Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-26 / 5. szám
6. oldal. VESZPRÉMI ELLENŐR. 1902. január 26. *** Esküdtek névlajstroma. Az esküdtbiró- ság szolgálati lajstroma az 1902. évi első ülésszakára a következő: a.) a rendes esküdtek: Bezerédj Iván (Berhida), Bodri János (Dégh). Deutsch Izidor (Veszprém), ijj.% Deutsch Sándor (Szilasbalhás), Emresz Károly (Külső Vath), Enczmann Lipót (Réde), Fejes Dániel (Veszprém), Fischer Viktor (Kenese), Hirschfeld Béla (Veszrém), Iczczés Sándor (Enying), Kapócsy Károly (B. Udvari), Konkolyj Kukorelly Sándor (Devecser), Kovács Ferencz (Papkeszi), id. Küvesi József (Paloznak), Kubovics Ignácz (Zirdz), Kun Sándor (Szent-Gál), Lővvy Adolf (Dégh). Márton Gábor (Veszprém), Mészáros Pál (Várpalota, Péth), füssi Molnár József (Szilasbalhás), ódor Pál (Mencshely), Pozsgai Miklós (Veszprém). Puskás Sándor (Devecser), Schricker Sándor (Dégh), Schvvarcz Antal (Veszprém), Tímár András (Várpalota), Szekeres Ákos (Litér), Walla Géza (Nóráp), Wolf Pál (Várpalota), gróf Zichy Frigyes (Várpalota). b.( A helyettes esküdtek kisorsolási sorrendben: Próder Jézsef, Steiner J. Jenő, Kádár Gyula, Kohn Lajos, Huber Imre, Hajek Ede, Hatzinger János, Gémesi Dániel, Fülöp Mihály, szili Horváth Pál. (Veszprém.) Magyar kir. $§0!§ anyakönyvi hiv. Anyakönyvi kivonat. Születés. Jan. 17. Balázs Gyula czipész-mester és neje Magyar Julianna leánya Ilona, rom. kath. Jan. 20. Frastya János napszámos és neje Pap Anna leánya Anna róm. kath. Halálozás. Jau 18. Özv, Kovács Györgyné szül. Gabriskó Anna 78 éves róm. kath. háztartásbeli. Jan. 22 Virág Engelbert 11 éves róm. kath. tanuló, özv. Steiner Józsefné szül. Lobi Johanna 65 éves izraelita magánzó. Jan. 23. Katona Kálmánná született Cseh Mária 28 éves róm. kath. háztartásbeli. Lutz István 77 éves róm. kath. napszámos. Házasság. Jan. 20. Vingliman Antal földmives és Jung Terézia rom. kath. háztartásbeli. Jan. 21. Pataki Ferencz napszámos róm. kath. és Szegletes Mária házi-cseléd róm. kath. Ján. 22. Illés Ignácz molnár-segéd róm. kath. és Gálos Terézia háztartásbeli róm. kath. HIVATALOS RÉSZ. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik a III. oszt. keresetadóra vonatkozó vallofnásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival is inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt - hivatalból fog megállapittatni. Kelt Veszprémben, 1902. évi január hó 21. Városi polgármester. Ujabbi felhívás az adózó közönséghez. Ismételve felhivatnak mindazok, kik a IV. oszt. kereseti adóra vonatkozó vallomásukat a már közzétett határidőben be nem adták, hogy ezt a vallomásukat 8 nap alatt annyival inkább adják be, mivel ellenkező esetben adójuk a törvényben meghatározott súlyos következmények terhe alatt — hivatalból fog megállapittatni. Kelt Veszprémben, 1902. évi január hó 21. Városi polgármester. IRODALOM. Postások, kereskedők, vállalatok és ügyvédek figyelmébe. A „Magyar Közlekedés“ kilen- czedik évfolyamban Budapesten (Erzsébet-körut 42. sz.) megjelenő posta és távirda szaklap szerkesztését fojyó hó 20-án a posta és távirda intézet kiváló szakférfiaiból alakított szerkesztő-bizottság vette át. Munkatársainak száma már most is jelentékenyen több, mint 60, A lap a kereskedelmet és ügyvédeket is érdeklő posta és távirda felvilágosító közleményeket is fog közölni és igy mindenkire nélkülözhetetlen. Előfizetési ára negyedévenkint 3 korona. A „Vendéglősök Lapja“, e legrégibb, legkitűnőbb magyar szaklap immár a 18-ik évfolyamába lépett. E lap, a mely a vendéglős szakipart apostoli buzgósággal magyarosította meg, 18 év folyamán élvezetes tartalommal jelenik meg állandóan. Üdvös munkálkodásának egyik kitűzött czélja most a borszövetkezetek létesítése, hogy a vendéglősöket a bortermelőkkel direkt érintkezésbe hozza. Egyik dicsérendő tulajdonsága, hogy a monoton száraz szakirályt kerüli, stylusa üde, magyaros és világos. A „Vsndéglősök Lapja“ előfizetési ára egész évre 12 korona, félévre 6 korona. Szerkesztője Ihász György. Az előfizetések Budapest, VII., Akáczfa- utcza 7. szám alá, a kiadósivatal czimére küldendők. KÖZGAZDASÁG. Őszi és tavaszi védekezés a szőlő antraknózisával szemben. Van a szőlőnek egy betegsége: az úgynevezett antraknózis, a mely rendszerint május hónapban szokott fellépni akkor, ha az időjárás meleg és nedves, s a melynek kártétele abban áll, hogy megtámadja a leveleket, a hajtásokat s a ki nem nyílott fürtöket. Pusztítása nem szokott ugyan országos jelleget ölteni, mert főként csak a sik és nedves fekvésű kötöttebb talajú szőlőkben mutatkozik, mégis, miután ily helyeken kártétele a peronószpora pusztításával vetekedik, érzékenyen sújtja a gazdákat. A köznép az antraknózist némely helyen himlőnek, másutt rozsdának s ismét másutt fenének nevezi. A betegség többnyire a zsenge leveleken kezdődik lilásbarna, vörösesbarna, vagy fekete foltok alakjában, a mely foltok közepe később besüpped s fehéres szürke vagy pirosas szürke szint nyer, s esetleg ki is lyukad. — A betegség innen átmegy a zöld hajtásokra, a melyeken eleintén szintén olyan szinü foltok mutatkoznak, mint a leveleken, csakhogy a foltok nagyobbak és rendesen hosszúkásak. — Később mélyen besüppednek a hajtások foltjai is és közepükön szürke szint vesznek fel, fenthagyva a levelekhez hasonlóan a folt élénkszinü karimáját, mely mintegy kiduzzad. — Az ily módon megtámadott levelek, hajtások természetesen nem tudják életműködésüket rendesen végezni s már ezáltal is kár éri a szőlőgazdát, de a kár még fokozódik az által, hogy az ilyen hajtás sem oltani, sem ültetni való venyigét nem ad. — Folytatódik azután a kártétel a fürtökön és pedig annál nagyobb mértékben, minél fejletebb a fürt. — Az egészen korai támadásnak vagy a fürt elfeketedés a következménye, vagy pedig az, hogy az apró foltokat kapott fürt virágjait nagyrészt az elrúgja, tehát termést alig hoz. Magát a betegséget egy gomba okozza, az úgynevezett Sphaceloma ampelinum, a mely a szőlő megtámadott részeiben él és csupán a szaporodásra szolgáló részei kerülnek a szőlő külsejére, hogy a betegséget tovább terjeszszék. Mellőzve itt a nyári védekezés leírását, kizárólag azon teendő felemlitésére szorítkozunk, melynek ideje az ősz és a tavasz, őszszel a levélhullás után át kell . vizsgálni a venyigéket s mindazokat, melyeken az antraknózis fekélyei vagy foltjai mutatkoznak, le kell vágni s összehordva azonnal elégetni. Tavaszszal pedig be kell kenni a tőkéket, ezeknek ágait, a csapokat és szálcsöveket, szóval: a megmetszett tőke összes földfeletti részeit 5°/o-os vasgáliczoldalattal kell fertőtleníteni. A jó gyümölcspincze» — A „Kert*-bői. — A jó gyümölcspinczének első kelléke, hogy ne legyen nedves, mert a mély pinczében penész képződik, az a gyümölcs eltartására semmi szin alatt sem való. A penészt ugyan a kénezéssel megölhetjük, de ezzel csak ideig-óráig van a bajon segítve, ez nem gyökeres orvoslás. Miután többnyire a mély és a levegőtől nagyon elzárt pinczék nedvesek, a gyümölcs teleltetésére a sekélyebb pinczék alkalmasabbak, a melyek a mellett a hőmérséklet nagyobb ingadozásának sincsenek alávetve. Az igen meleg pinczében hamar érik a gyümölcs, vészit levesességéből, az igen hidegben pedig az ellenkező hátrány mutatkozik : a gyümölcs nagyon lassan érik. A gyümölcspincze úgy legyen készítve, hogy a hőmérsékletét szabályozhassuk, szellőztethessük, mert a rekedt levegőjű pinczében a gyümölcs könnyen idegen szagot kap és meg- dohosodik. El .legyen látva a pincze jól zárható ajtóval és egyszersmind ablakokkal is, a melyeket azonban állandóan befüggönyözve tartsunk, mert a világosság is sietteti a gyümölcs érését. De ha ez a czélunk, akkor több világosságot eresztünk be. Az álványok, polczok minőségének is van befolyása a gyümölcs eltartására. A polczok ne legyenek igen szélesek, s ne álljanak közel egymás fölött, hogy a gyümölcsöt akadálytalanul megvizsgálhassuk, s hogy fölötte akadálytalanul szemlét tarthassunk az érett és hibás gyümölcs kiválogatása czéljából. Álljanak a polczok szabadon, mert igy a gyümölcsöt az egerek és patkányok ellen könnyebben védhetjük meg, ha ugyanis az állványok lábait bizonyos magasságig bádoggá] beborítjuk, vagy ha reájok tölcséreket szegezünk, melyek a fölmászást lehetetlenné teszik. Gyántás deszkák állványoknak nem alkalmasak, mert a gyümölcs a gyantaszagot magába veszi. Még egy kelléke van a jó gyümölcspinczének, az ugyanis, hogy benne csak gyümölcsöt tartsunk. Z. G. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. H. B. A nagyvázsonyi jégyzőválasztás epilógusa jövő számunkra marad. A. I. Bpe t. Gratulálunk. Levél megy. M. G. B-.cs. Csak még 2—3 napi türelem; kimerítő tudósítás megy. Vasúti menetrend. — Érvényes 1901. október hó 1-től. — Jutas Veszprém—Budapest. Veszprémiöl indul: 544 reggel, 644 reggel, 4'29 d. u. ) érk. 5"27 reggel, 6'57 reggel, 4 42 d. u. 5'32 reggel, 7‘ 11 reggel, 4'52 d. u. I érk. 6-49 reggel, 8 22 reggel, 6 03 d. u. ) ind. 7'06 reggel, 8'35 reggel*, 6 22 este. Budapest d. v. érk: 9"00 d. e., 9'53 d. e., 8‘32 este. Budapest közp. érk: 920 d. e., 10‘20 d. e., 835 este. ) ind. Székes fehérvár Budapest—Veszprém. Budapest közp. ind.: 6'20 reggel, 7'00 reggel*, 7'35 este*. Budapest d. v. ind.: 6'50 reggel, 8'00 reggel*, 8'00 este*. Székesfehérvár I érk' Ml reggel, 9'16 reggel*, 947 este*. szenesjenervar | jnd 9.31 d g. 9.37 este. . 1 ) érk. 10"45 d. e., 10 50 este. ) ind. 10-55 d. e., 1057 este. Veszprémbe étkezik: 1140 d. e., 11'12 este. A *-gal jelöltek gyorsvonatok. Székesfehérvár—Veszprém. Székesfehérvártól indul: 4'47 reggel, 12'25 d. u. Jutas I ill ÉÉÉ reggel, 2-02 d. u. I ind. 843 reggel, 2 20 d. u. Veszpt émbe érkezik : 8'38 reggel, • 2’35 d. u. Veszprém—Kis-Czell—Pápa. Veszprémből indul: 10'27 d. e., 140 d. u. Tntas ,> érk 10'40 d. e., 1-53 d. u. ) ind. 10-50 d. e., 240 d. u. Kis Czell ! érk- 114 d- u-> 5'10 d- «*• ) ind 215 d. u.f 6-55 este*. Pápára étkezik: 253 d. u., 845 este. A *-gal jelöltek szerda és péntek kivételével közlekednek. Pápa—Kis-Czell—Veszprém. Pápáról indul: 3" 18 reggel, l'OO d. u. Kis-Czell 1 IU 181 reggel, 1'34 d. u. I ind. 4.48 reggel, 2"20 d. u. Iiitns ) érk- 7 06 reggel» 4-47 d- u- I ind. 7" 16 reggel, 5 00 d. u. Veszprémbe érkezik : 7"31 reggel, 5' 15 d. u.
