Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-04-13 / 15. szám
) • * , . 6. oldal. IVESZPRÉMI ELLENŐR. 1902. április 13. Nemzetiségi kérdés és a magyar társadalom.*) Támogatást, biztatást a népeknek nagy nyelvi harczában tehát nem várhatunk sehonnan, senkitől, magunk erejére, képességre vagyunk utalva egyedül. A költő szavai beigazolódnak: a nagy világon e kivül nincsen számunkra hely . .. De hogy állunk itthon e tekintetben ? Ha körültekintünk saját országunkban, itthon sem valami örvendetes látvány tárul szemeink elé. A múlt mulasztásai most boszulják meg magukat rajtunk. A századokon keresztül köztünk élő idegen nyelvű nemzetiségeket nem tudtuk, vagy nem akartuk beolvasztani. Hazánk felső vidéke őseink beköltözése óta mind mai napig szláv, a délkeleti vidékeken az oláh elem van többségben az ország legdélibb vármegyéiben ott vannak a nagyszámú szerbek és helycnkint Kompakt tömegekben a német ellen. Amint volt idő, mikor a nemzetikégi eszme neudétezése idejében az egynyelvű országot tartották gyengének, úgy ma, a nemzetiségi eszme uralma idejében a többnyelvű ország mondható gyengének. Oláhjaink Oláhország felé kacsingatnak, a szászok Németországban látják ideáljukat, a délvidéki szerbek Sándor szerb királyt a „mi kis királyunkénak nevezik, a felvidék szláv nemzetiségű tótjainak egy részénél sem hiányzik a hajlam időnkint Oroszországba vagy Csehországba menni, hogy ott a szláv testvériség kapcsát megszilárdítsák. Horvát-Szlavonországot nem is említem, mert széleskörű önkormányzatánál fogva úgy sem számítható már a szoros értelemben vett Magj’ar- országhoz, de annyit megjegyezhetünk róluk, hogy a magyar gyűlölet náluk minden más szenvedélyt háttérbe szőrit, ez vesz erőt rajtuk egészem Rajtunk, a magyar társadalom fordul meg egyedül, hogy minden megengedhető eszközt felhasználunk arra, hogy a köztünk élő nemzetiségeket szép szerével a magyar nemzet testébe olvaszthassuk. E téren első kötelességünk az, hogy hazánk területén úgy hivatalos, mint magán érintkezés alkalmával a magyar nyelvet használjuk első sorban, csak ha ezzel nem boldogulunk, akkor szabad szükségből más nyelvhez is folyamodnunk. Ez igen fontos, mert főleg nemzetiségi vidékeken ezzel az eljárással mintegy hangsúlyozzuk azt, hogy ez a föld, ha más nyelvű nép is lakja, de azért magyar föld és pedig kizárólag magyar föld. Rossz szokása az a magyarnak, hogy mindenki nyelvét megtanulja, de a magáét nem igyekszik megtanultatni másokkal. A Dunántúl több helyén, meg a felsövidéken is tapasztalható, hogy a vidékről a városba került cselédekkel, szolgákkal nálunk németül, fent tótul beszélnek állandóan, holott úgy a nemzeti eszme érdekében, mint a magyar nyelvet nem beszélők érdekében is inkább őket kellene rászorítanunk, rá utalnunk arra, hogy nyelvünket j igyekezzenek megtanulni, nem pedig nekünk minteg3r fitogtatni azt, hogy tudunk németül is, oláhul, tótul is. Nemzetiségeink előtt igen nagy sulylyal bír az is, hogy mint tudunk nekik értelmi és erkölcsi fölényünkkel imponálni. Minden egyes rossz példa részünkről, főleg nemzetiségi vidékeken, segíti emelni a választófalat köztünk. De főleg a szoros összetartás a magyarság közt bírna a legnagyobb sulylyal velük szemben. Erről azonban manapság nem is beszélhetünkj mert ennyire szétforgácsolt, egymást ennyire gyűlölő táborokra szakadozott régen volt a ma* Irta és a fogimbáziinubaü " felolvasta: Zsiff- mond Janos. ' gyarság, mint épen ma. Elhihetjük, hogy a nemzetiségeknek eszes és irántunk épen nem barátságos vezetői mindezt igen jól látják és felhasználják ellenünk, tőkét kovácsolnak belőle. Pedig ma is, a nemzetiségi eszme uralmának legvirágzóbb korszakában meg van felezve hazánk lakossága a magyar elem és a nem-magyar elem közt, úgy hogy ránk nézve csakik kedvezően eszközölt számítás alapján teszünk ki 52 százalékot, tehát mondhatjuk, hogy hazánk lakosságának majdnem fele nem-magyar. (Folyt, köv.) Városi ügyek. Hirdetmény, Rendezett tanácsú Veszprém város képviselőtestülete folyó 1902. évi április hó 7-én tartott rendes közgyűlésében 75. jegyzőkönyvi számú határozatával elrendelte, hogy a város tulajdonát képező laktanyai épületek egy részének, valamint az épületek fölött fekvő területnek a veszprémi főgymnázium részére tornacsarnok építésre s egyéb tanítási czélokra dijmenItesen átengedése végett 30 ■ nap közbevetése mellett folyó 1902. évi május hó 12-én délelőtt 9 órakor közgyűlés tar- tassék. Ezen határozatilag kitűzött közgyűlés az 1886. évi XXII. t.-cz. 110. §-a értelmében ezennel hirdettetik és köztudomásra hozatik. Rendezett tanácsú Veszprém város képviselőtestülete folyó 1902. évi április hó 7-én tartott rendes közgyűlésében 76. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozatával eltendelte, hogy a városi kórháznál fertőző betegek számára egy pavillonnak az előirányzott 33604 korona 92 fillér költségkeretén belül leendő kiépítése végett folyó 1902. évi május hó 12-én délelőtt 9 órakor közgyűlés tartassék. Ezen határozat 1886. évi XXII» t.-cz... 110 §-a értelmében ezennel ki hirdettetik és köztudomásra hozatik. Veszprém, 1902. évi április'hó 7-én,. SZEGfLETHY, polgármester. japia-jn-lE ciciéi"va-tala. "U-tján mo.eg‘rencLella.et5 cs-alcály Ixa-vi ZESészletfLs: »tás naellett. F r a n r s ia A magyar irodalom főbb művei. A magyar nemzeti irodalom kincsesházát képezi a Magyar Remekírók 5-5 kötet, melyben benn van, az, összeg mag var klassziku’ok minden mara-- dandó alkotása.. — A magyar klasszikátoknak ez első és egyetlen egyöntetű összkiadásának ára 55 kötetben díszes vászonkötésben 220 koronaCsakis a Franklinféle MAGYAR REMEK- jj ÍRÓK gyűjteményében találhatni a magyar ” klasszikusok összességét, mivel Arany János,; Arany László, Bajza József, Cznczor Gergely,! Garai János, Kemény Zsigmond, Szigligeti jj Ede, Tompa Mihály, Vörösmarty Mihály, jj Vajda János műveinek kiadási joga a Frank- íj in Társulat kizárólagos tulajdonát képezi és ss azokat más kiadó ki nem nyomathatja, o Minden Remekíró munkáit egy kiváló ma- yar iró látja el bevezető méltatással és életrajzzal. Kedvezmény a Magyar Remekírók megrendelőinek. Ezeken kivül benn lesznek a M AGYAR REMEKÍRÓK könyvtárában : Balassa Bálint, Berzsenyi Dániel, Csiky Gergely Csokonai Vitéz Mihály, Deák Ferenez, Eötvös József br., Fazekas Mihály, Gyöngyössy István, Gvadányi József, Karmán József. Kazinczy F., Kisfaludy Károly, Kisfaludy Sándor, Kölcsey Fcrencz, Kossutk Lajos, Madách Imre, Mikes Kelemen, Pázmány Peter, Petőfi Sándor, Reviczky Gyula, Széchényi István gr., Teleki László gr., Zrinyi Miklós. Népies Lyra, Népballadák, Kuruczköltészet. Schakspere összes színműveinek uj 6 kötetes kiadását, melynek bolti ára, a Magyar Remekírók-éval azonos díszes kötésben, 30 korona, a Magyar Remekírók meg- j rendelői 20 koronáért kapják, Ez az egyedüli teljes magyar Shakspere, Petőfi, Arany, Vörösmarty stb. fordításban s mint ilyen méltó kiegészítője a Magyar Remekirólc-hak. j A Magyar Remekírók első 5 kötete (/. sor.) már megjelent; félévenkint jelenik meg egy 3 egy ötkötetes sorozat. A Magyar Remekírók 3 koronás (Shakspere \\ színműveivel együtt 4 koronás) havi részlet-1 fizetés mellett rendelhetők meg e Rendelő lap utján, mely kivágandó és megfelelően kitöltve beküldendő a kiadó hivatalához. RENDELŐ LAP. A — I kiadóhivatala £ IO T3 'to •—< .i :S r** *» £ (U N utján ezennel megrendelem a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvény társ.-tói Budapest, VIII. Üllői ut 18. a) A „Magyar Remekírókat“ 55 kötetben 220 kor.-ért, fizetendő soroza'onként 20 kor, utánvéttel. b) A „Magyar Remekírókat“ és Shakspere műveit 240 koronáért, fizetendő sorozatoakénk 20 kor. utánvéttel. c) A „Magyar Remekírókat“ g| Shakspere müveit 240i koronáéit, fizetendő 4 koronás havi részletükben. A gyűjtemény első sorozata megjelent, félévenkint jelenik meg egy-egy I kötetes sorozat. A részletek az első szállítástól kezdődőleg minden hó 1-én Révay Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság pénztáránál Budapesten fizetendők mindaddig, mig a mű teljes vételára ki egyenlítve nincs. A részletek bé nem tartása esetén a folytatólagos kötetek a részletek pótlásáig visszatartatnak; a lejárt s le nem fizetett részleteket 1 Társaságnak jogában áll, a portóköltség hozzászámitása mellett postai megbízással beszedni. A részletek elmulasztása esetében a részletfizetési kedvezmény megszűnik és az egész mű vételára esedékessé válik. A vételár i első részlete az első szállításkor utánvétetik Lakhelye és kelte : Név és állás. Olvasható aláírást kérünk.
