Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)

1901-11-24 / 47. szám

VESZPRÉMI ELLENŐR 1901. november 24. 7. oldal. irodalom. „A veszprémi kereskedelmi társulat keres­kedő tanoncz-irkoláiának múltja és jelenje • 1901) , t:yúttal az iskola harmadik értesí­tője. Az elnökség megi kásából közli: Szép Lipót, igazgató-tanár. Veszprém. Ez a czime ama kis füzetnek, melylyel a nemzeti kultúráért buzgolkodni tudó helybeli keres­kedelmi táisulat iskolája fönnállásának félszázadját jubilálja. Tartalma oly közérdekű, hogy a szélesebb körben történő ismertetést megérdemli. E füzetke legnagyobb része az iskola történetét, fejlődését adja elő. Szerző, ki a társulat megbízásából már egynegyed század óta vezeti, igazgatja az áldásos működésű intézményt 4 fejlődési fokot különböztet meg az iskola eleteben. A keletkezes ideje és első múltja (1851 — 1876.) alatt Wnrda Manó a keres­kedelmi testület első elnöke több intelligens keres­kedővel együtt szereztek kiváló érdemet ez iskola életbe léptetése és * fönntartása körül. Az újabb szervezés küzdelmes idejében (1876—1893) Moso- nyi Ruttner Sándor mint elnök az előbbi elnökkel együtt uj életre keltette a már haldokló félben levő iskolát Eszterhay Ferencz keresk. tanácsos is 1879. év óta a társulat elnöke a mindekkori elnökséggel együtt elismerésre méltó buzgósággal tovább fej­lesztette és fejleszti még mai napig is e szép in­tézményt oly annyira, hogy a belső fejlődés idejé­ben (1893—1899) egészen a „Kereskedő tauoncz iskolák szervezete“ czimü miniszteri rendeletnek teljesen megfelelő sze.vezést nyert. Ez óta támo­gatja. a városi hatóság és a magas Minisztérium rendes évi segélylyel. Végre a legújabb években (1899 -1901.) sikerült a felső keresk. iskolának tanárait ez intézménynek megnyerni úgy, hogy ezen iskola hazafias, igazi magyar szellemben szol­gálja a népnevelési és szakotatást városunkban. E füzetke 2-ik pontja az 1900—1901. évi iskolai jelen­tést, a 3-ik a felügyeletet, a 4-ik a tanári testüle­tet, az 5-ik a földolgozott tananyagot, a 6-ik a tan­szerek és tanítói könyvtárt, a 7-k a tanulók név­jegyzékét, a 8-ik a statisztikai táblázatot, az utolsó 9-ik pont az értesítést a jelen iskolai évre adja elő. Az V-ik pontról megjegyzendő, hogy az iskola a főigazgatóság által helyben hagyott részletes tantervvel rendelkezik, a VII-ik pont közli azon tanulók névjegyzékét is, kik az utóbb 25 év óta az iskolából kikerültek. E füzetke gondos össze­állítása a szerző érdeme. Kiállítása csinos, becsüle­tére válik, nemcsak a kiadó társulatnak, hanem a kiadó ezégnek is. Veritas. Az „Ország-Világ“ ünnepi Falk-száma, a legbecsesebb irodalmi termék amelyet Magyaror­szágon iliusztrált hetilap valaha produkált. Meg­találjuk benne dr. Fáik Miksának ötven éves tevé­kenységét méltató fényes toliból eredő leírását közli Fáik Miksának különböző korbeli hü arcz- képeit, bemutatja a Tudományos akadémia tag­sági oklevelet, hozza Deák Ferencznek, Fáik Mik­sához intézett kbt eredeti levelet és közli Fáik Miksa dolgozó szobáján és egyébb nagybecsű erek­lyén kívül a Pesti Napló 1858-iki szerkesztőségé­nek tagjait és az 50 éves tudós kéziratát külön­böző korszakokban. Fáik Miksának, a múlt idők tárgyazó rendkívül érdekes essay-czikkein kívül Fe- renczy Idának a megboldogult királynő felolvasó­nőjének Fáik Miksához intézett levelének eredetijét. A minden tekintetben sikerült ízléssel és nagy körültekintéssel szerkesztett Falk-számnak rendkívül becses részét képezi a „dr. Fáik Miksáról“ czimzett másfél ivre terjedő rovat, melyben ötvennél több irói kapaczitás és társadalmi előkelőség elmondja véleményét Fáik Miksa eddigi működéséről. Csak nehány nevet említünk, hogy a t. olvasó megítél­hesse ennek a rovatnak az értékét. írtak bele: Ágai Adolf, Ábrányi Emil, Bónitz Ferencz, Bródy Sándor, Dóczy Lajos, Földes Béla, Gelléri Mór, Hevesi József, báró Hornig Károly püspök, Lati- novits Géza, báró Lévay Henrik, Molnár Viktor, Jókai Mór, Polónyi Géza, Radó Antal, Ráth György, Rothauser Miksa, Salamon Ödön, Székfaludy ö. Ferencz, Lauka Gusztáv, Sztelényi József, dr. Thaly Kálmán, Várady Antal, Vadnay Károly és masok. A 36 oldalra terjedő ünnepi szám egy koronáért megrendelhető az „Ország-Világ kiadó- hivatalában (Budapest V. Hold-utcza 7. szám.) Aki október 1-től negyedévre 4 koronával előfizet az ,,Ország-Világra“ ezt a számot ingyen megkapja. Előfizetések az „Ország-Világ“ kiadóhivatala czi- mére Budapest V. Hold-utcza 7. küldendők. A „Zenélő Magyarország“ zongora és he­gedű zenemű folyóirat most megjelent 20-ik füzete a következő szép zenemű újdonságokat közli: I. Szentirmay Elemértől „Szerelem dalt“ II. Szent- irmay Elemértől „Barna legény csi-csi-csi“. III. Tschaikovszky Péter „Románczát“. IV. Patat János „Spanyolhon nappal és éjjel“. Spanien bei Tag und nacht. Tarantellát. Ily gazdag tartalommal jelenik meg a „Zenélő Magyarország“ minden egyes füzete. Evenként 24 füzet minden füzet 10—10 oldal hangjegy tarta­lommal a legjobban- megválasztott kiváló sikerű újdonságokból összeállitva. Előfizetési ára egész évre 242. oldal tartalomra 12 korona, félévre 120. oldal tartalomra 6 korona. Az október 1-én meg­indult IV. évnegyedre 3 korona. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország“ (Klökner Ede) zenemű kiadóhivatalában Budapest, Vili. Józsefkörút 24. honnan megismerésre mutatványfüzetet 60 fillér beküldése ellenében bérmentve küldenek. Carlyle mondja, hogy midőn Tamerlan 70,000 koponyából emelt magának borzasztó piramist és megállóit a szent város kapujánál s nézte csapata­it, melyek elvonultak előtte s mentek uj diadalra, uj vérfürdőbe, ugyanakkor Mainz utczáin egy kis német fiú kuglizot és a világtörténetben a kettő közül ez az utóbbi volt a fontosabb. Mert ez a gyermek Guttenberg volt. Tamerlan hadserege pusz­tulást hordozott fegyvere élén, Gutenberg pedig kis fekete betűkkel vitte a szél a szellem fényét. Od- hinnak, az isteni hősnek isteni ereje abban nyi­latkozott meg először, hogy rúnákat vésett és az isteni erőnek ma is az a leghatalmasabb megnyi­latkozása, hogy rúnákat vés, vagy megtanit olvas­ni a régi rúnákat, a régi idők történetét. Ezt teszi a történettudomány, mely újra és újra külömböző szempontokból világítja meg a múltakat. A Mar- czali-féle Nagy Képes Világtörténetnek — az első hazai nagy műnek e téren — most jelent meg a 142. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötés­ben 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fillérjé­vel. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Buda­pest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s mindai hazai könyv- kereskedés utján, havi részletfizetésre is. Uj zenemüvek. Gaál Ferencz a szabadkai zenede érdemes igazgatója az imént bocsátotta nyilványosság elé 5-ik magyar rhapsodiáját mely a Rózsavölgyi és társa ezég kiadásában jelent meg. Méltán sorakozik ez a brilliáns szerzemény zenei érték dolgában a jeles szerző korábban megjelent négy rhapsodiája mellé. Gaál Ferencz uj opusa mesteri parafrázirozása négy ismert népdalnak s a mód melylyel a produktiv zeneköltő ezeket feldol­gozza minden tekintetbe rávall a kitűnően képzett avatott kezére; Liszt rhapszodia. óta alig jelent meg magyar szerzőtől olyan sikerült alkotás, mint a minő a Gaál Ferencz legújabb müve. — Melegen ajánljuk a zongorázók figyelmébe. Hasonló elis­merést érdemel Kovács uj „Valse“-ja, a melyet Rózsavölgyi adott ki. — A magyar dalok és nép­dalok anthológiája legújabban két sikerült és való­ban figyelemre méltó dallal szaporodott. Mind kettő Chorin Géza szerzeménye és megjelentek Rózsa­völgyi és Társánál. KÖZGAZDASÁG. "* Agrár kölcsönös szőlők tulajdonosainak figyelmébe. A földmivelésügyi minister elrendelte, hogy mindazon agrár kölcsönnel terhelt szőlők kezelését, melyek a megye területén feküsznek és szénkénegzéssel tartatnak fenn, kisérjék figyelem­mel s ellenőrizzék azt, hogy ezen szőlőkben a szénkénegzés a czélnak megfelelő módon s a mű­velési terv szerint történik-e. Az 1896. évi V. t. ez. értelmében, ha a kölcsönvevő a megállapított mű­velési terv szerint végzendő munkákat elmulasztja, vagy nyilvánvalóan hanyagul, vagy czélszerütlenü teljesiti, a számára engedélyezett kölcsönöket még nem folyósított részleteihez való igényjogosultsá­gát elveszti, a kölcsönnek már kiszolgáltatott rész- etei és azok időközi kamatai azonnal esedékessé válnak s a kölcsönvevő, azokat, tekintet nélkül a rendes mivelés esetére megállapított visszafizetés latáridőkre, egészben és egyszerre visszafizetni íöteles. * Szőlövesszök az állami telepekről. Da­rányi földmivelési miniszter körrendeletét intézett a területi borászati felügyelőkhöz, mely szerint a kedvezmény es vagy ingyenes szőlővesszőkért a borászati felügyelők utján november 30-ikáig a öldmivelésügyi miniszterhez kell folyamodni. A rendes áron beszerezni óhajtott készletet a gazda­közönség végső ajánlatával a borászati felügyelők­nél már most bejelenthetik. A kedveltebb gyümölcsfák alanyai. A gyümölcstermelésnek sikere nemcsak ab- xm rejlik, hogy a jó földben, gondos ápolásban, s helylyel-közzel istálló és műtrágyázás utján táp­anyagok adagolásában részesítjük őket, hanem őként abban, hogy megfelelően válasszuk meg azok alanyait. E tekintetben a kedveltebb gyümölcs- 1 alkat illetőleg álljanak itt a következők; A cseresznyefa vadcseresznye alanyra oltva, igen szép terebélyes fát szolgáltat ugyan, de csak száraz fekvésű hegyoldalon díszük, épen ezért más 'ekvésben helyesebb azt fajmegyre, vagy pedig közönséges meggyre oltani, a melyeken félmagas ává lesz, bőven terem, de rövidebb életű. A meggyfa alanyául legjobban használhatók a fajmeggyek és saját csemeték, vad cseresznyét nem jó alanyául választani, mert az idomtalan koronát alkot és keveset terem. Az almafa saját vad alanyára, vagy az Or- 3ay alma sarjára oltva, szálas fát, a hollandi Szent-Ivánra oltva törpe fát s végül a franezia Szent-Ivánra oltva, egészen törpe fát szolgáltat. A körtéket fél és egész törésű fák alanyául mindig vadkörtét használjunk. Törpe fákhoz való alany, a birskörte, s ha ez a talajban nem diszlik, akkor megfelelő még a galagonya is. A kajszinbaraczk legtermészetesebb alanya az apró gyümölcsü szálkás, leveleden husu, vad úgynevezett tengeri baraczk vad csemetéje, csak­hogy ez 5—6 éves korában már nem oly köny- nyen tűri el az átültetést, mint a szilvára oltott. 4a nyirkos, hűvös talajba akarunk ültetni, akkor duránczi szilvák magcsemetéit használjuk alanyuk Az őszi baraczk alanyául saját magcseme­téit nem igen használjuk, mert magvakról rosszul telnek s vékony héjuk miatt nehezen olthatok, ezért nagyban való szaporításuknál mandulára leg­jobb oltáni. A szivafa legjobban tenyészik saját mag­csemetéjén vagy saját győkérsarján, ezért nagy­ban való szaporításánál . csakis ez a megfelelő. Törpefák alá a kökényt használjuk. í «*( *1 £ Ki * ♦;! * «fl ♦ i wK. Balatonfüred í * % + é s községházánál november 30-án kitűnő helyen a fürdő közvetlen közelében fekvő egy holdas villatelek kerül árverés alá. 159—1—1 l 1 } * >*> ♦ >*> ♦ * * ♦ * 1)1* £ ♦ ♦ * * * >* ♦ * % >* ♦ *

Next

/
Oldalképek
Tartalom