Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)
1901-10-20 / 42. szám
2. oldal. VESZPRÉMI ELLENŐR. mételten figyelmébe ajánljuk a választóközönségnek : „nézzen hátra, hogy előre lál- hasson!“ . . . II. Azoknak a városi képviselőknek, a kik hat évvel ezelőtt lettek beválasztva, mandátumok ez év végével lejár. Megválasztandó lesz a hat választási kerületben harmincz rendes s mintegy tizenkét póttag. A választást'megelőző intézkedések már folyamatban vannak, a mennyiben a községi választók névsora összeállittatott, a kik számszerűit 1275-en vannak. A választók névjegyzéke az 1886. évi XXII. t. ez. rendelkezése szerint közszemlére a lefolyt hét folyamán ki volt téve, de sajnosán azt kellet tapasztalni, hogy a kitett névjegyzéket nem szemlélte meg senki s igy aligha lesz, dolga a kiküldött választmánynak az észrevételek elintézése körül. Valóban elszomorító az a közöny, melyet városunkban a polgárság részéről a közügyek iránt minden téren tapasztalnunk kell. Ha ennek a közönynek okait kutatjuk, különféle következtetésekre jutunk. Az ön- kormányzat lényeges feltétele, hogy a polgárság úgy jogai, mint kötelességei teljes tudatában legyen s ha még nem volna, üdvös hogy arra alkalmas módon kitanitassék; mert a jogaival és kötelességeivel tisztában lévő polgárságból álló községet sokkal könnyebb adminisztrálni és felvirágoztatni, mint a tu- datlan tömeget. Vájjon kinek állana érdekében és tisztében a tudatlanok kitanitása, ha nem az elöljáróságnak? Már pedig e téren nálunk még nem történt semmi. A tömeg csak akkor mozdul meg, ha a hatalom, vagy egyes klikkek, avagy szájhősök által tereltetik. Eszközeik: a fenyegetés, a soha be nem váltandó Ígéretek, föképen pedig az etetés és itatás. Ez utóbbi eszköz minden választásnál még legjobban bevált. Ma már azonban elérkezett az ideje annak, hogy ezen utálatos eszközök kíméletlenül kiküszöböltessenek a közélet minden ágából s ha ez elérhető volna, akkor a mi városunk is versenyre kelhetne azokkal a városokkal, melyek ügyeiket komoly megfontolással és czéltudatosan intézve, kellő időben felismerik mindazokat az eszközöket, melyek a köznek javára szolgálhatnak s azok megszerzésében ernyedetlen kitartással fáradoznak. Kétségtelen, hogy a komoly küzdelemnek és ernyedetlen kitartásnak minden körülmények közt eljön az óhajtott bére. Jó lesz ezt minden egyes polgárnak fontolóra venni most, midőn a községi választások küszöbén állunk. Ne hallgassunk fenyegetésre, üres Ígéretekre, sem a tolakodó szájhősökre, hanem válaszszunk oly férfiakat a képviselő testületbe, kik képesek a napirendre kerülő ügyeket nemcsak megérteni, hanem azokhoz alkalomadtán hozzá is szólani; különösen válaszszunk olyanokat, kik ezen tulajdonokon kívül a köz iránti kötelességeik teljesítésében nem indolensek s kik nemcsak akkor jelennek meg a közgyűléseken, mikor egy-egy pártfogoljuk hivatalba benyomásáról van szó, hanem megjelennek mindannyiszor, midőn oda meghivatnak s megjelennek betegség, vagy egyébb elháríthatatlan akadály hiányában még akkor is, ha az időveszteség hivatal,üzlet, vagy egyébb személyes érdekeik hátrányára is volna. Mert mit láttunk a múltban ? Azt, hogy a legtöbben beválasztatják magukat csak azért, hogy a városi képviselői minőséggel henczeghessenek. Másokat pedig a hatalom, vagy a klikkek választatnak be, - többnyire indifferens, üresfejü egyéneket - hogy alkalomadtán parancsra szavazzanak. Sajnos, hogy a mi képviselőtestületünk nagy része illyenekből áll. (Tisztelet a kivételnek!) Nagyon természetes, hogy azok nem ezt a jelszót tűzik zászlójukra, hogy: „Győzzön a jobb“. Hanem megelégesznek a képviselői minőséggel; a közgyűléseknek vagy bizottsági üléseknek felé se néznek, ha csak nem parancsszóra s igy történik meg legtöbbször az a skandalum, — mint az az őszi rendes közgyűlésen is megtörtént - hogy azon a tisztviselőkön kívül csak tizenkét képviselő volt jelen. Ugyanazért, hogy a képviselő urak buzgalmáról a közönséget tájékoztathassuk, nem sajnáljuk annak idején fáradtságunkat, iogy a múlt három évről a képviselők névsora mellett közöljük azt is, hogy melyik képviselő évenkint hányszor vett részt a gyűléseken. Éppen igy vagyunk a bizottságokkal is. Egyik-másik stréber képviselő megvárja, hogy minél több bizottságba választassák be, mert ez hizeleg becses személyének. De ha azután a polgármester bizottsági ülést hiv egybe, oda a bizottsági tag ur csak akkor megy el, ha otthon valami nagyon megunta magát és kávéházba sem óhajt menni. így azután kétszer-háromszor hivódik össze a bizottság, mire mégis egy vagy két tag megjelenik, a kikkel azután a napi újdonságok és hírek kicserélése után néha a legfontosabb ügyek agyoncsapatnak. Ne tekintsünk tehát se hatalmi, se személyi érdekeket, hanem adjuk szavazatainkat oly férfiakra, kik a közügyeket személyi érdekeiknek eléje tudják helyezni és kötelességeiknek nemcsak megtudnak, hanem meg is akarnak felelni. Az országos képviselőválasztás nem remélt békességgel és szerencsével végződött ; adja a Gondviselés, hogy a városi képviselőválasztás is igy sikerüljön. Távol legyen tőlünk a személyi torzsalkodás, hatalom és klikkbefolyás. Legyen ez is tiszta választás. Hogy pedig tiszta választás legyen, gondunk lesz arra, hogy az eddig dívott etetés-itatás intézőit s a káplárok és egyebek dijja czimén a megválasztottak megsarezolóit személyválogatás nélkül és kíméletlenül leleplezzük. *** Megyebizottsági tagok választása. A kilépő megyebizottsági tagok névsora a.következő: Veszprémi I. alválasztó kerületben Kolossváry József, Mórocza Kálmán, II. kerületben Balogh Károly, Rosenthal Nándor, III. kerületben Perényi Antal, Suppán Antal. Pápai I. kerületben Szente János, Krausz N. József, Szvoboda Venczel, II. kerületben Kiss Ernő, Székely István, Lampert Lajos. Várpalotai választó kerületben Magyar József, Rutschek Pál. Rátóton Moharos Kálmán, Breyer József. Márkon Gácsér Lőrincz. Vörösberényben Hetessy Sándor. Vámoson Tury Etele, Pintér Mihály, Pósa Gábor. Tótvázsonyban Matzer Endre, Dr. Kenessey Fcrencz. Nagyvázsonyban Kletzár Ferencz. Mcncshelycn Feuchtenberger Ede, Izsó Dániel. Városlödön Horváth Mihály, Sándl Vilmos, Májer Gyula. Szentgálon az I. al. vál. kér. Berecz Lajos, Dienes Károly, a II. herületben Tóth József, íilsó Kovács Dénes. Papkeszin Hets Ferencz, T, Tóth Janos. Percmartonban Schmidt Lajos, Nagy 1901. október 20. Károly. Devecserben Peszmeg József, Kis Markos Antal. S. Vásárhelyen ifj. Fábián József, Vörös Pál. Tüskeváron Nemes Antal, Jenei István, Kovács József. Közép Iszkázon Pados Lajos, Simon Imre. Dobán Giay Károly, Kili Ede. Noszlopon Szauter Ignácz, Kropf Ignácz. Gyepesen Szalatkay István, Pék Mihály. Csöglén Barcza Dániel. Nagy Pirithen Gaál Lajos, De’z^ő Lajos. Padragon Reé Jenő. Tósokon Dr. Vadnay Szilárd, Bélák Lajos, Kislődön Vida Antal. Dabronybau Zelenka Lajos, Szalóky Gyula. Jákón Pollák Ferencz. Ad ász Tevelen Fejes Károly. Takácsin ifj. Tóth Károly. Vászáron Kis Károly. Ugodban Alasz Miklós, Kaufman Géza’ Csóthon Ömböli Aladár, Kauzer Dezső, Pápa Tc- széren Löw György. Szűcsiben Fiiinger Antal. Nagy Démen Mórocz Antal, Radics József. Pápa Kovácsiban Korn Ignácz. Salamonban Serényi Antal. Nyárádon alsó Varga Dániel, Kiss József. Zirczen Szőnyeghy Alajos. Teésen dr. Kemény Pál, Palay Gábor, Stinner József. B. Nánán gróf Zichy Vladimir. Esztergáron André Gyula, Móri Richard. Oszlopon Volf József, Rankó András. Ács Teszéren Fülöp Antal. B. M. Szombathelyen Bognár Ernő. Rédén Sághi Lajos. Láziban Balogh György, Füredi Márkus. Szilas Bolháson Kun György, Dr. Bibó Károly. Enyingen Rácz Gyula, Mező KomárombanBihó Géza, Perényi Gyula, Pethes István. Lepsényben Balassa Lajos. Siófokon Szür- szabó József, Mészöly Gyula. Balatonfő Kajáron Nemes Szalay József. Választási elnökök: a veszprémi I. kerületben Ferenczy Károly, a II. kerületben Széglethy György, a III. kerületben Schreiner János; a pápai I. kerületben Sült József, a II. kerületben Sári Lajos ; a várpalotai választó kerületben Kletzár Ferencz, a rátótiban Angelli Márton, a márkóiban dr. Fejérváry József, a vörösberényiben Fischer Károly, a vámosiban dr. Ováry Ferencz, a tótvázsonyiban Meller Dávid, a nagyvázsonyiban dr. Schvarcz Fülöp, a mencshélyiben Puchtenberger Ede, a vá- roslődiben Reé Jenő; a szentgáli I. kerületben Gaál Imre, II. kerületben Kovács János; a pap- kesziben Purgly László, a peremartoniban Kenessey Zoltán, a devecseriben Barcza Béla, a somlyóvá- sárhelyiben Győrffy Géza, a tüskeváriban Rácz Ferencz, a közép-iszkáziban Szabó János, a dobai- ben Stetina Vincze, a noszlopiban Andreae Emil, a gyepesiben Kun Sándor, a csögleiben Sarlay Gyula, a nagy-pirithiben Seregélyes Béla, a padragiban dr. Giay Károly, a tósokiban Bódai Dezső (Bódé), a kislődiben Bauer József (Városlőd) a dab- ronyiban Mihályi Géza, a jákóiban Pollák Ferencz, az ádász-teveliben Barthalos István, a takácsiban Kollár .István (Vaszar), a vaszariban Bauer Antal, az ugodiban Wéber Rezső, a pápa-teszériben Walla Gyula, a csóthiban Galamb József, a szűcsiben Jákóy Géza, a nagy-démiben Szabadhegyi Kálmán, a pápa-kovácsiban Walla Géza, a salamoniban Pencz József, a nyárádiban Emresz Károly, a zir- cziben André Gyula, a teésiben dr. Kemény Pál, a bakony-nánaiban Havas Ágoston, az esztergádban Schlesinger József, az oszlopiban dr. Szemmel- veisz Károly, az ács-teszériben Hunkár Dénes, a b.-m.-szombathelyiben Enczmann Lipót, a rédeiben Berghold Károiy (B.-M.-Szombathely), a láziiban Molnár István, a szilasbalhásiban Kun György, az enyingiben Bélák István, a mező-komáromiban dr. Mihályfy József, a lepsényiben Purgly Pál, a siófokiban Balassa Lajos és a balatonfőkajáriban Tóth Ede. Ezeket az urakat oly megjegyzéssel kérte föl a törvényhatóság, hogy az esetben, ha e megbízatásukat elfogadni nem volnának hajlandók, a választási elnökségről való lemondást magában foglaló nyilatkozataikat, hogy újabb felkérések iránt még idejekorán intézkedés tétethessék, a vármegye alispánjához minél előbb beküldeni szíveskedjenek.
