Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-06-01 / 22. szám
1902. junius 1 VESZPRÉMI ELLENŐR. oldal. Irodalom. Shakspere összes szinmüvei! Most jelentek meg hat szép kötetben, a Franklin- Társulat uj kiadásában Shakspere összes drámai munkái. A kiadás szövegében megismétlése a Kisfaludy*Társaság nevezetes Shakspere-kiadásának, uj azonban a beosztása. A két első kötetet a tragédiák, a további kettőt a történeti színmüvek, az ötödiket a vígjátékok s az utolsót a regényes színművek töltik be. A tragédiák tár gyük szerint vannak csoportosítva: első helyen a szerelmi tragédiák állanak: „Romeo és Julia“, „Othello“ és „Cymbeline“; ezeket követik az angol tárgyuak: „Macbeth“, „Lear király“ és „Hamlet“. Az ókori tárgyú tragédiák a második kötetet foglalják el s a csoportosítás itt a bennük rajzolt korszakok időbeli egymásutánja szerint halad: első a trójai tárgyú „Troilus és Kressida“, utolsó a római császárság korában játszó „Titus Andronicus“ ; a kettő közé sorakoznak a másik görög tárgyú darab, az „Athéni Tinóm“ s a római köztársaság- es Jf o triumviratus korabeli tragédiák, „Coriolanus“ „Julius Caesar“, „Antonius és Cleopatra“. E beosztásban érdekes képet nyerünk Shaks- perenek az ókori történetről vallott felfogásról "s a különböző korszakok drámai feldolgozásának módszeréről. Hasonló elvek szerint vannak csoportosítva a következő két kötetben a történeti drámák, a történelmi korok időrendje szerint, tekintet nélkül keletkezésük sorrendjére. A vígjátékoknál ilyen belső, tárgyi szempont nem kínálkozik s ezért ezeket keletkezésük sor- sendje szerint adja az uj kiadás. Shaks- perenek a Kisfaludy-Társaság által rendezett első kiadásában semmiféle tervszerű osztályozás nem volt s a második, Csiky Gergely által gondozott kiadás sem tartott ilyen szabatos rendet. Ami magukat a fordításokat illeti, ezeknek értékét kipróbálta már az idő; a fordítók között költészetünk legnagyobb neveit találjuk, Vörös- martyt, Petőfit, Arany s rajtuk kívül a forradalom utáni kor írói nemzedékének legjelesebbjeit. Az uj kiadás szövegében az elsőhöz ragaszkodik, de felhasználja azokat á javításokat, melyeket a fordítók később tettek müveiken. Ennyiben az uj Shakspere tökéletesebb szöveget nyújt, mint az első. Az első kötetben megtaláljuk Shakspere életrajzát, röviden, világosan és tömören megirva. Az egyes dráma csoportokat egy- egy tanulmány előzi meg ; a tragédiákról, a történeti színmüvekről, a vígjátékokról és regényes színmüvekről. Mind a három gondos, alapos dolgozat s olvasmánynak is érdekes; nem a száraz adatokkal emészti az olvasó türelmét, hanem közelebbre igyek szik hozni a közönséget Shakspere széllé méhez, megértetve vele költői módszerét, eljárását, szelleme sajátságait. A tanulmányokat, valamint az életrajzot is dr. Voinov ich Géza irta. Az első kötetet Shakspere sikerült arczképe is díszíti, melyet Droeshut metszete után Hirsch Nelly rajzolt. A hat kötet ára annak, a ki külön veszit 30 kor. Tekintve, hogy e kiadás összhangban van hozva a „Magyar Remekírók * kiadásával, ugyanabban az alakban, ugyanazon a papiroson s ugyanazzal a kötéssel jelent meg : e nagyszabású kiadvány kiegészitöjéül tekinthető. Ezért a kiadó társulat a »Magyar Remekírók“ vevőinek egy harmadrésznyi kedvezményt nyújt: húsz koronáért kaphatják meg az uj Shaksperet. így fejlődik ki külsőleg is az a tény, hogy Shakspere irodalmunknak valósággal kiegészítő része, egyrészt annak a hatásnak a révén, melyet íróinkra s közönségünk Ízlésének fejlődésére tett, másrészt azért, hogy annak idején legjelesebb Íróink szövetkeztek lefordítására. A régebbi két Shakspere-kiádás ma már nehezen hozzáférhető s igy közönségünk annál nagyobb örömmel üdvözölheti az újnak megjelenését. — Négy országgyűlési beszéd Szemere Miklóstól. Ismét egy elegáns kis füzet jelent meg a gavallér országgyűlési képviselőtől, Szemere Miklóstól, melyben a képviselőházban elmondott négy talpraesett és a szónok eredeti ’ egyéniségét magukon viselő beszédét adja közre Négy beszéd, mind a négy más-más tárgygyal foglalkozik és mind a négy uj alakjára, mint tárgyára nézve eltér a megszokott chablontól. Mind a négy uj anyagot vitt a tárgyalások egyhangúságába és ha előadójuk egyénisége nem is volna az a kiváló figyelmet érdemlő felvilágosodott szellemű világfi, akinek Szemerét ismerjük, még akkor is föltétlen figyelmet és megfontolást igényelhetnének. Első beszédét a földművelési tárcza költségvetése tárgyalásánál mondotta és a gazdasági nevelés elsőrendű fontossága és szükségességének hangoztatása mellett rövid, de meggyőző szavakkal hivta fel a miniszter figyelmét, hogy tanulmányozza a Homestead-törvényt, mely törvény hivatva lenne a kis és törpe birtokok elidegenithetlenségét biztosítani és megteremteni egy állandó és erős kisbirtokos osztályt. Második beszédét az ifjúság neveléséről a közoktatási tárcza költségvetése tárgyalásánál tartotta és abban alaposan és meggyőző módon foglalkozott az ifjúság nevelésével. Feltétlenül elítélve elődeink azon elhatározását, hogy az egész főiskolai oktatást jóformán egy helyre, az ország fővárosába központosították, ahol a szülői védő szárnyak alól kikerült fiatalság teijesen magára van hagyatva és semmiféle tekintetben sincs gond reá, hogy ne csak tanítsák, de vezessék és neveljék is őket. Szemere szerint a nagyváros talaja nem alkalmas a fiatalság nevelésére, mert az ottan kínálkozó sok különféle szórakozás nagyon is erős próbára teszi ifjaink kötelességérzetét. Határozott szavakban ajánlja a közoktatási kormánynak egy uj egyetem felállítását a vidéken, vagy a Kárpátok tövében, vagy pedig a Balaton partján, hol a tanuló ifjúság csak tanumányainak élhet és a tanulás mellett nevelésére is kellő gondot lehet fordítani az internátusokban. Szerinte erre a czélra kell pénznek lenni, mert ezt elodázni, pártérdekeknek alárendelni nem lehet. Ugyancsak a közoktatási tárcza költségvetése tárgyalásánál mondotta el harmadik beszédét: az újságíró-iskoláról. Szemere nagy rokonszenvvel szól a hirlapirókról és éppen ezért "hibának tartja, hogy azoknak a képzésére akik a közvéleményt irányítják, a sajtó hivatalos képviselőinek szellemi művelésére nincs semmi gon4 fordítva és ajánlja a kultuszminiszternek, hogy állítson fel egy felsőbb ujságiró-iskolát, hol a hallgatók a hírlapíró technikai ismereteinek elsajátítása mellett oktatást nyernének a reájuk nézve fontosabb ismeretekben Is •'és ez által a tudományos niveau is emelődnék. Azonban a tanfolyamra való felvételnél a legelső kelléknek az intact jellemet követelné meg azoktól, akik majdan hivatva lesznek a nagy nyilvánosság előtt ítélni eleveneket és holtakat. Ez a követelmény csak emelné a hírlapírók erkölcsi tekintélyét és szavaiknak súlyát fokozná. Negyedik beszédében, melyet a honvédelmi költségvetés tárgyalásánál mondott, a katonává való nevelésről hozott föl egészen uj dolgokat, melyek ha megvalósulhatnának, hatásukban rendkívül nagy fontosságú eredmények nyilvánulnának úgy közgazdasági, mint hadászati tekintetben. Behozatni akarja már az elemi fiúiskolában a fegyverkezelést és a ezéllövést, hogy — ha majd elérkezik a hadkötelezettségük ideje — egy minden tekintetben harezra nevelt és harezra kész ujonczanyag álljon rendelkezésre, olyan uionczanyag, mely egész világon ritkítja párját. És ha ez már megvolna, akkor csak természetszerűleg folyna ebből a tényleges katonai szolgálati idő leszállítása és a mint az illusztris szónok maga is mondja: Ez volna egy helyes nemzeti munka és pénzmegtakarítás nagy scálában. A sárga színnel nyomott fehérboritéku elegáns fűzet, mely a társadalom minden osztályának és érdekelt köröknek megküldetett, hogy ahhoz a parlamenten kívül állók is hozzá szólhaszanak, az Atheneum könyvnyomdájából (VII. Kerepesi-ut 54>) került ki. Ara ? sabuoz: Római utam 1900. év ápril hó 24-én. Irta: és a „ Sápkor“«ben felolvasta Hatzinger János. Harmadik napon. A sok fáradalmainkat szerencsésen kipihenve ujult erővel indultunk útnak a hires Laterán templomnak megtekintésére. Hogy miért hívják e templomot Lateráni templomnak? Valaki egy patricius családból, Lateranus névvel azzal volt vádolva, hogy a Néró császár elleni összeesküvésben bűnös; s a császár el is vette összes birtokait, többi között palotáját is, mely a mostani Laterán palota és templom helyén volt s melyet Néró magának meg is tartott. Később ezt nagy Konstantin császár Melchis pápának ajándékozta, ki is abból gyönyörű bazilikát építtetett. A Lateráni templom Rómának székesegyháza és az egész világnak anya temploma, miért is e felirat díszíti: „A szent város és az egész világ összes templomainak anyatemploma.“ A Laterán templom a pápának mint római püspöknek, püspöki temploma, miért is minden pápa igy a mostani is nagyon sok gondot fordít arra. Ezt mindjárt észre vesszük, ha belépünk a templomba, mert minden csak úgy ragyog az aranytól és minden oly kedvesen mosolygott le reánk szemlélőre, azt hittük egy darabot látunk a menyországból. Ezen templom Róma négy fő templomainak egyike s mint ilyennek szintén van jubileumi kapuja. Ezen templomban több zsinatot is tartottak, mert akár hányszor volt már alkalmunk hallani a lateráni zsinatról. Még ma is látni a templom hátsó részében azon székeket, melyekben a zsinatot tartó atyák ültek. Ez a bazilika öt hajóból áll. A pápai oltár előtt ismét egy Confessió van, ahol azon asztalt is őrizik, melyen szt. Péter apostol a szt. mise áldozatot bemutatta. Az oltárban szt. Péter és Pál apostolok fejei is vannak. A bazilika mellett van még a lateráni klast- rom is, mely szintén megérdemli figyelmünket. Itt van ugyanis a Jeruzsálemi templomból több oszlop többi között az az oszlop is, melyre Krisztus Urunk halálos Ítélete ki volt függesztve és azon kútnak egy része is, melynél Jézus a szamaritánius aszonnyal beszélt. E templommal srégátellenében van szent lépcső temploma, melynek olasz neve „Szanta Seala.“ Ezen templomban van az a márvány lépcső, melyen az isteni Üdvözítőnek elitéltetése alkalmával többször fel kellett mennie Pilátushoz. Ezen lépcsőt szt. Helena hozta Rómába és az ő tiszteletére épült e templom. A% lépcsőháznak 28 foka van és fával födvék. Minden keresztény
