Veszprémi Ellenőr, 1902 (5. évfolyam, 1-26. szám)
1902-01-01 / 1. szám
IV. évfolyam. Előfizetési ár: Egész évre . 12 K. (G. —) Fél évre . . 0 „ (.‘5. —) Negyed évre . 3 „ (1.50) Egyes szám ára 24 fillér. Veszprém, 1902. Január 1. VESZPRÉMI ELLENŐR FÜGGETLEN ÚJSÁG. 1-ső szám. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetéseket es hirdetéseket kizárólag 1 kiadóhivatal: Virág utcza 103. szám . fogad el. Felelős szerkesztő : VÁRKONYI DEZSŐ. Hirdetések egyezség szerint. Nyilt-tér garmond sora 30 fillér. Bérmentetlen leveleket csak ismert kézből fogadunk ej. Az újév Boldog újévet vasóinknak! Boldog újévet nemzetnek! Nagy és nehéz lelkünket, midőn az tekintve kutatni, kere rejt méhében ..." küszöbén. Veszprém, 1902. január 1. kívánunk tisztelt olid vánunk a magyar gondok szállják meg újév reggelén a jövőbe sni próbáljuk, hogy mit Nagy s a nemzet életébe mélyen bevágó kérdések tartják forrongásban a kedélyeket : egy uj fordulat küszöbén állunk az újév hajnalán. Aggódva, félve nézünk a jövő felé: lesz-e ereje a nemzetnek megküzdeni a feltorlódó nehézségekkel, tud-e még áldozatokat hozni, hogy terhei alatt össze ne roskadjon ? Aggodalmaink közepette biztatóan intsen felénk a nemzet Géniusza, mely felrázza a nemzetet, lelkesítse a csüggedőket s hinni, remélni engedi, hogy a sokat hányatott nemzet kifogja vívni a megérdemlett jobb sorsot. Ha visszatekintünk a közelebb elmúlt negyedszázadra, ha számba veszszük azt az óriási munkát, melyet a nemzet nem lankadó lelkesedéssel, erejét fölülmúló ájdozat- készséggel végzett, ez idő alatt büszke öntudattal nézünk a jövő elé, legyőzzük aggodalmunkat, félelmünket: mi bízunk a nemzet erejében. Az a nemzet, mely egy negyed század alatt többet haladt, mint más nemzetek egy század alatt, vezéreinek bölcs tapintatával sikerrel fogja megoldani a napirenden levő nehéz kérdéseket s diadalra vezeti mindnyá- junk#szent ügyét. A nemzet ereje azonban az egyesek erejében nyilatkozik meg s csak akkor fog érvényesülni, ha mindenki megteszi kötelességét nemcsak mint ember, de mint egységes nemzetnek s mint a társadalomnak tagja is. A haza iránt s a társadalomban kötelességeink vannak s e kötelességeink legszebbike: küzdeni az erkölcsi eszmékért. A mai társadalomban azonban vajmi ritkán látjuk, hogy az erkölcsi eszme volna vezérlő fonál. Sokkal inkább látjuk azt az önző érdeket, mely az emberek legtöbbjét vezeti. Látjuk a hízelgők tömegét, mely a mások szekerét tolja, hogy saját hasznát keresse benne; látjuk az önzést, mely mindenben csak azt keresi, mi válik hasznára; s mindenekfelett látjuk a közönyt s e szörnyű betegség következményeit minden lépten nyomon. Pedig sivár, nagyon sivár az élet idealizmus nélkül. Kell, hogy az ember a mindennapi megélhetésen kivül egy magasztosabb czélt is tűzzön ki maga elé, küzdjön, fáradjon érte s tántorithatatlanul közeledjék feléje. S ha nem csügged, ha nem törik meg lelki ereje: azt előbb utóbb el is fogja érni. Legyünk hát résen, mert oly idők küszöbén állunk, mikor minden hazafi munkásságára szükség leszen! (Sz.) A veszprémi esküdt biróság tagjai az 1902. évben. Angeli Márton földbérlő Rátót, Antal József földmives Siófok. Id. Antal Károly földmives Leányfalu. Balogh Károly magánzó Veszprém. A „Veszprémi Ellenőr“ tárczája. A párbaj a középkorban. Irta, s a főgymnáziumban felolvasta: Zsigmond János. Ha valamely kort alapjában meg akarunk ismerni, első dolgunk legyen annak törvényeit és e törvények szellemét megismerni. A törvény, főleg a büntető törvény mindig a tényleg létező állapotokból indul ki I azoknak szabályozására, javítására törekszik. Innen a törvények és erkölcsök kölcsönössége minden korban és minden népnél. A huszadik század embere oly távol esik nemzetének gyermekkorától, hogy sok olyan intézményt, mely e távoli kor maradványa, gyakran nem képes alapjában megérteni; innen a fogalomzavar és az egyoldalú vagy elfogult kritika. Néhány perezre szálljunk vissza abba a korba, mikor Európában még az államátalakulások zűrzavara töltött el mindent és szenteljünk néhány perczet ezen barbár kor igazságszolgáltatásának és az ezzel összefüggő párbajnak. Látni fogjuk, hogy e párbaj a barbár világ igazságszolgáltatásának egyik lényeges eszköze volt, ha ugyan igazságszolgáltatásnak a nagyobb testi ügyesség által elért eredmény szerint állapítják meg. Ugyancsak látni fogjuk a barbár világ szabad osztályának, a nemes uraknak minden volt vagy képzelt sértést fegyverrel megtorolni akarását és a kornak általános felfogását, mely a nyers erő vagy ügyesség által elért eredményt az igazságnak Isten által történt kinyilvánításának tartotta. A népvándorlás barbárjai majd mindenütt az egykori római birodalom egyes tartományaiban szereztek maguknak uj hazát, a hol tehát a kiváló jogász-nemzetnek, a rómaiaknak páratlanul kifejlett törvénykezése és jogszokása rendelkezésükre állhatott volna, ha érzékkel bírtak volna az ily tökéletes alkotások iránt. De egy barbár néptől kívánni sem lehet, hogy a jognak ily tökéletes formáit magáévá tegye. Sőt megjegyezhetjük, hogy még maga az egyház is, mely pedig nyelvben, kultúrában egyaránt római alapokra helyezkedett', a nép- vándorlás barbár nemzeteinél nem a római törvényt követte, hanem alkalmazkodott mindenben az illető barbár nép jogi felfogásához. Nagyon természetes, hogy minden társadalom tagjai közt vannak összeütközések, melyek pereket eredményeznek s az igazság kiderítésére különféle I / . perfolyamatok es módok kivántatnak. Ámde ebben a korban a vád gyanánt felhozott tény való voltát és vádlottnak bűnösségét egészen másként vitatták meg, mint napjainkban. A kor, melyről szólunk, naiv és tudatlan volt, még az irás mesterségét is csak a papok ismerték; nagyon természetes tehát, irományok és tanuk által bizonyítani egy írást nem ismerő s az ily bizonyítékokat helyesen megítélni képtelen népnél, nehezebb lehetett. E helyett szokásos és jellemző bizonyítékok voltak: az eskütétel, istenítélet és a párbaj. * A vádlott barátai és rokonai egész csapatával jelent meg a bíróság előtt, kik miud megesküdtek, hogy ő a ráfogott bűntől tiszta. Nem azt keresték tehát, mint a hogy ma az igazságszolgáltatásnál eljárunk, hogy az igazság vizsgálat és kikérdezés által napfényre jusson; esküdtek s ez elég volt; ártatlannak nyilvánították, a kit egy csapat szabadember hajlandó volt szavával és fegyverével gyá- molitani. Rendesen 12 volt az esküvő a vádlottal együtt, de volt eset, mikor a vádlott méltósága vagy a vád súlyos volta szerint több százra ment az esküvők száma. Gontrán burgundi király előtt 300 nemes és 3 püspök esküdött meg, hogy Fre- degunda királyné ártatlan. A longobardoknál az nevezhető az, mikor az igazságot a nyers erő vagy Elismert szolid kivitelben s legolcsóbb áron TOR c s a pes b W k VESSZ LIPOT bútor-raktárában kapható, Veszprém, főtér.
