Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)

1901-09-22 / 38. szám

1901. szeptember 22. 5. oldal. lök helyzetének javítását programmjába felvette az alábbi félhivatalos közlemény: ’ ' Lukács László pénzügyminiszter az állami tisztviselők országos kongresszussá alkalmából a következő körrendeletét intézte valamennyi aláren­delt hatósághoz és hivatalhoz: Az állami tisztviselők országos kongresszu­sa ez évi szeptember hónap 20—23 napjaira tű­zetvén ki, felhatalmazom a czimet, hogy az al­kalmazásban levő es az országos kongresszusra megbízottak gyanánt kiküldött tisztviselőknek feltétlenül, más resztvenni akarónak a fennforgó körülményhez képest engedélyezhessen szabad­ságidőt a kongresszus tartamára. Lukács s. k. A körmöczbányai beszéd után kettős mege­légedéssel i örömmel kell fogadnunk a pénzügy- miniszternek é bölcs és méltányos rendelkezé­sét, mely mutatja, hogy nagy jelentőségét s erköl­csi súlyát a tisztviselők impozáns mozgalmának immár ő maga is elismeri. Az egyházmegyei alapítvány uj ügyésze. A dr. Jánosi Sándor halálával megüresedett egyházmegyei alapítványi ügyé­szi állást ma — szombaton — töltötte be választás utján a székeskáptalan. A kápta­lan e díszes állásra egyhangúlag dr. Kő- szeghy József ügyvédet, a veszprémi ügy­védi kar egyik érdemes és derék tagját vá­lasztotta meg, :— Szüreti mulatság. A veszprémi iparos ifjúság önképző-egylete 1901. szept. hó 29-én, házalapja javára Kurucz Gyula zenekara közremü- désével a „Korona“-vendéglő nagytermében világ­postával egybekötött zártkörű szüreti tánczvigalmat rendez. Kezdete este 7 órakor. Belépti-dij szemé- lyenkint 1 korona. Felülfizetések köszönettel fo­gadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Akik té­vedésből meghívót nem kaptak, s erre igényt tar­tanak, forduljanak az egyleti vigalmi bizottsághoz.- Postaügynökségek. A magyar posta tör­ténetében korszakot alkotó reformot rendelt el a napokban a kereskedelmi miniszter a posta-ügynök­ségek szervezésével. E szerint azokban a legalább 300 lakossal biró községekben, ahol eddig nem volt pnstahivatal, posta-ügynökségeket állítanak, ame­lyek ugyanazokat a teendőket látják el, mint a postahivatalok, csakhogy ezeket e teendőket nem postamester végzi el. hanem magán-ember, (lelkész, tanító, kereskedő vagy gazda) aki 160—360 kor. tiszteletdijért a postai teendőket ellátja. — Első sorban oly községekben szerveznek posta-ügynök­ségeket, amelyek körjegyzőség székhelyei, vagy a járási székhelylyel, valamely más községgel élénk összeköttetésben állnak. Másodsorban olyan köz­ségekben szerveznek postaügynökségeket, ahol na­gyobb iparvállalat van, amely több munkást fog­lalkoztat. i Harmadsorban sikerrel folyamodhatik a posta-ügynökség felállításáért minden község amely­nek forgalmi viszonyai csak nyernének a posta­ügynökség szervezésével. Több mint tízezer köz­ség előtt nyílik ily módon alkalom arra, hogy postahivatalhoz juthasson. A postaügynök fölveszi és kézbesitteti az ajánlott és pénzes leveleket, utal­ványokat, csomagokat — egyszóval mindent, amit a rendes postahivatalok s bélyegeket és postai értékjegyeket árusít. A postaügynökre bízott ér­tékekért a kincstár magára vállalja a felelősséget. Posta-ügynök lehet minden intelligens ember, aki 100—200 korona biztosítékot tesz s vizsgálato- tesz a posta-kezelés elemi szabályainak ismereté­ből. A postaügynök, mielőtt működését megkez­dené, fogadalmat tesz arra, hogy kötelességeit pon­tosan és lelkiismeretesen teljesiti s a levéltitkot megőrzi. Esetleg a községben lélesitett telefon- állomás vezetésével is megbízzák a postaügynököt, akinek ezért külön fizetés jár. A postaügynök ama postahivatal ellenőrzése alá tartozik, amelynek kéz­besítése körébe esik a község. A posta-ügynök csupán "átveszi a postai küldeményeket s feljegyzi őket; az elkönyvelés és a tulajdonképeni kezelés már a közelebbi postahivatal dolga. Óvatosság 10 frtos bankjegyek el­fogadásánál. Budapesten 10 frtos bankjegy-hami­sítványokat fedeztek fel. A hamisítvány legfel­tűnőbb ismertető jele, hngy papírja a valódi bank­jegy papírjánál durvább. A hamisítvány magyar szöveg oldalának felső része középmezejében a „tiz forint“ szó a valódinál kövérebb betűkkel van* nyomatva s a női eszményfejek árnyékolása sötét és durvább. VESZPRÉMI ELLENŐR. A földmivelésügyi miniszter és a cselédek. Darányi Ignácz földművelés­ügyi miniszter minden alkalmat megragad, hogy a kis emberek javát előmozdítsa. Most megint talált valamit, amivel a kis emberek szivét magához hajlítja. Rendelet­ben hívta fel ugyanis a törvényhatóságokat, hogy a vidék legjobb cselédeit és gazda­sági munkásait, akik viselkedésükkel és szorgalmukkal kiválnak társaik közül, ter­jesszék fel hozzá kitüntetés és jutalmazás végett. S a ki érdemes cseléd, hűséges gazdasági munkás, a gazdája szere tétén kívül megkapja ezentúl a főgazda elisme­rését is. Fejenkint 100 korona jutalmat és elismerő oklevelet szánt a miniszter a tör­vényhatóság révén ajánlott cselédeknek és munkásoknak.- Verekedő szenzálok. Csütörtökön a ga­bona piaezon Fischer József gabona-ügynök egy szentgáli paraszt gazdától gabonát vásárolt. Az üz­let már meg is volt kötve, a mikor ott termett Neumann Gyula és kiszimatolván a Fischer álta- igért árt, azonnl ráliczitált. Ebből azután olyan kis parázs verekedés támadt, melynek hírére összefutott az egész gabna-piacz. Neuman agyba-főbe verte furkósbotával Fischer Józsefet, a kinek kiáltására előtermett Vellner Ede és Fischer Miksa ügynö­kök Neumant alaposan helybenhagyták, úgy hogy azt Rigó György rendőr tudta a felbőszült embe­rek kezéből kiszabadítani, Megjöttek a honvédek. Derék honvédeink e héten — csütörtökön — reg­gel érkeztek haza a fárasztó őszi nagy had- ^gyakoalatokról. Ay esős rósz idő miatt ő felsége a király egy nappal előbb fuvatott le, mint a hadgyakorlati tervezetben volt, a minek annyival is inkább megörültek a ka­tonák, mert a lefuvás napjától kezdve újra beütött a jó idő s az öreg bakák, a kik a megérkezés után való napon leszereltek, verőfényes nyájas őszi napon láthatták vi­szont szülőhazájukat.- A tapolezai m. kir. vinczellér iskola igazgatósága 1902. évi január hó 1-töl kezdődő egy éves tanfolyamra pályázatot hirdet. Felvételi kellékek: 1. Legalább 16 éves életkor betöltéséről szóló keresztlevél vagy katonakönyv. 1. Magyarul írni és olvasni tudást igazoló iskolai bizonyítvány. 3. Ép erős, a munkára alkalmaloá testalkatról ta­núskodó orvosi bizonyítvány. 4. Fedhetlen előélet­ről községi erkölcsi bizonyítvány, Szülői vagy gyá- mi beleegyezés, Illetve nyilatkozat, hogy a tanulót évközben a pályától el nem idegenítik és az isko­lából ki nem veszik. A tanulók lehetnek saját költ­ségesek vagy ingyenesek állam költségen. — Kik ingyenes helyre folyamodtak, tartoznak kérvényük­höz szegénységi bizonyítványt is csatolni. — A saját költséges tanulók 240 koronát tartoznak fizet­ni évenként és pedig 120 korona félévi előleges részletekben. Azon folyamodók, a kik kertészettel szőlőműveléssel már foglalkoztak, a felvételnél előnyben részesülnek. A kérvények a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir minisztériumhoz czimzett és 1 kor. bélyeggel ellátott okmányokkal felszerel­ve legkésőbb november hó 1-ig a tapolezai vinczel­lér iskola igaz-gatóságának beküldendők. Tapolcza, •1901. aug. hó24-én. Az igzgatóság. Bejelentő hivatalok a vidéken. A vidéki bejelentő hivatalok ügyét végre a belügyi kormány rendezni fogja. Széli Kálmán belügyminiszter ugyanis rendeletet küldött a törvényhatóságokhoz a vidéki be­jelentő hivatalok fölállítására vonatkozólag. A belügyminiszteri rendelet szabályozza az idegenek bejelentését is. Ezéntul a városba érkező minden -idegent huszonnégy órán belül a rendőrkapitány hivatalban be kell jelenteni, a községekbe érkezőket pedig a községi elöljáróságnál. A belügyminiszter­nek e nagyfontosságu intézkedése különö­sen közbiztonsági tekintetben nagyon fontos mert a rendőrség munkáját elősegíti és megkönnyíti.- Cizmadiából hentes. Érdekes és elvileg is lényeges kérdésben döntött legközelebb a keresk. miniszter. Sütő István körmendi lakos csizmadia^ mester ugyanis azt észlelvén, hogy ősi iparának folytatása nem igen hálaadatos; arra tökélte el magát, hogy a ránezos kordován csizmák mellett kolbászt és hurkát is készít, s folyamodott a hen- tesség üzéséhez szükséges ipar igazol vány kiadásá­ért, Az I. fokú iparhatóság meg is adta a kívánt engedélyt neki, de ezen határozat ellen az összes körmendi mészárosok és hentesek fölebbezéssel éltek. A felebezés folytán az alispán elé került az ügy, ki megtiltotta, hogy a csizmadiaság mellett a henteséget is űzze. Ez alispáni határozat ellen most meg Sütő István uram felebbezett a keresk. miniszterhez, ki 35234. sz. rendeletével megváltoz­tatta az alispáni határozatát s az első fokú ipar­hatóság határozatát emelte érvényre, mivel a folya­modó a képesítéshez kötött csizmadia ipar gyakor­lására jogosultsággal bir, tehát az 1984. évi XVIII. t.-cz. 47. §-a értelmében az iparigazol vány tőle mg nem tagadható, csupán korlátozni lehet a hentes iparűzésben annyiban, hogy tanonezot tar­tania nem szabad, miután emez iparágra képesí­tését nem igazolta. A kereskedelmi iskola uj tanárai. A dr. Fodor Gyula ügyvéd halálával a vesz­prémi felső kereskedelmi iskolánál megüre­sedett jogi tanszéket a kultuszminisztérium ketté választotta s Fodor helyébe két tanárt: Spitzer József dr. ügyvédet és Weisz I. ügy­védjelöltet — nevezett ki. Tüzesetek okai villamos telepeknél. Igen ta­nulságos statisztikai adatok lettek a nyilvánosságra hozva Németországban azon tüzesetekről, midőn a tüzkeletkezését a villamos berendezés helytelen sze­relése okozta. Tanulságos ez azért, mert figyelmez­tetést ad arra nézve, hogy a berendezésnél óva­tosak és elővigyázók legyünk. Az 1898. és 1899-ik években 128 tüzeset volt, midőn a keletkezés­nek oka közvetve vagy közvetlenül a villamos­berendezésben rejlett. Es pedig 63 esetben a ve­zetékek rövid zárlata vagy földzárlat, 15 esetben villámcsapás és 48 esetben különféle okok követ­keztében keletkezett a tűz. A rövid zárlatok okai a következők voltak: 8 esetben a vezeték nedves helyen, falakon volt szerelve, 3 esetben nedves helyen falcsatornában. Egy esetben egy villamos lámpa vezetéken hosszabb ideig egy nedves rongy csüngött, mely a vezeték izoláncióját el­rontotta. Rossz vezeték-szigetelés következtében 3 esetben. Egy esetben a kapcsoló-tábla hátán érintkez­tek a drótok. Egy másik esetben a szabadban felsze­relt csupasz drótokat a szél lengette s igy összeérve okozták a rövid zárlatot s a keletkező szikrázás a fedelet gyújtotta meg. Másik esetben egy piéfödél felett 1 méternyire szerelt vezetéket a hó le­nyomta a fedélre, a rövid zárlat. Más esetekben pedig egyes alkatrészek, kapcsolók stb. helytelen szerelése, kezelése, a telep hirtelen túlterhelése okozta a tüzet. Többször hordozható lámpák leej- tése könnyen gyuladó tárgyak közelében, vagy ellenállások tulhevülése, túlterhelése következtében, rosszul elhelyezett ólombiztositékok kiolvadása okozta a tűzesetet. Mindezek az esetek azt mu­tatják, hogy villamos telepek tervezésénél, sze­relésénél és kezelésénél a legnagyobb elővigyá- zattal, szakértelemmel kell eljárnunk, hogy ma­gunkat károsodástól megóvjuk.. — Szőlősgazdák figyelmébe. Az 1882-ik törvényezikk 3. §-a értaimében min- azon szőlősgazdák, kik szeszes italok kimé­résével vagy kismértékbeni eladásával nem foglalkoznak, igényt tarthatnak azon ked­vezményre, hogy saját termésű boraiktól, a házi szükségletre szánt mennyiség után ital­adó fejében az I-ső osztályú községekben, hektloiterenként 9 korona és 70 fillért fizet­nek. Miután azonban ezen kedvezmény igény­be vehetése függővé van téve f. év szept. hó 15-ig teendő bejelentéstől felhivatnak mind­azon szőlősgazdák, kik fenti kedvezményt igénybe venni akarják, hogy erre vonatkozó bejelentésöket, melyben a bejelentő rendes lakhelye, ház-száma, családtagok száma, szőlőbirtok terjedelme, a házi fogyasztásra felhasznált bor átlagos mennyisége hektolite­rekben, a folyó évben remélhető termés hek-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom