Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)

1901-09-22 / 38. szám

1901. szeptember 22. VESZPRÉMI ELLENŐR. 7. otó Ép pedig mielőtt térek jelentést teszek a feje­delemnek. Elbúcsúzott nejétől, de ebbe a bucsuzásba a fájdalom, bánat s keserűség vegyült . jj Rakodczay hadnagy ezután lóra kapván el­hajtatott . . . * * * Pirosló hajnal derengett a láthatáron mit ne­héz, sűrű köd fátyolozott. Az ellenség a sürü köd­fátyol leple alatt majdnem észrevétlenül közeledett, de készen várta ám Rákóczy tábora. Délfelé már csatarendben állottak és a har- czosok arczán már ott égett a lelkesedés tüze, a harczi lárma mindinkábk terjed. Végre felhangzik i nehezen várt kiáltás : — Vitézek ! Fegyverre ! Rákóczy hangja az s mielőtt a csatát meg­kezdette volna, lelkesítő beszédet mond katonáihoz, imát rebeg Mária Boldogasszony trónusához, há­romszor megcsókolja azt a zászlót, melyre arany belükkel van írva ? „A hazáért, a haza szabad­ságáért ii De im porfelhő kerekedik 1 fehér lovon, sebes vágtatva egy asszony jön, karddal a kezében. Zöld selyem ruhájával játszik a szellő. Odavágtat egész elüre, ahol a vezérek és tisztek állanak, A lel­kesedés moraja zug végig az ifjú és öreg har- czosokon. De , nincs idő a gondolkozásra. Az összeüt­közés, a roham e pillanatban megkezdődik, az ellen­ség irtózatos erővel ront Rákóczy csapataira. Az ágyuk bömbölnek, a paripák nyerítenek. Örült harczizaj támad, melynek nyomában halálhör- gés kél!. — — -— A kavarodás mind nagyobb mérveket ölt. Az ellenség ereje túlnyomó. De im az asszony ott harczol a férje mellett vágdossa az ellenséget; golyó, kard elkerüli, ő pedig osztja a halált min­denfelé. A vezérekbe, a harczosokba uj lelke­sedést önt s oroszlánként harczolnak. A kurucz csapatok óriási kárt csinálnak az ellenségben, melynek katonái hullnak, mint a legyek. A la- bancz vezér hátrál, parancsolnia sem kell, fut aki merre lát. * l * * A csata sorsa el van döntve. Vérvörös tekinteltel nézett a nap a csatatéré. Rákóczy katonái a fogoly labanczonkat fűzték, Rakodczay hadnagy bevágtatja lovával a csatateret, nejét nem találja Sehol. Kétségbeesetten kérdi a vitézeket, de senki sem látta. Haza vágtat Poroslóra. Rakodczay a viszontlátás örömétől egész tes­tében remegve, fél deliriumban, könyekkel szemé­ben odarohan feleségéhez, ennek térdét átkarolva csak ennyit tud mondani: — Kedvesem ! Ifj. Weil István. IRODALOM. A „Zenélő Magyarország“ zongora és he­gedűzenemű folyóirat szeptember 15- 18-ik füzete a következő szép s érdekes zeneműtartalommal jelent meg. Tartalmazza: I Truppéi Károly „A bujodosó“ magyar dalát. II. D’Armant Leó „Az an­gol meg a búr“ tréfás dalát.'III. König János „Az uj század — Das neue Jahrhundert“ indulóját. IV. Kleineke Rudolf „Intermezzo sinfonies Skandaloso“ potpouri paródiáját. Ily gazdag választékát és a legújabb műveket találja meg a zongorázó közön­ség a „Zenélő Magyarország“ minden füzetében. Minden lüzet 10—10 oldal zenét ád' Előfizetési ára a most folyó III- évnegyedben 6 hasonló gaz­dag tartalmú füzetre 60 oldal zenetartalomért 3 korona Előfizethetni a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zeneműkiadóhivatalában, Budapest, VIII. Józsefkorut 34. a honnan mutatvány füzetet 60 fillér beküldése ellenében bérmentve küldenek. A Nagy Képes Világtörténet 133. füzete lá­tott most napvilágot. E füzettel a vállalat VII. kö­tete záródik le, mely kötet a reformáczió korát tárgyalja. A reformátorok életét és hatását rajzolja a kötet kitűnő szerzője, dr. Marczali Henrik és éle­tük rajzát szerencsésen olvasztja össze a kor hatá­sával és mozgató eszméivel Hatalmas korszak zárul le ezzel az emberiség történelmében. Az emberi gondolkodás uj és minden eddiginél hatalmasabb lökést kap, szabad tér nyílik meg előtte és az em­berekben feltámad a kritika, mely attól fogva a tizedik múzsává lesz, mely pusztít és teremt. Az emberi elmének kifejlődésében nagy és hatalmas változást jelent e pillanat, a gondolkodás biztossá­gának is realitásának minden eddiginél erősebb fel­tűnését mutatva. Az embri elme, melynek fejlődése lehet csak a világtörténelemnek igazi tárgya, ettől fogva uj fegyverekkel és nagyobb lépésekben halad czélja felé, hullámai nagyobb gyűrűzésekkel futnak a parthoz, mert mind nagyobb és nagyobb terüle- leten haladnak az egyes eszmék is. Vége minden romanticzizsmusnak, oda Hellas és a Renaissance mindn bűbája, oda az arabok és keletiek mythikus nagysága, oda Sóma fenséges ereje, oda a lovag­kor hősi erénye, misztikus vágyódása a Végtelen után, oda mindez a nagy költőiség, a mely eddig az emberi szivet eltöltötte. Uj korok, uj emberek jönnek, Erzsébet és Cromwell, IV. Henrik, XIV. Lajos és Turenne, Bethlen Gábor és Gusztáv Adolf korszaka. íme az érző és képzelgő emberek helyé­ben a gondolkodó és kritikus fők, a kik nem kép­zelődnek, hanem számítanak, nem álmodoztak, ha­nem terveznek, nem remélnek hanem cselekszenek, a kik az elmének megtisztult és kiélésük fegyve­reivel küzdenek. íme a modern ember ősei. Ezt a kort oly szépen és behatóan irta meg Marczalli Henrik, hogy kötete valóban díszére válik irodalmunknak. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik, egyetemi tanár. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenként is kaphátó 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek ltod. Int. Rt. Budapest, VIII. Üllői-ut 18“ sz.) s minden hazai könyvkereskedés utján. Az év utolsó negyede annyi újsággal köszönt be, — melyek közt a legnagyobb újság az uj or­szággyűlés lesz, — hogy művelt ember már igazán nem lehet el újságolvasás nélkül. Ez alkalommal figyelmébe ajánljuk t. olvasóinknak a kipróbált jó- ságu Pesti Hírlapot, mely első helyet foglal el na­pilapjaink között s legtöbb olvasni valót ad napról- napra, a mi nagyon megbecsülendő körölmény a hosszú tél estékre való tekintettel. A lap minden előfizetője, a ki három hónapon át a Pesti Hirlapot járatta, karácsonyi ajándékul díszes kiállítású nagy képes naptárt kap az 1902.- évre, tehát minden más karácsonyi mellékletnél és ajéndék-könyvnél többet ér, mert egész éven át hasznát' veszi az olvasó. A következő évnegyedben a Pesti Hírlap Jókai Mórtól regényt, Mikszáth Kálmántól és Gárdonyi Gézától nagyobb elbeszélést, Dóczi Lajos­tól tárcsákat és költeményeket fog hozni, a lap rendes Íróin kívül, a kik közül Tóth Béla az ő napról-napra megjelenő Esti leveleivel méltán hó­dította a maga részére az egész művelt újságolvasó közönséget. Az uj évnegyed küszöbén jobb lapot nem ajánlhattunk az olvasóközönségnek. A Pesti Hírlap előfizetési ára negyedévre 7 korona; októ­ber hóra 2 40 fiillér. A Divat Salon czimü dústar- talmu és igen praktikusan szerkesztett, igen szépen kiálitott divatujsággal együtt negyedévre 2 koro­nával több (azaz 9 korona). A kiadóhivatal czime: Budapest, V., Váczi-körut 73. sz. HIVATALOS RÉSZ. Hirdetmény. Közzé tétetik, hogy a választás alá nem eső legtöbb államadót fizető Veszprém városi képvise­lőknek 1902. évre érvénynyel bírandó névjegyzé­ke a küldöttség által folyó 1901. évi szeptember hó 24-ik napjától 29-ik napjáig terjedő 5 napon át fog Veszprém város tanácstermében kiigazittatni. Ezen körülmény azzal hozatik köztudomásra, hogy a szabályrendeletet mindenki megtekintheti, s ezen hirdetmény közzétételétől számítandó 30 nap alatt ellene felebbezéssel élhet. Veszprém, 1901. évi szeptember hó 13. Szeglethy. polgármester. Hirdetmény. Közzé tétetik, hogy a választás alá nem eső legtöbb államadót fizető Veszprém városi képvise­lőknek 1902. évre érvénnyel bírandó névjegyzéke a küldöttség által folyó 1901 évi szeptember hó 24-ik napjától 29-ik napjáig terjedő 5 napon át fog Veszprém város tanács termében kiigazittatni.' Ezen körülmény az 1886. XXII. t. ez. 33.§-a alapján azzal hozatik köztudomásra, hogy az adó­fizető közönség a küldöttségnek munkálatához adott adó lajstromot a kitűzött 5 át be­tekintheti s a névjegyzék ellen észrevételeit meg­teheti. Veszprém, 1901. évi szeptember hó 18. Szeglethy polgármester. Telekkönyvi Mintatár. A Telekkönyvi Tiszt­viselők Országos Egyesület fölhívást bocsájt ki, hogy az egyesület választmányi- illetve szakbizott­sági tagjai, az ismert telekkönyvi irók: Sági János és Vajda Adolf által irt: „Telekkönyvi Mintatár. czimü munkát rendeljék meg. A szakkörökben rég óhajtott munka, a telekkönyvi bejegyzések egy­öntetűségét czélozza. E munkából laikus is meg­ismeri a telekkönyvet. A munka mellé 18 telek­könyvet csatolnak, a. melyekben összpontosítják az összes előfordulható bejegyzéseket. A munkában végzés-, kérvény- és okirat mintákat csatoltak. Az egyesület szakbizottsága megvizsgálta a müvet. Azt a bírósági tisztviselőknek, községi jegyzőknek, pénzügyi- és pénzintézeti tisztviselőknek, szóval mindazoknak, mint nélkülözhetlen könyvet ajánlja, a kiknek a telekkönyvvel dolguk van. Az irók tekintettel voltak a polgári törvénykönyv tervezetére. A terjedelmes munka 7 korona, a mit részletek­ben is kifizethetnek. A megrendeléseket az egye­sülethez (Budapest, V., Alkotmány-utcza, törvény­kezési palota) kell intézni. 5646. tkv. 1901. Árverési hirdetmény. A veszprémi kir. törvszék mint telekkönyvi hatóság köztudomásra hozza miszerint Fürst József végrehajtatónak — Szita Béla végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében, Fürst Józsefnek 2000 korona tőke, ennek 1900. évi október 1-től járó 6% kamatai, 114 korona már bekeblezett, — ez­úttal 24 kor. 60 fillérben megállapított követelésé­nek, — továbbá az ezennel csatlakozónak kimon­dott veszprémi takarékpénztár végrehajtatónak 1500 frt (3000 korona) s járulékainak, Fojt József végrehajtó 271 kor. 48 fillér tőke s járulékainak,- özv. Wilde Mihálynénak 3000 korona tőke s járulékainak, Fischer Manó 98 kor. tőke s jár. behajtnsa végett — Szita Bélának a vesz­prémi 247. sz. tjkvben A f 1 sor 290. hrsz. alatt felvett ingatlana 3900 korona kikiáltási árban, — ágyán annak a csopaki 130. sz. tjkvben A f 1 sorsz. 249. hrsz. alatt felvett ingatlana 1862 kor. kikiáltása árban és pedig a veszprémi 247. sz. tjkvben felvett ingatlan 1901. évi október 14-én délelőtt 9 óra­kor a veszprémi kir. törvényszék árverési helyiségében 20. sz. szoba, — csopaki 130. sz. tjkvben felvett ingatlan pedig 1901. évi október 15-én d. e. 9 órakor Csopak község házánál a körülményekhez képest a becsáron alul is el fog adatni. A kikiáltási ár a becsár leend. Az árverelni szándékozok kötelesek a becsár­nak 10%-át készpénzben vagy . óvadékképesnek nyilvánított értékpapírban, bánatpénz képen a ki­küldött kezéhez előre letenni. Az árverésre kitűzött egyszeri határidőben az árverés alá bocsátott birtoktestek becsáron alul is elfognak adatni azzal, hogy az árverés napjától számított 15 napig a megfelelő bánatpénznek itt a kir. törvényszéknél! letétele mellett újabb Ígéretek elfognak fogadatni, mely esetben az 1881. 601.-ez. 187. §-a nyerend alkalmazást. A vevő a vételárt a vétel napjától járó 5°/o kamataival 3 egyenlő részletben és pedig az első részletet 2 hó, a második részletet 4 hó, a har­madik részletet a bánatpénznek betudásával 6 hó­nap alatt a veszprémi kir. törvényszékhez czimzett szabályszerű letéti kérvény bemutatása mellett tar­tozik lefizetni. Egyidejűleg felemlittetik, hogy az ezen hir­detménynyel kibocsátott árverési feltételek a hiva­talos órák alatt a tkvi hatóságnál úgy Veszprém város tanácsa és Csopak község elöljáróságnál is megtekinthetők. Veszprémi kir. törvényszék tkvönyvi hatóság, 1901. évi julius hó 5-én. Beöthy Gábor kir. törvszéki biró szabadságon lévén helyette: Hantiig, kir. törvényszéki albiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom