Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)
1901-10-13 / 41. szám
VESZPRÉMI ELLENŐR. 3. oldal. 1901. október 13. mint az előző években ezekből 6—12 éves van 28,148 és 13—15 éves 11,987, nemre fiú 2Ö888 leány 19.247; vallás Szerint r. kath 27 449 ev ref’ 6859, ág. h. ev. 4168, unit. 4. izr. 1660 * nyelv szerint magyar van 26,160, német 3590, tót 385- gyarapodás tehát a magyarok számában mutatkozik 1046 tankötelessel. 2. Az iskolába járókról. Elemi iskolába járó 16.034, általános ismétlőbe 6348, gazdaságiba 3407, iparos-tanoncz iskolába 888, alsófoku kereskedőibe 116, polg. iskolába járt 825 (köztük 592 leány), a felsőkereskedelmi és 3 középiskolába járt 9—15 éves tanuló 675, összesen járt 6—15 éves tanköteles 39.190, vagyis a tankötelesek 96.63%-ka; mig az országos átlag 80.67%. Az előző évihez viszonyítva, az emelkedés 3.51 százalék, miáltal vármegyénk iskolázás tekinteteben ismét es pedig jóval előre nyomult a kitűnők sorában. Nem jár iskQlába 936 tanköteles, mely csekély szám azt mutatja, hogy iskolába szorító eljárásunk már a pusztákon is érvényesül; különben a pusztai birtokosok már alig kapnak állandó jóra való cselédet és bérest, ha gyermekeik iskolába járása lehetővé téve nincs, amely körülmény a köznépben fölébredt művelődési igénynek dicsérendő jellemvonásáról tesz tanúságot. Vallás szerint jár iskolába: r. kath. 26,594; ev. ref. 686; ág. h. ev. 4148 ; unit. 4 ; izr. 1642 ; í — nyelvre magyar 35,300; német 3574 és tót 325 ; — nem szerint járt: fiú 10.691, leány 19.507. Az iskolába járók száma tehát — kivéve a középiskolákat — minden iskola nemnél nagyban emelkedett, ami örvendetes jelenség. 3. Az iskola mulasztókról. A félnapi igazolatlan mulasztási esetek száma volt 77,302, ebből pénzbírsággal büntetve 4732'; birság értékből befolyt 2399 korona; a mulasztási esetek száma ez idén 13.153-mal több, mint az előző évben,, mely többlet nemcsak a tényleg iskolába járóknak is 1440 . szám többlettel, hanem a mulasztási esetek gondos számbavételében leli magyarázatát. 4. Az iskolákról. A vármegye területén volt 310 iskola, egygyel több, mint tavaly; és pedig állami 7, községi 13; r. kath. 161 ; ev. ref.. 70; ág. h. ev. 44; izr. 13; magán 3; — fokozatra: elemi 303, polgári 7; azonkívül egy felső kereskedelmi, 5 iparos, 2 keres- kedő-tanoncz és 103 gazdasági ismétlő iskola; továbbá 1 állami tanitóképezde; 1 r. kath. tanítónő képezde; van továbbá egy tanító s osztatlan elemi iskola 256, több tanitós osztott pedig 47 ; az elemi iskola 5. és 6. osztálya nem volt 13 egy tanitós iskolánál; az ismétlő tanfolyam 3 iskolának kivételével, hol indokolni lehet a hiányzást, meg volt mindenütt. A 310 iskola 475 tanterem, azaz külön osztályból áll. Csupán fiuk által látogatott iskola volt csak 8; csupán leányok által látogatott 12, a többi 290 vegyes. 6. Óvó intézetekről. Számuk volt 26 és pedig ovóda 12, állandó menedék ház 2, nyári menedékház 11. A menedékházak 1 egyesületinek és 1 r. kath. kivételével mind községiek; — ovóda van : községi 4, egyesületi 1 ; r. kath. 4; izr. 1 ; magán 2. Ezeket látogatja 2626 kisded, 456-al több mint az előző évben; ez intézetek évi fenntartási költsége 22,298 koronára rúgott; itt is az előbbi évekhez képest a költség többlett 1548 korona. 6. A tanítókról. A 310 iskolában a tanítást 474 tanító teljesítette ; köztük már csak 28 a nem képesített; polgári iskolákban 37 működött. Az összes 474 tanító között 89 nő tanító (20-al több mint tavaly). A magyar nyelvet anyanyelvé, vagy szó- és írásbeli képességgel nem beszélő oszt. tanító természetesen nincsen vármegyénkben, melyben különben a tankötelesek 91%-át a magyar nyelvűek képezik. Csak egy-két oly német ajkúak által látogatott iskolát taiáltam, ahol a népiskola tantárgyainak magyar nyelven való tanítási eredményével s a tanulók magyarul beszélésével nem voltam megelégedve I ám ezekben a közismereti tantárgy tanítási eredménye sem elégített ki, mivel tanitóik H gyengék, régi tanítási modoruak. Azért, ha megelőző jóakaró figyelmeztetéseim nem hatnak, az illető iskola és tanító helyi és személyi körülményeinek méltányos mérlegelésével párosított törvényes szigorral is fogok eljáratni, s az 1868. évi 38., valamint az 1879. évi 18. t.-cz. vonatkozó határozatainak érvényt szerezni. 7. A tanítási eredményről. A múlt évi jelentésemben emlitém, hogy ha az iskolába járás rendességét a közigazgatási hatóságok egyöntetűbb szigorú eljárása s a pusztákon felállítandó iskolákra nézve az uradalmak és birtokosok még nagyobb áldozatkészsége s a népnek a nevelés és tanítás iránt még több érzéke által bírnak elérni, nem épen távoli időben mondhatnék ki azt a nagy szót, hogy vármegyénk népoktatási állapota igen jó; mindezekben csakugyan jóval előbbre vittük a lefolyt tanévben tanügyi állapotainkat, mint az Iskolába járók százalékának tetemes növekedéséből s az iskolában észlelt tanítási eredményből is meglátszik. A veszprémvár- megyei népoktatási intézetekre költött évi 732,000 koronányi impozáns költség áldozat mellett most már a tanítóság elméleti és gyakorlati képzettségétől, főleg tovább képzési hajlamától, buzgóságától, tanítási és nevelési eljárásától, társadalmi nemes magatartásától és hazafias lelkületétől (ezekre mindig különösen is felügyelek) függ a legjobb siker; ennek reménységével bizton tekintek a jövőbe. 8. A tanfelügyelőség munkásságáról. A havi ülések eléggé tanúskodnak a tanfelügyelőség munkásságáról. Itt összefoglalva csak azt említem fel, hogy a lefolyt tanévben 115 iskolát, abban 230 osztályt látogattam és 588 tanfolyamot hallgattam meg 111 eltöltött napon át, — azonkívül voltam: 12 ovó-intézetben, 2 tanítóképzőben, 6 tanoncz-iskolában, 9 tanítói gyűlésen, 3 képezdei oszt. vizsgálaton, 9 különféle iskola vizsgálaton, egy hosszú fegyelmi elővizsgálaton, egy gazdasági tanfolyamon, 9 lanitói konferenczián, három női kézi- s ipariskolában, 9 iskola felállitási s építési tárgyaláson, 12 közigazgatási bizottsági ülésen; a tanképesitő vizsgálatok 8 napot vettek igénybe; közigazgatási bizottságnál elintéztem 427 ügyet, saját tanfelügyelői ügykörömbe pedig 2275 ügyet. Mindezen munkásságomban fáradhatatlan szorgalommal, ritka ügyszeretettel és hátralékot nem szenvedő gyors eljárással dolgozó Czeglédy István tollnokom igen nagy segítségemre vari, miről ez alkalommal hálásan teszek említést. Tankötelesek összeírása. A tankötelesek összeírása megtörténvén s az iskolák szeptember hóval megnyílván, ennek következtében az iskolába járás végrehajtására s ellenőrzésére vonatkozó intézkedések megtétele s elsősorban — mint már az oktatás megkezdése utáni 6 hét múlva az iskolába beirt és tényleg járó 6—12 és 13—15 éves tanulók névszerinti kimutatása vált szükségessé, annál is inkább, mivel legkésőbb október 15-től fogva kivétel nélkül már minden 6—15 éves tankötelesnek, tehát a gazdasági munkák miatt eddig felmentett 10—12 éveseknek is okvetlenül kell iskolába járniok. Határozat: A községek elöljáróságainak (körjegyzőknek) a járási főszolgabirák utján s a városok polgár- mestereinek ezennel meghagyatik, hogy a mindennapi (elemi, felső, polgári, magán s ismétlő vasárnapi, iparos, rajz, inas, kereskedelmi) iskolába akár helyből, akár az egyenkint megnevezendő idegen helyből, majorból vagy pusztából járó tanulóknak az egyes iskolák vezér — vagy főtani- tói igazgatói által az iskola naplókból katalógusokból szerkesztett s az illető iskolai elnök által is aláirt névszerinti kimutatásokkal legkésőbb folyó november hó 25-ig, de ha csak lehet már előbb is küldjék be és: a) mellékeljék hozzá az úgynevezett D. minta naplót, másutt iskolázó és pedig I. a nem nyilvános (magán) iskolába, II. a más községek iskolájába, végre III. az otthon házi oktatásban részesülő tanulók nyilvántartásáról, — melyet azonban már nem az iskolai, hanem mindenkor a polgári hatóság köteles saját nyomozási alapján összeállítani és pedig bejegyezni a hol tanul — rovatába ama magán iskolának vagy tanítónak avagy más községnek a nevét, a mely iskolában illetve tanitó alatt tanul. b) Ugyanazon D. minta naplóba Írják be a a polgári hatóságok, a másutt iskolázok után külön csoportosításban az iskolába épen nem járókat is, megjegyezve az észrevételek rovatában mindegyiknél azokat, váljon a tanuló testi, lelki baj, ruhátlanság, vagy 3 kilométernyin túli távolság miatt van-e távol az iskolától ? Ugyan e csoporthoz veendők: c) azok is, kikről nem állíthatni biztosan, váljon jámak-e iskolába más községekben, melyek hatóságai azonban ottlétükről értesitendők s az értesítés száma és kelte az észrevételek rovatában félj egy ezendők. Különösen megjegyeztetik még az iskolába beirt tankötelesre nézve: d) Utasitásképen a tanítóknak: hogy az utcza és házszám rovatba azon más községek, puszta és telep neve is bejegyzendő, melyből a tanuló, mint szintén az iskolához tartozó, vagy ha nem is tartozó helyről bejár, s hogy a jegyzet rovat minden tanítóra nézve figyelemmel betöltendő: a használt tankönyvek pedig osztályonként és szakonként kitüntetendők, továbbá: e) a hány tanköteles a mindennapi iskolába, — melyben nyugdíj intézményes tanitó működik — be van Írva, annyi után szedendő a nyugdíj alapra való fejenkénti 15 krajczáros járulék; tandíj mentesek után az iskola fenntartó község hatóság, vagy tulajdonos köteles azt a járulékot pótolni, mi czélból azonban az iskola mulasztások után befolyt bírságpénzeket is igénybe veheti. A járulékok ösz- szege egy névszerinti tanulói kimutatás kíséretében szolgáltatandó be legkésőbb január végéig a m. kir. adóhivatalba. f) saját tanulói csoportját azon felül minden tanitó (osztálytanító) is aláirja annak megjelölésével, hogy váljon tagja-e az országos tanítói nyugdíj intézetnek? g) utasitásképen a községeknek megjegyeztetik, hogy a helybeli nyilvános iskolába az a) b) pontok szerint elfogadható okok nélkül úgy az általában nem járókra, mint az oktatási időközben szintén amaz elfogadható okok nélkül mulasztókra nézve az iskolaszékektől hetenkint bekivánandó mulasztási naplók alapján. 1. a megintést, 2. a dorgálást és 3-ad sorban a hanyag szülők és gazdák megbüntetését, a népokt. törvény 4. §-a értelmében szigorúan és következetesen hajtsák végre; az intés de leginkább a dorgálás mindenkor a községházára való megidézés mellett teljesítendő. h) ezúttal is ismételtetik, hogy a félhavi iskolai mulasztási kimutatások ezentúl szigorúbb elbírálás alá fognak vétetni, a községi hatóságok tehát ismételten figyelmeztetnek, hogy a mulasztási kimutatások, melyet mindenkor a következő Tó 10—15-ikéig mulhatlanul felterjesztendők a tanfelügyelőséghez, csakis az iskolaszéki elnökök által reájuk vezetett következő szövegű igazoló záradékkal ellátva fogadtatnak el: „Hogy fenti iskola mulasztók ellen a községi elöljáróság a kitüntetett fokozatú a, és b, rovatok alatt jelzett pénz — vagy munkaegyenérték büntetést végrehajtotta, pénzbírság fejében kor. fill, átszolgáltatott, — és tanusitom. Kelt stb. N. N. iskolaszéki elnök.“ Megjegyzendő még, hogy 1. ha birság be nem hajtható, akkor egyenértékű munkának azonnali teljesítésére kötelezendők a mulasztók szülői vagy gazdái, mely leszolgált munkának értéke bejegyzendő a mulasztási kimutatás megfelelő rovatába, 2. hogy a polgári községi elöljáróság nem jogosult iskolamulasztásokra nézve mentségi okokat jegyezgetni az iskolai hatóságok által kiállított mulasztási ivekre. Veszprém, 1901. évi szeptember hó 24-én. Dr. Fenyvessy Ferencz Veszprém vármegye főispánja köz. biz. elnök. Meghívó. A „Veszprém vármegyei Általános tanítóegyesület“ veszprémi-zirczi, enyingi egyesített járásköre 1901. évi októser hó 24-én d. e. 10 órakor Veszprémben a polgári fiú iskola rajztermében rendes őszi gyűlést tart, melyre T. Tagtársakat és Tagtársnőket ezennel meghívja, Az elnökség. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A játszva tanitó mester Előadó Kránicz József herendi áll el. isk. tanitó. 3. Egyről másról Paedagógiai értekezés: Előadó: Czeglédy István kir tanf. tollnok..
