Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-08-08 / 32. szám

szerzésére mindenhol elég erős fiatal embert találni, kik betanítás nélkül is egy szivattyús felügyelete alatt megfelelnek, 7 szivattyús a fontosabb mászó szolgálatra használható. A felszereléshez kellenének: 1. Ott a hol elég ló van és nagyobb a község kiterjedése, egy kisebb szívó és nyomó kocsi- szi­vattyú, p. o. egy »major kocsi szivattyú“, más he­lyeken, a hol kisebb a kiterjedés, egy »két kerekű egyetemes taliga-szivattyú“ czélszerűbb, melyet em­beri erővel, vagy egy lóval vagy szamárral lehet vontatni. 2. Egy szerkocsinak átalakított egyszerű lő- csös parasztszekér, melyre 4 deszkaülés 10—12 emberre van alkalmazva és egy kis szerláda az első ülés alatt. Az ülések alá helyeztetnek el: 3 dugólétra ős a kocsi oldalaira alkalmaztatnak vas­karikák, melyekbe nyelükkel dugatnak: 2 ásó, 2 lapát, 2 vasvilla és 1 csákány. A nagy tüzfejsze szíjánál fogva felakasztható, ha nem veti egyik szi­vattyús a hátára. 3. Három 15 méteres tömlő, melyek össze- glngyölítve ős régi zsákba vagy gyékénybe bur­kolva a szivattyú szekrényében vagy a szerkocsi ládájában helyeztetnek el. 4. Az egyes tűzoltók ruházata és felszerelése. A két járműhöz kell két kocsis 4 lóval, a mi minden községben és pusztán található és ha a la­kosok egyetértenek, minden napra meghatározhat­ják, melyik gazda fogja be lovait tűz esetén. Ha a tűzoltók maguk bírnak lovakkal, legjobb, ha ők vállalják el a fuvarozást. Vizszerzésre hála Istennek a legtöbb, főkép magyarajku községben találkozik elég gazda, ki kádjában, hordójábanszekérrel hozza a vizet, ha a tűz közelében nincs is szivattyúzásra való kút vagy folyó. Van még egy nagyobb buzdító, de nem ok­vetlen szükséges kiadás, t. i. tűz esetén egy kis pénzbeli segély; p. o. minden működési órára kivo- núlt tűzoltóknak rangkülönbség nélkül 5 kr., min­den két ló után óránként 20 kr., a munkaidő vesz­tés és ruharontás fejében. Ha számítunk tehát a községben éveukint 2 tűzesetet, melyek 5 óra hosszat tartanának, akkor e működési dijak 16 emberre és 4 lóra 12 irtot ten­nének ki, a mi csak kitelnék valahonnan. Minden faluban és rendezett községben úgyis tartatik felváltva éjjeli őrség. Ha ez tüzet eszlel­vén fellármázza a tűzoltókat, nem kell tűzoltó őr­ség, azonban nem árt, ha egy tűzoltó éjfélig, egy másik pedig éjféltől reggelig őrködik. Ámbár kis községekben és pusztákon min­denki tudja az egyesek lakásait, mégis igen czél- szeiű, ha minden ház falára, hol tűzoltó tartózko­dik, az utczai oldalon egy nagy T. 0. van festve Ez igen csekély kiadás és nagyon elősegíti a gyors riadót. A szerelvények és ruhaneműek beszerzésére nézve az orsz. tűzoltó szövetség közp. irodája Buda pesten a zöldfa utczában szívesen ád felvilágosítást. Mindenesetre előny, ha találkozik a szegény községnek vagyonos pártolója, mint például egy ott vagy közelben lakó földbirtokos, a ki a hazafias vállalatot magáévá tevén élére áll, vagy legalább a költségek egy részét elvállalja. Van is hazánkban erre több helyen szép példa és annyi úr van, a ki a sportnak más, inkább mulatságra szolgáló ágaira annyit költ, hogy maradhatna abból annak egy kis ré3ze ezen emberbaráti tűzoltó intézményre is. TANÜGY. A tanítónő jelöltek figyelmébe. A tanítónői pályára készülő növendékek részé­ről az utóbbi időben tapasztalt visszaélések meg­akadályozása végett a vallás és közoktatási m. kir. miniszter ur f. évi junius 24-én 24995 sz. a. kelt körrendeletében utasította a kir. tanfelügyelőket: — És a halott? — Sírját megkoszorúzzák az élők és 5 eljön megrabolni álmaidat . . . — Nem, ez nem lenne jó . . . Olga ezúttal erősebben tartotta magát s min­den áron a párbaj mellett volt. Vagy amerikai pár­baj, vagy kendő végről lőni. Mártha elvben beleegyezett a párbajba s ha amerikai lesz, akkor méreg-por egy virágcsokron, melyet a másik előtt szí be a vesztes, hadd lássák meghalni. Milyen szépen fognak irni a lapok, milyen lesz a temetést, kék koporsó, fehér ruhás lányok. Nem a családi sírboltba temetik el a halottat, ha­nem szép virágos temetőbe . . . Addig, addig beszéltek erről a tárgyról, hogy elérzékenyülten ölelték át egymást. — Miért halnánk meg? Mondjunk le közö­sen, menjünk zárdába . . . mondá Mártha. —• Oh, ez nem lehet, osztozzunk meg inkább rajta úgy, a hogy az angol regényben van. Olgának egy eszméje támadt: sorsot húznak. — Jól van, a melyik nevet előbb húzzák ki, azé legyen a házasságból az első öt év. Olga irta fel a neveket. Igen érzékeny volt, mikor kezébe vette az irónt, s mikor a papirost összegöngyölte, könnyezett. Betették egy kalapba, Mártha húzott . . . A diadalt arató nő az iránt, kit legyőzött, részvéttel van. Átölelelte Olgát, megcsókolta kezeit s oda tartotta a kigöngyölt papirost. Mártha volt ráírva. Olgát elfogta a düh; azt hitte, hogy most nagylelkűséggel visszakinálja őt Mártha, és ime ő elfogadta ... A büszkeség és dacz ördögi szín­játékot eszeltek ki szivében és eszében. Meg fogja rontani a házasságot s ha nem lehet, megszégyeníti Olgát, hogy ő tette boldoggá. Egy levélboritékot vett elő, abba a két papiros darabot bele tette és a Mártha pecsétjével lepecsételte . . . 1. Hogy a felügyeletük és vezetésűk alatt álló tanitónőképezdékbe csak oly jelölteket engedjenek felvétetni, kik a szükséges iskolai előkészültség mellett, életük 14-ik évét már túlhaladták. 2. Minden magán intézet tulajdonosának, sőt a mennyire ügykörökbe tudomásukra jut, az egészen magán utón oktató, arra jogosított tanitóknak is hagyják meg, hogy a tanítónői képesítő vizsgálatra készülő jelölteket 18-ik évük betöltése előtt vizs­gálatra menni ne engedjék s ezt kérni meg se ki­sértsék. 3. Minden oly tanitónő jelölt, ki az 1877-ik évi julius 13-án 10998 sz. a. kiadott miniszteri rendelet 2 §-a szerint tanitónőségre magán utón készült, hiteles bizouyitványnyal köteles] kimutatni, hogy ő valamely nyilvános tanítónő képezde gya­korló iskolájában, vagy legalább mint magán nevelő tanitónő, gyakorlati tanítással egy évig foglalkozott. Csak ezen és itt kitűzött feltételeknek meg­felelő tanitónő képesíthető vizsgálatra, minek meg­tartását a kir. tanfelügyelők szorosan szem előtt tartsák. A nagyméltóságu vallás és közoktatási m. kir. miniszter ur f. évi julius 5-én 23416 sz. a. kelt leiratában, a Pósa Lajos által irt »Gyermek versek“ czimü müvet az országos közoktatási tanács bírá­lati véleménye alapján, mint gyermek- olvasmányt az iskolai könyvtárak számára és jutalomkönyvül leendő megszerzésre ajánlotta. A nagyméltóságu vallás és közoktatási m. kir. miniszter ur f. évi julius 8-án 21621. sz. a. kelt leiratában, a dr. Gyulai Béla által szerkesztett, alsó fokú kereskedelmi iskolai olvasó könyv II. részét (kiadta hamper R. Budapesten) a szakértők bírá­latai alapján, kereskedelmi iskolai használatra en­gedélyezte. Kitiltott tankönyvek és eszközök. A vallás és közoktatásügyi m. kir. minister a kir. tanfelügyelőkhöz a kővetkező rendeletet intézte: 21596 szám. A dr. Popa György által szer­kesztett es harmadik kiadást ért »História univer­sale, ales istoria natiunei romanesci si ’a regatulni uneHrica“ (Arad 1882, püspöki nyomda.) czimü tan­könyvet, mint a történetet szándékosan hamis vilá­gításban feltüntető s ez által hamis fogalmakat, államellenes érzületet és fajgyűlöletet ébresztő mű, — a dr. Popu Miklós által szerkesztett »Geografica ungaricisi elemente diu geografica generala* (Brassó 1877. Gött nyomdája) és a Tuducescu János által szerkesztett .Introducere in geografie“ (Arad 1881 Réthy Lipót nyomdája) czimü tankönyvek, melyek az ország tényleges állapotával ellenkező állításo­kat tartalmaznak, és a megyék és városok neveit eloláhositják, — továbbá a Thot E. J. F. által szerkesztett é3 rajzolt »Magyarország, szerb vajda­ság és temesi bánság, Erdély, horváth és tótország és határőrvidékeknek térképe* (Arad Bettelhein test­vérek tulajdona) mely Erdély és az egykori Bánság, nemkülönben a katonai határőrvidék ezredenkénti felosztása külön színekkel feltüntetetve lévén, ha­zánknak, valamint a közjogi ügy tényleges állapotá­val merően ellenkező téves adatokat tartalmaz, — végre a Holle L. által rajzolt és kiadott „Schul- vandkarte von Europa“ (Wolfenblütte) melyen Ma­gyarország önállóan nincsen feltüntetve, — az ösz- szes magyarországi népoktatási tanintézetek és középiskolák használatából szigorúan kitiltatnak. Miről a kir. tanfelügyelőséget azzal értesítem, hogy ezen rendeletemet a felügyelete alatt álló is­kolák hatóságaival és tanítóival haladéktalanul kö­röztesse és egyáltalában a feuforgó ügyben szigo­rúan az 1876 XXVIII. t. ez. ide vágó §-ai értelmé­ben járjon el. Budapest 1886. julius hó 5-én. Trefort m. k. Távozott; haragos szivét legyezőjének sebes járása árulta el . . . Nem sokára ezután nagyhangzásu meghívók mentek szét a szélrózsa minden irányában, a me­lyek a szép Mártha grófné és Viktor ur házasságát hirdették . . . Olga volt a nyoszolyó leány ... A történetet senki sem értette Márthán kívül, ki igen halavány menyasszony volt. Rémképek ébredtek lelkében: Olga vagy őt mérgezi meg, vagy Viktort, öszerázkodott, ha Olga a virágokkal feléjök köze­ledett . . . Felszisszent, mikor Olga átkarolta: azt hitte, most fojtja meg, remegett, mikor fülébe súgta, ha nem boldogi od úgy mint kell, ha összetépett szív­vel adod át, megöllek. Nekem csak úgy van rá szükségem, ha nem fogja siratni elvesztett boldog­ságát és mikor engem megismer, akkor látja, mi a boldogság ... és sajnálja a hiába eltöltött per- ezeket . . . Öt hét telt el. Mártha látta azt, hogy Viktor azok közé az emberek közé tartozik, kiknek kezé­ben a virágnak nincsen illata, a gyémántnak fénye. Legalább oda haza. Ha ketten voltak, csak ásitoztak. Viktornak annyi hivatala volt, hogy külön kocsin se lehetett volna elvinni utána minden hivatalát. Egy váló perbe mind a ketten szívesen beleegyez­tet volna. Mártha irt Olgának, hogy itt az öt év: rendezzék a párbaj végét. Olga ez alatt régen férj­hez ment egy jóravaló emberhez, kibe nem volt szerelmes az esküvő előtt, de annál szerelmesebb lett az esküvő után. Elküldte a lepecsételt boritékot, melyben Mártha neve kétszer fordult elő. Mind­egyik papirlapocsbára Márthát irta Tréfás színeze­tet adott a dolognak abban a levélben, melyet irt s azt tette hozzá: Édes Mártha .... a mit eddig nem tettél, tanulmányozd a férjedet és igyekezzél magadnak nem amerikai párbajjal, de gyöngédség­gel megnyerni. Hódítsd vissza magadnak s akkor látod, hogy a szerzett vagyon többet ér az örök­löttnél. Erdélyi Gyula. CSARNOK. Fütyül a szél . . . Fütyül a szél, hullámzik a Balaton, Tánczot jár a halász-bárka a habon. Zajgó árral hullámzik a kebelem, Korbácsolja a vihar: a szerelem. Kenésének leggyönyörűbb leánya Fürödni jár a Balaton tavára. Hogyha látják: elsimulnak a habok, — 8 én ha látom: azt sem tudom, ki vagyok ! Mikor fürdik: a Balaton tündére Habkarjával felveszi az ölébe, Tündér ajka csókot nyom az arczára : Attól virul rajt a bübáj rózsája. Bűvös-bájos rózsa arczu kis leány! Napfény ragyog szép szemének sugarán. Piros eper-ajka mikor mosolyog, Irigykedve nézhetik az angyalok. Ha reám néz, oly zavarba hoz vele, Hogy remegek, mint a nyárfa levele, Forr a vérem, s úgy káprázik a szemem: Ott fönn látom a Balatont a hegyen! MEDGYASSZAY VINCZE. HÍREINK. Veszprém, 1886. augusztus h6 8-án. f Liszt Ferencz. A magyar nemzet­nek s az egész művelt világnak ismét gyásza van. Liszt Ferencz, korunk leg­híresebb zeneművésze, kit csodált az egész világ, augusztus 1-én, Bayreutkban, Né­metországban meghalt. Hetvenöt évet élt s közel hét évtizeden át tündöklő fény övezte nevét, ragyogó pályafutását egy emberöltőn át bámulat, csodálat kör­nyezte. S e csodálathoz nekünk, magya­roknak az ég kegyéből még azon sze­rencse is adatott, hogy benne nemcsak a nagy művészt, hanem hazánk szülöttét, Magyarország dicsőségét is tiszteljük. A magyar nemzet örök hálával tartozik a halhatatlanná vált művésznek, ki a magyar népnek az egész világon tiszteletet szer­zett s a magyar zene hírnevét világszerte ismertté tette. — Temetése augusztus 3-án volt elhunyta helyén, állítólag saját kí­vánsága szerint. Azonban már mozgalom indult meg fővárosunkban a drága ham­vak hazaszállítása iránt s hiszszük, hogy a szép igyekezet törekvéseit siker koronázza. Illő is, hogy a legnagyobb magyar mű­vész porai magyar földben nyugodják az örök álmot. Esterházy Móricz gróf úrhoz, vármegyénk főispánjához a magyar történeti társulat elnöksége azon kéréssel járult, hogy engedné meg az Esterházy grófi család levéltárában a társulat kiküldött tag­jainak a búvárkodást. A gróf a legnagyobb kész­séggel adott részéről e kérésnek helyet és hazafias levélben értesítő az elnökséget, hogy a derék tár­sulatnak, melynek maga is büszkén vallja magát tagjául, mindenkor szolgálatára áll. Személyi hir — Kovács Zsigmond dr. vesz­prémi megyés püspök Gasteinból, hol a fürdő kú­rát befejezte Ischlbe utazott, honnét e hó végével fog hazatérni. Eljegyzés. — Tóth Ede b. f. kajári birtokos, vármegyénk bizottsági tagja eljegyezte Kari József székesfehérvári nagykereskedő kedves szép leányát Emilia kisasszonyt. Az ég áldása legyen e szép frigyen! Előmunkálati engedély. A közlekedési m. kir. miniszter — mint a hivatalos lapban olvas­suk — Penyvessy Ferencz orsz. képviselőnek a cs. és kir. szab. déli vasút szentiván-zalaegerszegi állomásából kiinduló, Zala-Szent-Gróthon át Sü­megig vezetendő helyiérdekű vasútra az előmunká­lati engedélyt egy évre megadta. Előléptetés. — Sárkány Kázmér csendőr hadnagy úr, a vármegyénk területén levő csendőr­ség jeles parancsnoka, főhadnagyé lett előléptetve. Melegen gratulálunk ezen rég megérdemlett kitün­tetéshez ! • Endrödi Sándor nagyváradi tanárt, a jeles költőt, városunk szülöttét családi őröm érte, ugyanis B.-Füreden egy kis fia született, kit július hó 31 én tartott a keresztvízre Jókai Mór s a Keresztségben ‘Béla nevet nyert. Az üdvözlő levelek sorát Écsy László, kir. tanácsos, fürdőigazgató szép és szeretet­teljes levele nyitotta meg. Melegen üdvözöljük a lángeszű költőt e szép családi ünnepély alkalmával. Arczkép-leleplezés. — Szép és magasztos ünnepélynek volt színhelye a balatonfüredi szeretet- ház julius 31-én, midőn Ecsy László kir. tanácsos­nak, az érdemekben megőszült fürdőigazgatónak arczképét — melyet Jókai Róza festett — leplez­ték le nagyszámú, distingvált közönség előtt. Ott voltak Jókai Mór, Vas\ary Kolos pannonhalmi főapát, Simon tihanyi apát, Jenyvessy Ferencz dr., Olay Lajos képviselők stb. Az ünnepélyt Móroc\a Kálmán b.-füredi járásbiró szép beszéde nyitotta meg, majd S^iklay alkalmi költeményét szavalta el egy szeretetházi növendék fiú. Az ünnepelt derék igazgató meghatottan mondott köszönetét a szép kitüntetésért, melyet meg is érdemelt, mert a véd­nöksége alatt álló b.-füredi szeretetház eddig már százhetven szegény árva gyermeket nevelt föl s jelenleg is hatvannyolez árvát táplál és oktat. A megható ünnepélyt a szereteházi növendékek vizs­gája és megvendégeltetése követte. Az ünnepély költségeit a fürdővendégek adakozása oly bőven fedezte, hogy a maradékból a szeretetház javára is jutott, mely a fennmaradt összegből újra ki fog i föstetni. Ezen megható szép ünnepély ügyes ren­dezéséért a szeretetház köztiszteletben és szeretet- ben álló jeles igazgatóját Nagy Áront illeti meg : a dicséret és elismerés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága f. hó 2-án tartotta rendes havi ülését, melyen a szokott havi jelentések tárgyalásán kívül más ügy nem fordult elő. Balaton-Fiireden — mint nekünk írják — a fürdő saison még mindig igen élénk, az idei fürdővendégek száma már meghaladja az 1700-at. E hó 3-án Klotild főherczegnő is meglátogatta B -Füredet s ott két napot töltött, megígérvén, hogy ezután minden évben föl fogja keresni ezen . szép fürdőhelyet. 1 A balatonfüredi Anna-bál az idén olyan díszes volt, mint húsz év óta soha. Három megye fiatalsága (mind a Balaton-egyesület tagja) rendezte; főrendezők voltak: Fenyvessy Ferencz (elnök), Vadnai Béla, Kopácsy Árpád, Vecsey Lajos (alelnökök), Sziklay János, Kovács Rezső (titkárok), Veninger Mátyás, Csepely Károly stb. A bál reggeli hat óráig tartott s körülbelül száz nő vett részt részint a tánezban, részint a páholyokban, mint nézők. A fényes hölgyközönség következőkből állott: Ádámné, Ádám Ilona (Budapestről), Berencsi Divaldné-Nyári grófnő, Biró Etelke (Vasmegye), Bezerédj Viktorné (Veszprém), Bogyai Konstance, Bogyay Vilma, Dallosné, Dallos Paula (Budapest), Dervasics Im- réné, Dervasics Blanka (Kilimánj, Gaál Gyuláné, Ilona és Krisztina leányaival (Somogy), Gruber Istvánné Szeréna leányával (Tamási) Győrffy Pong- ráczué, Hertelendy Istvánná, Hertelendy Mariska, Horay Istvánná, Horay Anna, Harabasevszkyné, Harabasevszky Juliska (Veszprém), Ihász Lajosnó, Jókainé, Jókai Róza, Jalsoviczky Károlyné Ilona leányával (N.-kőrös), Jankovich Margit, Koller Ma­riska (Budapest), Köves Györgyné, Köves Jánosué, Köves Edéné, Koller Sándorné, Koller Jánosné Ilona leányával, Berzsenyiné (Nikla) leányaival, Kató Ignáczné, Kató Ágnes (M.Óvár), Makay Imréné. Marczeli Henrikné leányával (Budapest), Márkus Sándorné (Budapest), Mészölyné, Szeréna és Rózsa leányaival, Medveczbyné Malvin és Andrea leá­nyaival,' Nyéki János br.-né Klotild és Ilona leá­nyaival, Olay Lajosné és Leona, Orbán Ignáczné, Pongrácz Jenőné, Paál Dénesné Vilma leányával (Veszprém), Perczel Ilike, Regele Gizella, Reviczky Ella (Budapest), Schmidl Margit, Saáry Vinczéué Piroska leányával (Keszthely) Suján Fereuczné Márta leányával (Budapest), Szalay Istvánná (Bpest), Sághváry Elekné és Ilonka, Toszt Gyuláné leányá­val (Budapest), Szalay Ilona (M.-Óvár), Tomka Kálmánná, Topertzer Rezsőné, Todesco br.-né (Bécs) Wizkidenszky Anna (Zsombolya), Vecseyné (Deb- reczen), Wagner Józsefné, Wagner Hortense (Bpest). A megyei székház épitö bizottság f. hó 2-án ülést tartott, melyen a székház belső berende­zésére beérkezett összesen 11 ajánlat bontatott föl; ezek fölött a f. hó 9-én tartandó ülésben fog érdem­leges határozat hozatni. Változás. — A helybeli főgimnázium tanárai közűi a kegyes tanitórend kormánya Horvdt Sán­dort Nyitrára, az ottani főgimnázium igazgatójává. Farkas Ignáczot Kecskemétre, Karácsonyi Miklóst Budapestre helyezte át s helyettük Schichman Endre Nyitráról, ifj. Schmidt Ágoston Kecskemét­ről, Holc\inger Imre Tatáról helyeztettek át ta­nárokúi főgimnáziumunkhoz. Midőn a távozó jeles tanférfiaknak szives „Isten hozzád*-ot mondunk, üdvözöljük az érkezőket. Krausz Adél k. a. és Róth Kálmán úr városunk szülöttei f. hó 2-án hangrersenyt adtak B.-Füreden, mely pompásan sikerült. Róth Kálmán jeles hegedüjátékával, a kis Krausz Adél kedvesen csengő hangjával sűrű tapsokra ragadták a nagy számú díszes közönséget. Gratulálunk a szép siker­hez. A központi Táncsics bizottság legutóbb tartott rendkívüli gyűlése alkalmával elhatározta, hogy Táncsics Mihály mellszobrát f. é. szept. hó 16-ik napján állítandja fel születéshelyén, Veszprémmegye Ács-Teszér községben. A szobor körülbelül 1000 írtba kerül az alapmunkálatokkal együtt, mihez a bizottság 300 írtig járul, a többi pedig a kibocsájtott gyüjtőivek utján fog az időre beszereztetni. A szobor mintázását Andréka József szobrász, Huszár Adolf volt tanítványa vállalta el. A talpazat, mely 6 és fél láb magas lesz, Gerenday Antal szobrász műhelyében készül és az öntési munkálatokat Blachó Pál érezöntő fogja végezni. Gyászhir. — Ismét egy ifjú élet virágját szakította le a kegyetlen halál. Tenicsek Rozália kisasszony f. hó 3-án, hosszas szenvedés után jobb létre szenderült. Élt 22 évet. Temetése f hó 5-én d. u. 4 órakor ment végbe, nagyszámú tisztelői és ismerőseinek impozáns részvéte mellett Ravatalát és koporsóját szebbnél szebb koszorúk díszítették. A palotai utczában levő halottas háznál valóban megható gyászbeszédet tartott Spitzer Géza, (Spitzer Vilmos helybeli helyettes-rabbi fia) a berlini rabbi- képezde jeles növendéke. A koporsót, az esős idő daczára, nagyszámú gyászoló közönség kisérte ki a temetőbe. Nyugodjék békében. Hála-nyilatkozat. — Mindazoknak, kik felejthetetlen kedves jó leányom temetésén szives megjelenésükkel s a ravatalára küldött koszorúkkal, a bennünket ért gyászos esemény felett érzett részvétüket nyilvánítani s ez által fájdalmunkat eny­híteni iparkodtak, úgy a magam, mint családom nevében hálás köszönetét mondok. Veszprém, 1886. augusztus 5. Ö{v. Tenicsek Albertné. Országos vásár tartatik holnap városunkban. A veszprémi ipartestület rövid idő alatt megkezdi működését. A városi tanács mint első fokú iparhatóság legközelebb ki fogja nevezni az állandó iparhatósági biztost s az összehívja az iparosokat a szervezés foganatosítására. Az orsz. színész-iskolában a beiratások f. évi szeptember hó 9-én csütörtökön d. u. 3 órakor kezdődnek, s bárom napon át, minden délután 3—5-ig bezárólag szep­tember 11-én fejeztetnek be. A jelentkező növendékek föl­vételi vizsgálata szeptember 13-án, hétfőn, d. u. 3 órakor tartatik, ugyancsak a tanoda belyiaégében, kerepesi-ut, nem­zeti színház bérháza 111. em. A felviteli kellékek: színpadias,

Next

/
Oldalképek
Tartalom