményre és a vendéglős a visszaélést folytatja, akkor a pénzügyigazgatóság­nak jogában áll az italmérési jogot a manipuláló vedéglőstöl megvonni. A rendelet továbbá szigorú­an meghagyja a rendőrségnek, a városi és járási orvosoknak, hogy a visszaéléseket szigorúan veygék s a vizsgálatot magánosok panaszára is. kötelesek megindítani. A „hanzli“ tehát száműzetett s a sör­ivók nem szorulnak jövőben a pinezérek protek- cziójára. Igen okos rendelet ez, de azért korai az örömünk. A vendéglősök túlkapásának alig lehet gátat vetni, a közönség eddig sem látta a- sör ke- kerését és ezentúl sem fogja látni a hivatalos közegekkel egyetemben. Suttyomban mégis hanzli- val kevert sört fogunk inni, mert a vendéglőst el- lenőriznievajmi bajos dolog lesz. Egy módja van még a hanzli kimérés megakadályozásának s ez a következő lenne: Minden sörmérő helyiségben a kifolyó sör felfogására helyeztessék el egy tar­tály, melyben minden reggel 8— 10 gramm súlyú timsó helyeztessék el egy darabban és azt a ven­déglőst, akinek a tartályában ilyen timsót nem találnak, azt bírságolják meg, de alaposan. — így nyugodt lehetne a fogyasztó közönség, mert alig tételezhető fel, hogy volna korcsmáros, ki timsós hanzlival keverné jó sörét. — A becsapott finánezok. Jó izü históriát beszél el egyik zalamegyei laptársunk a követke­zőkben : Paraszti furfangos észjárásnak nem utolsó példáját mutatja az az eset, mellyel a napokban egy pátkai földműves csúfosan megtréfálta, de ki is játszotta a finánezoknak annyiszor emlegetett szimatját. Kora hajnalban egy jókora csomagban a hóna alatt hét kiló dohányt vitt be N. városba egy fiskálisnak, aki állandó ellenszenvet érez a kincs­tári dohány iránt, de annál jobban kedveli a hami­sítatlan valódi füstnek valót. A szőlőhegyen a gya­nútlanul haladó parasztot a dohánnyal együtt meg­csípte két fináncz. Az atyafi, már ha megesett a baj, megnyugodott a változhatlanban és megadva magát sorsának, ballagott be a város felé a két finánc közöt. Útközben azonban hirtelen gondolata támadt az atyafinak, odaszólt kísérőinek:

Next

/
Oldalképek
Tartalom