Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-02-16 / 8. szám
1902. február 16. VESZPRÉMI ELLENŐR 5. oldal A pápai takarékpénztár, vármegyénk ezen régi jóhirü pénzintézete folyó hó 24-én tartja évi rendes közgyűlését. A kibocsátott zárszámadások szerint nevezett intézet a múlt évben 12.034,477 kor. 52 fillér forgalmat csinált A tiszta nyereség 78'171 kor. 19 fill, volt amelyről részvény enkint 140 kor. osztalék jut a szerencsés tulajdonosoknak. IRODALOM. Husvét. czim alatt két kötetes történeti és filozófiai regény jelent meg Barang tollából a Pallas irod. és nyomdai r.-t. kiadásában. Szép- irodalmunknak egyik régi munkása irta ezt az érdekes könyvet, mely ismeretlen világot tár fel: a magyar katholikus klérus belső életét. Ezt rajzolja a maga valóságában S egy szent életű főpapot kisér végig keserves pályáján. Ha a hős költött alak is, az igazság erejével hat, mert typusa a múlt századbeli magyar püspököknek s bár nem asceta, bizonyára az Isten szive szerinti főpapok közül való. A modern reálismussal megirt regény elvezeti az olvasót a seminariumba, a káplánszobába, a káptalandombra, a püspöki aulába, a Vatikánba; nyílt szemmel néz, nem rejteget semmit, sőt nyomon kiséri az örök küzdelmet az ember- és a pap között, annak az igazolására, hogy a papi állapot nem is olyan boldog állapot mint általában hiszik, sőt a méltatlan szenvedések iskolája az, mert a legtisztább erkölcs sem véd a rágalmak ellen s a lenemesebb érzésekhez is gyanú fér. Fölveti e mellett szerző a „törvénytelen születés“ nagy problémáját s a boldogtalan házasélet nyomorát. Van a regényben história is a szabadságharcz, az absolutizmus és az alkotmányosság első idejéből. Két kézzel markolt Barang az) eleven életbe és úgy látszik, nagy gonddal és a gondolkozó elmék számára irta ezt a könyvet, mely a maga nemében egészen új s mint ilyen bizonyára a legolvasottab munkák egyike lesz. Ára a két kötetnek öt korona. NYILT-TÉR. Nyílt válasz Purgly Pál urnák a „Veszprémi Ellenőr11 múlt heti számában közzétett nyilatkozatára. Nem tudom, hogy kell czimeznem uraságodat, ugy-e, hogy tekintetes ur, vagy ugy-e, hogy nagyságos ur. Azért tehát csak úgy tisztelem, hogy Purgly ur. Tehát Purgly ur! A fentebb jelzett nyilatkozatban súlyos gorombaságokkal tetszik megtraktálni egy ismeretlen embert, a kit kinyomoznia nem sikerült. Ön azt az ismeretlen embert nem is nyomozta. Már legalább úgy, mint a hogy kellett volna, nem nyomozta! Elhiszem, hogy Várkonyi Dezső úrtól kért felvilágosítást. De tudom, hogy Várkonyi Dezső ur nem adhatott felvilágosítást, mert ő maga sem tudta és nem is tudhatta, hogy az „Agonizáló Részvénytársaság“ czimü czikknek ki volt a szerzője. A tudakozódásnak ezzel a mérvével kár volt beérnie. Szerény nézetem szerint úgy kellett volna történni a folytatásnak, hogy a czikknek ismeretlen szerzője az illető hírlapban lett volna jelentkezésre felhívandó, még pedig sértő és bántó hang nélkül, udvariasan. Ha erélyesen is, de udvariasan. Ha azután, nem jelentkezett volna, az őrmestertől lefelé terjedő körökben szokásos hirtelen sértegetés akkor sem lett volna elkésve. Csakhogy erre akkor sohasem lett volna ok, mert megjelent volna a czikkiró uraságodnak parancsoló hívására! A mint hogy ime most meg is jelenik csekély személyemben, miután annak a| nagy hévvel megtámadott czikkecskének igénytelen I szerzője én valék! Purgly ur! Én úgy vagyok meggyőződve, I hogy igazat irtani.’ De ön is legyen meggyőződve I Purgly ur, hogy hasonló igazakat ugyanebben a! kérdésben aztán is fogok irrii nem egyszer! Sőt I ha időm és egészségem meg fogja engedni, egy I tudományos könyvet is, mely már munkában van, I kifogok adlti a balatoni halászatról és azzal össze-1 függő mindenféle kérdésekről. Purgly ur! Engem nem riaszt vissza az igaz-1 ságnak kimondásától és megírásától semmi sem. Az ön kardjától és pisztolyától megijedni ugyancsak eszem ágában sincs. Nem kevesebb, mint 14 párbajt vívtam meg életemben. De azért ezt a dolgot sem pisztolylyal, sem karddal dűlőre juttatni nem lehet, bárhogyan verekszünk is mi ketten egymással, ott állok, a hol kell, a fogpiszkálótói az Uhácziusig. De ezen felül elkerülhetetlennek tartom, hogy ön, vagy bárki is, a ki ez ügyben találva érzi magát, az esküdtszék előtt keresse becsületét, mert csak ott tisztázható az a kérdés, hogy igazat beszéltem-e vagy sem, s hogy közérdekből szóltam-e az önök dolgához, vagy nem. Ha önben csakugyan van bátorság, akkor az esküdtbiróság által vetesse fel a bizonyítékokat az önök működésének haszna vagy káros volta fölött és a mérlegjükben található értékelésnek helyessége vagy helytelensége felett. De a kormány által adott potom 120 ezer koronának és egyéb óriási kedvezményeknek indokolt vagy indokolatlan volta felett is egyúttal! Purgly ur! A mit megírtam, azt nem én mondom egyedül. Minden ember tudja, hogy igazat beszéltem; hogy közérdekből beszéltem és hogy önzetlenül beszéltem. Bakó József orsz. képviselő is igy beszélt és fog még igyebben is beszélni a parlamentben! 0 is, meg mások is! Szükséges is! Hadd hulljék le a lepel! Működésem önzetlenségének és csupán csak hazafiui érzésből történtének bizonyitékául tessék betudni azt, hogy még nevemet sem Írtam a czikk alá, — de még a szerkesztővel sem tudattam azt, nehogy csak egy perezre is úgy látszassék, mintha honoráriumot' várnék a szerkesztőtől, vagy talán hírlapok utján önreklámot, avagy irodalmi sikereket hajhásznék! Semmit sem! Csak mint hazafi és veszprémi polgár, no meg mint megcsontosodott régi hirlapiró, a lelkiismeretem által sugalt kötelességemet teljesíteni! Purgly ur! Én az ön személyét sérteni nem akartam, de nem is akarhattam, mert önt ismerni nem volt és nincs is szerencsém ? Azt sem tudtam, hogy valamije-e ennek a közkedveltségü vállalatnak, vagy nem. De mi közöm is lenne akár nekem, akár a közönségnek az ön és üzlettársainak személyéhez ? Csak önök dolga az, a mihez igenis van köze ebben az országban minden embernek, mert au önök üzletében az ország agyonsanyargatott népénél pénze is benne van. És ugyancsak az önök dolga az, a mihez százszorosán és ezerszeresen van hozzászólási jog£ ezen a vidéken minden embernek, mert ezt a vidéke nyomorították meg legjobban! Purgly ur! Fölteszem, hogy ön sem akartí az én személyemet megsérteni. Hiszen még nen tetszett tudni, hogy a kellemetlennek talált czikknel ki volt a szerzője. Én nyugodtan bizom a művelt közönségnél ítéletére, hogy az ismeretlen szerzőt a jelentkezésn irányuló mérsékelt hangon felhívás nélkül csak ug; blindre legorombitani úri dolog-e, vagy nem. Purgly ur! Most már elvárom, hogy engem a ki ime nem bujkálok! az ismeretlen iróho adresszált titulusokkal, nem illetend és hogy azok nak a titulusoknak reám nem vonatkozását ki- nyilvánitani úri kötelességének ismerendi. Ennek az elmaradása esetén is nyugodtan várom a művelt közönségnek Ítéletét, hogy a felhívás nélkül történt rohamos gorombáskodásnak vissza nem vonása is úri dolog lenne-e vagy sem ! Én úgy vagyok meggyőződve, hogy három vármegye népének rokonszenve velem. És hogy az esküdteknek rokonszenve is velem leend! Azért hivatkozom az esküdtekre, mert ha nem beszéltem igazat, akkor a sajtópernek elmaradnia nem lehet! Itt sem a pisztoly, sem pedig a kard nem segíthet az önök baján. Tessék előbb visszafizetni a népnek pénzéből fölvett 120 ezer koronát és tessék lemondani az államkincstártól kieszközölt könyöradomány számba menő kedvezményekről s csak aztán lessz értelme a nagy garral történő fellépésnek. Addig azonban, mig ez meg nem történik és a mig könyörtelenül nyomorog a szegény szerencsétlen éhező halásznép az önök üzlete miatt, - addig nincs olyan párbaj, a melyikkel lovaggá lehetne ütni bárkit is azok közül, a kik ekként üzérkednek. Ha igazságában érzi magát, akkor legyen önben is bátorság kikérni az esküdtek verdiktjét. Állok elibe ennek, mint minden egyébnek, a I mit ön követelhet. Heisz Imre még senkitől sem I ijedt meg, Purgly úrtól sem fog megijedni! . . . Magamat ajánlom. Heisz Imre, okleveles gyógyszerész. Nyilatkozat. Dr. Köves Jenő ügyvéd uf e hó 14-én érte- I sitett arról, hogy Kádár Gyula gyógyszerész a I veszprémi lapokban általa közzétett és személyemet I bántó nyilatkozatnak helytelen és alaptalan voltát I belátva: azt a legközelebb megjelent újságokban I egész terjedelmében visszavonni szándékozott. Ezen értesítés alapján aláírtam és imhol itt I közlöm a következő sorokat: Tek. Kádár Gyula gyógyszerész urnák Helyben. Most jött tudomásomra, hogy a személyemet I bántó és a veszprémi lapokban általad közzétett I czikkedért a midőn megtudtad, hogy engemet I tévedés folytán támadtál meg, egy következő szám- Iban teljes elégtételt akartál adni. Ha én ezt Aőzőleg tudom, úgy a köztünk [felmerült inczidens sem következett volna be, mert [én ily körülmények között mindenesetre találtam volna békés megoldást. Minthogy azonban sértő hirlapi közleményed I nem is általam irt hirlapi czikkre vonatkozott és [quasi gyanúsításokkal illetett, a melyeknek valódi [jogos alapja nem volt, mert te személyemet, s nem Ja lapomban megjelent czikk íróját támadtad és [mert velem előzőleg nem is érintkeztél, erős fel- I hevülésemben inzultáltalak, a mit a kapott fel- ■ I világositások után most már valóbán sajnálok és :| részedre az elégtételt azon az alapon, hogy két- I ségtelen tévedésen fordult meg a dolog, e soraimmal [megadom és tekintsük az egész ügyet meg nem • I történtnek. Veszprém, 1902. évi február hó 14-én. ![ Várkonyi Dezső. Vasúti menetrend. — Érvényes 1901. október hó 1-től. — Veszprém—Budapest. Veszprémből indul: 514 reggel, 6'14 reggel, 4'29 d. u. jutas ) ?rk' 5 27 reßßel> 6 57 reggel> 4'42 d. u. ) ind. 5'32 reggel, 7'11 reggel, 4'52 d. u. Székesfehérvár > érk' H BH IBI6 03 d' u' ) ind. 7'06 reggel, 8'35 reggel , 6'22 este. Budapest d. v. érk: 9'00 d. e., 9'53 d. e., 8'32 este. Budapest közp. érk: 9'20 d. e., 10'20 d. e., 8'35 este. Budapest—Veszprém. Budapest közp. ind.: 6‘20 reggel, 7 00 reggel*, 7'35 este*. Budapest d. v. ind.: 6'50 reggel, 8'00 reggel*, 8'00 este*. Székes fehérvár I érk’ 9'°° OBI 116 reggel*> 9-17 este*- I szegesjenervar | ind g|| d e. g.27 este. I . . ) érk. 10'45 d. e., 10'50 este. I u as ) ind. 10'55 d. e., 10'57 este. I Veszprémbe étkezik: 11*10 d. e., 11'12 este. A *-gal jelöltek gyorsvonatok.