Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1887-12-04 / 49. szám
1 1 61.57% 14.19% 10 29% 7.21% 0.98% 1 20% 2 44% 1.88% 0.24% Százalékban kifejezve esik: az 5 írton alóli visszafizetésekre az 5 — 10 Írtig terjedőkre a 10-20 , , a 20-30 , a 30—40 , „ a 40—50 , , a 50—100 , , a 100—500 , és az 500 írton felüliekre A 419.093 öt forinton alóli betétből 341.32Í vagyis 8144% és az összes betéteknek 72.31%-a takaréklapok segélyével eszközöltetett. A visszafizetések levonása után fenmaradó tiszta betétek az egyes betevők takarékoskodásának eredményét képezvén, örvendetes jelenségként emelhetem ki, hogy az egy betevőre átlag eső tiszta betét hónapról hónapra szaporodott, miből joggal következtethető, hogy a postatakarékpénztár már is számos oly betevővel dicsekedhetik, kik azt nélkülözhető pénzeik elhelyezésére állandóan felhasználják, és hogy az intézmény a takarékossági szellemet tényleg fejleszteni képes volt. Az év végével fenállott egyes tiszta betétkövetelések között 5 írtig terjedők. . 5—10 írtig terjedők 10—20 , az az a a a a 61.11%-ot 13.36%-ot 10 36% ot 4.55%-ot 2 29%-ot 1.40%-ot 3.36%-ot 3 15%-ot 0.42%-ot 20-30 , 30 -40 „ 40-50 , az 50—100 „ , a 100—500 , , az 500 frton felüliek tettek ki; az összes 85,517 fenálló betétkönyvecske közül ezek szerint 84.83%—20 írtnál nem nagyobb betétösszeget mutat fel az év végével. A postatakarékpénztár a betevők részére értékpapírokat is vásárol. 1886-ban 308 beérkezett kérvény alapján 261,800 frt névértékű értékpapír vásároltatott. Az év folyamán kiállított az intézet összesen 71 drb járadékkönyvecskét; ezek közöl 7 drb ismét kiegyeulíttetett, úgy hogy deczember végével 64 drb maradt fenn. E 64 járadékkönyvecske tulajdonosai részére a postatakarékpéuztár őrizetében volt 175.300 frt névértékű papír még pedig: 5%-os magyar papirjáraaék . . . 146,600 frt 4%-os magyar aranyjáradék 4%-<>8 Tisza-szegedi sorsjegy Különféle záloglevelek . . Egyéb értékpapír .... A járadékkönyvecske mellett letétbe helyezetteken kivül még 86,500 frt névértékű értékpapír (nagyrészt arany és papirjáradék) vásároltatott és küldetett meg az illető betevőknek, A betevőknek 1,419,566 frt 08 krra rúgó tiszta betétkövetelése, eltekintve az 1886 év deczember 31-ón fenállott 12,317 frt 42 kr készpénzkészlettől és 38,706 frt folyószámla követeléstől — 1,477,300 frt névértékű 5%-os magyar pnpirjára- dékbau nyert elhelyezést. \ A papirjáradéknak február—deczemberi átlagos árfolyama 1886-ban 94.62, mig a kir. postatakarékpénztár értékpapír készletét ugyanazon idő alatt 94.58 árfolyamon vásárolta. Áttérve a postatakarékpénztárnak kezelési eredményeire, a nyereség és veszteség számla szerint a postatakarékpénztár összes kiadásai 141,642 frt 88 kit, bevételei pedig .... . 41,137 „ 53 , tettek, a kezelési hiány ennélfogva 100,505 frt 35 kr. mely az 1885. évi IX. t. ez. 6. §-ának értelmében a postaforgalmi pénzekből előlegképen fedeztetett. E kiadásokban az előmunkálatok 11,188 frtot tevő költségei is benfoglaltatnak, melyek még az 9.800 , 7,300 , 9,000 , 2,600 „ 1885- iki évben az intézet életbeléptetése érdekében foganatosíttattak. A fentemlített 11,188 frt levonásával az 1886- iki kezelési hiány 89,317 frt 35 krra apad le. Levonva még a betevőknek fizetett 24,797 frt 67 kr. kamatot, mely nem képez kezelési költséget, a tulajdonképeni és az 1886-ik évet terhelő kezelési költség 105,657 frt 21 kr, mely elosztva az 539,064 ügyeset számával, mely a postatakarékpénztárnál ugyanezen idő alatt előfordult, egy-egy műveletnek átlagos költsége 19%0 kr., s ha ezen átlagos kezelési költséget összehasonlítjuk a külföldi postatakarékpénztárak hasonköltségeivel, azt tapasztaljuk, hogy a m. kir. postatakarékpénztár berendezése s szervezése egyszerű és jutányos, a mennyiben a működés első évében egy-egy művelet költsége: Angolországban..................35 kr. Francziaországban . . . . 341/2 , Olaszországban .................27 , Au sztriában 1883/4-ben . . 22 „ volt. A forgalom emelkedésével ezen átlagos költség remélhetőleg még inkább fog csökkenni, mert a kiadások nem növekednek szükségkép ugyanazon arányban, mint a forgalom, hanem annak bizonyos fokáig ugyanazok maradnak, mi természetesen a műveleteukénti átlagos költségre is kedvező befolyással van. A fentebbi átlagos kezelési költség csak úgy volt elérhető, hogy a postatakarékpénztár személyzetének megfeszített munkálkodása vétetett igénybe. 1886. óv január havában 37 tisztviselő s Í1 díjnok, deczember végével pedig 40 tisztviselő és 25 díjnok volt alkalmazva. Az első év tapasztalatai kétségkívül hivatva voltak, hogy a szervezet helyessége vagy hiányai iránt tájékoztassanak, általában azt mutatják, hogy a postatakarékpénztár egészben és nagyban helyes és biztos alapokon szerveztetett s hogy a mennyiben a gyakorlati élet egyben vagy másban a módosítást szükségessé tenné, ez a szervezet fővonásainak és alapelveiuek minden megbolygatása nélkül lesz elérhető. Megjegyzem végül, hogy a lefolyt első évben a postatakarékpénztári intézmény megalapítására és extensiv fejlesztésére fektettem a fősúlyt és ez okból üiíyletkörének kiterjesztését azon időpontra, halasztottam, midőn a külterjes fejlődés műve befejezést nyervén, az intézet gépezete fokazottabb tevékenység kifejtésére is minden nehézség nélkül képes leend. Vármegyei közgyűlés. A holnap tartandó vármegyei rendes közgyűlés tárgysorozata a kővetkező: 1. Kopécsy Árpád országgyűlési képviselőnek a m. fó'pénztárosi állásról való lemondása és ezzel kapcsolatban a m. főpénztárnál állásnak választás utján betöltése. 2. A székjiáz építési pótadónak , 1888. évre líSBodö kivetése. 3. A megyei tisztviselő’, segéd, kezelő és szolga- személyzet nyugdíjalapjára l°/0 pótadóuak kivetés«; 4. Alispáni jelentés. 5. Szabó Imre, Dr. Bezerédj Viktor, Dr. Fenyvessy Ferencz, Báró Fiátli Pál és Ányos Lászlónak törvény- szerűit való k lépése folytán a közigazgatási bizottságnál üresedésbe jövő helyeknek választás utján lenndő betöltése. 6. A m. kir. belügyminiszternek vármegyénk 1881. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági kia !ásairél szóló költségvetésére vonatkozó leirata. 7. A m kir. belügyminiszternek a közgyűlési ügyrendről alkotott szabályrendeletünkre vonatkozó intézvénye. 8. A in. kir. belügyminiszternek a szolgaszemélyzet szaporodása tárgyában hozott határozatunkra vonatkozó intézvénye. 9. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszternek az özvegy Tallián Pálné által létesített családi nevelési alapra vonatkozó alapitó levelet érdeklő leirata. — Hát a pusztában. — S megtartod V — Meg én! — No én pedig a boldogságos Szűz oltára előtt fogadtam meg, hogy életembeu nem válók el az emberemtől, hát annál inkább megtartom I — Hát nem szeretsz? — Mi haszna szeretném? Ha az úram nem volna, az más volna; de így nem segíthetek se magamon, se rajtad !! — Ha az úrad nem volna ? Nem segíthetsz ? No hát majd segítek én II Peti a kisbósit! No még egyszer: Nagy az én rózsám ereje, Kilencz pandúr nem bir vele; De ha az én szavam hallja, Sírva borul a vállamra! — Még egy csókot Örzse! Aztán Isten veled, a viszontlátásig 11 Már el is ment ? Már hallik vágtató lovának sebes dobogása? Vájjon mi lelte? Miért ment el oly hamar? £i tudná azt? Ki sejtené azt? Orzse asszony sem tudja, örzse asszony sem sejti ................ De hát akkor mért ragyognak úgy a szemei ? Mért mosolyognak úgy ajkai?............... — Édes úram, édes gazdám! Aluszik kend? — Alszom, alszom, hagyj aludni, — mormogá ez................ — Hagyjam? Ó hagyom! Csak aludjék! Majd alhatik kend nemsokára még többet is! — mormogja vissza amaz. * * * Rigó gazda, hova megy kend ? A szegedi vásárra? Mit vesz kend? Tehenet? Nem fél kend úgy egymagába ? Félni ? Mitől félne Rigó gazda? Ismerik őt a legények, akár csak az édes apjukat! Nemhogy csak egy ujjal is bántanák, de még mástól is megvédelmeznék! 1 Megvédelmeznék? llát mért nem védelmezték meg ? Mórt fekszik az árokban vérbe fagyva ? Meg Bem mozdul, meg van halva!! Ki ölte meg? Ki ölte meg? Ki ölte meg az úradat, Örzse asszony ? — Ki ölte meg? Hát a Karikas Dani ölte meg, nem is más! De hát mért ölte volna meg? Jó emberét, jó barátját ?! Nem szorult ő a Rigó pénzére 1 — Nem ám, de a feleségére! El kell fogni Karikás Danit! — Nem hagyja az magát 11 — Nem-e? Csak leskelődjenek éjjelenként a csárda körül, s ha gyertyát teszek az ivó ablakába: jöjjenek be! Kézre adom én Karikás Danit!! * * * Hogy is volt csak a nótád, Karikás Dani? Nagy a* én rózsám ereje, Kilencz pandúr nem bir vele ; De ha az én szavam hallja, Sírva borul a vállamra 1 S hogy is van most? A rózsámat, a babámat nem látom, Pedig itt jár valamennyi barátom. Ismerősök már éntőlem búcsúznak, Jaj istenem, engem felakasztanak! * * És Karikás Dani megvált a vasnyakravalójától! Kapott helyébe mást: — kenderből! * * * Hát Örzse asszony ? Búsul ? Mikor meghallotta a nyakravaló cserét, a mit Karikás Danin megcselekedtek, azt mondta; — Hála istennek! csakhogy ettől is megszabadultam 1! No diák ! Most már mienk a világ! 1 Nem kell többé bujósdit játszanunk! 1 Mégis csak ügyes asszony vagyok én' úgy-e ? * * * Ez a tárcza tulajdonképen reczipe arra nézve, hogy lehet megszabadulni a megunt férjektől.......... Kö nnyű dolog az egész. Nem kell hozzá egyéb, csak egy nagy bolond, a ki egy asszonyért föl is akasztatja magát f 1------------- WI 10 . A m kir. belügyminiszternek két rendoeli leirata Hanta községnek Komárommegyéhez leendő elcsatolása tárgyában. 11. Az 1888. évi közmunka fölosztási íervezet megállapítása és az ezzel kapcsolatos teendők elintézése. 12. Somogy vármegye közönségének a balatoni halászatról szóló szabályrendelet módosítására vonatkozó átirata. 13. A nyitra-völgyi gazdasági egyletnek átirata, melylyel a gőzeséplés szabályozása tárgyában általa szerkesztett javaslatot elfogadtatni kéri. 14. Az országos nőipar-egyesületnek segélyezést kérő átirata. 15. Bars vármegye közönségének átirata az 1886. XXI. t. ez. 27. §-ának megváltoztatása tárgyában. 16. Az ujonezozási polgári elnökök megválasztása. 17. Az 1888. évre kivetendő betegápolási pótlék °/0-ának megállapítása. 18. Az 1888. évi katonabeszállásolási pótadónak meg- állapitása 19. A lemondott, illetve elhalt, s választás alá eső megyebizottsági tagok helyeinek betöltése iránti intézkedések megtétele. 20. A legtöbb egyenes államadót fizető megyebizottsági tagok 1888. évre érvénynyel bírandó névjegyzéke. 21. Alispáni előterjesztés a községi szegények 1888. évi létszámáról és ellátásáról. 22. Az egyes választmányoknak kiegészítése, illetve újbóli megalakítása. 23. Jákó község elöljáróságának kérvénye, melyben az iránt folyamodik, hogy Jákó községben egy csendőrörs állomás szerveztessélt. 24. Herend és Városlöd községek kérvénye, melyben a vasúti hálózathoz vezető utat, az országutak hálózatába felvétetni kérik. 25. A vaszari határban utíentartási czélra bérelt kavicstelepre vonatkozó szerződés. 26. Aka község képviselőtestületének határozata, melylyel a község és Nagy Pál között kötött adásvevési szerződést jóváhagyatni kéri. 27. Nagy Boldizsár és társainak kérvénye, melyben a Pápáról-Somlyóra vezető közlekedési utat az országutak sorába felvétetni kérik. 28. Gicz községnek kérvénye, melyben a jegyzői teendők teljesítésével Matisz Gyula varsányi körjegyzőt, megbizatni kéri. 29. Dr. Reif Adolf veszprémi lakos orvostudori oklevelének kihirdetése. 30. Lókut község képviselőtestületének kérvénye, melyben a községben ásandó kút költségéhez segélyt kér. 31. N. Tevel községnek kérvénye, melyben a bebajt- batlanná vált közmunka váltságot leíratni kéri. 32. Takácsi községnek a községen átvonuló útszakaszon építendő hidakat érdeklőleg benyújtott kérvénye. 33. A devecseri, zirczi és pápai járási utkaparóknak kérvénye, melyben fizetésükéi, fidemeltetni kérik. 34. Rósenthal Lipót kenesei lakosnak a 10601/87. számú Il-od fokú határozat elleni fellebezése. 35. A Tallián Pálné-féie családi nevelési alapból Hochreiter György és Rezső részére az 1886. év 1 l-ik felére megszavazott de visszatartott jutalék kidásának kérdése. 36. Jenei István kis-jenői lakos volt bírónak köz- munkaváltság leirása iránti kérvénye. 37. Költségvetések. 38. Számadások. 39. Községi szegény alap számadások. CSARNOK. Disznóölés falun. Falun a disznóölés olyan házi és gazdasági ünnepet képez, mint a tukarodás és a szüret. A családi tanácsban elhatároztatott, hogy szombaton kell a két nagyobb disznót megöletni, tehát a szükséges előkészületek megtétessenek. Pénteken haza hozatik a két gyerek a városból, hol iskolába járnak, és haza hozatik a két kis leány a zárdából. Előre megrendeltetik Csutak Mátyás a falusi csizmadia, ki télen disznóöléssel foglalkozik, — szombaton legyen készen. Meg- reudeltetnek a férficselédek feleségei, mint segítségek, mivel a János béres felesége ért a béltisztogatáshoz, a Ferenczné pedig ügyesen keveri a vért, a kocsisné pedig tud vigyázni mikor fő a tüdő. E közben az egész házban élénk sürgés forgás van, erősebben kiabálnak, futkosnak, s mindenki érzi, hogy fontos feladat vár reá. Pénteken este lefeküsznek azon gondolattal, hogy korán kell felkelni, tehát mindenki nyugtalauúl alszik. — Mikor pedig miudenki az álomba merül, egyszerre óriási dübörgés és zuiiogás riasztja fel az egész háznépet. Ugyanis éjfél után egy órakor megérkezett Csutak Mátyás (a disznóölő) és öklével, botjával veri a konyha ajtót, ablakot, istálló ajtót, s kiabál, hogy keljenek fel a szolgálók s férficselédek. E kannibáli zörgetésre talpra ugrik a házi úr, a házi asszony, a gyerekek, az összes cselédség, mert mindenkinek eszébe jut a disznóölés. A házi aszszony a szolgálóknak hadat üzen, szidván őket, hogy lusták, bonezosak, csámpások, kikkel semmire sem lehet menni. A háziúr felveszi békését, de előbb a mostani télen főzött törkölypálinkából bevág két kupiczával, hogy gyomra meleg, hangja pedig rikkantós legyen, azután rágyújt új nyers dohányra, melynek olyan füstje van, mint a paprikának, maga is csuklik tőle, — azután kimegy az istálóba rendet csinálni. — Senki sem cselekszik jól, mindenkit szidni kell, kivéve Csutak Mátyást, a ki nem cseléd. Csutak Mátyás indítványt tesz, hogy megakarja köszörülni szereit, baltáját, késeit, és a kolbász vágókat. Jól van. — A kanászgyerek keresse elő a köszörűké vállut, s köszörükövet, hozzon vizet, és hajtsa a követ, János béres kössön por- cziókba szalmát, s készítse el szekerét. Egy ember etesse a marhákat, a többi vágjon fát, hordjon vizet a konyhába, segítsen a szolgálóknak. Teljes tevékenységbe lép az egész apparátus. Itt fát hasogatnak, ott köszörülnek, a szürübeu szalmát kötöznek, emitt rengeteg vizet hordanak, tüzet raknak, vasfazekakat raknak a katlanokba, lótnák futnak, egymásba ütköznek, az elesettek jajgatnak, a rajtok keresztül esők káromkodnak, a házi ur kiabál, szitkozódik, a házi asszony rivalg, az egész udvar alarmirozva van, a lovak nyerítenek, a disznók ordítanak, a kutyák ugatnak, a ludak gágognak, a kakasok kukorikolnak, szóval mindenütt élet, tevékenység és izgatottság van. Ez az állapot, azaz zűrzavar eltart öt óráig, mikor hajnalt harangoznak. Ez az első stadium. Ekkor meg lévén köszörülve a kések, balták, s minden a kerékvágásba lévén igazitva, a disznóölő, a cselédek, cselédasszonyok kapnak egy kis pálinkát, g kiadatik a dispositió, bogy most már talpon legyen mindenki, és segítsen a hogyan tud, mert most fognak a disznók kihuzatui az ólból, s megöletni. Az egyik szolgáló lámpást hoz, tálakat hoznak a vérnek, s lappogva. csendesen közelednek az ólhoz. Csutak Mátyás érzi, tudja, hogy manőverrel boldogul az ember, hátulsó lábánál akarja megfogni, de mindkét disznó szemközt áll, mivel felfedezték Csutak Mátyás fondorkodását, most megkezdődik a harcz Csutak Mátyás és társai, s a disznók közt. Eokáig nem dől el a csata sorsa. Rudaló kötelet kell hozni, burkot kell vetni, mint a politikában, s ime így sikerül előbb az egyik, azutáu a másik disznót kihúzni, leteperni, s megölni. Ez a második stadium. János béres két ökröt befogott s oda á:lt szekerével s miután a megölt disznókat felrakták a szalma porcziókkal együtt kiszállította a kertek alá, a hol Csutak Mátyás szalmával beterítette a disznókat, s elkezdte pörkölni, s feltette, hogy vigyázni fog, hogy szépen pirosra legyenek pörkölve. Azonban az emberi számításokat sokszor elrontja sors. Mikor a disznók tölött a szalma javában ég, mindkét disznó elkezd futni, és haza szalad Újabb lótás futás, üvöltözés, ijedelem áll be. Megkell a disznókat fogni, és újra megölni, mert első Ízben a szakértő nem jól ölte meg, s azután új szalma porcziókat kell kötni, kivinni, és megpörkölni, a mi ezúttal sikerült is. Ez a harmadik stádium. Ekkor már nyolez óra van, de biztosan lehet most már haladni. Megtisztogatják, s azután úgy bánnak el vele, mint itt városon, csakhogy keserves lassúsággal, a ügyetlenséggel, minek az a következése. hogy mire a burka, kalbász, május meg lesz töltve, akkor már vasárnap hajnal előtt egyet elütött az óra. Mind e dolgokat városon egy ügyes hentes fél- délután igen ügyesen elvégezi, de hát mi haszna, ha csak úgy csendesen történik, mit ér az olyan disznóölés, a hol nincs kiabálás, lárma, káromkodás. Ezt Csutak Mátyás rendszere teszi igazán. Karácson János. KÖZGAZDASÁG. A gazdaközöiiség figyelmébe. Az országos tenyésztési czélokra évente ta- vaszszal megejtetni szokott általános bikavásárlásoknak, és a bikák kiosztása iránti szabályzat kivonatát a következőkben ismertetjük a gazda- közönséggel: Csak tisztavérű, s határozott fajta- és bikajelleggel biró a marná! 140 czentiméternéi magasabb, s a márczius hóban kezdődő kiosztáskor har- madféiévnél idősebb magyar fajta illetve másfél éves kort ugyanakkor meghaladó berni — (sim- mentkali-saaui), pin\gaui, mőllthali, kuhlandi, vagy allgaui fajta bikák vétetnek meg darabonként és átlagban 250 forintnál, illetve 200 forintnál ne®-- magasabb árakon kizárólag oly gazdaságokban és helyekről, a hol és melyeknek környékén ragadós állati betegség nem mutatkozik. Az ilyen bikákat a minisztériumnak eladni szándékozó tulajdonosok, illetve ezeknek megbízottai, legkésőbben 1888. évi január hó 15-ig közvetlenül a kerületi állami állatorvoshoz (Veszprém- megye területére nézve Reischig Ferencz Győrött) forduljanak Írásbeli eladási ajánlataikkal, melyekben a vételre kínált minden egyes bikának fajtája, kora, (elletési év és hónap), szabott ára, állomási helye, származása, neve, s uetáni törzskönyvi száma, és végül külöuős ismertető jelei (például: a meglevő bélyeg neme, alakja és helye) határozottan és külön megjeieleudők. Pirókszinű vagy fekér farkbojtu, továbbá a fülkagylóbau csak fehér szőrrel biró magyar fajta bikák, valamint általában a fekete-tarka színű, vagy félheréjű bikák semmi esetre sem vásároltatván meg, ezek már az ajánlatokból kihagyandók. A bikáknak szakértői megvizsgálását a kerületi állami állatorvos a helyszínén tejesíti, mely alkalomból a szemléknél eddig szokásban volt be- bélyegezések mellőzendők. A bika megvétele iránt a földmívelési miniszter határoz, miről az illető eladó fél a kerületi allami állatorvos utján értesít- tetik. Ha a határozatban a bika megvettuek mondatik ki, az eladó köteles azt április hó 15-éig díjtalanul eltartani, ha pedig a bika ápril 16-ikig el nem vitetnék, ettől kezdődőleg a kiadási napig naponta 2 klgr. zabot és 7 klgr szénát számítva tartási díj czimén 40 krajezár napi költség megtérítésére a tulajdonosnak igénye van. Az eladó megfelelő tápláltságért, az állat kifogástalan gondozásáért, minden sérüléséért, valamint az átadást követő 30 napon át a bikának teljesen megfelelő tenyészkópességéért felelős. A kiosztásra rendelkezésre álló bikák elhelyezésének czélja első sorban szegényebb sorsú községek, másodsorban vagyonosabb községek vagy magánosok marhatenyésztéséuek előmozdítása lévén, az állatok annak idejében ehhez képest fognak kiosztatui a vételárnak legfellebb három kamatmentes félévi részletben történendő lerovásával, akár a vételárnak bizonyos százaléka elengedésével, vagy esetleg még ezen felül a kedvezményes árnak háromnál nem több, kamatmentes féléves részletben leendő törlesztése mellett, sőt egyes —- kiváló figyelemre méltó — esetekben az állatok a tulajdonjog fentartásával csupán használatra ingyen is ki lógnak adatni. Hogy a szükséglet kellő időben ismerve legyen, s hogy a bikák minél hamarább kioszthatók lehessenek, az e tárgyú kérvények a földmívelési minisztériumhoz czimezve 50 kros bélyeggel ellátva legkésőbb február hó ló ikig közvetlenül az illető kerületi állatorvoshoz nyújtandók be. A kérvényeket a gazdasági egyesület titkári hivatala is elfogadja, honnót azok a kellő időben reudeltetési helyükre fognak elküidetui.
