Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1887 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1887-02-13 / 7. szám

XXII. évfolyam. 1§§7. Veszprém* február 13« Megjelenik e lap a „HIVATALOS EBTKSÍTÖ‘‘-7el együtt minden vasárnap reg­gel. Rendkívüli esetekben ktt* lönlap adatik ki. — EISfliatési ár mindkét lapra : negyedévre 1 írt 50 kr.; félévre 3 frt; egész évre 6 frt. Egyes példá­nyok ára 15 kr. — Hirdetések dija: egy hasábos petitsor tere 6 kr.; nyilttérben 20 kr.; min­den beigtatásért külön 30 kr. állami bélyegilleték fizetendő, Eladóhivatal: Kraus A. Fia könyvkereskedése Veszprém­ben. Ide küldendő minden elő­fizetés, hirdetés, melléklet s reclamátió. VESZ közgazdasági-, társadalmi-, Iillyi- s általános érdekű MEGYEI HIVATALOS HETI KÖZLÖNY. EEM Maginrltéknak s szemé­lyes jellegű támadásoknak a lap keretében hely nem adatik. Hátiratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Névtelen köxlemények csak akkor vé­tethetnek figyelembe, ha való­diságok iránt bizonyíték sze­reztetett be. — Bérmentetlen leveleket a szerkesztőség csak ismert munkatársaktól fogadéi. Szerkesztőségi iroda: ieruzsálem-utcza 872. se. a. Ide czimzendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. > í A népfelkelés. Meleg júliusban még csak úgy félvállról vet­tük, s ma már egyébről sem tudunk beszélni, mint a népfölkelésről. Hát bizony, hogy népfölkelők alatt nem kaszát, villát ragadó parasztokat kell érteni, kitűnik az 1. § ból, mely a népfölkelőket a .hadsereg kiegészítő részének“ nevezi, következésképen (hogy vigaztaló is legyen benne) a népfölkelők a nemzetközi jog oltalma alatt állanak. Hogy miért kell a békés magyar családapák­nak s a katonasorból így vagy úgy megmenekedett embereknek népfölkelőkké lenni: ezt megmagya­rázza az a ránk nézve szomorú körülmény, hogy kevés katonát tudunk kiállítani, elóVzör mert kevesen vagyunk s másodszor, mert — Deák Ferencz sze­rint — a magyar anyák is csak egyszer szülnek egy esztendőben. S bár ez utóbbi eset van a muszkáknál1 is, ők mégis tiz és fél millió katonával rendelkeznek, mi pedig (az osztrák-magyar monarchia) csak egy millió kétszáz ezerrel. A muszkának csak tartalékja is van három millió, minekünk ez mindössze 80.000. Ezek a számok azt demonstrálják, hogy ,fel kell kelnünk*, különben megesz a muszka, ba t. i. — beeresztjük. Ki hát most a népfölkelő? Minden honpolgár, a ki nem tagja a rendes hadseregnek, attól az évtől kezdve, melyben a 19—ík életévét betölti, annak az évnek végéig, melyben betölti a 42-ik életévét. De még a 42-ik év után is tart a népfölkelés kötelezett­sége egész a 60 évig. Persze az utóbbiakat már kényelmesebb szolgálatra alkalmazzák, tüzbe nem kell menniök. Az osztrák .Reicbsgesetzblatt* legutóbbi száma már közié az osztrák honvédelmi miniszternek a nép fölkelés organizácziójára vonatkozó szabályrendeletét. E rendelet pontjait az osztrák honvédelmi miniszté­rium a magyarral egyetértőleg állapította meg, an­nak leglényegesebb pontjai: 1. A népfölkelés czélja és rendeltetése. Czélja : a monarchia védelmi erejének öregbítése általában: rendeltetése: a hadsereg és a honvédség támogatása, ezeknek fölmentése technikai, adminisztratív, egész­ségügyi stb. természetű segédszolgálatok alól s a tiszti és legénységi pótlék szolgáltatása, a hadsereg­ben, a hadi tengerészet és honvédségben támadt hiányok betöltése. Szolgáltat a népfölkelés : csapat­testeket helyőrségül, födőzetnek határőrzésre és honvédelemre. 2. Ki lesz tiszt a népfölkelésnél ? a) Nyugal­mazott katonatisztek, ha 60-ik évüket, be nem töltöt­ték, katonaképesek a népfölkelési szolgálat értelmé­ben s nem alkalmaztatnak esetleg a hadi tengeré­szet vagy honvédségnél, b) Polgári osztályból valók, és pedig: 1. volt katonatisztek, a kik hadkötelezett­ségük teljesítése után léptek ki a hadseregből, vagy a kik tiszti rangjukat később önkényt letették ; 2. volt altisztek, a kik jó kvalifikáczióval bocsáttattak el védelmi kötelezettségük teljesítése után, s képzett­ségük és a polgári életben elfoglalt állásuk olyan, hogy esetleg rendeltetésüknek megfelelhetnek; 3. polgárok általában, a kik képzettségük és társadalmi A „Veszprém“ tárezája. Mit ér az ifjúságnak ... Mit ér a% ifjúságnak Virága énnekem, Ha szint és illatot nem Lehels^ rá, szerelem! S mit ér a szerelemnek Keserve bánata, Ha boldogságos üdvét Nem ére\em soha! S mit érne édes üdvét Elérnem valahol, Ha abban, s{ép leányka, Velem nem os{to{ol! M. Hervadt virágok. — Eredeti rajz. — Irta: Dominkovich Mária. Őszi alkony van. Az eget szürke szemfödél borítja. A fecskék elhagyni készülnek a tájat s alant szálldosnak, mintegy még egyszer jól megnézni akarva minden kis zúgot, mely menhelyet nyújtott nekik a nyári viharok ellen s mintha sejtelemmel bírnának róla, ha vájjon látják e még e második hazájokat, hol oly vendégszeretettel bánt velők min­den bokor. A Iák sárga, gyér leveleikkel már a kö­zelgő enyészetet hirdetik. A letartott, kopár rét, állásukból kifolyólag megfelelő tekintélylyel bírnak, s a közbizalmat birják. Mind e pontozatokban jelölt egyéneknél a csorbítatlan polgári becsület a kvalifi- káczió múlhatatlan feltétele. 3. A népfölkelési kötelezettség alól azok men­tetnek föl, a kik olyan testi vagy lelki fogyatékos­ságban szenvednek, melyek a kötelezettség teljesíté­sét feltétlenül kizárják. A felmentést a sorozó, a vizsgáló és a szuperarbitráló bizottság mondhatja ki. A népfölkelési szolgálattól már béke idején felmentetnek azok, a kik a közszolgálat miatt hiva­talukban nélkülözhetetlenek. Személyes vagy családi ügyek miatt senkisem mentetik föl, csak ideiglenesen szabadságoltatik. 4. A népfölkelési zászlóaljak önálló csapattes­tek. Mindenik egy külön népfelkelés kerületből fog összeállíttatni. Megállásra, helyőrségre és trainszol- gálatra válogatott népfölkelési zászlóaljak képeztet­ek és pedig legelőször a kérdéses vidék népfelkelői­ből. Minden zászlóalj külön számot és nevet kap, kerülete szerint. Minden zászlóalj gyülekező és alakuló helye ott lesz, a hol az odavaló honvéd- zászlóaljé. A fentebbi czélokra berukkolt válogatott zászló­aljakon kívül territoriális zászlóaljak alakíttatnak otthon, a kerületekben hagyott népfölkelőkből. 5. A népfölkelési zászlóaljakba beosztatnak: az első korosztályból mindazok a fegyverfogható férfiak, a kik nincsenek tartalékul a hadsereg kiegé­szítésére föntartva, a második korosztályból minden fegyverfogható népfölkelő. A válogatott népfölkelő zászlóaljak tényleg az első korosztályból, a territoriális zászlóaljak ellenben mind a két korosztályból vétetnek. A válogatott népfölkelő zászlóaljak kizárólag katonailag kiképzett népfölkelőkből foguak alakít­tatni. 6. Azok a népfölkelők, a kik a közös hadsereg­ben, a honvédségnél, vagy a tengerészeinél nem al­kalmaztatnak, használhatóságuk vagy polgári fog­lalkozásuk szerint fognak alkalmazást nyerni, így pl. a hadsereg részére dolgozó műhelyek­ben, az egészségügyi szolgálatban, sebesültek szállí­tásánál és ápolásáuál, az élelmezési osztálynál, a szekerészeinél, erődítési és utcsinálási munkálatok­nál stb. Ily szolgálatokra leginkább azok a népfölkelők, alkalmazandók, a kik nincsenek katonailag kiképezve, vagy különben sem alkalmasak fegyveres szolgálatra. 7. A hadsereg létszámának pótlékául, de csak különös^ sürgős szükség esetébeu, népfölkelők is ve­hetők, és pedig kezdve mindig a legfiatalabb korosz­tállyal. A népfölkelők ruházata. Ha a népfölkelés egyen- ruházásáról előre nem lehetne gondoskodni, akkor az altisztek és közemberek aktiv szolgálatban is polgári ruházatukat viselik, s ezért mindennap 10 kr. kár­pótlást kapnak. Ebben az esetben az illető népföl­kelési zászlóalj számával ellátott karszallagot kapnak, mely a bal felső karon viselendő, jeléül annak, hogy a népjog védelmére igénynyel biró csapattesthez tartoznak. Minden ember kap ezenkívül egy bádog­tokba zárt igazolási jegyet. — A uépfölkeiő csapa­ide-oda mozgó katang-kórójával oly szomorú lát­ványt nyújt. Még a patak zúgasába is a közelgő hosszú álom ájtatos bús hangja vegyül. Mindenütt a nemsokára bekövetkező zsibbadás, dermedés, és élettelen nyugalom elszomorító jele látszik. A min­den ékétől megfosztott vidékre sürü pára száll le, mintegy eltakarni akarva a természet haldoklását. Egy csinos nyári lak tárt ablaku szobájában fiatal, halvány, beteges férfi ül kényelmes karszék­ben ; az időnkint szaporán lélekzó mellből előtörő köhögés kétségtelen lesújtó bizonyítéka amaz öl­döklő kórnak, melynek gyógyulására, fájdalom ! még nem nőtt fü, la, a milliárdra menő növények között Kiaszalt arczáu az a vésztjósló pir-folt ég, mely a a halál félreismerhetetlen hiruöke. iáötét szemei híven tükrözik vissza ragyogó fenyőkkel a bensejében dúló lázt. Előtte a nyitott ébeutaszekrényke fenekén több, élénk szinü s szalaggal gondosan összekötött hervadt virágfüzórke fekszik. Sajátságos vegyüiéké- vel a mély bánat s kellemes visszaemlékezés által okozott érzésnek, ragyogó tekintettel függ a beteg pillantása múltjának e színtelen jelein. Mintegy újra bele látszik élni magát a múlt e képeibe, fe­ledve időt s tért. Elmélyedéséből egy öreg tisztes nő belépte zavarja, ki oda lépve hozzá, gyöngéd­séggel teljes szeretettel simítja meg sötét fürtjeit. — Már ismét e virágokkal tépelődől, melyek mindig oly bús hangulatba ejtenek, — szólítja meg az agg nő szelíd szemrebányásssal. — Kinek nincs jövője, jelenje pedig csak ten­ges s mindent múltja foglal magában, az önkényte­lenül is viBszatekint arra az időre, melyben elmond- fiatja, mikép érezte, hogy ól, mert hisz csak a lélek élete mondható életnek, nagyanyám. Az igaz, hogy ilyenkor sokszor mélyen is szenvedünk, de vannak fájdalmak, melyek gyönyör telj esek s vaunak perczek, tolat használható régibb fegyverekkel fegyvere­zi! fel. 9. A népfőlkelés tisztjei, ha nyugalmazott, •j'Jry szolgálaton kívüli viszouyban álltak a hadse­ghez. visszakapják utóbbi rangjukhoz való egyen­ruhájukat- A többi a népfelkeléshez kinevezett tiszt ví®li a kardkötőt, tiszti sipkát, a rangját jelölő c iflagot, tiszti kardot, arany portopéval, s szolgá­latán..a tábori övét. Önként érthető, hogy nem valamennyi korosz- t%beli népfölkelők, sőt még a népfőlkelés első osjtályába tartozók sem Írhatók össze azonnal egtségesen. A népfölkelők alkalmazására vonatkozólag a közelebb megjelent miniszteri utasítás a következő­képen intézkedik: „A népfölkelés a hadsereg és hon­védség támogatására van rendelve. Ezen rendelte­tésének megtelel: j Katonailag szervezett népfölkelő csapatok ala­kítása által, hogy ezek a hadsereg vagy honvédség részéről kiállított helyőrségi és hadtáp-csapatokat felváltsák ; továbbá ily csapatok lehetőleg rövid idő aljtt a hazatöldjéuek védelmezésére, a határok Őr­zésére és a népfölkelési egyéb feladatok teljesíté­seié készen álljanak. Ezen népfőlkelő csapatok ala­kítására — ezek pótcsapatainak kivételével — ki­zárólag katonailag kiképezett elemek alkalmaztatnak. Eíczélra a népfőlkelés 1-ső osztályából a 35, 36 és 37 évesek — a mennyiben a hadsereg vagy a hon­védség számára igénybe nem vétetnek, — továbbá a ;2-od osztályú (38, 39, 40, 41, 42 évesek) néptől- kelésből mindazon egyének tartandók fönn, kik a hadseregben, a haditengerészetben vagy a honvéd­ségben szolgáltak és a népfelkelésnél fegyveres szolgálatra alkalmasak. Kiemeljük végre, hogy az egész ország 92 nép­fölkelési járásra oszlik, minden községben 24 nép­fölkelési lajstrom lesz, melyek mindegyike a nép­felkelésre kötelezettek 1 — 1 évfolyamát tartalmazza. Az 1887, január 1-óvel népfölkelési kötelezettségben álló egyének összeírása tekintetében az utasítás e szakasza elrendeli, hogy az 1864-től bezárólag 1850-ig született mindazon férfiak (23 évestől 37 évesig) kik sem a póttartalék, sem a honvédség nyilvántartásában nem állanak, továbbá mindazon évfolyamok a betöltött 42 életévig, melyek védköte- lezettségük kitöltése után 1886. végéig a hadsereg­ből vagy a honvédségtől elbocsátattak, a népfölkelési nyilvántartóságok által a népfölkelési összeíró lajstro­mokba összeirandók. Hol állítsuk fel a harmadik egyetemet? Irta; Dr. Pávai Vajua Gábor, a pozsonyi országos kórház főorvosa, az országos egészség- ügyi tanács rk. tagja, Pozsony sz. kir. város bizottsági tagja stb. stb. (Vége.) Égető szükség tehát, hogy e bajon mentül előbb segítsen az államhatalom s hazafias köteles­sége a magas kormánynak arra törekedni — a mint örömmel észlelhető is, hogy arra törekszik — hogy melyeket nem győzünk eléggé emlékezetünkbe visszaidézni. — Oh te javíthatatlan idealista, — szólt az öreganya szomorú mosolyiyal, egy az asztal mellett álló székre leülve s karjau levő kis kosarából elő­húzva kötését. — Csak voltam, édes nagyanyám, de az élet keserű iskolája s a tapasztalás zordonsága megfosz­tottak mar az idealismustói is s megtanítottak arra, hogy az eszméay csupán a képzelődés jateka s ki ennek átengedi magát, nemcsak nevetségessé lesz, hanem oly kegyetlenül ébred fel ez álmából, hogy örökké tartó keserűség marad szivében. Miután a végietek találkoznak, tehát a sors keserű csapásai pessimistává tettek. Nem veszem többé körül a té­nyeket rózsaszín párával s nem ékesítem fel az em­bereket magasztos tulajdonokkal, mert élelem árán tanultam a világot a maga meztelenségében meg­ismerni. E tanulmány tört meg ennyire s vitt a sir szélére, a hol állok. Az én napjaim, Bőt mondhat­nám perczeim megszámlálvák, de ez mitsem búsít, mert elvesztvén tökéletesen illúzióimat, nem kívánok élni — beszólé lázas izgatottsággal. — ügy kell az életet venni, mint a milyen, édes unokám s nem kell elérhetetlen délibábokat űzni, mert . . . — De én undorodom úgy tőle, a milyen, éa azért örömmel nézek végperczem elé — vágott beie ingerülten. — Nagyanyám — mondá kis szünet után le- csöndesedve, — te oly régóta faggatsz már, hogy mondjam el neked e hervadt virágok történetet; eddigelé azért nem tettem, mert meg igen sajgott a seb, meiylyel összefüggésben vannak, de ma olyan sajátságosán nyugodtan, megkönnyebbülve érzem ma­gamat, hogy elmondom azt neked. Indokolni akarom a külföldre, de különösen Bécsbe tóduló s onnan idegen szellemmel és műveltséggel hazájokba víbz- szatérő egyéneket, egyetem alapítása által vissza­hódítsa a magyar nemzeti műveltségnek és tudo­mányosságnak. Kétséget nem szenved, hogy men­nél több egyeteme lesz az országnak, a tudomány előbbre vitele és fejlesztése érdekében annál na­gyobb versenyre kelnek a tudósok. De nemszabad figyelmen kívül hagynunk azon körülményt sem, hogy csakis így nyerhetnek megfe­lelő hatáskört a jelesebb epigouok, kik idővel kima­gasló szakfórfiai lesznek az országnak. Magyarország­nak ez idő szerint, fájdalom! csak két egyeteme van, pedig, ba azt akarjuk, hogy a területünkön lakó kisebb idegen nemzetiségek nyelvben és szellemben egyaránt beolvadjanak az államalkotó nemzettestbe, szóval, hogy valóban magyarokká váljanak, s ezenkívül, hogy nemzeti szellemtől áthatott, pezsgő tudományos élet is legyen; akkor a közoktatásiigyi politika halaszthatatlan teendői közé tartozik, egy új egyetemnek mentül előbb való felállításáról gondoskodni. Billrothnak hálával adózhatik a magyar ifjú­ság, de maga a nemzetis, hogy fölrázta közömbös­ségéből. így talán sietni fog s rég óhajtott ideálját hamarabb fogja megvalósítani Legkevésbbé sem kételkedünk abban, hogy kormányunk az uj kedvező alkalmat nem fogja elmulasztani s hogy megértve a komoly iutő szózatot, felállítja a harmadik egye­temet s nem várja be, mig a bécsi egyetem kizárja kebeléből Magyarország oda özöuiő fiait. Mindenkinek be kell látni, hogy Billrothnak a dolog lényegére nézve tökéletesen igaza van, mert az orvos-természettudományok spekulatív bölcsel­kedésen alapuló tanításának korszaka szerencsésen lejárván, tény, hogy az orvosi és a természettudo­mányokat mai napság már nem lehet csak úgy tex cathedra* tanítani és tovább fejleszteni, mert e tudomáuyszakokuái elengedhetetlenül szükséges, hogy a hallgatók a tudományos vizsgálódás, beteg­észlelés és orvoslás minden módszerében nemcsak elméletileg, hanem gyakorlatilag is úgy legyenek kiképezve, hogy a tudomány és a mindennapi elet sokoldalú követelményeinek minden tekintetben megfelelhessenek. E czólra gazdagon felszerelt vegytani, ásvány­tani, élettani, kórtaui, közegészségtani, orvostör­vényszéki, elmekórtani stb. stb. intézetek és dol­gozóhelyiségek — laboratórium — továbbá gazdag könyvtárak és mindenféle gyűjtemények s vegre a gyakorlati orvostudomány elsajátítása szempontjá­ból, nagyszámú beteg és tetemanyaggal bíró kór­házak a legjelentősebb faktorok. Nem tagadom, hogy a bécsi egyetemen minden művelődési tényező s eszköz meg van, de 2289 orvosnövendéket — nem is említve a világ minden részéből odasereglő or­vos-doktorokat, kik az ,ismétlő cursusokat* hallgat­ják — még sem fogadhat be intézeteibe. így aztán ne csudálkozzunk azon, hogy az orvostan hallgatók a demonstratív tudományokban eredményesen alig képezhetik ki magukat, legfeljebb a sors egyes kegyeltjei, a kik t. í. a „uervus reruui gerendaruin1*- bau bővelkedve, a jól megfizetett tanári cursusokon előtted amaz éveken át tartó búskomorságomat, levertségemet, mi annyi szomorúságot okozott ne­ked. Te vagy az egyeiieu a nagy világon, ki érde­mes arra, hogy szivem életét, lelkem világát meg­ismerje. Hiszen kívüled más úgy sem szeret engem seuki, s nem vesz részt balsorsomban. Még a sír­ban sem tudnék nyugodni, ha ki nem tárnám neked ielkemet. ügy beszelek most neked, nagyanyám, rniutha istennek adnék számot múltamról. Sokat szenvedtem én nagyanyám, anélkül, hogy egy sóhaj, vagy résztvevő szó enyhítette volna fájdalmamat. Oh, e köuy, mely hűséges, szeretetteljes szemeidben — a szemekben, melyek mindig a leggyöugódebben virrasztónak s őrködtek fölöttem — csillog, bai- zsamkiut hat beteg ielkemre s megnyitja ajkamat a vallomásra. — Te neveltél s jól tudod, mennyire szerettem az embereket s bíztam bennök; hazulról elke­rülve, nyilvános iskolába mentem; testvéreimnek tekintettem tauulótársaimat s mindent megosztot­tam velők, a legmagasztosabb fogalomnak tartva a barátságot. Különösen egyhez ragaszkodtam s nem lett volna oly nagy áldozat, mit meg nem tettem volna érte, oly meleg rokonszenv s őszinte vonza­lom kötött hozzá. Az iskolai év végén palyamuukák Írását adták fel. Én is pályáztam s Alfréd barátom is, kinek dolgozata készítésében segélyére voltam. Az első díjat, mely egy csinos iró-készletből állott, én nyertem el, a második díjat pedig Ailréd. Mi­dőn tanárom az egész osztály s számos jeieuvolt ügy barát előtt átadá nekem a koszorúval körített pályadíjat, vad tüzet, mely egyszerre iöleugede .is­merni a gyűlölet lángját, láttam Alfréd szemeibeu lobogni. E percztől fogva határozott ellenségem lett s úgy a többiek is. Ez volt az első keserűség s csalódás, a mi ért. E kis hervadt füzérke ama ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom