Veszprémi Ellenőr, 1901 (4. évfolyam, 28-51. szám)

1901-11-06 / 44. szám

1901. november 3. VESZPRÉMI ELLENŐR. 5. oldal. lógókat. Egyébként a játék elég összhangzójhatásu volt, a fiatal lelkek sokáig fogják őrizni alakításuk emlékét . : . Mint értesülünk, a jövőhét folyamán egyik Budapesti színház művésznője fog a társulatnál vendégként fellépni, s igy egy igazán érdekes es­tére van kilátása a színház járó publikumnak. rar anyakönyvi hiv. A rendőrkapitányi hivatal régi helyi­ségeiből a nagyobbik szobát a városi adó­hivatali főnök, a kisebbiket a számvevő ré­szére rendezték be. A városi tűzoltók közvetlen a rendőr­ség mellett helyeztettek el az újépület föld­szintjén. Borkereskedők kartelje. Dunántúlról a Balaton mellékéről, panaszos jelentést kaptak a a „Borászati Lapok a borkereskedők karteljéről, mely a borárak leszorításával a bortermelők min­den reményeit tönkre teszi. A szőlőfelujitási ak­ciónak az volt a természetes alapgondolata, hogy a gazdák a leszüretelt szőlő és bor eladási árá­ból fogják törleszteni az Agrárbanktól fölvett kölcsönöket. A szólőfelujitás az idén éreztette először hatását a bő termésben s ugyancsak az idén közbejátszott egy rendkívüli körülmény, a mellyel azonban gondolkozó gazdaságpolitikusnak számolnia kellett: a választások, amelyek nagy forgalmat és nagy keresletet okoztak borban és egyébb italokban. Ez a nagy forgalom és nagy kereslet azonban éppen a borkereskedők kartelje miatt nem emelte az árakat, sőt oly alacsony nívón tartotta, hogy a gazdák nemhogy fáradsá­guk jutalmát élvezhetnék, de sok helyütt, külö­nösen azonbas a Balaton mentén, elég jelentékeny nehézségek és zavarok keletkeztek az Agrárbank­nak fizetendő törlesztések körül. A bortermelő gazdák szétforgácsolt erejükben tehetetlenek a kartellel szemben, itt az államnak kell közbelépnie. Az állam törvénnyel szervezett intézrríényt hivott életbe a szólőfelujitás keresztülvitelére, az állam égisze alatt mentek bele a gazdák a nagy áldoza­tokkal járó 'akcióba, magának az államnak is nagy összegei forognak koczkán, államérdek tehát, hogy ott, ahol annyi munkát, fáradságot, pénzáldozatot fektettek be, ne egy-két akkaparáló borkereskedői szüreteljen. A kormány, ha igazán akarja, találhat módot a bor értékesítésének szövetkezeti utón való országos szervezésére s a bortermelők igen megerősödött, meggyarapodott adőképessége bőven kárpótolná azokért az esetleges veszteségekért, melyek a borkereskedelem megcsökkent adószol­gáltatásából származnának. Csak állami beavat-1 kozás törheti meg a borkariéit s nagy gazdasági érdek, hogy ez minél előbb meg is történjék. Anyakönyvi kivonat. Születés. Okt. 25. Plltman József czipész segéd és neje Eberhard t Juliánná fia: Ferencz, róm. kath. Okt. 25. néhai Görzsönyi József, és neje öz­vegy Görzsönyi József né szül: Pillér Rozália le­ánya: Karolin, róm. kath. Okt. 27. Gál Károly napszámos és neje Szukob Teréz fia: István, róm. kath. Okt. 27. Steinekkér István molnár-mester és neje Ónodi Mária Jozefa fia: István János, róm. kath. Okt. 29. Hujber Lajos m. kir. honvéd őr­mester és neje ,Augermann Terez leánya: Vilma róm. kath. Okt. 31. Farkas Mihály államvasuti mozdony I fütő és neje Kálmán Zsófia leánya: .Gizella, ág Ihitv. evangélikus. Halálozás. Színészet. A színtársulat iránt kezd nagyobb érdek­lődést tanúsítani a publikum. Csenkey, törvény­székünk érdemekben gazdag elnökének jubileumára I előadott „Hadak útja“ zsúfolt nézőtér előtt került színre. A hazafias lelkesítő darab nagy hatással! volt a publikumra, egyes jeleneteit, hazánk törté­nelmi nagy alakjainak személyesitőit lelkesen megtap-1 solta és éljenezte a közönség. Kár, hogya darab sokat veszített a hiányos kiállítás miatt, mind az által a társulat elég jól adta elő e nagy színpad számára irt látványos darabot. Az előre megállapított heti műsort az igazgató pontosan betartja. * Igen szerencsés és üdvös gondolatot valósí­tott meg Kövi színigazgató ur a főgymn. tanári karral karöltve, hogy szombat délutánonként cse­kély belépti dij mellett ifjúsági előadásokat rendez. Régi óhaj, hogy az irodalmi tanítást a szín­ház felhasználásával fejleszteni lehet s kell. Hiszen drámáról csak színház utján nyerhetni igazi fogal­mat. Igaz ugyan, hogy egy vidéki városban nincs meg minden feltétel arra nézve, hogy a közép­iskolai tanuló ifjúság minta szerű előadásban lát­hassa a drámairodalom azon remekeit, melyek iskolai feldolgozás tárgyául szolgálnak, de gyenge tűrhető előadásnak is megvan a maga fontossága, haszna. Az előadások sorozatát Kisfaludy Károly „Kérők“ czimü darabjával kezdték meg szombaton gkt. hó 26-án, melyen 247 tanuló jelent meg taná­raik vezetése alatt. Igen óhajtandó volna, hogy a szinész urak több kedvvel s becsvágygyal fogjanak alakításukhoz. Többen nem tudták szerepüket, ami nagyon vontatottá tette az amúgy is hosszú dia­Okt. 26. Demjén Katalin 14 hónapos ev. ref Okt. 26. Orosz Miklós 70 éves róm. kath uradalmi-juhász. Okt. 30. Balogh Károly 16 hónápos ev. ref. Okt 30. Özv. Ersing Jánosné szül. Supk Rozália 82 éves róm. kath. szegényházi ápolt. Házasság. Okt. 38. Udvari Imre róm. kath. h. vonat- késérő és Varga Erzsébet róm. kath. háztartásbeli. Okt. 29. Haizer Frigyes róm. kath. czipész- mester és Gvardián Rozália róm. kath. háztartás­beli. HIVATALOS RÉSZ. KÖZGAZDASÁG. Baromfitermékek értékesitése. Most jelent meg e czim alatt H r e b 1 a y mii m. kir. állattenyésztési felügyelőnek (Bpest, Csömöri-ut 15., II. 8.) legújabb munkája, mely az eddigi már megjelent öt önálló baromfitenyésztési szakmunkának befejező része. E munka megjelenése csakugyan hézagpótló a magyar gazda kezében nélkülözhetetlen, hisz magyar gazda boldogulásának régi baja az, hogy termel és tenyészt — de az értékesítéssel sehogy sem boldogul, a mit fáradtsággal a földből, állat­aiból előállít, azt nem tudja olyan áron eladni, mely ár rriellett élhet. Külöhösen érezjhető ez a baromfitenyésztés terén, mely tenyésztési ágazat rendkívüli biztosság- ;al bir hazánkban. A baromfitenyésztés nagy fontosságát és a egszegényebb néposztály megélhetésének egyik lé­nyeges tényezőjét dr. Darányi Ignácz földmive- ésügyi m. kir. minisztet ur ő nagyméltósága is íellően méltatta, midőn az 1901. évi költségvetés országgyűlési tárgyalása alkalmával ezeket mon­dotta : „A baromfitenyésztés kérdését nem szabad cicsinyelni, a haladás részben a különböző tojás- értékesitő és egyéb ily szövetkezetek érdeme. Tojás- értékesitő szövetkezet volt 54. Hogyan állunk ezen a téren ? Úgy, hogy mig 1895-ben a kivitel volt összesen 43.354,646 korona, baromfi és ezzel kap­csolatos dolgok tojás, ágytoll stb. 1900-ban 71.967,967 korona, a mi arra úttal, hogy ez az ágazat fejlődésképes; ez megint a legalsóbb nép­rétegek javára szolgál. Ott vagyunk, hogy ma a baromfikivel már túlhaladja buzakivitelünk értékét.“ Ezen legilletékesebb helyről jött kinyilatkoz­tatás után, azt hisszük a baromfitenyésztés fontos­ságának további bizonyitgatása teljesen fölösleges. Ebből láthatjuk, hogy mily kincs rejlik a baromfitenyésztésben, sajnos, a gazdák annak ki­aknázásához csak igen lassan fognak. Hreblay munkája útmutatást ad minden e szakba vágó kérdésre. Három főrészből áll. Az első főrész foglalkozik a baromfiak hizlalása piaczra való elő­készítése és a baromfitermékek kezelésével, a má­sodik főrész tárgyalja a baromfitermékek, a tojás, toll, zsir, élő és vágott baromfi értékesítő szövet­kezetek alakítására és 3-féle alapszabályterveze- Itet közöl. Látjuk tehát, hogy ezen 151 oldalra terjedő, 11 képpel ellátott füzet csakugyan alaposan kime­ríti tárgyát. Minden gazdának e munka megszeg zését melegen ajánljuk. Megrendelhető 2 korona beküldésével a szerzőnél Budapesten, Csömöri-ut 15. sz. II. e. 8. a. IRODALO * i A hugenották. Mindenben a kezdet a leg- izebb. A tavasz szebb a nyárnál, az ősz első lapjaiban több mélabu van, mint az egészen ki­osztott természet halálában. A görög philosophi- iuak első tapogatózása érdekesebb, mint a kifejlett césöbbi philosophiai tanok, mert közelebbről és jlénkebben mutatják, mint dolgozik az emberi ész. \ vallásoknak is első terjsdésük a legérdekesebb ízért első híveik a legbuzgóbbak. Az első keresz- ;ények a katakombák mélyén buzgóbb hivők vol- ;ak, mint a bazilikák térdelői. Az az erő, a mely i katakombákat vájta a föld mélyében, hatalmasabb, magasztosabb és nagyszerűbb, mint mint az a pompáskodás, a mely a Szent Péter óriási temp­lomát építi s márványnyal borítja el tömérdek fa­lait. A hugenották vallásossága is rejtekezésében, üldözöttségében megható s hősei együtt éiselik fe­jük körül a hősisóg és mártiromság koszorúját. E kor történetét közli a Nagy Képes Világ- történet mostamegjelent 139. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is. Egy-egy kötet ára díszes félbőrkötés­ben 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fillérjé­vel. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Buda­pest, VIII., Üllői-ut 18. sz.) s minden hazai könyv- kereskedés utján. Ili Hirdetmény. I __ Rendezett tanácsú Veszprém város polgár-1 mestere közhírré teszi, hogy a veszprémi iparosok és kereskedők folyó 1901. évi adó lajztroma azl- iparhatósági megbízottaknak a jövő 1902. évrel leendő megválasztása czéljából elkészíttetvén, azl folyó 1901. évi nozember hó 2-ik napjától 10-ikl napjáig terjedő 8 napon át a polgármesteri hiva-1 _ talban közszemlére kitétetik. ||­Ezen körülmény azzal hozatik köztudomásra I- hogy az érdekelt iparosok és kereskedők az adó- j. lajstromot november hó 2-ik napjától 10-ik napjáig I , betekinthetik és ellene észrevételeiket megtehetik. I . Veszprém, 1901. évi októbet hó 28-án. Szeglethy György p polgármester. p la I r Hirdetmény. Folyó évi november 1-én Veszprém rendezett L tanácsú városban a Kossuth Lajos utczában Hár ich I ^ János füszerkereskedő vezetése mellett „Veszprém lj gy. 1.“ elnevezéssel posta gyűjtőhely fog üzembej vétetni, mely bárhová szóló díjköteles ajánlott le-1 ^ velek és a belföldre, Ausztriába, Bosznia és Hér- czegovinába, valamint Németországba szóló, legfel- j j jebb 400 korona értékű közönséges csomagok fel-11 vételével fog foglalkozni. Sopron, 1901. évi október hó 26. Magy. kir. Posta és távirda | igazgatóság Sopronban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom