Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1887-10-02 / 40. szám

XIII. évfolyam. 1§§7. 44Mk szám. Ves* *prém, október 3.

....-... ' ■ ------------4 p

Megjelenik e lan a

„HIVATALOS EBTESITŐ"-vel

együtt miiuien vasárnap reggel. Rendkívüli egetekben különlap adatik ki. — Előfizetési Ír mindkét lapra : negyedévre 1 frt 50 kr.; félévre 3 frt; egégv, évre 6 frt. Egyes uéldá- nvok ára 15 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; uyilttárb6n 20 kr.; minden beigtatáaért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő.

Kiadóhivatal: Kraus a. Fia kbuvvkeres Kedése Vesznrém- ben. Ide küldendő minden előfizetés, hirdetés, melléklet i reclamátió.

VESZPRÉM

közprazdasáiri*, társadalmi*, helyi* s általános érdekű

1

MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY.

“ ■

Magánvltáknak s személyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik.

Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen

közlemények csak akkor vétethetnek figyelembe, ha valódiságuk iránt bizonyíték szereztetett be. — Bérmentetles leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogadéi.

Szerkesztőségi iroda:

Jeruzsálem-utcza 872. sz. a.

Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény.

Felhívás előfizetésre.

A\ évnegyed elején tisztelettel fölkérjük lapunk azon olvasóit, kiknek előfizetésük lejár, hogy azt megújítani szíveskedjenek.

Részünkről minden igyekezettel azon leszünk, hogy lapunkat úgy mint eddig, ezután is vármegyénk és városunk művelt közönsége igényeinek megfelelően szerkeszthessük.

Kiváló gondot fordítunk arra, hogy a vármegye területén történtekről gyors, pontos és teljesen megbízható kezekből eredt tudósításokkal értesíthessük t. olvasóinkat ; vármegyénk minden jelentékenyebb pontján rendes tudósítóink vannak, kik azonnal tudatják velünk a fontosabb eseményeket.

Társadalmi, közgazdasági és egyéb önálló czikkeinket vármegyénk jelesei írják s nem egy fontos eszme került lapunk hasábjain tanulságos megbeszélés tárgyává és a kötelességteljesítés édes érzete fog el bennünket, midőn arra gondolunk, hogy több igen hasznos és rég óhajtott terv lapunk hasábjain megpendittetvén, azok meg is valósittattak.

Ezek mellett büszkék vagyunk tárcza- rovatunkra, mely szellemes tartalmával a legelső vidéki lapokkal bátran kiállja a versenyt. Országos hírű íróinktól is nem egy tárczaközleményt hoztunk s örömmel jelezhetjük, hogy dolgozó társaink díszes csoportja a legutóbbi időben több jeles erővel szaporodott, számos kitűnő dolgozat vár közlésre, melyek lapunkat tartalmassá és élvezetessé fogják tenni.

Személyeskedés, nagyhangú handa- bandázás, lármás izgágaság lapunkból ki vannak zárva és így bizton reméljük, hogy lapunk, mely vármegyénk becsületes és művelt közönségét szolgálja és annak pártfogására számit, továbbra is részesülni

fog, sőt gyarapodni azon megtisztelő és jóleső bizalomban, melyben eddig részesülni szerencsés volt.

Veszprém, 1887. október 1.

Kitűnő tisztelettel:

A. „Veszprém“ szerkesztősébe. ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

Egész évre . . .

. 6 frt — kr.

Fél évre ....

. 3 , — ,

Negyed évre . .

. 1 . 50 ,

Veszprém, 1887. október I.

A múlt hónap szomorú katasztrófája megmutatta, hogy mennyire szüksége van városunknak nagy számú, gyakorlott tűzoltókra, mert a jelenlegi tűzoltó egylet kis csapata nem képes olyan erőt kifejteni, mely a romboló elemnek gátat vethetne.

Beláttuk végre valahára, hogy itt tenni kell és pedig sürgősen tenni, mielőtt újabb csapás nem ér bennünket.

A legutóbbi városi közgyűlésen már szőnyegre került városunk tűzoltó egyletének mizerábilis állapota s igen élénk■* eszmecsere után kimondották, hogy ezen1 tarthatatlan állapoton javítani kell. 3

A héten tűzoltó egyletünk igazgatós- választmánya ülést tartott, melyen alaposan meg lett vitatva e kérdés és elhatároztatott, hogy a jelenlegi állapoton, nem úgy mint eddig szokásban volt, holmi foltoz- gatással segítsünk, hanem minden időkre kiható gyökeres reformok keresztül vitelével egyszer s mindenkorra életképessé sőt virágzóvá tegyük tűzoltó egyletünket.

Hisz kész nevetség, hogy az a tűzoltó egyesület, mely édes mindnyájunk vagyonbiztonsága érdekében önkénytesen fáradozik, ez idő szerint könyöradományok- ból tengődik, pénztárában sokszor hónapokon át nincs egy krajczár sem, de hogy is lehetne, mikor ez idő szerint nincs egyetlenegy pártoló tagja, tehát nincs semmi jövedelme.

Szomorúan látta ezt a választmány s felelőssége érzetében oly alapos és ezen mizerábilis állapotnak örökre véget vető reformok keresztül vitelére határozta el

nek vége ? Alfréd győzelméről bizonyos volt, hisz ügyes vívó 8 ellenfelének kezében kard sem volt soha, csak azt leste tehát, hogy mint szabdalja össze, mint ontja ki vérét, azt a vért, ami az ő ereiből származott belé, s mikor a két kardot először összecsendfílni hallá, egyet sziszszent, mint a kigyó, s szemeiben vérszomjas kéj tüze lobogott.

Alfréd gyakorlott vívó volt, hanem azért, a mit a sors rámért, azt el nem kerülhette ; ügyes fogásainak, betanult cselvágásainak nem ért rá hasznát venni, ez az eszeveszett ember, a kivel szemben ált, nem helyezte magát szabályos állásokba, nem parirozgatott, s kardját nem azért forgatta kezében, hogy a maga szivét védelmezze, hanem hogy ellenségeit megkeresse, és az a kard forgott és csattogott, mint a kovács kezében a pöröly. Alfréd hiába igyekezett őt megsebezni, ha egy másodperczig nem védi magát : halál fia, azért föltette magában, hogy csupán védelemre szorítkozik s megvárja mig ellene kifárad. De az a csapkodó kar, mintha vasból volna, nem akar ellankadni, s már Alfréd hanyatlani érzó kezét; még egy próba van hátra: ha egy erős csapásra sikerül főiütni ellenének kardját, a másik csapás végét veti a viadalnak. — A mint gondolta megkisérté. De az erőfeszítés nem sikerült, a következő perczben fején egy szédítő csapást érez, szemeit elborítja a vér és összeroskad.

A méltóságos asszony pedig elsikoltja magát és ki ugrik a kocsiból. •

Gábor lelkét a kiontott vér látása borzadálylyal tölti el, szemei előtt alaktalan sötétté fut össze a világ, majd egy irtózatos kiáltást hall: Gyilkos 1 fogjátok el 1 — fejét fölüti, szemeit kinyitja s — való-e, vagy a képzelet torz-szüleménye csak ? — egy is- 1

magát, a minőkre már az egylet megalakulásakor szükség lett volna. No de a hibát helyre hozni soha sem késő.

Memorandum alakjában terjeszti ezen reform-javaslatát a választmány a legközelebbi közgyűlés elé, mely azt bizony- nyára támogatni is fogja.

Ezen reform-javaslat főbb pontjai, hogy a működő tűzoltók a város által legalább is annyi kedvezményben részesittessenek, hogy községi pótadójuk, közmunka és katona-beszállásolási adójuk elengedtessék, életük és testi épségük az egylet költségén biztosíttassák, ingyen kapják az egyenruhát stb. Ezen kívül köteleztessék minden háztulajdonos az egylet részére évenkint 2 frt pártolótagsági-dijat fizetni, vagy e helyett egy tűzoltót bocsátani az egylet rendelkezésére.

Ezek volnának a javaslat nevezetesebb pontjai, melyek a városi képviselő-testület támogatása mellett igen könnyen keresztül vihetők lesznek s ezzel gyökeresen javítva lesz a tűzoltó egylet mostani állapotán.

Addig pedig, mig ezen üdvös reformok életbe léphetnek Kováts Imre városunk ügybuzgó polgármestere s Dr. Óváry Ferencz a tűzoltó egylet fáradhatatlan és tevékeny főparancsnoka vállalkoztak arra, hogy az egylet részére alapító tagokat fognak gyűjteni.

Melegen óhajtjuk, hogy tűzoltó egyletünk újjá szervezését s az alapító tagok gyűjtését siker koronázza. Azon ügybljzgó, derék férfiaknak pedig, kik a közjó érdekében ezen ügyben önzetlenül fáradoznak erőt és kitartást kívánunk.

Kimutatás

a Veszprém városi tüzkárosultak részére beérkezett könyöradományokról.

I.

Veszprém város lakosságának adakozása.

(Folytatás.)

II. Poléta. Gyűjtök : Szilágyi Mihály és Pfeiffer Miklós. Adakozók névsora: Látos Ferencz 5 frt. Pillitz Dávid 5 frt. Pillitz Mór 2 frt. Márton Miklós 50 kr. N. N. 50 br. Ányos Pál 2 frt. Özv. Szentgáliné 1 frt. (jz-r. Scharf Lajosná 1 frt. Özv. Segesdy Sándornó 1 frt. Schill Károly 1 frt. Köves János 1 frt. Schön Jakab 1 frt. Gerstner István 1 frt. Jankovics Dénes 50 kr. Gerlies Károly 40 kr. Kis János 30 kr. Kis József 50 kr. Rubrich Jakab 50 kr. Puntschaft Kudolf 30 kr. Rosenberger 1. 1 frt. Huszár János 1 frt. Füzy I. 60 kr. N. N. 10 kr. N. N. 20 kr. B. I. 1 frt. Kugler Károly 20 kr. Kolossváry Józsefné 1 frt.

merősnek tetsző rémalakot lát maga elé rohanni, tajtékzó ajkkal, vérben forgó szemekkel. Néz, néz: és az alak mind közelebb jő, — már hallja a nyitott ajak lihegését, — már ott közvetlen közelében áll, el akar futni, de eszébe jut, hogy kardja kezében van: fölemeli karját és a rómaiakra sújt.

Akkor egyszerre eloszlék szemei elöl a sötét köd 8 szemei megpillanták az áldozatot; anyja volt.

Azzal eldobta a véres kardot, kezeit feszülő homlokára szoritá, s futott vakon előre irány és megállapodás nélkül.

Nem látta többé azon a vidéken soha senki. * *

*

Ugyanezen évben egy hideg februáriusi estén kopogtatott valaki az m . , . i lelkész ajtaján.

Mikor a lelkész lámpával a tornáczra lépett, az öregbirót pillantá meg, Liszi István uramat, ki megett két kisbiró egy élettelennek látszó alakot emelt.

— Mi jót hoz biró uram ?

— Jó estét kívánok tiszteletes uramnak 1 hát most estenden a pinczéről jöttem, mert mint tetszik tudni a leányomnak, a Nagy Jánosnénak, egy kis fia született, holnap lesz a paszita, tehát arra hoztam be egy bordó borocskát, s itt a falu alatt az árok mentén találtam ezt a boldogtalan embert; olyan urforma kinézése van, hanem biz e félig meg volt fagyva, — azért jöttünk vele tiszteletes uramhoz, mert tudjuk, hogy bölcs az efféle dolgokban.

— Csak be kell vele jönni!

A dermedt, elcsigázott alakot a pitvarba vitték, s mikor a lelkész ápolgatni kezdte, szemébe tűnt ujján egy nagy arany-gyűrű, melyet, ha jól emlékezék, már látott valahol.

Lehajolt s a fagyos kezet kezébe vette. Megdöbbent.

Leitner A. 1 frt. Végbeli J. 25 kr. Sipos J. iO kr. Szuts Imre 20 kr. Szabó Teréz 30 kr. N. N. 5 kr. Szomor János 50 kr. Horváth 40 kr. Ekker József 1 frt. Ozv. Csalióné 1 frt. Szigeti Pap 10 kr. Sramek György 2 frt. Kovács lgnáczné 6 frt. Kuthy Mátyás 50 kr. Bodacz Sándor 1 frt. N. N. 40 kr. Szente J. 20 kr. Babos I. 30 kr. Sebestény István 50 kr. Barátk Károly 1 frt. Dóczy István 1 frt. Hein Antal 50 kr. Vida Ambrus 40 kr. Biró Margit 10 kr. Boor Lajos 1 frt. N. N. 30 kr. Veisz Izidor 1 trt. Kolossay A. 1 frt. Sándor István 1 frt. Lang Ádám 1 frt. Pfeiffer Ignácz 1 frt. Szabó Géza 4 frt. Tihanyi Örzse 40 kr. Horváth Ferencz 1 frt. Mihályfy István 50 kr. Peska I. 60 kr. Szemau I. 20 kr. Bató Tivadar 40 kr. Roland F. 1 frt. Fárbovszky nővérek l frt. Csikász Ferencz 50 kr. Biró Mariska 50 kr. Hollósy Károly 25 kr. Wilde A. 50 kr. Simon Lajos 1 frt. Hole Gyula 30 kr. Pajor Mari 20 kr. Schön J. 10 kr. Ör. Csók N. 10 kr. Mohács J. 10 kr. Szűcs J. 30 kr. Borsos S. 50 kr. Horváth Sándor 25 kr. Tóth Mariska 20 kr. Ulrich Józsefné 10 kr. Stem Károly

1 frt. Helischauer Mór 1 frt. Rozmán István l frt. Ozv. Schön lgnáczné 2 frt. Simon Ferenczné 2 frt. Buday József

3 frt. Özv. Ranschburgerné 50 kr, Abelesz S. 50 kr. Vágner János 1 frt. Özv. Szabó Antalné 20 kr. Arnhoffer Konrád

2 frt. Orbán Pál 1 frt. Racskó Mihály 50 kr. Lepsényi Lujza 10 kr. Szabó András 20 kr, N. N. 4 kr. Turman Mihály 1 frt. Özv. Heimeszné 50 kr. Csomasz D. 50 kr. Özv. Udvardy Teréz 30 kr. Özv. Bojnitzernó 1 frt. Fekete János I frt. Boor Józsefné 1 frt. Bregovits Pal 1 frt. Ozv.

Nagy Józsefné 3 frt. - Összesen 93 frt 34 kr.

III. Poléta. Gyűjtök : Dr. Óváry Ferencz és Katona Sándor. Adakozók névsora: Gscheidt István 1 frt. Steiner József 50 kr. Özv. Szente Ferenczné 3 frt. Bokrossy Viktor

4 frt. Steiner Jenő 1 frt. N. N. 50 kr. Kenessey Móricz

5 frt. Asztaller 1 frt. Schwartz Antal 2 frt. Palas 1 frt. Becske A. 2 frt. Ungár Lipót 2 frt. Nay Mór és fiai 10 frt. Kohn Ferencz 1 frt. Mozgay 2 frt. Spitzer Jakab 50 kr. Stern Móricz 2 frt. Hartman Mór 5 frt. Diamant S. 1 frt. Özv. Penicsek Albertné 1 frt. Heiser. János 50 kr. Kiss Elek 1 frt. Ehrenthal A. 50 kr. Özv. Stern M. 1 frt. Schmidt Mór 20 kr. Rothauser Sámuel 2 frt. Bánóczy Mór 2 frt. Ifj. Rápoch Sándor 2 frt 50 kr. Knau Gábor 5 frt. N. N. 40 kr. Szalay József 1 frt. HorAáth István 60 kr. Holczvéber Vilmos 50 kr. Weisz József 20 kr. Ifj. Kohl Antal i frt 50 kr. Kohl Antal 1 frt. Csomay Imre 1 frt. László J. 50 kr. Özv. Husvéth Istvánná 50 kr. Szabó György 40 kr. Weisz Károly 20 kr. Érdösy József 30 kr. Jó István 40 kr. Tujder Károly 30 kr. Lusztig Mór 30 kr. Málik Mihály 50 kr. Katona 2 frt. Ilikraon János 50 kr. Nagy József 25 kr. Ilikmon Gy. 10 kr. Már Jánosné 1 frt. "Német J. 20 kr. Sützer 1 frt -Sós Antal 50 kr. Hofgart M. 20 kr. Horvát Pál 1 frt. Grénitzer Pál 1 frt. Giricses József 20 kr. Weisz L. 50 kr. Csekő Ferencz 60 kr. Joó János l frt. Bodányi Gásor 1 frt. Roboz Jozefa 1 frt. Szittyay József 2 frt. Szentes J. 20 kr. Kéz Józsefné 40 kr. Molnár Lujza 50 kr. Ambrus Elekné I frt. Sehwarcz H. 40 kr. Pintér Jánosné 50 kr. Kohler Lipót 1 frt. Weisz József 20 kr. Pintér Mihály 1 frt 30 kr. Rein F. 30 kr. Piltman E. 30 kr. Pál Mihály 1 frt. Kamarell József 2 frt. Gersner J. 30 kr. Breuer J. 20 kr. Auer J. 1 frt. Schwartz

J. 20 kr. Özv. Lőrinczné 1 frt. Eizier J. 30 kr. Raksányi M. 20 kr. Ottó J. 10 kr. Lóra J. 30 kr. Steiner Adél 50 kr. Steinbach S. 1 frt. Szarka S. 1 frt. Biró Mária 1 frt. Biró István 50 kr. Biró János 50 kr. Biró Terézia 1 frt. Pongrácz Gábor 1 frt. Dr. Ungar S. 2 frt. Szigethy Ferencz 2 frt. Rostási Jánosné 50 kr. Özv. Fábiánná 30 kr. Csekö István 50 kr. Weisz A. 40 kr. Tauszig Sándor 2 frt. Volf János 50 kr. Bradovits 50 kr. Postás József 1 frt. Rothauser Mari 20 kr. Krön M. 20 kr. Rothauser J. 20 kr. Perl Jakab 1 frt. Kis Lászlóné 60 kr. Braun Károly 60 kr. Rothauser S. M. 50 kr. Galambos Mihály l frt. Dvorszky József t frt. Nesnera B, 1 frt. Veégh Istvánná 2 frt. Stri- novich Leónó 1 frt. Veszprémi József 1 frt, N. N. 1 frt. Springer Anna 1 frt. Hajek Ede 2 frt. BornBtein J. 1 frt. Erhoffer József 1 frt. Fata Ferencz 50 kr. Löwenstein 1 frt. Scheiber 1 frt 50 kr, Olvashatlan név I frt. Steiner Sámuel 5 frt. Lengyel Mór 5 frt. Szarka Sándor 3 frt. Hevenyesi T. 25 kr. Krausz Jakab í frt. Tuszkau Valdemár

6 frt. Hopp János 1 frt. Tomory József 1 frt. Mustos Antal 1 frt. Fejes Antal 3 frt. — Összesen 159 frt 30 kr.

A nagy arany-gyűrűbe a Maróthi család czí- mere volt bevésve, és ő azt a gyűrűt Maróthi Dávid ujján látta, épen akkor, mikor sajátkezüleg pecsételte meg vele azt az okiratot, melynek erejénél fogva az m . . . i eklézsiának száz hold főidet adományozott.

Midőn ez észrevételt tette, kétségtelenül állt előtte a dilemma, hogy a kit ápol, az vagy gonosztevő, ki úgy tulajdonitá el a gyűrűt, vagy a gazdag és hatalmas Maróthi Dávid fia, kinek egyedül van joga e gyűrűt viselhetni.

Aggodalmát mindjárt biró urammal is köz- lötte, s ez állása és jogkörénél fogva azonnal rá akarta tenni kezét a betegre, meg sem álmodhatván, hogy oly gazdag és előkelő urnák, kinek falujok is birtokában volt, fia ilyen állapotra juthasson. Szerencsére a tiszteletes kevésbbé hebehurgya ember volt, s elég tapasztalattal birt a felől, hogy dúsgazdag családok mint jutnak koldusbotra pár évtized, gyakran még kevesebb idő alatt; aztán az ismeretlennek állapota is olyan volt, hogy fölüdüló- sére néhány nap előtt gondolni sem lehetett.

Mindazáltal a tiszteletes aggodalmai egy éjen oly magasra tornyosultak, hogy másnap reggel befogott s elutazott Szeredre. Negyednapig volt oda s biró uram azalatt majdnem folytonosan a beteg ágyát őrizte nem annyira keresztyéni, mint hivatalos buzgalomból, s mikor negyednapon este a tiszteletes csengős szánja a tornácz elé állt, fölcsigázott kíváncsisággal sietett ki eléje, mert az idegen állapotát már elég erősnek találta arra, hogy a törvényhatóság tehesse rá gondviselő kezeit.

— Jó estét kívánok tiszteletes uramnak, Isten hozta! mi jó hirt hozott? ugy-e hogy nem igaz járatbeli ember ? 1 megmondtam én azt mindjárt!

I A tiszteletes igen komor hangulatban volt, a

A „Veszprém“ tárczája. A bolond úr.

— Elbeszélés. —

Irta: Udvardy Cserna Vincze.

(Vége.)

Maróthiné pedig azalatt megczirógatta fiát, megrázogatta kezét, s azt susogta fülébe: öld meg a hitványt, öld meg a nyomorultat! — és mikor a baj vívás órája elérkezett, maga is fölült a hintóba, látni akarta, mint folyik vére annak az embernek, a ki száz tanú előtt két ízben vágta szeme közé saját gyalázatát.

Alfréd urfi a lovakat hajtotta, mellette egyik segédje ült, benn a hintóbán ült a méltóságos asszony a három segéddel, kik közöl kettő Gábornak volt szánva. — A falu borbélyát jó előre kiküldték műszereivel a helyszínére gyalog.

Amint a faluból kiértek, már messziről meg- pillanták Gábort, ki egy árokparton ült s fejét kezeire hajtá; a borbély pár lépésnyire tőle járkált nagy sietve föl s alá zsebredugott kezekkel, hihetőleg azért, hogy oly könnyen át ne fázzék. Mikor oda értek Gábor föltekintett; nagyon szomorúnak találták arczát, s elkezdtek észrevételeket tenni rá, azt mondván, hogy szepeg. Valóban arcza szomorú volt és halavány, nagy sötét szemei pedig olyanok voltak, mintha ki lettek volna sírva; hanem mikor a kezébe adott kardot egyszer megsuhiutá, halvány arczvonásaira lázas pir ült egyszerre, s szemeiben kivillant a boszu rejtett lángja

A méltóságos asszony a hintó ablakán át nézte mohó kíváncsisággal, mi lesz a küzdelem-