Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-04-06 / 14. szám
ig02. íípri is 6. 0 végtárgyaláson nyilvánul meg, hanem már eleve, a bizonyítékok eltüntetésén, vagy koholásán. A legtöbb ily bűnügyben a terheltek ügyvédi segélyt nem is vesznek igénybe. A legnagyobb bajuk az ügyvédeknek mégis a j udi ka túra famózus megbízhatatlanságában rejlik. Nincs egyetlen jogkereső fél, aki igazságának teljes tudatában s bizonyítékainak teljében arra bizhatik, hogy pőrét okvetlen megnyeri. A legfurcsább Ítéleteknek egész sorsát tudnánk idézni, melyek* egyformán ámulatba ejtik a jogász és laikus közönséget. A bírónak az a joga, bogy a bizonyitékokat szabadon mérlegelheti, sőt azok ellenére is tetszés szerint dönthet, korán sem használt az igazságnak; ellenkezőleg az igazság erejében és sértetlenségében való hitet megrendítette Midőn még a biró kénytelen volt Ítéletét i formális bizonyítékokhoz alkalmazni, kétségtelenül megesett akkor is, hogy néha az Ítélet az anyagi, a valódi igazság ellen szóllott; de akkor a felek jogügyleteik megkötésénél megszerezték a formális garancziákat. Most azonban, az igazság nem egyéb, mint a felelősség nélkül Ítélkező birő véleménye. Ez az oka, hogy az ügyvéd ügyfelével szemben 1 legigazabb s bizonyítékokkal a legteljesebben támogatott ügyben se vállalhat a siker iránt felelősséget, sőt biztatni se meri ügyfelét. A laikus jogkereső ennekfolytán legtöbb esetben tartózkodik keresettel fellépni, vágy ha I törvény megengedi lemond az ügyvédi segély előnyéről I maga áll I biró elé, abból indulván ki, hogy ha az igazság csak eshetőség, ahkor nincs szükség annak keresésénél jogtudományra. A törvényhozás nagy jogászai azt mondják, hogy I biró esküdtszékszerü Ítéletével az igazság kiszolgáltatását ideális tökélyre akarták emelni, I formák nyűgét a biró kezéről levenni S lelkiismeretét felszabadítani. Mindez nagyon szép elméleti dolog; de tökéletes, minden emberi szenvedélytől, hibától és érzéstől ment, infallibilis birákról nem gondoskodott a törvényhozás. Egyet, elért kétségkívül: azt, hogy a pörök száma kevesebb lett, az uj törvény megfékezte a felek perlekedési kedvét; de vajon nyert-e ezzel az a közczél, melynek az igazságszolgáltatás csak eszköze, az legalább is kétséges. Csak egy bizonyos, hogy az ügyvédek veszítettek' s a magyar társadalom egyik legintelligensebb osztálya közel jutott az elzülléshez. Az ügyvédi kamarák halomszámra nyújtják be memorandumaikat az igazságügyi miniszterhez és törvényhozáshoz, metyek az újabb törvény- alkotások és javaslatok hibáit tartják föl, de mindez hasztalan: a tudós theoretikurok ideál- juioroí le nem mondanak, a törvényhozás pedig elismert tekintélyek után indul A veszprémi izr. jótékony nőegylet fennállásának és áldásos működésének félszázados évfordulóját márczius hó 31-én háladó istentisztelettel és díszközgyűléssel ünnepelte meg. Tudósítónk az ünnepélyről a következőkben számol be : Délelőt II órakor a templom egészen megtelt nagy és díszes közönséggel. A jubiláld egylet tisztikara és választmánya mellett ott voltak a hitközség, a honvéd tisztikar, a rokon egyesületek és a veszprémi társadalom elnökségei. A karzatok díszes hölgykoszorut képeztek, a férfiakkal megtelt földszinti rész körül. A templomi énekkarnak gyönyörűen .előadott zsoltára és hálaéneke után az egyesület disztagja: Dr. Kiss Arnold, a poetikus lelkületű budai pap nagyhatású és oszágos nyelvezetben gazdag, magvas beszéddel adta meg az ünnepélynek igazi értékét. Ez a beszéd fénypontja volt az ünnepségnek és mély hatást gyakorolt az ünneplő közönségre. Délután 3 órakor díszközgyűlés volt a hitközség tanácstermében, az illustris vendégek és küldöttségek között ott láttuk Kolossváry József alispánt és nejét, Koller Sándor megyei főjegyzőt és nejét, a jótékony nőegylct és vöröskeresztegyesületeket élükön Véghely Dezsőné, Koller Sándorné, Zonibath Istvánná, Terelvies Lajosné, továbbá Szeglethy György polgármester, Dr. VESZPRÉMI ELLENŐR. Csete Antal városi főügyész, Horváth Dezső, ev. lelkész és sokan a vármegye és a város tisztviselői közül. Weisz Elekné, az egyesület elnöke a díszközgyűlést megnyitván átadta a szót Dr. Réthi Ede orvosnak, az egylet buzgó és fáradhatlan derék titkárának a kinek szép ünnepi beszédét lelkesen megtapsolták. Azután tiszteletbeli tagokul megválasztattak: Az alapító tagok közül: Rothauser Rudolfné és Brenner Gaborné, továbbá az ezidőszerinti tisztikar: Weisz Elekné. K. Tuszkan Ferencz, Rothauser Igr.áczné, Weisz Edéné továbbá Dr. kenyvessy Ferencz Veszprémvármegye főispánja. Rosenthal Nándor hitközségi elnök és az egyleti titkár Dr Réthi E le. A főispán írásban, Horánszky Lajos ország- gyűlési képviselő pedig, az alábbi meleg hangú sürgönyben üdvözölte a jubiláló egyletet: »A veszprémi izralita jótékony nőegylet mai félszázados ünnepe alkalmából igaz hazafias örömmel fejezem ki, szivemből fakadó jó kivánataimat, az Isten áldása kisérje mindenkor az egylet nemes működését a haza s a társadalom javára és vezérelje annak nemes s/ivü munkásságát, a sikereknek azon az utján, melyen a legszebb babér a szenvedők és nélkülözök hálája jut osztályrészül azoknak, kik életük tevékenységének javarészét a legmagasztosabb kötelességének szentelik. Ezenkívül az ország számos rokon egyesülete és 100-nái több magan személy. Rausbuig Márk Budapestről IOO koronát, Krieshaber Róza úrnő Bécsből 40 koronát küldött, az egyesület pedig iooo korona apitvány- nyal egy Veszprémben létesítendő izr. kórház javara örökítette meg jubileumát. Szemérmes szegények között 200 koronát osztottak szét Egy félszá.zadon át mentsvára a szegényeknek, gyámoiitója a betegeknek, gondozója az özvegyeknek és árváknak ezen egyesület, melynek üdvös munkásságát csak a teljesített jócselekedet boldogító érzése jutalmazhatja kellőképen. Itt is alkalmazható a biblia verse : »Istennek kölcsönöz, ki a szegényen könyörül.“ A derék egyletnek pedig és vezetőségének szívből fakadó üdvkivánatainkat küldjük mi is vivat, crescat et florear associatio jubiiáris, ad multos aruos ! Városi ügyek. Rendes közgyűlés. Rendezett tanácsú Veszprém város képviselőtestülete által 1902. évi április hő 7-én tartandó rendes közgyűlés Tárgysorozata a következő : 1. Polgármesteri előterjesztések. 2. Polgármesteri évi jelentés. 3. Dr. Óváiy Ferencz, városi képviselő, Veszprémben született Szigeti József emlékének megörökítése végett ingitványt tesz. 4. A közpénztári, letéti, alapítványi, gyámpénztári s büntctéspénzekről vezetett rendőr kapitányi 1091. évi számadások megvizsgálása. 5. A laktanyai épületek egy részének s az épületek fekvő területnek a veszprémi főgymná- sium részére torna csarnok építési s egyéb tanítási czélokra 10.000 koronáért eladása, névszerinti szavazás mellett. 6. Csomay Kálmán részére a vasúti útban levő házán túl fekvő, mintegy 500 négysz. öl területnek, négysz. ölenként 1 koronáért eladása. if Stirczki József és társa részére a Pajta- utcza előtt fekvő 1349 négysz. öl területnek, négysz. ölenként 60 fillérért eladása. 8. A városházi épületben levő kávéháznak s boltoknak portálékkal ellátása végett 4000 korona költségnek megszavazása. 9. Jagasits Mária által a kórháznak hagyományozott. mintegy négy magyar hold szántóföldnek eladása. 10. A Veszprém vasúti állomás kibővítése iránt bizottsági javaslat előterjesztése. 3. oldal. 11. A Balatonparti vasút ügyben bizottság jelentés tárgyalása. 12. A Szabadi-utcza egy részének csatornázása iránt intézkedés. 13. A Cserhát-utczában gyalog járda építésének elrendelése. 14. Pápay Viktor kérelme, a piaczi Bazár lebontása iránt az ide vonatkozó bizottsági javas- latokkal együtt. 15. A városi kórháznál e fertőző betegek számára pavilion építésének elrendelése. 16. Majorovics János ellen könyvelt 29 kor. 90 fill, bchajthatlan korházi követelés leírása. 17. A kórháznál nyilvántartásban vezetett ápolási dijak leírása tárgyában előterjesztés. 18. A vasúti vízvezeték engedélyezése. 19. A város malmi rétnek há>i keze létbe vétele. 20. A közvágóhidi állati hulladéknak bérbe adása iránt kötött szerződés jóváhagyása. 21. Hajnik Sándor részére a városi kőbányá ban lerakó hely engedélyezése. HÍREK. Április elsejével uj előfizetést nyitunk lapunkra s ez alkalomból tisztelettel kérjük a n. é. közönségnek eddig is élvezett szives bizalmát és támogatását. Egyben kérjük hátrálékos előfizetőinket, hogy „hátrálékaikat“ forduló postával beküldeni szíveskedjenek, hogy mi is megfelelhessünk sok oldalú kötelezettségünknek. A kiadóhivatal. Városi bazár ügye. , — Saját tudósítónktól. — Valóságos ribilliót okozott a héten Veszprémben Pápay Viktor háztulajdonosnak a városhoz intézett abbeli kérvénye, hogy a piacz közepén lévő, »bazár«-nak titulált alkotmány (Bauer- mészárszék) bontassék lei A beadvány minden féle bizottsági retor- tákon keresztül bukdácsolva, az e hó 7-iki közgyűlésen fog elintézés alá kerülni. Addig is a piacz téri érdekeltség értekezleteket tart, memorandumokat készít e tárgyban, a közönség pedig uton-utféleír — pro és contra tárgyalja c kérdést. Pedig a dolog nagyon egyszerű. Tudtunkkal Pápay Viktor egyik jogelődje annak idején ezer forinttal járult a bazár helyén állott ház kisajátításához, azzal a világos kikötéssel, hogy oda bazár építhető ugyan, de ez — mihelyt jövedelme a kisajátítási összeget fedezte, — lebontandó. Időközben megvette a város a bazár mögött lévő .Wurda-féle házat is azzal a titulussal, hogy a bazárral együtt ezt is lebontatja s igy a piacz rendezésének ma már égető kéredését egy lépessel előbbre viszi. Csakhogy ezt a köteles lebontást — úgy látszik — rendes szokás .szerint, ad graccas calendas akarják hallogatni. Már pedig a hallogatásnak itt nincs helye, mert i-ször: kétségtelennek látszik, hogy Pápay- nak a lebontást joga van követelni, 2 szór: bizonyos, hogy a piaczrendezés napról-napra való elodázása a városi közönség érd-keit, egészségét és életbiztonságát veszélyesen fenyegeti, Hiszszük, hogy a városi közgyűlés meg fogja érteni, hogy e kérdésnek egyetlen helyes megoldása van: mind két épület lebontása s ez által — ha mindjár némi áldozatok árán is — a piaczrendezési kérdés megoldásának komoly megkezdése. Vajha e czélból az egész ottani épülettömb ki volna sajátítható !
