Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1902-01-19 / 4. szám

VESZPRÉMI ELLENŐR. =i 1902. január 19. az V. kerületben: Benacsek Béla, Csapó Kálmán, Fejes Dániel, Huber Antal, dr. Kőszeghy József és dr. Vadnay Béla rendes-, Fertig József és Varga János póttagoknak; a VI. kerületben: Fehér István, Kovács Ignácz takács, Link József Magyar János és Udvardy Gyula rendes-, ifjú Fehér Sándor és Nagy István póttagokul választattak meg, s ezek megbízatása lejárt, de a kik közülök az 1902. évre érvénynyel biró községi választók névjegyzékébe felvétettek, újból választhatók. Felhívom Veszprém város választó közönsé­gét, hogy legszebb polgári kötelességét teljesíten­dő, 1902. évi január hó 30. napján reggel 9 órától délutáni 4 óráig a választási helyeken megjelenni, a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bi­zalmi férfit maguk közül kijelelni és szavazataikat Írásban a választás vezetőjének és pedig az I. és IV.-ik kerületben 4—4 rendes-; a III. és .VL-ik kerületben 5—5 rendes-; II. és V-ik kerületben pedig 6—6 rendes- és mindegyik kerületben 2—2 póttag részére leadni szíveskedjenek. Meghatalmazással csak azon kerületbeli vá­lasztó szavazhat, s egynél több meghatalmazás senki részére sem adható. A meghatalmazás leg­alább egy órával a választás megkezdése előtt, tehát legkésőbb reggel 8 órakor a kerületbeli vá­lasztás vezetőjének benyújtandó. HÍREK. Farsang. Dal a farsangról. — Levél a szerkesztőhöz. — Sok reményem összetört már S farsang elmúlt egy néhány, A mióta valamennyi Kis leányom nagy leány, Sok reményem összetört már, Be kell újra vallani, De farsangot sohse láttam Olyat mint a mostani . . . Mondja kedves szerkesztő ur, . — Rágondolni sem merek — Házasodnak voltaképpen Ma is még az emberek ? Karneválnak van még rangja? Van még ifjú, a ki ép ? Vagy már bizni és remélni Nem szabadna semmikép ? Szomorú egy nyári farsang, Kék az ég s a nap ragyog, S én e kissé furcsa nyárban Fázva, busán ballagok. Karneváltól mit se várok. Nem is kétlem már sokat: Ez a farsang rajtam hagyja Valamennyi lányomat . . . Kesergő családapa. A veszprémi r. kath. legényegylet 1902. évi januar hó 26-án a kath. kör és legényegylet közös nagytermében saját könyvtára javára világ­postával egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez, melyre a meghívókat már szétküldte a rendezőség. Kezdete este 8 órakor. Belépő-dij: személyjegy 1 kor., családjegy 3 személyre 2 kor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. * A veszprémi m. kir. állami felső keresk. iskolai zenélőkör 1902. évi február hó 1-én az intézet tornacsarnokában tánczvigalommal egybe­kötött jótékonyczélu hangversenyt rendez, melyre a meghívókat már kibocsátotta a rendezőség. Kez­dete esti 8 órakor. Belépti-dij személyenkint 2 kor., családjegy (3 személyre) 4 kor., tanulójegy 1 kor. Jegyek előre válthatók Burger György felső keresk. isk. tanár urnái. Felülfizetések köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. A hangverseny műsora a következő: 1. Nyitány. „Katalin“ Zenéjét szerzé Fehér Jenő. Játszsza a zenélőkör. 2. Monolog. Gabányi A.: „Egy ideges em­ber.“ Szavalja Kőrös Béla felső oszt. tan. 3. III. Violin-Concert, M. Cáritól. Játszszák: Spitzer Lili k. a. zongorán és Schröder József középső oszt. tanuló hegedűn. 4. Magyar népdal-egyveleg. Énekli a polg. és felső keresk. iskolai ifj. énekkar. 5. La Serenata. G. Bragatól. Énekli: .Kőváry Juliska k. a., zongorán kiséri: Schröder Lujzika k. a., hegedűn Ludvig Jenő felső oszt. tanuló. 6. „Gedővár asszonya,“ Kiss J.-től. Szavalja Varga János felső oszt. tanuló. 7. Magyar király-induló. Huber K.-tól. Énekli a felső keresk. isk. férfikar. 8. Quintet. Magyar népdalok. Játszszák: Bir- baum János és Schröder József középső-, Ludvig Jenő, Rotschild Salamon és Szirmai György felső oszt. tanulók. 9. Bravour-induló. Játszsza: a zenélőkör. — Tánczvigalom. A veszprémi iparos ifjú­ság önképző egylete folyó évi február hó 2-án Dr. Cseresnyés Józsefné úrnő ő nagysága védnök­sége allatt a korona szálloda termeiben tombolá­val egybekötött tánczvigalmat rendez, melyre a meghívók már a napokban kibocsátva lesznek. A kik tévedésből meghívót nem kaptak, s arra igényt tarthatnak, szíveskedjenek ez ügyben Rozmán Károly egyleti titkárhoz fordulni. — A veszprémi felsővárosi iparosok Barát­sági köre 1902. évi február 1-én, szombaton saját könytára javára a Mózner-féle vendéglő helyiségé- ban zártkörű tánczvigalmat rendez, a melyre a meghívókat már kibocsátotta a rendezőség. A mulat­ság kezdete este 8 órakor. Belépti-dij személyen­kint 80 fillér. Szives felülfizetéseket köszönettel fogadnak és hirlapilag nyugtáznak. — Tisztelgés Vogronics Antalnál. Vépi Vogronics Antal pápai praelátus kanonoknak, a veszprémi székeskáptalan előkelő, osztatlan köztisz­teletben álló népszerű tagjának e hónap 16-án volt a nevenapja. Ezt a szép alkalmat örömmel ragad­ták meg azok a veszprémi társaskörök, melyeknek nagylalkü istápolója és jótevője ő méltósága, hogy jókivánataikat és forró ragaszkodásukat testületileg kifejezzék. Elsőnek d. e. 11 órakor a veszprémi kath. kör küldöttsége tisztelgett U[váry Ferencz egyházi elnök, apát-kanonok plébános vezetése alatt, a ki meleg szavakban fejezte ki a kör tag­jainak üdvözletét. — Nem kívánjuk, — úgymond, — hanem imáinkban kérjük a Mindenható Istent, hogy körünk érdemekben gazdag diszelnökét soká, igen soká éltesse. Ez után tisztelgett a „Felsővárosi iparos ba­rátsági-kör“ küldöttsége Szegess Mihály k. r. tanár, a kör t. elnökének vezetése mellett, a ki üdvözlő beszédében meleg köszönetét mondott az ünnepek­nek, a ki atyai jóságával örök hálára kötelezte a kört, a mely őt disztagul vallja büszkén magáénak. Végül tisztelgett az a kör, a melynek meg­alapításában a legnagyobb érdeme van az ősz főpásztornak: a veszprémi „Népkör“ melynek vá­lasztmányi tagjait Perényi Antal davidikumi igaz­gató vezette az ünnepelt elé. Vogronics lekötelező szives nyájassággal fo­gadta az egyes küldöttségeket, meghatottan köszönte meg a tisztelgők megemlékezését és Isten áldását kérte az egyes társaskörök működésére. — Köszönetnyilvánítás. Az iparos ifjak ön­képző köre kebelében alakult műkedvelő társaság t. tagjainak, kik a „veszprémi ev. ref. leányiskolát segélyző egylet“ javára f. hó 12-én megtartott szinielőadáson közreműködni, továbbá mindazoknak, kik ezen előadás erkölcsi és anyagi sikerét elő­mozdítani szívesek voltak, e jótékony kulturegye- sület érdekében kifejtett nemes fáradozásukért és áldozatkészségükért, egyesületünk nevében — ez utón is — leghálásabb köszönetünket nyilvánítjuk. Felülfizettek: Simon Pál 8 kor., Bibó Károly Koller Sándorné, N. N., Weinstein Ferencz 5—5 kor., dr. Fenyvessy Ferencz 4 kor., Véghely De- zsőné 2 kor. 50 fill., Becsák Ferencz, dr. Horváth Lajos, dr. Kenessey Ferencz, Keresztes Lajos, Kiss Kálmán, N. N., N. N., dr. Pillitz Pál, dr. Sándorfi 4. oldal. Miksa, Özv. Terelmes Lajosné, dr. Vadnay Szilárd, dr. Véghely Kálmán 2--2 kor., Berger Jenő, Galamb István 1 kor. 60 fill., N. N. 1 kor. 50 fill., Berleé József, Bauer Károly, ifj. Bognár János, Fojt János, Horváth Sándor, dr. Sándorfi Kamill, dr. Sándorfi Kázmér, Száz Ferencz, Szentes Gábor 1—1 kor., Szélessy Dezső, N. N. 20—20 fill. Az előadás alkalmával befolyt összesen 497 kor. 80 fill., kiadás volt 274 kor. 88 fill., tehát tiszta jövedelem maradt 222 kor. 92 fill. Veszprém, 1902. évi január hó 15-én. Koller Sándorné e. elnök, Dr. Véghely Kálmán e. pénztáros, Dr. Hor­váth Lajos e. titkár. Az iparos-kör jótevői. A vesz­prémi iparoskörnek e hó 12-én tartott köz­gyűlésén elhatároztatott a Révay-testvérek kiadásában megjelenő Remekíró .ma: a kör­nek könyvtára számára leendő beszerzése, mely több éven át megjelenő kötetekben havonkénti 3 korona részletfizetés mellett szerezhető meg. Vetsz Elek körtag a közgyűlésen kije­lentette, hogy ő 4 éven át sajátjából járul havonként egy—egy koronával a fizetendő havi részletekhez. Nyomban követte e nemes elhatározást dr. Csete Antal körtag is, a ki szintén 4 évre terjedőleg havonként 1 koronát ajánlott fel e czélra, de — mint mondá '— ő ezt a körnek egyik olyan barátja nevében ajánlja fel, a kit egyelőre meg nem nevezhet. Ekként a nagybecsű műnek beszerzési árából 4 éven át csak 1 korona terheli a* kör pénztárát. Miután a jótett önmagát dicséri, ennél- fogva a nevezett jótevőknek követésre méltó példáját hosszasan méltatni szükségtelen. — Jég. Eleget olvastunk arról, hogy az idei, enyhe tél csudákat produkál: a vetések megnőnek, mintha áprilisban tartanánk, a kertekben virágok nyilának, sőt a fákon a gyümölcs is fejlődik és a többi... De hát mit érnek ezek a csudák, ha nem lesz jég? A jégvermek üresek; a kórházak, mészá­rosok, hentesek, czukrászok aggódva várják a jeget, melyet ha természetes forrásaikból be nem szerez­hetnek, kénytelenek lesznek drága műjeget hasz­nálni. Nem kisebb bajban vannak a korcsolyasport barátai, kik már-már lemondanak az iringálás gyö­nyörűségéről. Pár nap óta reggelenként gyenge fagy jelentkezett; az időjárás azonban ismét eny­hült s nincs kilátás rá, hogy hamarosan hidegre változzék. Még a disznótoroknak sincs divatja, mert e hús elromlik s emiatt a hizottsertés vásá­roknak nincs forgalmuk. A tapasztalt gazdák késői fagyoktól tartanak, melyek tönkre tehetik a termést. Szóval, nem jó ez az abnormis tél: hóra és jégre volna szükség januárban, nem szabadban nyíló ibolyára . . . — Az Ipar és Kereskedelmi Bank kríziséhez. Múlt heti számunkban a Szé­kesfehérvár és Vidéke nyomán jeleztük, hogy a veszprémi (régi) takarékpénztár az Ipar és Kereskedelmi Bank krízisében érde­kelve van. Illetékes helyről nyertünk informácziót arra nézve, hogy nevezett takarékpénztár ebben a dologban érdekelve nincs. Éz a hi­vatalos informáczió következőleg hangzik: Kivonat a veszprémi takarékpénztár igazgató választmá­nyának 1902. évi január 17-én tartott ülésének jegyzőkönyvéből. A veszprémi takarékpénztár igazgató vá­lasztmánya és felügyelő bizottsága kijelenti, mi­szerint a Magyar Ipar és Kereskedelmi Bank részvénytársaság részvényei a veszprémi taka­rékpénztárnak sem tulajdonában, sem birtoká­ban nincsenek és soha nem is voltak, ezen

Next

/
Oldalképek
Tartalom