Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-03-14 / 11. szám

) i»e, tiszteletteljesen a következőkben teszszűk meg részletes jelentésünket. A megyei székház Kiss István urnák a tör­vényhatósági közgyűlés által elfogadott tervei sze­rint lévén kiépítendő, a szükséglendo föld-, kőmű­ves, elhelyező, ács, kőfaragó és vasmunkálatokra előirányzott összeg a magas belügyministerium ré­széről 207,994 frt 93 krban állapíttatott meg, ugyanezen munkálatok azonban tekintettel azon kö­rülményre, hogy az időközben beállott tégla drá- gulat tetemes költségszaporulatot idézett elő s hogy a versenytárgyalás eredményekép beérkezett ajánla­tok közül Eéler Napoleon budapesti építész ajánlata volt legelőnyösebb, mert a kőműves munkára beérke­zett Horváth-féle ajánlatnál 80000 frttal olcsóbb, Kéltr Napoleon vállalkozónak a már felsőbb helyen is jóváhagyott szerződés egy kisebb jelentőségű észrevétel kivételével 229,445 írt 37 krért adattak ki. így ezen négy munkanemnél a minisztérium részéről a költségvetési előirányzatok felülvizsgálása alkalmából megállapított összeget 21,450 frt 44 krt tevő túllépés mutatkozik, ezen túllépés azonban az által, hegy a magas minisztérium a Kéler Na­póleonnal kötött szerződést folyó évi február bó 7-én 3485/III. b. az. alatt kelt intézvéuyével jóvá­hagyta, felBŐbb helyen is indokoltnak és igazoltnak mondatott ki. Midőn igy tisztelettel jelezzük azt, hogy a törvényhatóság Kéler Napoleon budapesti vállalko­zónak az általa teljesítendő föld, kőműves, ács, elhelyező, kőfaragó és vasmunkák ára fejében 229,445 frt 37 kifizetésére magát szerződésileg is kötelezte, előterjesztjük azt is, hogy a még szük- séglendő, de eddig ki nem adott munkálatokra bele­számítva az esetleges szaporulatokat is 64,184 frt 22 krt veszünk fel, s igy a megyei székháznak a szó szoros értelmében vett építési költségeit 263,629 frt 50 krral számítjuk fel. Ha ezen szorosabb értelemben vett építési költségekhez hozzá adjuk a székházépítési telek ki­kerekítésével járó s a még egyéb módon felmerülő költségeket, nevezetesen: 1. Hartmann-féle ház vételárát . . 2. Makovinyi-fóle , , . . 3. Michelini és VtBS-féle telek vé­telárát ......................................... 2000 4. A házilag teljesített földmunka­árát 5. Kiss István tiszteletdíja napi s fuvardíját.............................. . 13500 60 00 frtot. 8000 I 2000 V 1500 * 13500 * vagyis összesen: 31000 irtot, továbbá a székház hátsó részén emelendő tám­fal, kerítés és vasrács, nem különben a székház előtti kövezés költségeit, s végül az általunk 3620 frt 41 krral előirányzott előre nem látható kiadá­sokat, kitűnik, hogy a mennyire ily nagy szabású épület költségeit előre megállapítani lehet, megyei zékházunk felépítésével járó kiadások összege kerek- számban 340,000 irtot tesz ki, s midőn ezt ezennel bejelentjük, egyúttal tisztelettel jelezzük azt is, hogy lentebb jelzett számításainkat a lehető leglelkiisme­retesebben és Kiss István műépítész urnák közben- jötte mellett eszközöltük. Ezekben adván a székház építési költségeknek hű képét, az igénybe veendő 340,000 frtnak fedezeti módozatait az alábbiakban részletezzük. Mindenek előtt az építési költségek fedezetére felhasználandónak tartjuk a megyei székház alapot és a mostani székház vétel árát, mely összevéve 75,494 frt 98 krt tesz ki. A még hiányzó összeget pedig 300,000 frtnyi névértékkel biró törlesztéses kölcsön felvétele által indítványozzuk fedezni és pedig azért, mert a fő­városi pénzintézetekkel a kölcaönügylet reáüzálása végett lefolytatott tárgyalás folyamán kitűnt, hogy azon kit pénzintézet közül (I. hazai takarékpénztár és a Magyar Jelzálog Hitelbank), melyek a kölcsön­ügylet megkötésére hajlandóknak mutatkoznak, a Magyar Jelzálog Hitelbank azon kölcsönre, melyet 100 frtos záloglevelekben 5*75% mellett 93 frtnyi árfolyammal 50 óv alatti visszafizetésre nyújtani kész azon kölcsönnél, melyet az első hazai takarék- pénztár szintén értékpapírokban 6-25%-M 95 frtnyi árfolyammal 40 és félév alatti visszafizetésre hajlandó nyújtani, 27,000 frttal olcsóbb, mi abból is kitűnik, hogy a hitelbanknál fölveendő kölcsön minden 100 írtig 6'18”/ioo krba, mig a takarékpénztár minden 100 írtja 6-57%0 krba kerül, igy számításunkat a hitelbank által felajánlott kölcsön módozataira ala­8625 frt 690 frt 3000 frt 3000 frt pítjuk, a fedezeti összeget is ezen banktél vélemé­nyezvén felvenni, ide vonatkozó számításainkat a következőkben részletezzük: A Magyar Jelzálog Hitelbanktól 93 frtnyi ár­folyammal kapunk .......................... 279000 irtot eb ből levonandók: a) félévi törlesztés és kamat fejében b) a szervezendő tartalékalap czimén félévi részlet ........................... c) a biztosítási alapra 1%» vagyis . i) bélyeg, illeték é3 bekebelezési költség czimén..................... ez en összegek levonása után kész­pénzben kapunk ..................... mely összegben a fent szükséglendo ősszegkép jelzett..................... és 2 kr. fedezetét találja. Végre megfelelve megbízatásunk két lényeges pontjára, hivatalos tisztelettel előterjesztjük azt is, hogy Veszprém vármegye összes egyenes államadója a rendelkezésünkre bocsátott adóhivatali kimutatá­sok szerint 1.073,653 frt 80 krt tesz, ebből 33,653 frt 80 kr. egyenes államadót behajthatlannak véve tel, kitűnik, hogy a fentebbiekben feltüntetett tör­lesztéses kölcsön visszafizetése czéljából pótadó 1.040,000 írtra vethető ki, következéskép a tőrlesz- téses kölcsönnek évenként 18630 forintot tevő terhe azon esetre, ha 2 kr. pótadó vettetik ki, az egye­264685 irtot 264605 frt nos államadók minden 1 írtja után, az igy begyü- lendő összegben, mely 20,800 frtot teeud ki, kellő fedezetét találandja. Mindezek előre bocsátása után a tekintetes Törvényhatóságnak hivatalos tisztelettel vélemé­nyezzük : I. hogy a megyei székház 340,000 frtot tevő összes építkezési költségeinek íedezésére használja fel a meglevő székház alapot és a jelenlegi szék­ház árát. II. Vegyen fel a törvényhatóság 50 év alatt törlesztendő 300,000 frtnyi kölcsönt ö^üVo-nyi kamat és tőke törlesztés mellett a Magyar Jelzálog Hitelbanktól, és ezen kölcsönügylet megkötésére a székház építési bizottságot határozatilag hívja fel. III. Ezen kölcsön 2%-os megyei pótadó által lóvén törlesztendő, a pótadó kérdés tárgyalását az 1886. évi junius havi rendes közgyűlésre tűzze ki. A többire nézve maradtunk kiváló tisztelettel Veszprém, 1886. évi február hó 28-án. Dr. Turgly Sándor, Véghely De\sö, biz, jegyző. kir. tanácsol alispán, mint a székház-építő biz. elnöke. Számadás a volt lövölde melletti séta-utra Önkénytes adakozá­sok utján 1885. év végéig befolyt Összegekről. 1884. év végéig befolyt . . . 2096 frt 01 kr. 1885. évben befolyt .... 342 frt 05 kr, Összes bevétel 2438 frt 06 kr. Kiadások a megtekinthető nyugták szerint : 1884. év végéig ...... 2134 frt 60 kr.f 1885. évben ................................. 393 frt 74 kr. Összes k iadás 2528 frt 34 kr. Túlkiadás volt . . . 90 írt 28 kr. Tlosszer István, pénzkezelő'. Veszprémi takarékpénztár 100 frt, dr. Kovács Zsigmond 10 frt, Tarányi Ferencz 5 frt, Tallián Lázár 4 frt, Vogronics Antal 4 frt, Kisovics József 5 frt, dr. Palotay Ferencz 2 frt, Devics József 5 frt, Fejérváry 2 frt, Kemenes Ferencz 5 frt, Pribék István 3 frt, Jánosy Ágoston 2 frt, dr. Rédey 1 frt, Ley József 1 frt, dr. Eada István 1 frt, a kegyes­rendi ház 3 frt, a szt. Ferencz-rendiek 1 írt, Péller Pál 1 frt, Szalay Mihály 1 frt, dr, Zánkay 1 frt, dr. Laky Kristóf 5 frt, Magyar János 2 frt, dr. Láncz 2 frt, Kopácsy József 5 frt, Zsoldos Ignácz 5 frt, Ráth Iván 5 frt, Plosszer István 5 frt, Ruttner Sándor 2 frt, Molnár Nándor 2 frt, dr. Pillicz Benő 2 frt, Ferenczy Károly 2 frt, Véghely Dezső 2 frt, dr. Bezerédj Viktor 2 frt, br. Fiáth Ferenczné 2 frt, Szabó Imre 3 frt, Somogyi Mihály 2 frt, Kopácsy Árpád 2 frt, Angol kisasszonyok intézete 2 frt, Honvédtisztek többen 3 frt 70 kr, Cserna Vincze 1 frt, Kopácsy Ipoly 1 frt, dr. Herényi Károly 1 frt, Heidekker László 1 frt, Berky Károly 1 frt, Pápay Viktor 1 frt, Csánk Béla 1 frt, Molnár Dénes 1 frt, Csakhogy a józan ész szavára hallgattak-e valaha a szerelmesek ? Csermák Antal, mikor álmatlanul hevert ma­gányos fekhelyén, százszor és százszor megfogadta, hogy az ébredő hajnal többé nem találja ott a kas­tély falai között. És a mikor eljött a regg, s az erdő vígan intett: „Jöjj, jöjj el hát innen 1*-------akkor to vább is ott maradt az omladványban. Egyszer az öreg anyóka egy összegyúrt le­vélkét adott át neki titokban. Csak néhány szó volt rá írva: „Távozzék innen! mindenre kérem.“ Csermák kitépett egy lapot tárczájából s azonnal megírta a feleletet: „Tegye meg tehát utolsó kívánságomat! A múltakra kérem, a miket egyikünk sem tud elfelejteni. Adjon alkalmat, hogy még egyszer találkozhassunk! Beszélnem kell ön­nel. Értsen meg: kell. Ne tagadja meg! Ne bo­csásson el ridegen, hiszen sohasem látjuk többé egymást!* Nemsokára meghozta az öreg anyóka a vá­laszt : „Nem tudom megtagadni, a mit kér. Tudom, hogy helytelen, de mitsem tehetek ellene. Önre hízom magam! Én hiszem, hogy a múltak emlékei egy dolgot mindenesetre feutartanak önben ^be­csületet. Ez az én támaszom. Kérem, ha az öreg fali óra lovagja trombitálni kezd, várjon rám a kastély tornyában. Olyankor Iharkuthy a tanulmá­nyaival vau elfoglalva s azt hiszi, hogy én a cse­lédeknek adom ki a rendeletet. Remegek, mikor mindezt leirom, azt hiszem a betűkről is megis­meri. Úgy gondolom, hogy már is vétkeztem. De ismétlem, egyben bízom: az öu becsületében. Ké­rem, ne tartson azért rossznak, mivel kérését oly hamar teljesítem. De nem tudok mást tenni. Te­hát a viszontlátásig! Marie: U. i. A toronyajtó nyitva lesz estére.* Csermák nyugtalanul, izgatottan várta az este elérkeztét. Egy ideig az erdőségben sétált, majdnem a Balaton nádasáig; de azt is megunta csakhamar s ismét visszatért a kastélyba. Valami lázas izga­lom vett rajta erőt s alig várta, hogy mindazt el­mondhassa, a mi forr, zsibong, kimondásra vár lelkében. A vacsora elmúlt, az asztali szereket elszed­ték, Iharkuthy is bevonult dolgozó szobájába, hogy kedvencz klasszikusait forgassa s Csermák egyedül maradt a teremben. A kastély folyosóján volt felállítva az a régi óra, melynek lovagját oly türelmetlenül várták ebben az órában. Valami XVII. századbeli remek­mű voltaz: egy hires angol óraműves készítménye, melyért mesés árt fizetett valaha az Iharkuthy fa­mília. Este kilencz órakor, mintegy nyugalomra intőn, egy pánczélos lovas szokott megjelenni az óra felső részében, fölkantározott lovon, trombitá­val a kezében. A trombitát ajkához emelé, belefujt néhány perczig, mintha azt mondta volna: „Tér­jetek ti is nyugalomra öreg barátaim* s aztán is­mét visszalovagolt rejtőkébe. Ma úgy látszott, mintha a lovas is elmaradna. Legalább Csermák Antal százszor is kételkedett már megjelenésében. De egyszer csak megcsendült a trombitaszó; hangja bejárta az ódon folyosókat s a művész gyorsan ugrott fel helyéről. Torma István I frt, Pongrácz Jenő 1 frt, Fogarics Mária 1 frt, Nagy József 1 frt, Kőrössy Antal 1 frt, Csizmadia Mihály 1 frt, Vizner János 1 frt, Meszes Polykarp 1 írt, Wurda Manó 1 frt, Börzsönyi Antal 1 frt, Nemes Dénes 1 frt, Bezerédy Miklós 1 frt, Wirkler Márton 1 frt, Bohuniczky Ödön 1 frt, Unger Manó 1 frt, Kenessey Pongrácz 1 frt, Stáhly György 1 frt, Paál Dénes 1 frt, Takács Ádám 1 írt, Csete Antal 1 frt, Karácson János 1 írt, Köves János 1 frt, Próder József 1 frt, Harabasevszky Henrik 1 frt, Kenessey Károly 1 frt, Rikóthy Ede 1 frt, Pap Gyula 1 frt, Colonel M. D. Treherne 1 frt, Fodor Gyula 1 frt, dr. Thaly László 1 frt, Simor János 1 frt, Gál Lajos 1 frt, Irgalmas nénék 1 frt, Fischer Manó 1 írt, Altstädter József 1 frt, Horvát Ferencz 1 frt, Kolossváry József 1 frt, dr. Matko- vich Tivadar 1 frt, Glatz Simor Mária 1 frt, Ka- delburger Emilné \ frt, Barcza Kálmán 1 frt, Wessel Lipót 1 frt, dr. Óváry Ferencz 1 frt, dr. Steiner Kálmán 1 frt, Sörös Zoltán 1 frt, Krausz Armin 1 írt, Szili Horváth Pál, 1 frt, Haukóczy Sándor 1 frt, dr. Jánosi Sándor 1 frt, Sándorfy Ignácz 1 frt, özv. B'í „flstvsi^é 1; frt, dr. Purgly Sándor 1 frt, Bélák). Bo<8 ír Zc, ^nubii Hubert 1 frt, Nay Mór Fiai ndor > 7 szákau Mayernó 1 frt, Rosenthal Nán­dor VannW űísz Henrik 1 frt, Breuer Jakab 1 frt, Szil^ér^’ ihály 1 frt, Ferenczy Erzsébet 1 frt, Steiner óólnuel 1 írt, Br. 1 írt, Kenessey Móricz 1 f-t, Plosszer József 1 frt, Horváth pálmán 1 frt, Tusíkau Valdemár 1 frt, Jankó Kálmán 1 frt, Weisz Elek 1 frt, Molnár Sándor 60 kr., Szélessy Dániel 50 kr, Csolnoky László 50 kr, Klein Bódog 50 kr, Kasenszky János 50 kr., N. N. 50 kr, Kras- csenics Vilmos 50 kr, dr. Sándorfi Miksa 40 kr, dr. Fischer Béla 50 kr, Deutsch N. 50 kr, Wessel Sámuel 50 kr., Súly Ede 50 kr., Perlaky József 30 kr, Cser József 30 kr, Rápoch Sándor 40 kr, Balogh Károly 50 kr, Velledics Mihály 50 kr, Stei­ner Jónás 50 kr, Bruck Sámuel 40 kr, M. 40 kr, Hochmuth Ábrahám 50 kr, Berger Adolf 30 kr, Rosenberg Adolf 40 kr, Rothauser Samu 30 kr, Mozgay Autal 40 kr, Béig Dávid 50 kr, Veisz A. Manó 50 kr, Beer Manó 50 kr, Bauer Károly 50 kr, Müller Mátyás 50 kr, Meidinger Lajos 50 kr, Pápai Miklósné 50 kr, Závodnik Jáuos 30 kr, Nagy Sándor 50 kr, Veisz Sándorné 40 kr, Pillicz Dávid 50 kr, Rothauser Miksa 50 kr, Neuman Vilmos 40 kr, Karádi Jakab 30 kr, Rothauser M. 40 kr, Braun Gyula 40 kr, Bokrossy Viktor 40 kr, Raszl József 50 kr, Schill Ede 30 kr, Kovács Komjáthy 50 kr, Szeglethy György 50 kr, Bognár Vincze 50 kr, Dukavits István 60 kr, Keglovitsné 50 kr, Györötskey György 40 kr, Gergely Károly 50 kr, Buday József 50 kr, Jákói Géza 50 kr, Strinovics Leoné 60 kr, Bánóczi Mór 50 kr, Nagy Károly 50 kr, Öllé Ká­roly 30 kr, Fáró Ede 50 kr, Kováts Ignácz 50 kr, Hartman Adolf 30 kr, Csöppenszky Ferencz 30 kr, Náray An'al 50 kr, Horvát Kálmán 30 kr, Keserű Imre 30 kr. Hoffenreich Laura 50 kr, 5 személy névtelen á 30 kr. 1 frt 50 kr, Brenner Lőrincz 30 kr, Rák János 50 kr, Lamport Sándor 30 kr, Kertész Ferencz 40 kr, Dunszt Ferenczné 30 kr, Ambrus Elek 30 kr, Fischernó 50 kr, Kerst Frigyes 50 kr, Grófesik 40 kr, Havlicsek Ferencz 40 kr, Jenőfi Ferencz 20 kr, Horváth Dezső 20 kr, dr. Réthy Ede 25 kr, Lővy Adolf 15 kr, Zűsz József 25 kr, Lang Ferencz 25 kr, Lustig Lipót 25 kr, Schvarcz Antal 20 kr, Borustein Ignácz 20 kr, Keresztes József 20 kr, Mautner Gyula 20 kr, Roth Henrik 20 kr, Singer Klór 15 kr, Heitzman Konrád 20 kr, Stern Lajos 20 kr, Steiner J. Mór 15 kr, Pfilf Andor 10 kr, Ornstein Ignácz 10 kr, Simon János 20 kr, Bojniczerné 10 kr, Weisz Mór 10 kr, Fekete Károly 10 kr, Hoffjureich Vilmos 20 kr, Tauszig Móricz 20 kr, Kováts Jáuosné 10 kr, Lengyel Sándor 20 kr, Lengyel Mór 20 kr, Krámer Ignácz 20 kr, Szabó József 20 kr, Pósa Imre 20 kr, Ismeretlen 20 kr, Szabadi István 20 kr, Kis Já- nosné 20 kr, Fromm Miklós 20 kr, Bauerné 20 kr, Veltzl János 20 kr, Rozsos Gyula 20 kr, Győrfi N. 20 kr, Singer Ignácz 20 kr, Kovács Károly 20 kr, Lorencz Ritter 20 kr, Veisz Vilmos 20 kr, Geren­csér József 20 kr, Vikár Lajos 20 kr, Moharos Kálmán 10 kr, Kolin Sámson 10 kr, Steiner Jenő 20 kr, Taubler Ignácz 20 kr, Csomasz Dénes 20 kr, Dubovszky Adolf 20 kr, Kohl Antal 10 kr, Scheiber R. 10 kr, R. Fr. 30 kr, Cserny József 20 kr, Boór János 10 kr, Somogyiné 10 kr, Perka Ignácz 40 kr, Hillinger Antal 10 kr, Horvát József 20 kr, K. J. A torony feljárása a folyosó egyik mellék­ágában volt; valami ódon vasajtó, melyet lakattal szoktak elzárni. Csermáknak az egész folyosót kö­rül kellett járnia: halkan és óvatosan. Az ajtó valóban nyitva volt már. A toronyba egy ódon falépcsőn kellett fel­menni, melynek egy-kót deszkája elkorhadt már az idők folyamán. Sötétben veszedelmes lett volna ott járni. Hanem a kis mécs, mely oda volt készítve, a helyzethez mérve elég kényelmessé tévé a fel- botorkázást. — Ön az? suttogá valaki, a mint az utolsó lépcsőn fölbukkant. — Én! szólt a fiatal ember halkan, a hogy Iharkuthy Pálnét megismeré. A nő egy kőrakáson ült, s fejét könyökére támasztva nézé, a hogy az imádott férfi megjelent előtte. A félhomályban még halványabbnak látszott az arcza, mint a minő valóban volt. Csak nagy, fényes, fekete szemei tündököltek s vonásai nyu­godtságában a klasszikus ókor valamely szobrához hasonlított. Termetének elegáns körvonalai élénken váltak ki a homályból, mely az egész helyiséget betölté. Csermák önkéntelenül nyúlt a nő keze után s forrón, szenvedélyesen csókolá meg azt. — Nos! tehát mondja el, mi az, a mit kí­ván? szólt Iharkuthyné csendesen. A férfi nem bocsátá el a nő kezét; hanem úgy telelt neki, kéz a kézben. Szemei egészen el­mélyedtek az övéiben; mintha a lelkében akart volna olvasni. 20 kr, Zs. B. 20 kr, 6 személy névtelen á 20 kr. 1 frt 20 kr, 8 személy névtelen á 10 kr. 80 kr. Steiner József 10 kr. Összesen: 342 frt 5 kr. V I D E K Ű NK, Pápa, 1886. márczius 13. Lezajlott a mulatságok ideje, itt a böjt. Ha­mut hintenek most a háziurak fejeikre, a helyett hogy télen a síkos járdákra hintették volna azt. Kálvária felé tolong öreg és ifjú s az a fiatalság, mely nem rég a báli termekben aprózta a csárdást, most mellét veri és „mea culpá-t* rebeg. A czigányzeuészek múlt csütörtökön tartották meg régi szokás szerint utolsó farsangjukat, a kö- kényszemü penziónkéhoz czimzett csapszékben; mig a banda egyik fele lakmározott, addig a másik fele húzta a „nagy idai* nótát. Hetedhétországra szóló mulatság volt ez. Reggel felé röpültek a hegedűk a jó kodvtől. A menü következő volt: Sardella szósz sonkával. Nyőgóri vörös bor. Áspikos kalbász. Léhérti aszú. Retek, vese velővel. Vaszari mézes. Quargli. A „Pápa-keszthelyi vasút ügye függőben van. Azt mondják, egy olyan egyén vette volna kezébe az ügyet, hogy a siker bizton remélhető. A szombathelyi kataszteri igazgatóság is meg- küldötte a birtokiveket, de nincs benne köszönet. Úgy halljuk, hogy annyira telve van számadási hibákkal, hogy azoknak kiigazítása hónapokat fog igénybe venni. A rendőrség a múlt napokban Fodor István 24 éves legényt, a kin a veszélyes őrültség jelei mutatkoztak, a helybeli tébolydába vitette. _______ fecsegő. HÍ REINK. Veszprém, 1886, márczius hó 14-én. Lelkész beigtatás. — Főtisztei endő Bényei Gábor, a veszprémi ev. ref. egyház uj lelkésze, f. hó 2l-én d. e. 10 órakor lesz ünnepélyesen beig- tatva. A beigtatási ünnepi szónoklatot Nagytiszto- letü Nyikos Kálmán litéri ev. ref. lelkész úr fogja tartani. Az uj lelkészt melegen üdvözöljük s kí­vánjuk. hogy jól érezze magát körűnkben. Kinevezés. — A veszprémi kir. törvényszék fogházának felügyelőjévé Torpáczy János honvéd főhadnagy, a helybeli honvéd tisztikar egyik köz­kedveltségei, rokonszenves tagja nevezteuit ki. Gratulálunk. Márczius 15-ikét a felsővárosi Népkör he­lyiségében ma este meg fogják ünnepelni. Gróf Szapáry Károly, e valóban nemes four, ki vidékünknek eddik egyik legkedvesebb, s városunk ügyeiért mindig melegen érdeklődő mág­nása volt, a fiatalság által a szegények javára rendezett tánczmulatság alkalmával 5 frtot felül- fizetett, a miért a uemeslelkü grófnak e helyen is köszönetét mond a rendezőség. A fiatalság tánezmulatsága. — Midőn fiatalságunk több igen derék tagja által múlt hét­főn a nemzeti kaszinó termeiben rendezett házias tánczmulat3ágról referálunk, még élénk emlékeze­tünkben van az a szívélyes jókedv, mely ott ural­gott s íülünkbeu cseng még az a kedélyes, vidám társalgás, a mely által e sikerült kis mulatság feledhetetlen marad azon kevesek előtt, kik abban részt vettek. — Városunk hölgyei tartózkodóig vi­selték magukat e mulatság iránt s igy annál is inkább büszke lehet a fiatalság azon vidéki szépekre, kik a rossz idő és utak daczára is eljöttek, hogy a városunk szegényei iránti önkénytes adózást egy kis táncz által róhassák le. — S ha az a mondás való, hogy ,a jókedvű adakozókat szereti az Isten* úgy e szeretetet a mulatság szépei kétszeresen ér­demlik meg, mivel jobb cselekedetet valóban nem tehet senki, mint városunk sok szegényeinek e hosszú télen át szenvedett páratlan nyomorúságán — Hogy mit kívánok! szólt álmadozva. Ke­gyed kérdi azt tőlem? Hát ismeri-e, mi az, a mi lelkemben történik? Hát tudja-e, mi sorsunk lesz a jövőben ? Majd ha ismét elváltunk egymástól, s én egyedül, vigasztalan járom be a világot, mint azelőtt? Majd ha kegyed ebben a kastélyban ismét tovább olvassa a napok folyását s arra az egyre vár türelmetlenül, mely utoljára derül fel éle­tében ? De itt mintha megbánta volna, hogy ennyire elragadta szenvedélye: egy perezre megállóit be­szédében. Elbocsátá a nő kezét s igy folytatá ; — Hogy mit kívánok? Mi** “~!l' tisim ■nnímiVXmeg;,£ talán sohasem latjuk egymást az életben! Mindegyikünk egyedül fogja tp8a!oH0fájda fát' De még eSy8Zer látni akartam kegyedet, még egyszer hallani kívántam hangját, hogy ez a kép, ez a hang mindig elkisérjen buj- dosásaimbaa s könnyebbé tegye a szenvedések el­viselését. Ls majd ha már azt hisszük mind a ket- ten, hogy többet nem birunk el már, akkor jusson eszünkbe, hogy valahol messze még van egy lény a ki velünk érez, hogy e fájdalom, e szenvedések közösek, s akkor talán megkönnyebbülünk egy perezre s nyugodtan várjuk amaz utolsó nap el- érkeztót! Mindketten hallgattak néhány pillanatig. A nő semmit sem felelt s szemeit a földre szegezé. A férfi elgondolkodott egy kissé; mintha a saját szavai fölött elmélkednék. (Folytatása következik.) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom