Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1902-04-20 / 16. szám

1902. április 20. VESZPRÉMI ELLENŐR. 5. oldal. 8. Marczaltő község helypénzszedési díj­szabályzata. (A keresk. ügyi m. kir. miniatűr ur 17033. számú leirata.) 9. Somlyó-Vásárhely község helypénzszedési díjszabályzata. (A keresk. ügyi m. kir. minister! ur 17034. sz. leirata.) 10. Tüskevár község helypénzszedési díj­szabályzata. 11. Megrendelésgyüjtés fűszer- és gyarmat­árukra. (A keresk. ügyi m. kir. minister ur 12755 számú átirata.) 12. A sírköveknek a megrendelésgyüjtési tilalom alól való kivétele. (A keresk. ügyi m. kir. minister ur 9873. számú leirata.) 13. ' A 100 kgrammos'súly egység viszaszál- litása. (A szegedi társkamara 868. sz. megkere­sése.) 14. Az ipari munkások kitüntetése (A sze­gedi társkamara 699. számú megkeresése.) 15. Az ipari törzskönyv nyivántartásával foglalkozó kamarai tisztviselő állandó vasúti szabadjegye. (A kolozsvári társkamara 534. sz. megkeresése.) 16. Az ipari szakiskolát végzett növendé­kek egy éves katonai szolgálata. (A temesvári társkamara 879. sz. átirata.) 17. A dohánytőzsdék vasárnapi munka- fizünete. (A debreczeni társkamara 181. számú megkeresése.) 18. Indítványok. Gazdasági kiállítás. A pozsonyi országos gazdasági kiállítás előmunkálatai már nagyban^ folynak. Az ország nyugati részének vármegyéi nemes versenyre kelve igyekeznek gazdasági fejlettségüket mentői iirpozánsabban bemutatni. A kiállítás szervezése és beosztása kellő tért enged arra, hogy a gazdasági termelés minden ága kellően érvényesülhessen, amennyiben hat főcsoportra s ezek mindegyike számos alcsoportra eszük. A főcsoportok a következők : I. Elő állat kiállítás. II. Földmivelési és növényi termékek kiállítása. III. Szőlészet, borászat, konyha- és gyümölcskertészat és pálinkafélék kiállítása. IV. Gépek és eszközök kiállítása. V. Házi- és nép­ipar kiállítás. VI. Erdészeti és vadászati kiállítás. Nem mondhatja tehát senki, hogy termelvénye számára nincs helyről gondoskodva. Megyénkben fi gazdasági egyesület áll élén azon mozgalom­nak, melynek czélja, hogy a megye gazdasági termelése minél tanulságosabban mutattassék be a pozsonyi kiállításon s e czélra elvállalja a gazdasági egyesület a hozzá beküldött termel- vények csoportosított kiállítását, úgyszintén oly termelőknek, kik külön akarnak a kiállításban részt venni, készséggel küldi a szükséges be­jelentési lapokat s egyéb a kiállításra vonatkozó nyomtatványokat. Bejelentési határidő ez évi junius hó elseje. Tenyészállat díjazás. A veszprémmegyei gazdasági egyesület felterjesztésére a földmi ve- lésügyi m. kir. miniszter az enying. és zirczi járásokban megtartandó tenyészállat díjazások költségeire 500 koronát engedélyezett. A gazda­sági egyesület ez alapon az illetékes főszolga- birákkal egyetértőén rövidesen megfogja állapí­tani a tenyészállat díjazások helyét és szabály­zatát. Ingyen szőlővesszők kiosztása. A veszprém­megyei gazdasági egyesület felterjesztésére a földmivelésügyi m. kir. miniszter a megyebeli szegénysorsu szőlősgazdák közötti ingyenes ki­osztásra 18,500 drb. gyökeres fás szőlőojtványt •és 150.000 gyökeres amerikai szőlővesszőt enge­délyezett, melyek a kérvényező szőlősgazdák közt már ki is osztattak. Mivol pedig a kérvé­nyezett mennyiség az engedélyezettet többszörösen meghaladta, a gazdasági egyesület igyekezni fog a jövő évben nagyobb, mennyiség megszerzése Által elérni, hogy lehetőleg mindenkinek jusson. csübitoz: Nemzetiségi kérdés és a magyar társadalom.*) (Folytatás és vége.) Hol vagyunk tehát e tekintetben Európa •egy nyelvű és ezért is nálunk erősebb álla­maival szemben! Baj van a magyar tár­sadalomban kulturális téren is s ez is fon­* Irta és a főgimnáziumban felolvasta: Zsig- mond Janos. tos, mert a köztünk élő nemzetiségeknek első sorban ezen a téren kellene imponálnunk. 1867. óta, mikor önrendelkezésü jogunkat vissza­nyertük, átvettük rohamosan, minden átmenet nélkül a nyugateurópai kulturátannak minden intézményével együtt, de nem a Kultúrának ve­lejét, lényegét, hanem annak csak külső for­máját. Ha bölcs és hivatásuk magaslatán álló államférfiak vezettek volna bennünket, akkor bekellett volna látniok, hogy a tömeges és ro­hamos reform mindig rózkódtatásokkal jár, va­lamint az is megszívlelendő lett volna, hogy a kultúra századok csendes, nyugodt munkájának az eredménye, nem pedig pár év forszírozott munkája folytán áll elő. Csoda-e tehát, ha ily tömeges és minden átmenetet nélkülöző újítások zavart idéztek elő úgy a szellemiek, mint az anyagiak terén ? Az anyagiak terén annyiban, hogy megbuktatták a nemzet gerinczét képező középosztályt, az egykori birtokos nemesség utódait; a szabaddá lett, de azóta senki által nem gyámolított parasztság is legtöbb helyen az anyagi tönk szélén áll. A szellemiek terén nem neje Alföldi Erzsébet, leánya Mária róm. kath. Füstös Mária napszámosnő, leánya Juliánná róm. kath. 1902. április 16-án,: Németh Károly szabó­mester és neje Bognár Ágnes, leánya Ágnes Ilona ev. ref. Plank István ácsiparos és neje Horváth Katalin, fia József róm. kath. Halálozás. 1902. április 14-én: Szvaty Béla 34 éves ág. hitv. evang. m. kir. főerdész influenzás tüdő­lob. Kohn órás, izraelita, vele született gyengeség. 1902. Aprilis 15-én : Dóczi Károly 7 hónapos evang. efr. görcsök. 1902. ápriüs 16-án: Klein Igiiáczné szül. Fürst Lina 58 éves izr. háztartásbeli tüdőgümőkor. 1902. április 17: Mandovics Mihály 22 éves róm. kath. honvéd, öngyilkosság lövés által. Har- czi Ferencz 51 éves ev. ref. czizmadiamester tüdőgümőkor. Házasság. 1902. április 12-én: Belies János róm. kath. csapósegéd és Czeizer Etelka róm. kath. napszá­mosnő. kisebb a zavar és a baj; épen azért, mert a kultúrának jobbára csak külső formáit vettük át rohamosan és igy áthatva az igazi európai kul­túrától még nem vagyunk, — nem tud nálunk semmi téren egészséges közvélemény kialakulni. Elveinket, meggyőződésünket a hírlapokból me­rítjük, amely irodalom pedig ma épen nem áll hivatásának magaslatán és a legtöbbször nem kifogástalan eszközökkel dolgozik. Az irodalom, főleg a tudományos irodalom nem kell nekünk I érdekes volna kiszámítani, hogy ugyan hány százaléka a lakosságnak vesz nálunk könyveket? Innen aztán minden téren a fogalomzavar, in­nen, hogy még művelt közönségünk igényeit is teljesen kielégítik a hírlapirodalom sokszor selejtes, felületes és pikantériás hajhászi termékei. Bizony, nem valami fényes látvány tárul elénk, ha saját országunkban fürkésző szemekkel körül­tekintünk és én ilyen borús képek festésével untattam igen tisztelt hallgatóimat, amiért ezen­nel bocsánatukat kérem és szives türelmükért fogadják meleg köszönetemet Törvénykezés. A veszprémi kir. törvényszéknél a jövő hét folyamán a következő végtárgyalások tartatnak. 1902. április 22. Szalai Dezső elleni lopás büntette. Beisi Mária elleni lopás büntette. Álló József elleni lopás büntette. Mohos József elleni hamis vád vétsége. 1902. április 23. Tasek György elleni lopás büntette. Dr. Lobi Gyula elleni gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége. Grósz Málvin és Ilona eüeni zsarolás vétségének kísérlete. Hartz Tódor elleni zsarolás vétsége és közrend elleni kihágás. Elitéit szerkesztő. Paur Ödön veszprémi szerkesztő ez év márczius 17-én Róth Jakabot, a Köves Béla könyv- és papirkereskedő ezég üzletvezetőjét nyilvános helyen becsületsértő sza­vakkal illette. Róth a feljelentést emiatt elene megtette, s a helybeli bíróság előtt április hó 12-én volt a tárgyalás, mely azzal végződött, hogy a tanuk kihallgatása után a bíróság vádlottat 50 korona pénzbírságra, le nem fizetés esetén j napi el­zárásra ítélte. M. <® K. Anyakönyv. Születés. 1902. ápriüs 11-én: Sági Sándor czipész segéd és neje Benczik Emma, leánya Mária Ánna róm. kath. 1902. ápriüs 14-én: Kohn Vilmos fuvaros és neje Fürst Betti, fia még mielőtt utónevet ka­pott volna meghalt. Peüek Ferencz ácssegéd és Lang Ádám a maga, úgy családja, valamint az összes rokonok nevében a laghálásabb köszönetét fejezi ki mindazok­nak, akik forrón szeretett felejthetetlen drága jó fiú testvér és rokon elvesztése alkalmával, oly odaadó nagy részvétet tgnusitottak és megmérhetetlen fájdalmunk­ban osztoztak. A gyászoló család. Hivatalos rész. Hirdetmény, Rendezett tanácsú Veszprém város kép­viselőtestülete folyó 1902. évi ápriüs hó 7-én tartott rendes közgyűlésében 77. jkvi számú határozatában kimondotta, hogy Csoraay Kálmán­nak a vasúti útban levő házán túl fekvő gödrös területből 500 D-öl területet Q-ölenként egy- koronáért elad. Ezen határozat az 1886. évi XXII. t.-cz. 113. §-a értelmében ezennel kihirdettetik és köztudomásra hozatik, hogy ezen határozatot a községnek kötelékébe tartozó bármely polgár és azok, kik a községben vagy határában ingatlan vagyonnal bírnak, a kihirdetéstől számítandó 15 nap alatt raegfelebbezhetik és a felebbezést a • tövényhatósághoz czimezve a polgármesteri hiva­talnál beadhatják. Rendezett tanácsú Veszprém város kép­viselőtestülete f. hó 1902. évi ápriüs hó 7-én tartott rendes közgyülésébnn 79. tjkvij számú határozatában kimondotta, hogy Stirtzki József és társai részére a Pajta utcza előtt fekvő 1349 □-öl területet, □-ölenként 60 fillérért házá- épitésére eladja. Ezen határozat az 1886. évi XXH. t.-cz. 113. §-a értelmében ezennel kihirdették és köz­tudomásra hozatik, hogy ezen határozatot a községnek kötelékébe tartozó bármely polgár és azok, kik a községben vagy határában ingatlan vagyonnal bírnak, a kihirdetéstől számított 15 nap alatt megfelebbezhetik és a felebbezést a törvényhatósághoz czimezve a polgármesteri hi­vatalhoz beadhatják. Rendezett tanácsú Veszprém város kép­viselőtestülete f. 1902. évi ápriüs hó 7-én tar­tott rendes közgyűlésében 79. jkvi számú hatá­rozatában kimondotta, hogy a városházábar levő kávéházat és bolt helyiségeket portáléval láttatja el és a szükséges 4000 korona költséget eladott telkek vétel árából fedezi. Ezen határozat az 1886. évi XXII. t.-cz. 113. szakasza értelmében ezennel kihirdettetik

Next

/
Oldalképek
Tartalom