Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)

1901-09-01 / 35. szám

IV, évfolyam­Veszprém, 1901 szeptember 1. 35-ik szám. Előfizetési ár: Egész évre . 12 K (6'—) Fél évre . •■ 6 s (3‘—) Negyed évre . 3 „ (1*50) VESZPRÉMI ELLENŐR Egyes szám ára 24 fillér. FÜGGETLEN ÚJSÁG. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesz­tőséghez küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetéseket és hirdetéseket kizárólag a kiadóhivatal: Virág-utcza 103. szám fogad el. Felelős szerkesztő: VÁRKONYI DEZSŐ. Hirdetések egyezség szerint. Nyilt-tér garmond sora 30 fillér Bérmentetien leveleket csak ismert kézből fogadunk el. A közelgő választásokról. Veszprém, 1901. aug. Alig kezdődött meg a mozgalom, — máris nagy ijedelmet okozott Szabó Imré­nek kétségbeesett csoportjában. Tehetetlenül kapkodnak, lótnak-futnak és vergődésükben sűrűén terjesztik a képtelenebbnél-képtele- nebb híreket önmaguk felöl is, meg az el­lenfél felől is egyúttal. Úgy halljuk, mára van össze hiva a jelölő gyűlésük. Jelölni fogják hát Szabó Imre urat, aki jelölt marad mindaddig, mig meg nem bukik, ha ugyan vissza nem lép a választás előtt hosszú idővel. Am a flegmatikusabb embereknek mindegy, akár visszalép, akár nem. Mert minél higgadtabb kedélylyel tekintünk a dolgoknak mélyébe, annál kétségtelenebb mindnyájunk előtt, — hogy Horánszky La­jossal szemben Szabó Imié urnák sorsa mi lehet. r Es ezen nem változtat sem az a sok valótlan ráíagás, amelylyel ellenfelüket ille­tik, sem az az erőltetett tüntetés, amely a Szabó Imre urat jelölő gyűlésen esetleg végbe megy. Akik a választási dolgokban jártasok és ismerői a veszprémi viszonyoknak, azok minden kommentár nélkül is jól tudják, hogy a döntő eseményeknek rugóját hol és mikor kell keresni. Mulassanak és éljenezzenek hát Szabó Imre vendégei tetszésük szerint szabadon. Kifogásunk a dolognak ezen része ellen nincs és nem is lesz. A személyeskedés kérdése. Szabó Imre urnák sajtója a személyes­kedéstől való tartózkodást tanácsolja az ellenfélnek. E tanácsra egyáltalán szükség nincs. Mert a személyeskedést magunk is kerülni óhajtjuk az egész vonalon! Midőn a köz­életben mozgó embereknek dolgát, múltját, egykori és mostani tényeit és eljárását ismertetjük, kommentáljuk és emlékezetbe hozzuk: — akkor támadásunknak ereje nem abban rejlik, hogy az, ki ellen irányul, hanem a tényeknek valódiságában, a me­lyekről megemlékezünk. Mi pedig Szabó Imre urnák múlt és jelenbeni tényei, eljárása, viselkedése és modora felől tényeket állítottunk, Ezt pedig személyeskedésnek qualifikálni nem lehet! A „Veszprémi Független Hírlap.“ De történnék bárhonnan jövő szemé­lyeskedő természetű támadás is : azt joggal elitélheti velünk együtt akárki; és joggal tiltakozhatik ellene velünk együtt bárki is. Csak egyetlen rétege van a mi vármegyénk lakosságának, az, amelyik még a személyes­kedő természetű támadást sem Ítélheti el jo­gosan : ez pedig a Szabó Imre ur csoportja. Az egykori Bánffy-huszárok táborának meg­maradt romjai. Ezeknek az uraknak és az ő sajtójuknak akár pirulva, akár pirulás nélkül, de türniök kellene a legerősebb személyes támadást is, — mert a Veszprémi Független Hírlapnak föntartói, sugalmazol, irányitói, gazdái, parancsnokai, szóval: tó tűm fakjai ők voltak mindvégig. / Es ezzel megmondottunk mindent! Nekünk és velünk együtt a jobbérzésü közönségnek igenis van és tessz jogunk min­denkor erkölcsi fölháborodást éreznünk és ezt kifejezésre is juttatnunk, valahányszor sze­mélyek harczát látjuk az érvek harcza helyett és bármily módon nyilvánul is meg a rút személyeskedés, a mit elitélünk magunk is. De ők az erkölcsi felháborodást csak színlelhetik, annélkül, hogy éreznék és annélkül, hogy joguk lenne az ellen föl­lázadni. Ehhez való jogukat eljátszották már 1896-ban! — De még inkább eljátszották Veszprém városnak azon emlékezetes köz­gyűlésén, amely a Széli-kormány üdvözlését igaz lelkesedéssel határozta el. Mert ezen közgyűlésen Szabó Imre ur Bánffy Dezsőnek rendszerét is, személyét is a sárga földig szólta le, — holott pedig alig pár héttel korábban, az obstrukczió ellenes megyegyülésen ugyanazon Bánffy Dezsőnek úgy rendszerét, mint eljárását magasztalta fel az egekig. Nem titok! Amazt az egész városi képviselőtestület, — ezt az egész megye- gyűlés hallgatta, — nem csekély meg­botránkozással ! -y'. Oh, ha a művelt közönséget kímélni nem akarnánk, — mily szemelvényeket lehetne azokból a Veszprémi Független Hírlap bizonyos példányaiból közölni. Pedig ugye senkisem tagadhatja, hogy BÚTOR abban a köztársaságban, a melyik azt a lapot fönntartotta, irányította és tartalmát mindenkor megrendelte, — Szabó Imre ur volt az egyik fővezér. És kérdjük, kötelessége-e az akkor mélyen megbotránkozott és fölháboritott kö­zönségnek és az annyiszor megbántott egye­seknek feledni mindazt a szennyet és sarat, a melyet azok az urak azzal az orgánummal közéletünkre rászórtak. Közéletünkre is, — de a magánem­bernek magánéletét sem kiméivé, hanem igenis sértegetve és rágalmazva azokat is szüntelen! Nem fogadhatunk el tehát semmiféle informácziót sem Szabó Imre urnák érdek- csoportjától és mostani sajtójától: a Vesz­prémi Hírlap utódjától arra nézve, hogy a jogos bírálat meddig terjedhet és hol kez­dődik a személyeskedés. — Valamint abban a tekintetben sem, hogy a jogos bírálatnak tónusa a jó Ízlés és illemtudás határain belül, milyen legyen. Jói tudjuk mi ezt magunk is. De ők nem akarták tudni ezt 1896-ban. Akiktől a Veszprémi Független Hírlap élt, — és akik a Veszprémi Hírlap erejé­ből éltek, azok ne tetézzék hibájukat azzal, hogy még ők adjanak a küzdelem miként­jére nézve másoknak tanácsot! „Zelenyák." Pedig az ő eljárásuk most sem jobb, mint akkor volt! Akkor a „Zelenyák* jelszót a Vesz­prémi Független Hírlappal hirdettették szün­telen. Akkor a felekezeteknek egymás ellen való fölingerlését a szónoklatokon kívül ezzel az újságjukkal vitték véghez leg­többször ! Most ugyan ezt cselekszik más módon l Más módon, de ugyanezt! Horánszky Lajos. Mert most Horánszky Lajosról hireszr telik, hogy „Zelenyák“ Még nem is ismerik, még nem is látták, és már is tele lármáz­zák néppártságával a világot. Pedig akik Horánszky Lajost ismerik és megfogják ismerni, azok rajonganak és fognak is rajongni érette felekezeti különbség nélkül mindnyájan, aminthogy ő is feleke­elismert szolid kivitelben és legolcsóbb áron csak WEISZ LIPÓT bútor-raktárában kapható, ‘Teszprém, Fö-tér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom