Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1887-11-06 / 45. szám

emelését, most csakis a főügyész fizetése emeltetik föl 300 írtról 600 frtra, a szám­vevőé 300 írtról 500 frtra, az orvosé 300 írtról 400 frtra, de kilátásba helyezte a közgyűlés a város anyagi helyzetének kedvezőbbre fordulta esetén a többi tiszt­viselők fizetésének fölemelését is. Cső 1- n o k y László főügyész úr, ezen fizetés­javítás alkalmával, a város érdekében eddig tett önzetlen és sikeres fáradozásai beis­merésének és méltánylásának erkölcsi elég­tételében részesült a közgyűlés részéről, mely régi tartozását rótta le ezzel jeles tisztviselője irányában. Igen méltányosan járt el a közgyűlés a mértékhitelesítő hi­vatal betöltésével is, melyre az elhunyt V á g n e r János mértékhitelesítő özvegyét alkalmazta 300 frt évi fizetéssel. —Egyéb megemlítésre méltó ügy nem tárgyaltatott. A tűzoltó-egylet emlékirata és a tüzren- dészeti szabályrendelet még e hó folyamán tartandó közgyűlésen fog tárgyaltatni. Halálozás. — Pethő József helybeli ügyvéd úr sógornője tBerec\ky Johanna kisasszony f. hó 3-án 70 éves korában meghalt- Temetése tegnap délután 4 órakor nagy részvét mellett ment végbe. Nyugodjék békében. Eljegyzés. — Nyomdánk derék művezetője, kinek ügyes kezeiből kerül ki lapunk: Szőllőssy Károly ur, tegnap este jegyezte el városunk egyik tekintélyes iparosának L i p t a y János városi kép­viselő úrnak kedves szép leányát, Ilma kisasszonyt. — Melegen gratulálunk ! Csánk Béla székesegyházi szukczentor urat, a helybeli fiatal papság egyik közkedveltségü tagját nevezte ki a főt. káptalan, mint kegyur, tegnap tartott konzisztóriumában merenyei (Zala m.) plé­bánossá. Gratulálunk! Elmebeteg alügyész. — Városunk úri közönsége előtt előnyösen ismert fiatalember szeren­csétlen állapotával foglalkozott a budapesti kir- tábla fegyelmi bírósága múlt pénteken. Ez Hencz Ödön pécsi kir. alügyész, ki egy lopási ügy tár­gyalásánál a bizonyító eljárás befejeztével vád- inditványát megteendő, nagy komolyan felállt és a tényállás ismertetése után azt indítványozta, hogy a vádlott lopás bűntettéért kötél által való halálra Ítéltessék. A védőügyvéd erre kijelentette, hogy az ügy komoly és tréfának nincs helye. A köz­vádló tiltakozott e feltevés ellen s indítványát azzal okolta meg, hogy a lopás a legsúlyosabb bűntett. A pécsi kir. törvényszék bejelentette az esetet az ügyészség vezetőjének. Ugyancsak Hencz Ödön úrral történt, hogy mikor egyszer fölebbvalója kér­dőre vonta, hogy egy gyilkossági ügyben a meg­tartandó végtárgyalásra miért nem indítványozta a törvényszéki orvos beidéztetését, kaczagva adta meg a választ: „Kell is annak orvos! Hiszen már régen meghalt szegény! Ő ugyanis a meggyilkoltat értette. Ilyen és ehhez hasonló esetek miatt aztán megfigyelés alá vették a kir. alügyészt és kitűnt, hogy Hencz Ödön hüdéses elmezavarban (dementia paralytica) szenved s mint ilyen, ügyei­nek önálló vezetésére nem képes. — Megindítot­ták ellene a hivatalból való nyugdíjaztatás iránti eljárást és a fegyelmi tárgyalást ez ügyben Sárkány József elnöklete alatt tartották meg. A bizonyító eljárás befejeztével Székely Fe- rencz kir. főügyészi helyettes, Hencz Ödönnek ideiglenes nyugdíjaztatását indítványozta, a mely indítványhoz Liedeman Károly dr. Hencz ügygond­noka is hozzájárult. A fegyelmi bíróság hosszú S nem is írtunk többé egymásnak. Csak jövő­menő ismerősök hoztak néha-néha hirt egyikről- másikról. És múltak a napok és múltak az évek! . . . Lassanként szaporodtak az X-ek, miket az idő hátunkra lakott. Meghíztam, megkopaszodtam, no meg a fogaim is kihullottak. Akkor halt meg végre az öreg. Siettem Idillhez. Bocsánatot kértem utolsó levelemért. Úgy fogadott, mintha csak tegnap váltunk volna el, s mintha folyton leveleztünk volna. Csakhamar egybekeltünk, s most megér­demelt kétszeres boldogság kárpótol a hosszú szen­vedésekért ................ * * * így volt? Azt iszik, hogy így volt? Az örök, egyetlen szerelem védői szerint csakugyan így kellett volna történnie; csakhogy másként történt. Hallják csak!! Mikor megkapta haragos szemrehányásokkal telt levelemet, s reá következő hosszas hallgatásom­ból meggyőződött, hogy csakugyan komolyan szakí­tani akarok, teljesen elcsüggedt. A régi akaraterő, melylyel atyjának és test­véreinek mindeddig ellenállt, megtört benne; nem volt képes többé ellenszegülni. Elfogadta az egyik rátukmált kérőt............. A kik ott voltak esküvőjén: azt mondják, hogy fehér ruhájánál is fehérebb volt arcza! Lassan hervadt, lassan sorvadott. tanácskozás után határozatilag kimondta, hogy az ügyet érdemileg elbirálhatónak nem tartja és az orsz. közegészségügyi tanács meghallgatása szük­séges arra nézve, vájjon a Hencz Ödönnél észlelt dementia paralytica olyan betegség-e, a mely gyó­gyítható, s ha igen, lehetséges-e, hogy a gyógyulás a betegnek nemcsak testi, hanem szellemi erejét is annyira visszaadja, hogy képes lesz a bírói vagy ügyészi teendők ellátására. — Ez okból az összes iratokat az orsz. közegészségügyi tanácshoz fölter­jeszteni rendeli. A sárga csikó népszínmű előadásához nagy szorgalommal készülnek a helybeli derék iparos ifjak. A női szerepek igen kedves hölgyek által lesznek előadva. Az előadás napja még nincs meg­állapítva. A honvédség köréből. — A uovemberi előléptetések alkalmával a városunkban állomásozó honvédség tiszti-karában a következő változások történtek: Zászlóaljparancsnokká: Comensoli Her­man 1-ső osztályú századost, főhadnagyokká: Kariovitz Antal és Bősendorfer János hadnagyokat, hadnagygyá: Ho\ják Nándor hadapród tiszthelyettest nevezte ki a király. Gratulálunk! Eljegyzés. — R e x D. Dezső úr, lapunk kiadóhivatalának vezetője e hó elsején jegyezte el városunk egyik derék polgárának K o 1 i n Lázár úrnak kedves szép leányát, Laura kisasszonyt. — Gratulálunk! Hymen. — Heidler Gyula budapesti köz­ponti díj- és illetékkiszabási hivatalnok eljegyezte Devecser város egyik szépségét, özvegy Nagy Imréné kedves leányát, Irént. Gratulálunk! Elmebeteg honvédtiszt. — A városunkban levő honvéd tisztikar egyik kézbecsülósben álló szerény tagja Bősendorfer főhadnagy, ki a novem­beri előléptetések alkalmával lett főhadnagygyá ki­nevezve, jelenleg szüleinél Győrben van szabadsá­gon, s mint egy fővárosi lapban részvéttel olvas­tuk, az utolsó napokban rajta az elmezavar tünetei mutatkoztak. Éjjeleken ruha nélkül föl alá szalad­gált és szüleit üldözte, kiket pedig nagyon szeret. Győrben ezen eset hire mindenütt mély sajnálko­zást keltett, kiknek részvétében mi is osztozunk. Tüzet jelzett az őrtorony tűzoltója szerdán este, de csakhamar visszavonta, mert szerencsére nem volt az tűzi veszedelem, hanem egy kémény­seprő segéd kályha-kürtöket égetett ki a Jeruzsá- lem-hegy lábánál és ezt nem jelentette be a tűzoltó őrtanyán, a mit elég rosszul tett, mert gondatlan­ságával sokaknak alaptalan ijedelmet okozott. Gyászhir. — ‘Becsák József zánkai közbir­tokos múlt hó 30-án élte 61-ik évében Budapesten elhunyt. A boldogult vármegyénkben is ismert népszerű ember volt s a szabadságharcz után, melynek részese volt, boldog emlékű főispánunk Jíáth Ferencz báró ispánja volt 17 éven át Vörös- berényben. Nőtleu ember lévén, a barátságnak élt s a magyar vendégszeretet úgy Vörösberénybeu, mint később zánkai birtokán ritka szívélyességgel gyakorolta. Jó gazda volt, jó hazafi. Nyugodjék békében. Vigyázzunk a petróleummal. — Czurnpí Ferencz devecserl főszolgabirósági hivatalnok neje, midőn a lámpát meggyujtotta, az hirtelen szét­robbant. Czumpfné ruhája tüzet fogott s ha a férje segítségére nem siet, menten összeég. így is karján súlyos égési sebeket kapott. Falu rosszai. — Varga József, Farkas József s Somogyi József tornai lakosok — mint nekünk írják — a minap ittas állapotban, dalolva s óriási lármával jöttek le a Somlyóról. — Midőn úgy esti 8 óra tájban Tornára értek, egyikük (Somogyi) Tóth István ottani lakos házának ablakán pisztolylyal — valószínűleg boszuból — belőtt. A golyó szerencsére az ablakfába fúródván, romboló erejét veszítő s igy a háznép nagy ijedelmén kívül, egyéb baj nem történt. Ügyvédi iroda áthelyezés. — Ányos Pál helybeli ügyvéd úr irodáját a palotai-utczában az evang. templom közelében levő Manovill-féle házba tette át. Nem múlt belé félesztendő, s kivitték az örök nyugalom helyére. Mikor hirt kaptam haláláról: siettem, hogy legalább a temetésen jelen lehessek. Elkéstem. Egy már behantolt sírra onthattam csak keserű könnyeimet .............. Mé g a felkelő nap is ott talált sírhalmára borulva............. Sz egény Idill! Mennyit sirattalak, mennyit sirattalak!! Hát én reám mikor virrad a szabadulás órája ? Hát én meddig vonszoljam még ezt a terhet, mit életnek neveznek? Hát már sohasem lesz vége ? Soha sem siet­hetek hozzád? * * * így volt? Azt hiszik, hogy így volt ? Az örök, egyetlen szerelem védői szerint legalább így illett volna történnie; csakhogy így sem történt!! Persze hogy nem! Egészen másként volt! Hallják csak!! Mikor megkapta haragos szemrehányásokkal telt levelemet: ő is megharagudott 11 „Nem hallok többé felőled semmit ? — mondá, — jó! majd hallasz te énfelőlem!!“ — S azzal bement az atyjához, s kijelenté, hogy elfogadja az ajánlott kérőt. Összekeltek. Mikor meghallottam, rávágtam én is tromfot! Két hét alatt megházasodtam én is. Elvettem: a kit éppen utamba hozott a sors. Félévre rá áthelyeztek N............be, ahol ő is lakott férjével................... A magyarországi tanítók országos segélyegylete ügyében. — A magyarországi tanítók Eötvös-alapja, mely a hazai tanítók özve­gyeinek és árváinak, valamint a nyugatomba lépő, kiérdemült agg tanítóknak 50—100 frtnyi segély- összegeket és a felsőbb iskolákba járó, jelesen tanuló tanitógyermekeknek 50—100—200 frtnyi ösztön­díjakat nyújt, jótéteményeit felekezeti és nemzeti különbségre való tekintet nélkül osztja ki. — Ezen országos jótékony intézet 12 évi működése alatt 129 róm. kath., 59 ev. ref., 59 ág. hitv. ev., 5 uni­tárius, 4 gör. kath. és 40 izr. vallásu, — összesen 295 tauitó családot segélyezett s e czélra együtt­véve 22180 frtot utalványozott. Ezenkívül két Ízben tekintélyes összegeket gyűjtött az árvíz által sújtott vidékek tanitói számára és 9 év óta két egyetemi tanulónak, kik vidéki tanítók fiai közül választattak évenkiut 120—120 frtot juttatott irodai segéd- kezésükért; továbbá a tanítók országos árvaházát is 500 írtnál többel támogatta. A tanítók ezen országos jótékony intézete azonban még ma is sokkal gyöngébb, semhogy kitűzött szép feladatá­nak a legszerényebb mértékben is megfelelhetne. Évenkint számos folyamodót üres kézzel kénytelen az Eötvös-alap jótéteményeit osztó országos bizott­ság elutasítani; pedig épen most, ez idő szerint kezdődik az Eötvös-alap legnehezebb korszaka, mi­dőn napról-napra szaporodnak azon kiérdemült ta­nítók és tanítóözvegyek, kiket pénzügyi tekintetek folytán az 1875-iki országos nyugdíjtörvény csak azért zárt ki az országos tanitói nyugdíjintézet ál­dásaiból, mivel ezen törvény szentesítésének idejé­ben már betöltötték volt életüknek 50-ik évét. — Ugyanezekért az Eötvös-alap-ot gyűjtő és kezelő országos bizottság azon alázatos kérelemmel fordul a hazának minden egyes hű fiához, különösen a a népoktatás iránt melegen érdeklődő iskolaszéki tag uraknoz, a királyi tanfelügyelö'ségekhez: fogadják az Eötvös alap ügyét hatnatós pártfogásukba és figyelmeztessék a hazának polgárait is arra, hogy emlékezzenek meg filléreikkel a haza legszerényebb napszámosainak jótékony egyletéről. A haza minden egyes néptanítóját pedig ezennel ismételve fel­szólítjuk, lépnének azon neháuy ezer lelkes kartár­saik sorába, a kik már évek óta hetenként 2—2 krral, évenkint 1 írttal járulnak a kartársi köz­érzület és szeretet szent oltárához, annyival is inkább, mivel hogyha a hazának minden egyes nép­tanítója meghozná ezen aránylag csekély áldozatot, országos jótékony intézetünk évenkint 25000 írttal gyarapodnék s a magyar tanítóság hozzá méltó ön­érzettel tekinthetne az Eötvös-alapra, mint olyanra, a mely még a németországi tanítók Pestalozzi- alapját is fölülmúlja nemcsak a czélt, hanem ál­dásos működésének sikerét is tekintve. Tisztelettel alulírottak készséggel szolgálnak gyüjtőivekkel és alapszabályokkal minden egyes iskolai hatóságnak és iskolának, a mint erre levelező lapon felszólit- tatnak; eddigelé kibocsátott gyüjtőiveinknek gon­dozóit pedig alázatosan arra kérjük az Eötvös-alap országos bizottságának nevében, legyenek szívesek azokat a gyűjtés eredményével együtt az ,Eötvös- alap* pénztárnokához, Örley János fővárosi igazgató- tanító úrhoz (Budapest, VIII. kér. ősz-utczai köz­ségi elemi iskola) legkésőbben 1888. január 10-ig beküldeni, hogy a Néptanítók Lapjának hasábjain a nyilvános nyugtatványozást eszközölhessük. A midőn a magyarországi tanítók Eötvös-alapjának érdekében felemelt esdő szózatunkat e becses lapok mélyen tisztelt olvasóinak kegyeibe ás pártfogásába ajánljuk, maradtunk kitűnő tisztelettel Budapesten, a tanítók Eötvös-alapjának országos bizottsága nevében: Téterjy Sándor elnök, Luttenberger Ágost titkár. IRODALMUNK. — Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásá­ban Budapesten,újabban megjelentek: Olcsó Könyv­tár. Szerkeszti Gyulai Pál. 225. füzet. Ódbin vigasza. Éjszakföldi regény a XI. századból. Irta Dahn Felix. Németből fordította gróf Csáky Albinná, gróf Bolza Anna. Fűzve 80 kr. — 226. füzet. Vidal Találkoztunk. És fellobogott a régi láng !! És nem bírtuk elfojtani, és nem bírtuk el­rejteni .............. Köz eledtünk.................. De mit is beszélek sokat ? Elég abból annyi, hogy ő elvált a férjétől, én a feleségemtől, s ma, mint férj és feleség, sok­szor olyan jóizüt kaczagunk a kölcsönös trucz- czon, hogy még a könyeink is végig peregnek arczainkon 1! .................. * * így volt? Azt hiszik, hogy így volt? Az örök, egyetlen szerelem védőinek kedvére így is történhetett volna; csakhogy így sem történt. Szó sincs róla!! Valósággal egészen máskép volt. Hallják csak! Mikor megkapta haragos szemrehányásokkal telt levelemet: összetépte, rátaposott s azt mondta: „Gombház, ha leszakad lesz más!" — és elkezdett hálózni, mulatni. A bálokon megismerkedett egy fohadnagygyal, s bár atyja ezt sem igen óhajtá vőül: mégis hozzá ment. Vagy egy év múlva megnősültem én is. Összekerültünk egy városba. Nyilvános helyeken többször találkoztunk ; de tessék elhinni: soha senki sem venné észre visele­tűnkön, hogy valaha szerettük egymást............... De igaz is! Hét gyermeke van, s úgy elhízott! Biz’ én egy kicsit röstelleném, ha kitudódnék, hogy valaha ideálom volt!! Tyuhay. Adrián. Regény. Irta Norris W. E. Angolból ford Sz. E. Fűzve 1 frt 20 kr. - 227. füzet. Deák Ferencz emlékezete. Csengery Antaltól. Elmonda­tott Deák Ferencznek a magyar tudományos akadémia által 1877. január 28-án tartott emlékünnepén. Fűzve 30 kr. — 228. füzet. Aphrodite. Egy görög művész regénye. Irta Eckstein Ernő. Németből fordította Sasváry Armin. Fűzve 40 kr. — 229. füzet. Szerb népdalok és hősregék. Az eredetiből fordította Székács József. Második javított kiadás. Fűzve 50 kr. — 230. füzet. Báthori Mária. Szomorú történet öt szakaszokban. Irta Dugonics András. Harmadik kiadás. Bevezetéssel Heinrich Gusztávtól. Fűzve 60 kr. — 231. füzet. Gróf Hofmannsegg utazása Magyarországon 1793 — 1794-ben. Német­ből fordította és bevezette Berkeszi István. Fűzve 30 kr. — 232. füzet. Severo Torelli. Dráma öt felvonásban. Irta Coppée Ferencz. Francziából ford. Csiky Gergely. Fűzve 30 kr. - 233. füzet. Cler­mont vagy a művész neje. Színmű két felvonásban. Írták Seribe és Vander-Burch. Francziából ford. Csiky Gergely. Fűzve 30 kr. — 234. füzet. Páz­mány Péter. Irta Pulszky Ágost. Fűzve 20 kr. —- 235. füzet. Fenn az ernyő nincsen kas. A gróf Teleki-féle alapítványból száz arany pályadíjjal ju­talmazott eredeti vígjáték három felvonásban. Irta Szigligeti Ede. Fűzve 30 kr. — A „Magyar háziasszonyok naptára* mely immár negyedik évfolyamát járja a magyar könyv- piaczon évről évre méltó feltűnést kelt. Alig hiszszük, hogy bárhol is hasonló naptár jelennék meg úgy a rendkívül szép kiállítás, mint kitűnő tartalom tekin­tetében. A jelen (1888) évfolyam 20 ivre terjed és a 4 oldalnyi tartalomjegyzék már magában is egy kis füzetet képez, tanúságot téve a naptár gazdag tartalmáról. A naptár 12 részre van osztva é. p. 1. Csillagászati rész, 5—16 oldal. 2. Általános érdekű rész, 19—36 oldal. 3. Szépirodalmi rész, 39—104 oldal. 4. Ismeretterjesztő rész, 107—144 oldal. 5. Mulattató rész, 147—162 oldal. 6. Orvosi tanácsadó 163—168 oldal. 7. Konyhászati rész, 171—190 oldal. 8 Kertészeti rész, 193—202 oldal. 9 Háztartási rész, 205—224 oldal. 10. könyvviteli rész, 227—266 oldal. 11. Hirdetési rész. 12. Tar­talom jegyzék. A tartalom főrészeinek ez elősorolása is már élénk képet nyújt a naptár bő tartalmáról, mind az, a mi egy háziasszonyt, egy nőt, egy művelt hölgyet érdekelhet, képviselve van benne s ha a tartalmat közelebbről megtekintjük úgy talál­juk, hogy annak minden egyes czikke szakavatott toliból folyt. Tanulni és szórakozni, egyaránt lehet e naptár mellett, mely mű nem is naptár már, hanem inkább a magyar nők, a magyar háziasszonyok nél- külözhetlen évkönyvévé, almanachjává nőtte ki ma­gát. Egyik nagy érdeme a .Magyar háziasszonyok naptárának“, hogy tág tért nyit a szépirodalomnak, de válogatva és éles szemmel bírálva csakis igazán jó műveket vesz fel a szépirodalmi részbe. Csakis névsorát akarjuk a szerzőknek adni és e névsor irodalmuuk nem egy kitűnőségének nevét tartalmazza. A névsor a következő: Lauka Gusztáv, Benedek Aladár, Beniczkyné Bajza Lenke, Lakos Gyula, Erdélyi Mikes Róza, Torkos Béla, Pataj Sándor, Gallovich István, Bignió Emilia, Simon Emma, Sebők Gyula, Künnle Tivadar, Petri Mór, Kempfné Borostyáui Ida, Lipóvszky Kóza, Madarassy László, Polgár Vilma, Szerény Ibolya, Gámeutzy Annette, Murányi Ernő, Méry Károly, Grósz Lajos, Vay Sándor gróf és végre a „Magyar Háziasszony* kitűnő szerkesztője : Andrea. A „Magyar Háziasszonyok Naptára* csak rendkívüli ajánlásra lehet méltó, különösen ha dús tartalma mellett még jutányos árát is tekintetbe veszszük ! A munka ára fűzve 1 frt, kötve 2 frt. Megrendelések a „Magyar Háziasszony* ez. lap kiadóhivatalába, mely e naptárnak is kiadója, intézendők. Megrendelhető bármely könyvkereskedés utján is. — „Cí hitetlen* czim alatt ‘Delpit Eduard- nak, az újabb franczia regényirodalom egyik legtehet- ségesb művelőjének két kötetes regénye jelent meg a Singer és Wolfner-féie Egyetemes ‘Rggénvtár- ban, mint a szép sikerű vállalat harmadik évfolyamá­nak harmadik és negyedik kötete. Mint a czim is mutatja, irányregénynyel van dolgunk, mely azon­ban a mellett, hogy a napjainkban nagyonis védelemre szoruló vallásos érzületet és nevelést a társaadalmi és erkölcsi rend nélkülözhetetlen alapjáúl igyekszik feltüntetni, nem téveszti szem elől az elbeszélő mű feladatát sem. „cí hitetlen' egyike a legérdekfeszi- tőbb regényeknek, telve hatalmas, megrázó drámai jeluetekkel, melyektől távol van minden szenzáczió liajbászás. A stil finom, emelkedett; sokszor költői lendületű; vannak a könyvnek egyes remek szép lapjai, melyek úgy hatnak, mint valami szép költe- nény. A mese két nemzedéknek a történetét foglalja magába, de ez nem történik az egység rovására, melyet az alakok egyöntetűségén, tökéletes jellemzé­sén kívül az eszme egysége s a hitetlenség és vallásosság két ellentétes képviselőjének a személye tart fenn. A kik a fiatalabb Delpit-t még nem ismenik, e műben mindenesetre egy igen sajátságos, érdekes Írói egyéniséggel fognak megismerkedni. — A két kötet ára díszes piros vászonkötésben együtt 1 frt. Szerlceeztői ■ü.zemeteJs. „Árvácska“. — A kedves kis elbeszélést lapunk jövő számában fogjuk közölni, hanem kegyes elnézését kérjük, hogy azt a kis naplót nem hagytuk elégetni. Nem vitt rá bennünket a lélek, hogy a mi tudtunkkal, és bele­egyezésünkkel ily nagy kegyetlenség történjék vele. Öröm­mel fogadnánk nagysádtól ilyen dolgozatokat s ezen re­ményben küldjük kózcsókunkat és üdvözletünket — isme­retlen létünkre. — Pompon. — A küldeményért köszönet. Erdemes-e György ily nagy szerelemre ? — Igaza van ; mi közünk hozzá ? 1 Fogadja kegyesen kézcsókunkat és üdvözletünket. — A hozzánk küldött többi kéziratok­ról jövő számban mondjuk el nézetünket. Felelős szerkesztő: HEGEDŰS JÁJíOS. Laptulajdonos és kiadó: KRAUSZ ARMIN FIA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom