Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)

1901-09-15 / 37. szám

4. oldal A vasúti kölcsönnél a bevtéieí 6140 koroná a bevétel s á kiadás ugyanennyi, mély a kölcsön törlesztésére fordittatik. Az ipaxostanoricz-isfcola számadás jóváha­gyatott ; az atap 3443 kor. 1 & fillér. Rainprecht Antal püspöki jószágkormányzó bejelentését, hogy a püspökkert és állami rét közt fekvő területet asphalttal burkoltátja, tudomásul vette. Özv. Caolnoky Lászlóné nyugdiját évi 432 koronában megállapította. A vásár és piaczreridezésre vonatkozó sza­bályrendeletet megállapította. Ezt annak idéjében közölni fogj tik. A posta- és távírda igazgatósággal a postaház béríéte iránt kötött szérződésnek történt ministeri jóváhagyását tudomásul vette. A legtöbb állami adót fizető képviselők név jegyzékének és a községi választók névjegyzé­kének kiigazítására küldöttségi tagokul Bauer Károly, Nay Jakab és Perényi Antal képviselőket választotta nteg s ezzel a közgyűlés véget ért. A piaristák ünnepe. A kegyesrendiók templomának benedlkálása. — Saját tudósítónktól. — Folyó hó 8-án, Kisasszony napján benedi- kálta megyés püspökünk br. Hornig Károly ur ő excellentiája a piarista-templomot az igazán fénye­sen és kitünően sikerült restauraitó után. A püspök reggel félkilenczkor ment át palotájából az ifjúság által képezett sorfalak között a megáldandó tem* plomhoz teljes assistentiával, élén a káptalan tag­jaival. A templom külső részének megáldása után bevonult annak belsejébe, a hol, miután a bene- dikálást elvégezte, ünnepélyes misét czelebrált. — Evangéliumkor a szószékre lépett Rédey kanonok ur, s művésziesen szép, a nap jelentőségéhez méltó remek szent-beszédet tartott, mely mindenki szivé­hez odafért, mindenki elméjét meghódította. Ezután folytatódott a szt. mise, melynek végeztével a püspök az ifjúság sorai között visszatért palo­tájába. Déli egy órakor barátságos ebéd volt a pia­rista házban, amelyen részt vettek a püspök ő excellentiája s az ezen alkalomból városunkba ér­kezett tartományi rendfőnök, nagys. Magyar Gábor ur, akivel együtt jött dr. Hónap Tamás, városunk, ban is közszeretetnek örvendő rendfőnöki titkár. Kernen es nagyprép., Vogronics, Palotay, Szalay Rédey, Kráriitz, Fehérváry, Újvári, Rada, Kauzli kanonok urak és dr. Simon György püspöki titkár ur, á világi hatóságok fejei: Fenyvessy fő­ispán, ítolozsváry alispán, Rainprecht és Schrei­ner kormányzók, Szegleti polgármester, Csete Antal városi ügyész stb. Ebéd közben felállott a püspök o excellentiája s meleg hangon emléke­zett még a piarista-rend minden időben szerzett érdemeiről. A kegyes táriitó-rend — úgymond — a magyarság erős oszlopa is a hazaszeretet ápolója volt mindenkor. Helyt állott rendületlenül a nehéz időkben, megteszi kötelességét a jelenben s ez zaídg arra, hogy hű lesz zászlójához a jövőben. Szívből kivárija, hogy a rérid inunkáját Isten áldása kísérje. A reridfdriök átélésével végzi köszöntőjét. Utána á rendfőnök ür ő nagysága köszönte meg a püspök fáradozását s az ifjúság erkölcsi neve­lésének fontosságát hangsúlyozta. A püspök élte­tésével fejezte beszédét. Majd főt. Takács József állt fel s a következő beszédét irióndotta: Ma, midőn jóságos Főpásztorunk ki­tüntető kegye restaurált templomunkat a ta­nuló ifjúságnak megnyitotta, lehetetlen meg nem emlékezni azokról a jótevőinkről, kik templomunk díszítésében anyagilag gyámoli- tóink, segítőink voltak. Igen tisztelt Uraim ! Jó irányú' intentiónk megvalósításában többen nyújtottak nekünk segédkezet, kiknek neveit azonban elősorolni annyival inkább bajos lenne, mert ők mint­egy kikötötték, hogy azokról hallgatnom kell. Meg fogja őket jutalmazni a jóságos Ég, mert szentül él lelkemben az a meggyőző­dés, hogy a kik az Isten házának ékesitését szeretik, azoknak neveit maga a Teremtő jegyzi be a halhatatlanság könyvébe De talán nem követek el indiscretiót, ha nem a személyekről, hanem arról a tü- neményszerü mozgalomról, ama buzgóságról emlékezem meg. melylyel intézetünk volt tanítványai restaurálandó templomunk ügyét fölkarolták, magukévá tették. Uraim! Erre mi piáristák büszkék vagyunk s büszkék le­szünk ; mert a mi neveltjeink ezen tettükkel megczáfolták azt, hogy a hála lassankint ki­alszik. hogy a kegyelet virágai hamar elfony- nyadnak. Uraim ! ők tanúbizonyságot tettek mellettünk, a kegyesrendiek mellett, hogy mi a gondjainkra bízott ifjúságot, a szülők leg­drágább kincsét, hazánk jövendő reményét mindenkor vallásosságra, erkölcsösségre, ha­zaszeretetre és áldozatkészségre tanítottuk. Fogádják szeretve tisztelt Volt tanít­ványaink e nemes tettükért intézetünk nevé­ben hálám őszinte kifejezését 1 Fogadja ezúttal nagys. Rédey apátkanonok ur, mint volt kitűnő tanítványunk, azon remek egyházi szónoklatáért, melylyel a hallgató közönséget könnyekre indította, hálás köszönetemet 1 — Fogadják mélyen tisztelt vendégeink is kö­szönetemet azon kegyességükért, hogy becses megjelenésükkel mai ünnepélyünk fényét emelni kegyesek voltak! Isten áldása lebeg­jen a mi tanitványkink és mélyen tisztelt vendégeink fölött ! ! Végül főt. Ujváry Ferehcz kánonok éltette Takács József igazgatót, á ki lelke, éltető szikrájá volt ama mozgalomnak, mélynek erédménye lön a templom újjáalakítása. Délután 4 óra felé oszlott szét a díszes ven­dégsereg, szivében magával vivén e szép nap em­lékét s a piaristák széretétét. VESZPRÉMI ELLENŐR HÍREK. Dr. Jánosi Sándor f Egy nagytehetségü, munkás, derék férfiú halt meg e héten Veszprémben. Jánosi Sándor dr. ügyvéd, a Veszprém- egyházmegyei alapítvány ügyésze hosszas betegeskedés után e hó 9-én este 54 éves korában elhunyt. Jánosi Sándor dr., városunk szülötte, Jánosi Ágoston czimz. püspök fivére, egyike volt a vidéki ügyvédi kar legkiválóbb tagjainak, s különösen a kriminalisztika terén tűnt ki fényes szónoki tehet­ségével, nagy tudásával és nemes szivével. Annak idején ő védelmezte Hosztert, a várpalotai több­szörös rablógyilkost, s aligha tévedünk, ha azt hiszszük, hogy az ő védelme mentette meg a halálbüntetéstől Hoszter Fülöpöt. Az elvetemült ember szivében fel is ébredt iránta az igaz, őszinte hála, mert a legutóbbi időkig is felkereste levelei­vel lllaváról, s rabságában készített apró, csinos famunkákat küldözgetett neki. Társadalmunknak közkedvelt, becsült és sze retett tagja volt. Nem ártott soha életében senki­nek, de a legbecsülendőbb készséggel volt hasz nára bárkinek, a ki hozzá fordult. Egy tetőtől talpig becsületes, derék emberrel, egy gondos, szerető családapával és egy nagytehet­ségü jogásztekintélylyel kevesebb van! Nyugodjék békében I Haláláról a gyászoló család és az alapítványi hivatal adtak ki gyászjelentést. A család szomorú jéléhtése á következő: 1901. szeptember 15. „özv. Jánosi Sándorrié született Láng Anna, úgy a maga és gyermekei: József, Ida és Anna, valamint az összes rokonság nevében is fájdalom­tól megtört szívvel jelenti feledhetetlen férjének, illetve atyjuknak dr. Jánosi Sándor köz- és váltó­ügyvédnek, a veszprémi főtisztelendő Káptalan ala­pítványi ügyészének 1901. évi szeptember hó 9-én este Va9 órakor, életének 54-ik, boldog házassá gának 26-ik évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után bekövetkezett csendes el­hunytét. A megboldogult hült teteme szeptember hó 11 -én délután 4 órakor fog a veszprémi alsóvárosi temetőben a róm kath anyaszentégyház szertar­tása szerint a boldog feltámádás reményében nyu­galomra tétetni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig ugyancsak 11 -én délelőtt 11 órakor fog a veszprémi szent Ferenczrendiek templomában a Mindenhatónak bemutattatni. Veszprém, 1901. szeptember 10. Az örök világosság fényeskedjék neki!“ A temetés az egész város közönségének ősz tatlan részvéte mellett e hó 11-én délután 4 órakor ment végbe. A temetési szertartást Ujváry Ferencz apátkanonok plébánosunk végezte nagy segédlet tel. A gyászoló család vigasztalan bánatát enyhítse a g/ászszertartáson impozáns módon megnyilvá­nult közrészvét. Szabó Imre visszalépése. A mi előrelátható volt, s a legterníészetesebb dolog is: Szabó Imre visszalép a képviselő­jelöltségtől. Ebbéli szándékát határozottan kijelentette csütörtökön délután a Koroná­ban megtartott pártértékezletükön, s nyom­ban e kijelentése után szólásra kelt egyik főembere: Rosenthál Nándor és őszintén és nyíltan helyeselte a jelölt ut szándékút. Nem helyeselte azonban dr. Rédey Gyula apát­kanonok — az egész papság közül Szabó­nak egyetlen hive — és a lemondás vissza­vonására igyekezett rábírni a szökőfélben levő jelöltet. Hosszas unszolására Szabó Imre kijelentette, hogy egyelőre hát mégis fenntartja jelöltségét, de . ........................... (ez t á sort utólagos magyarázat kedvéért nyitva hagyjuk.^ Szabó Imre élhatározását Rösénthal Nándorral együtt mi is nagyon természe­tesnek és helyesnek tartjuk, s aligha véle­kedünk rosszul, ha azt hisszük, hogy Szabó Imre visszavonulásának eszméje & tőispántól ered, a ki látva és helyesen mérlegelve az eseményeket, végre is kény­telen beismerni, hogy e kerületben Szabó Imrének jelöltsége csak czéltalan és oktalan harczra ád okot, a mely rája nézve mégis eredménytelen és csak szégyenletes lehet. Egyébiránt igen jellemző Szabó Imrére ez a lemondás. Beugratott maga mellett embereket, a kik meglehetősen exponálták magukat érette. És imhol a legnagyobb könnyűséggel kész azokat cserbenhagyni. Állítsuk szembe ezzel azt a gavallériát, a mit Horánszky Lajos tanusitött, mikor ä toispan azzal akarta visszalépésre bírni, hogy »ingyen kerületet ajánlott neki, s Horártszky azt felelte, hogy mellette úri emberek léptek sorompóba, ö azokat el nem hagyja semmi körülmények között. Ám hä rendelkezik a főispán ingyen-kerülettel — adja azt Szabó Imrének. Ezek után, azt hiszszük, elég világos a helyzet képe. — A tízforintosak. A kékszínü tizforintos nem éli túl -alantas társát, az Ötforintos bárikót. Rája is húzzák már a lélekharangot. Sőt a magvar és osztrák monarkia fődoktorai már a halotti levelét is megírták. E szerint 1903. febr. 28-ig élnek a közforgalomban, 1903. aug. 31-ig a pénztárak el­fogadjak még, azután szeptember 1-től 1909. aug. 31-ig már csak külön kérelemre^fogadja él 'a Magyar-Osztrák-Bank budapesti és bécsi főintézetí Amint e határidő letelt, a tizforintos érvényét veszti. Sebaj csak legyen helyette elég 20 koronásunk — meg pedig aranyban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom