Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)
1901-07-28 / 30. szám
4. oldal. VESZPRÉMI ELLENŐR és a várpalotai takarékpénztár jogtanácsosának 1901. julius hó 21-én reggel 8 órakor, élete 46-ik, boldog házassága 14-ik évében, rövid szenvedés után történt elhalálozását. A könyörtelen sors keze által szerető övéi köréből élete delén oly hirtelen kiragadott drága halottnak földi maradványai folyó hó 23-án délután 3 órakor fognak a veszprémi izraelita temetőbe örök pihenőre tétetni. Veszprém, 1901. julius 22-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett! őzv. Fürst Simonné, anyja. özv. dr, Schultheisz Miksáné, anyósa. Fodor Imre, Fodor Rózsika, gyermekei, Özv. Berger Antalné, szül. Fürst Jozefin, Rosenfeld Márkusné szül. Fürst Gizella, Győrfi Arnoldné szül. Fürst Róza, Fürst Zsigmond. Fürst Géza, Fürst Manó, testvérei. — Rosenfeld Márkus, Löwensohn Jakab, Győrfi Arnold, Schultheisz Emil, sógorai. Löwensohn Jakabné szül. Schultheisz Adél, Schultheisz Emilné szül. Epstein Margit, Schultheisz Jolán sógornői. — Adomány az Erzsébet szoborra. Gróf Erdődy Ferencz a Veszprémben felállítandó Erzsébet-szoborra 50 koronát adományozott. — Csatorna a Balaton és Duna között. Mint a hivatalos Közlöny egyik minapi számában olvassuk, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg Laszkáry Gyula budapesti lakosnak egy, a Duna folyam és Balaton tó között létesítendő hajózd-, öntöző és belvizlevezető csatorna létesítésére az előmunkálati engedélyt egy évi időtartalomra megadta. — Fáklyásmenet. F. hó 23-án este fél 9 órakor a palotai önk. tűzoltó-egylet fáklyásmenettel zeneszó mellett üdvözölte Zichy Vladimir gróf parancsnokot, névestélye alkalmából a kastély előtti területen. A tűzoltó-egylet nevében dr. Rutsek Pál titkár beszélt és erre az ünnepelt gróf Zichy Vladimir parancsnok szép szavakban válaszolt. — Ezután az újonnan alakult dalárda adott elő néhány darabot, e közben tűzijáték is volt. A tűzoltók a korona vendéglőben jöttek össze később és ott éltették szeretett parancsnokukat. — Felvétel a pápai ev. ref. leánynevelőintézetbe. A dunántúli ev. ref. egyházkerület pápai leányinternátusába és a folyó év őszén a négy eiső osztálylyal megnyiló felsőbb leányiskolájába augusztus hó 10-ig lehet jelentkezni felvétel végett dr. Horváth József nevelőintézeti felügyelőnél. — Felvétetnek 8—15 éves, az elemi iskola megfelelő, vagy a felsőbb leányiskola I—IV. osztályaiba járó s illetve a polgári leányiskola megfelelő osztályait végzett növendékek valláskülönbség nélkül. — A bővebb értesülést nyerni óhajtóknak kívánatra azonnal küldi a teljes tájékozást nyújtó intézeti értesítőt a leány nevelő-intézet igazgatósága. — Kinevezés. A győri kir. ítélőtábla elnöke Szenes Oszkár végzett joghallgatót fiatalságunk rokonszenves tagját, a veszprémi kir. törvényszékhez joggyakornokká nevezte ki. — Bakony-Tamási pusztulása. Vármegyénk egyik virágzó községének katasztrófájáról vesszük a lesújtó értesítést. Bakony-Tamási községben tűz ütött ki. A nagy szárazságban gyorsan tova hara- póztak a lángok s rövid idő múltán hatvanhárom ház, számos mellék-épület, nagymennyiségű lábas jószág lett a tűz áldozatává. A papiakhoz tartozó mellék épületek is leégtek. Hét község tűzoltósága segédkezett az oltás nemes munkájában, de mert alig volt valami viz, önfeláldozó buzgalmuk sem menthette meg a községet a pusztulástól. A tűz keletkezésének okát még nem tudják. A kár óriási— A dunántúli rabbi-egyesület meghívója a következőkép hangzik : Van szerencsénk ezennel egyesületünknek f. évi aug. hó 12. és 13. napján Szombathelyen tartandó IV. rendes közgyűlésére tisztelettel meghívni. Komárom, 1901. julius hó. Snitzer Ármin dr. elnök, Lőwy Ferencz dr. jegyző, Kiss Arnold dr. jegyző. Napirend: aug. 12-én a reggeli istentisztelet végével (kezdete fél 7 órakor) alkalmi szónoklatot tart Schnitzer Ármin dr. A közgyűlés kezdete 9 órakor, a napirendje ez: 1. Elnöki megnyitó. 2. Pénztári jelentés. 3. A tisztikar lemondása és újnak választása. 4. A beérkezett pályamunkák bírálata. Előadók Perl Ármin dr. és Bernstein Béla dr. 5. Tankönyvek Íratása megbízás utján. 6. Az agenda könyv szerkesztése. Előadó Neumann Ede dr. 7. Mit tegyünk jövőnk érdekében ? Felolvasás. Tartja Singer Bernát dr. 8. Országos nyugdíjintézet tervezete. Előadó: Lőwy Ferencz dr. 9. Talmudi értekezés. Tartja Rosenthal Tóbiás dr. 10. Indítványok. A közgyűlésen csak oly indítványok tárgyalhatok, melyek előzetesen, legkésőbb augusztus 3-ig, az elnöknél Írásban beadattak. — Belefult az usztatóba. Holczinger Rudolf bakonyszentlászlói tizenhétéves legény, apjával, Holczingér Jánossal részért aratott a bakonyszentlászlói uradalomban. Vasárnap szabadja lévén, mintegy harmincz pajtásával elment az ottani birka* I usztatóba fürödni. Az úsztató mély s a legény j fürdésközben görcsöket kapott s elmerült. A viz ' nem is vetette föl többet. Az úsztató vizét le kellett ereszteni s a holttestet úgy foghatták ki. — A tejtermelők védelme. A földmivelésügyi minister körrendeletben fölhívta az összes törvényhatóságokat, hogy figyelmeztéssék az érdekelt gazdákat, hogy mielőtt tejtermékeik értékesítése tárgyában vállalkozóval szerződési vagy egyébb kötelezettséget vállalnának, forduljanak bizalommal a földmivelésügyi minisztérium orsz. tejgazdasági felügyelőségéhez, a mely a szükséges tájékozást díjtalanul megadja. — Megszökött a kórházból. Szabó Józsefné lopással vádolt veszprémmegyei illetőségű asszony nem éppen tisztességes betegséggel került a győri közkórházba, hogy onnét azután felgyógyulása után a törvényszékhez kerüljön. Az asszony meggyógyulván, tegnap megszökött a kórházból. Messze azonban nem mehetett, mert a rendőrség elcsípte. — A tisztujitások. Széli Kálmán belügy- minister fölhívta a városokat, hogy tekintettel az év végén megtartandó általános tisztujitásra : a jövő esztendei legtöbb adót fizető törvényhatósági tagok névjegyzékének megállapítása és a hat év előtt megválasztott s igy ez év végével kilépő, valamint az időközben tagságjogukat elvesztett törvényhatósági bizottsági tagok helyeinek betöltése iránt kellő időben intézkedjenek. A névjegyzékeket még az idei év végén megtartandó tisztujitási közgyűlés előtt kell jogérvényesen megállapítani, mert a tiszt- ujitáson csak azoknak a bizottsági tagoknak lesz szavazati joguk, a kiket a névjegyzékbe fölvettek. Veszprémi séták. Idegen ember szeme hamarabb észre veszi egy egy városban a hibákat, mint a benszülötté. Lehet, hogy ez utóbbi benszülöttségénél is enyhébb mértékkel mér, vagy pedig egynek is, másnak is inkább szemet huny. Most, hogy a vérperzselő meleg napokban élünk, szinte alkalomszerűen kínálkozik a veszprémi fürdő- és uszoda kérdése. Van ugyan fürdőnk is, uszodánk is, mely azonban a mai kor kényes igényeit sehogysem elégíti ki. Lehet hogy sokan azt az ellenvetést teszik: Minek a fürdő és az uszoda Veszprémben ? Hisz ott a Balaton ? Igen, de hát mindenkinek nem kerül Balatoni fürdőzésre s Istennek hála elég szép számmal vagyunk még szegény emberek is Veszprémben. így áll elő aztán az az abnormis állapot, mire ezennel tisztelettel felhívjuk a rendőrhatóság figyelmét. Méltóztassék elmenni Jutas-felé, keresztül az Aranyos völgyön. Az aranyos kutnál olyan 'panorámát láthat a policzia, hogy attól bizonyára maga is úgy cselekszik, mint néhai jó Csokonai Vitéz Mihály vitézi versezetében az istennők, akik tulpruderiától hajtva eltakarják kezükkel a szemüket ugyan, — de azért az ujj-nyilásokon keresztül kedvtelve nézik a szemérmetlen látványt. Legalább csak a veszprémi policzia is igy cselekednék. Hanem az oda se néz a bajnak s nem látja meg az embernyi embereket, kik a sekély Sédben Ádám kosztümben sans géné fürdőz- nek, mit sem hederitve az arra járó-kelőkre. Elég szégyenteljes állapot, de talán majd úgy a fürdőszezon végeztével tesz annak megszüntetése czéljából valamit a policzia! 1901. julius 28. Közgazdaság. Gabona piaczunk. — Heti jelentés. — Az amerikai emelkedések és a rossz termés kimutatások Budapesten szilárdabb üzletet eredményeztek. A búza ára a múlt heti árcsökkenéseket behozta. Piaczunk forgalma a következőkben összegezendő. Búza. Még kevés jön aforgaloniba ez azonban daczára a szükségletek kevesbedésének eléggé tartott. Rozs. Ezen czikkben a forgalom még szintén nem nagy. Az árak tekintettel a jó kilátásokra, estek. Zab. Szintén áresést mutat. Miután a mutatkozó középtermés nemsokára jó hozatalokra enged következtetni. Árpa. E czikk még nem jő a szokott meny- nyiségben piaczra. Még sem a termést, sem az árakat illetőleg nem vagyunk tisztában. A minőség vidékek szerint nagyon különböző. Gabna árak. Búza (mezőföldi) K 7-50 K 770 (bakonyi) „ 7*20 91 7*50 Rozs » 6'— n 6-20 Árpa » 6‘— tv 6*80 Zab „ 6-30 99 6-80 Tengeri „ 5-80 99 6 — A viharágyuzás Magyarországon, A szőlőmivelés nja már egy negyed részben a városi intelligenczia mellék (néha fő-) foglalkozását képezi, amely szorgalmasan olvassa a szaklapokat, könyveket és teljesen át van hatva a haladás szükségességétől az általános nagy versenyben. A kinek szüretjét a peronospora vagy oidium megrontotta, az nem nyugszik addig, mig a veszedelmes gomba életfeltételeit, fellépési módját, az ellene való védekezés minden osinját-binját ki nem tapasztalta, maga is kísérletez és ezentúl elkeseredett küzdelmet folytat az illető parazita ellen. Annál érthetlenebb az a nehézkesség, mely- lyel a legtöbb vidéken a jég elleni védekezés szervezéséhez látnak hozzá, itt-ott egy lelkes főszolgabíró, jegyző, tanító vagy lelkész rábeszélő tehetségének engedve, — főleg hegyközségek kötelékében — megalakult a jég elleni szövetkezés és akik az apostolkodók szavának hittek, ma már mindenütt áldják a vezetők kitartó izgatását ebben az ügyben, mely őket 4—5 hónapi állandó sziv- szorongatástól óvja meg, de ugyan hány ilyen község van ? Van talán még 150 község, ahol egy vagy két lelkes hive a mezei artilleriának, a maga szakállára szerzett be 2—3 vagy tcbb viharágyut és próbál védekezni az égi lövegek ellen, úgy, ahogy szerény tehetsége megengedi. A legtöbb szőlőtermelő község birtokossága vagy tagad minden indokolás nélkül, vagy pedig „várakozó álláspontra“ helyezkedik. Pedig alig van egész Európában még egy földdarab (talán Eszak-Olaszország kivételével), hol a jégverés oly gyakori tünemény lenne, mint drága hazánkban. Aki fáradtságot vesz magának arra, hogy az olasz, német, franczia szakirodalmat áttanulmányozza, lépten-nyomon fog ott kézzel fogható bizonyítékokra akadni a viharágyuzás eredményes voltára nézve. Eddig minden oly eset, mely állítólag a jég elleni fiaskóját lett volna hivatva bizonyítani, igen egyszerűen volt a hanyag, elkésett, elmaradt, vagy meg nem felelő védekezésnek betudható. Minden esetben kisült, hogy vagy a lövéssel megbízott egyének nem voltak kéznél; vagy akarattal nem (avagy kevésszer) lőttek, hogy az esőt, melyre égető szükség volt, el ne verjék: vagy későn fogtak hozzá a védekezéshez, avagy kifogyván a lőszerből, akkor voltak kénytelenek a durrogatást abban hagyni, mikor arra a legnagyobb szükség lett volna. De hazánkban is, melyet főleg az idén is ugyancsak sűrűn látogat meg a jég, nincs olyan esetről tudomásunk, hogy kellő minőségű ágyúval
