Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)
1886-08-15 / 33. szám
séges tárgyakból álljon az olyan szobákban, hol kolerabeteg fekszik. A kolera kitöréséig elegendő, ha a csatornákat, peezegödrőket, pissoirokat, trágyadombokat stb. desinficiáljuk. Ha azonban már ki tört, a most felsoroltakon kivül desinficiálandók a kolerabeteg szobája, fehér- ruhái és ágyneműi és minden a kolerabeteg közelében fekvő tárgy. Azon szobát, hol a kolerabeteg fekszik, naponkint többszőr kell szellőztetni. A kolerabetegek piszkos ruháit kirázni vagy kiporozni nem szabad, hanem az ürülékek által beszennyezett fehérruhákat és ágyneműeket azonnal be kell tenni kaliszappanlugot vagy gyenge subli- matoldatot tartalmazó faedénybe s csak pár órai áztatás után szabad azokat mosásba adni. A kolerabetegek febérruháival való bánásmód nagy Óvatosságot követel. Legtanácsosabb volna ezeket azonnal megégetni. E kívánság azonban a fehérruhák drágasága miatt vajmi ritkán mehet teljesedésbe, s igy alig marad más hátra, mint hogy azokat előzetes desiufectió után adjuk mosásba. A kolerabeteg fehérruhái kimosásának pontos orvosi utasítás és ellenőrzés mellett kell történnie és egyúttal szigorúan kell intézkedni, hogy azon helyekről, hol a kolera dühöng, semmiféle piszkos fehér- és más ruhanemüeket vasutakon és hajókon ne lehessen más helyre szállítani. A kolera betegekkel foglalkozóknak leikökre kell kötni, hogy mielőtt elhagyják a betegeket, jól mosakodjanak meg, ruházatukat pedig karbolsavgőzzel desinficiálják. Igen czélszerű, ha a kolerabeteg szobájában chlormeszet vagy vatta között jódot tartunk. A kolerabeteg ágyának egyszerűnek kell lenni, — ha lehet vaságynak. Az ágybéli lehet szalmazsákból, még a jobb móduaknál is, mert ennek elégetése nem kár, ha pedig matráczot használnak, arra tanácsos kautsuk- lepedőt teríteni, s csak erre azután a vászonlepedőt. A párnákat legjobb szecskával megtölteni. A kolera betegek ürülékeinek megsemmisítése a legsürgetősebb feladatok egyike. Éppen ezért a legszigoruabban kell arra ügyelni, hogy a koleraürülékek előzetes fertőtlenítés nélkül ne jussanak az árnyékszékbe. Az ürülékek desinfectiójára czélszerű a karbolsav, továbbá a sósav és kénsav 5—10°/0 oldata vagy a chlormész. Ugyanezen eljárást kell alkalmazni a szobában levő árnyékszékeknél is Ezeknél még az ürülékhez, a most nevezett savoldatakon kivül szén- és fürészpor, vagy finom homok is keverhető. Az ürüléket a beteg szobájából a beszennyezett fehérruhákkal együtt, a lehető leggyorsabban kell eltávolítani. Nyitott földárnyékszékekbe czélszerű az ürülékeknek carbolsavval történt előzetes desinfectiója után, még kénsavat vagy sósavat önteni, vagy fűrész- és szénporból álló keveréket adni. A sublimat-oldat főldárnyékszékek fertőtlenítésére kitűnő, de városokban, hol a tér szűke miatt az árnyékszékek és kutak legtöbbnyire szomszédosak, az árnyékszékekbe önteni nem tanácsos, mert lassankint a kutakba átszivárogva, megmérgezi azok vizét. Az ürülékek desinfectiója akkor tekinthető tökéletesnek, ha azoknak savanyú chemiai hatásuk van. Ezt legegyszerűbben az által tudhatjuk meg, mikor a kék lakmusz papir a bemártás után elveszti a szinét és megvörösödik. A szegény emberek földes szobáit nagyobb mennyiségű száraz homokkal kell behinteni s a bepiszkolás után ujjal felcserélni. Egy házban sem szabad a koleratetemeket 24 óránál tovább tartani. Ezen idő alatt is szükséges azokat sublimato-ldatba mártott vászondarabokkal betakarni vagy pedig a szobában, hol a kolerában elhalt egyének holtteste van, chlor vagy kénessav gőzt fejleszteni. A kolerában elhalt egyének koporsóiba chlórmeszet kell hinteni és azokat mély sírba helyezni. Kolerajárvány alkalmával a jó, tiszta ivóvíz megbecsülhetetlen. Ha tehát a viz rossz és szerves alkatrészeket tartalmaz, ezt szintén desinficiálni kell. Ez a következőleg történik: a) A gyanús vizet fel kell forralni. Ez által a fertőző baktériumok el- pusztúlnak. A forralás után, mielőtt a vizet meginnók, vagy frissen kiizzított durva szénporon, vagy finom kavicsrétegen, vagy e czélra készült agyag edényen szűrjük meg. A koleraürüléket tartalmazó árnyékszékek közelébeu fekvő kutak vizét is igy szabad ivásra használni. A főtt viz, igaz, hogy izetlen, de ezen a levegővel való összerázás után segíthetünk, b) A zavaros vizet, mielőtt meginnók, finom kavics réteg fölé kell Önteni, vagy pedig azt tiszta jegeczes szódával keverni — 12 liter vízre 4 gm. jegecze8 szóda veendő — s 12 órai állás után a fentebb elmondott módon vagy pedig szén és kavics rétegen megszűrni. Az imént felsorolt intézkedések végrehajtására okvetetlenfíl szükségesek a lakosság felvilágosodott- sága, lelkiismeretes és tetterős közreműködése és pénzbeli áldozatok. * * * A kolerának 3 fő stádiuma van. Az első stádiumban gyakori hasmenés van minden fájdalom nélkül. A második stádiumban, a hasmenések mindinkább gyakoriabbak, ezt követik aztán a hányás, gyengeség, nagy szomjúság és lábikra-görcsök, úgy hogy ez a második stádium egészen a kolerin képét nyújtja. A harmadik stádiumban a beteg meghidegűl s nagy mértékben összeesik, az érverés alig érezhető, s a beteg hangja sajátszerűen elváltozik, gyenge, a vizellet-kiválasztás tökéletesen szünetel, görcsök, hányás, és rizslészerü hasmenések gyakoriak. Ez a tulajdonképpeni kolera. A két első stádiumból a gyógyulás kellő orvosi segély mellett legtöbbnyire biztos, a harmadikban azonban ritka. A kolera-tífusznak és úgynevezett száraz kolerának — cholera sicca, hol semmi ürülék sincsen — tárgyalása nem tartozik ide. A kolera csak ritka esetben tör ki az emberen oly rohamosan, hogy néhány óra alatt halált okozzon. Teljes kifejlődését legtöbbnyire napokig tartó hasmenés előzi meg s így a kolera orvoslásának első szabálya, hogy azon betegek, kiknek kolerajárvány alkalmával a legcsekélyebb hasmenésük is van, azonnal az ágyba feküdjenek és maradjanak abban, mig hasmenésük tökéletesen meg nem szűnik. A második szabály, bogy a hasmenés ideje alatt szigorú étrendet kell tartam. Nyákos levesen, vizes boron vagy ásványvizén kivül semmit sem szabad a betegnek adni. A harmadik szabály, a hasra hideg borogatás alkalmazandó, a melyet még akkor is kell folytatni, ha a hasmenéshez hányás is csatlakozik. A lábak melegen tartása végett, a lábakra melegített téglákat és lepedőket kell tennünk. A gyötrő hányás és kínzó szomjúság ellen tanácsos, hogy a beteg jeget vagy fagylaltot nyeljen, továbbá hogy jégbehütött szénsavas italokat •— pezsgőt, ásvány- és szódavizet, pezsgő port stb. — igyék. Az elhidegűlt kolerabetegnek mindaddig kell adni erős, forró, fekete kávét, rhumot, cognacot, váltogatva jégdarabokkal, mig annak teste meg nem melegszik. A kolerabetegek a közéletben annyira divatos fodormenta, orosz, székffí, bodzafa, hársfavirág és czitromfű stb. theákat az orvos megérkeztéig, ha nem mutatkozott még hányás, ártalom nélkül ihat- ják, hányás jelenlétében azonban nem tanácsos, mivel azt csak fokozzák. A kifejlett koleránál fődolog a szervezet nagyfokú nedvveszteségét pótolni, s a betegeket izza- dásba hozni. Éppen azért e stádiumban a betegeknek folyton jeget, jégbe hűtött italokat, pezsgőt és ásványvizeket kell adni s a testet jeges ruhával folytonosan dörzsölni. A lábikragörcsök ellen az orvos megérkeztéig szeszes dörzsöléseket kell alkalmazni. TANÜGÍ. A veszprémi kereskedelmi iskola. i. Cáz iskola fejlődésének története. Már több 35 évnél, hogy helyben a kereskedő tanulók számára iskola föntartatik. Mielőtt még a veszprémi kereskedelmi társulat megalakult, egyes intelligens kereskedők segíteni óhajtván a kereskedő-tanulók miveletlen állapotán, kik többnyire kellő előismeret és szakképzettség nélkül léptek a kereskedői pályára, az 1851. évben megvetették alapját, egy akkor úgynevezett „Gremial-Sonntagsschule“- nak. Ezen czélt elérendő a derék kereskedő testülethez még egy másik tényező is csatlakozott. A negyvenes évek elején került városunkba külföldről egy sokoldalulag müveit férfiú, az 1883. évben elhunyt Heller Lajos ur, ki ezen iskola életbeléptetése alkalmával a veszprémi izr. hitközség iskolájánál, mint elismert kiváló tanító és 1856. év óta mint ugyanazon hitközség buzgó jegyzője működött. Ezen erőt sikerült a kereskedelmi vasárnapi iskolának megnyerni. Midőn pedig 1855. évben a veszprémi keresk. társulat a „provis. Giwerbs-Instruktio“ értelmében megalakult és a köztiszteletben álló Wurda Manó ur lett első elnöke, az akkor már működőiéiben levő vasárnapi iskolát a társulat vette pártolásába és 1862. év október haváig a nevezett tanító folytonos vezetése alatt hagyta, ki eddig egyúttal a társulat titkári teendőivel is meg volt bízva. Ezen majdnem 12 évi időtartam képezi a veszprémi kereskedelmi iskolának első életét. Belső szervezetre nézve az iskola ekkor három külön osztályból állott; a tanulók hetenként külön- külön 2 órányi tauidőu át nyerték az oktatást, melynek tárgya az akkori idők viszonyaihoz képest és a németajkú tanító alkalmazásánál fogva mint tanítási nyelv kiválóan a német volt; ezen kivül még a könyvvezetés, áruisme, számtan is német nyelven miveltettek, A boldogult tanitó és jegyzőnek ezen időről szóló bizonyítványa, melyet érdemes családjának szívessége és előzékenysége rendelkezésemre bocsátott, bizonyítja a szép sikert, melyet a tanitó ez iskola növendékeivel elért és elismerőleg kiemeli az első kereskedelmi társulatnak helyben történt alakulása körül is szerzett érdemeit. És valóban szép névsort lehetne összeállítani azok közül, kik ezen iskolát látogatták és most mint szakavatott, miveit kereskedők a társadalomban kiváló helyet foglalnak el. A hatvanas évek elején, midőn a Bach és Thun korszaknak lejárt az ideje, ezen téren is némi változások tétettek. A veszprémi kereskedelmi társulat az uj ipartörvény alapján, mely szerint a társulás kötelezettsége kimondatott, újra szervezkedett uj magyarszövegü alapszabályokkal, melyekben a tanonezok iskoláztatása különösen hangsúlyozva volt. A társulat érdemes elnöke SchiU Károly és alelnöke Tuszkau Mayer urak a társulat és iskolájának ügyeit 1875. évig vezették. Ezen 13 évre terjedő időszakban bizony meggyűlt az iskolának baja, mert a magyarosodás terjesztésére magyarajku tanitó lett volna szükséges; de az anyagi viszonyok mostohasága mellett honnan venni az erőt, különösen a kereskedelmi szak- képzettség tarén, melyet még csak mai napság kezdenek országszerte mivelni ? A társulat akkori elnökének sikerült ugyan Győrből egy Grasel János nevű tanítót a magyarosodni akaró iskolának megnyerni, de ez csak egy évig működhetett, mert 1863. évben elhalálozott. Az iskolának első tanítója tehát ugyanazon évben, ideiglenesen bár, de újra szerződtetett, mely állásában 1875. év végéig, ez iskola teljes föloszlatásáig, megmaradt. Ezen időről szóló szerződésben ugyan 5 órai szorgalmi idő van megnevezve mind a három osztály számára; de valószínű, hogy ezen idö- mennyiség az iskolalátogatás apadásánál fogva leszállitta- tott 4 órára, a midőn mind a három osztály együttesen nyerte az oktatást. Hogy milyen eredményeket mutathatott föl az iskola ezen időből, arra nézve hiányoznak a hiteles adatok; de alig érhette el első időszakának mivelődési fokát, mit az iskolalátogatásnak évről évre történt csökkenéséből is — csak az utolsó évben volt az iskolának annyi tanulója (42), mint az előbbi időszakában szokott lenni — következtetni lehet. Jellemző mégis ama körülmény, hogy ezen időszakban birt a társulat, saját iskolai helyiséggel és iskolai szerelvényekkel, melyek azonban a viszonyok mostohasága által veszendőbe jutottak Az iskola hanyatlásának egyik főoka az is volt, hogy maga a társulat fön- állása veszélyeztetve lön az 1872. uj ipartörvóny által, mely a társulás kötelezettségét beszüntette. Ennélfogva a társulat tagjainak száma mindinkább csökkent; az iskola ilyen előzmények mellett nem birt biztos alappal, végre 1876. évben teljesen bezáratott és vele együtt ezen rendszer végbomlásnak indult. De csak álhalál volt ( az, mely népoktatási ügyünk eme ágát sújtani látszott. Élt az eszme és lelkes müveit kereskedőink meleg érdeklődéssel fölkarolták azt, uj, egészséges testet teremtettek számára. A mozgalom élére, mint ideiglenes elnök ismét. Wurda Manó és mint ideiglenes jegyző az iskolaügy körüli buzgólkodásáról és nemes érdeklődéséről városunkban jól ism rt Ruttner Sándor ur állottak, kik egy korábbi értekezlet megbízásából, egy , 1874. év április 14-ről keltezett szép fölhívásban fölszólították a helybeli kereskedő urakat, hogy aláírásaikkal nyilatkozzanak: vájjon óhajtják-e Veszprémben egy keresk. testületnek ég azzal első sorban egy keresk. iskolának ezután is fönállását ? Ezen fölhívásnak olyan szép sikere volt, hogy nem kevesebb, mint 54 kereskedő irta alá, kik között Veszprémváro8 intelligens kereske.dő osztályát, ennek szine-javát találhatjuk. Nyomban rá megtartatott az alakuló gyűlés, melyen egyhangúlag elnöknek: Ruttner Sándor, aleluöknek Kadelburger Emil, jegyzőnek Eszterhay Ferencz és pénztárosnak Nay Jakab urak választattak meg. Az újonnan megalakult kereskedelmi társulat a változott i viszonyokhoz mérve uj alapszabályokat dolgozott ki, melyekben egy, a tanonezoknak megfelelő kereskedelmi ■ iskola szervezése fő föladatul tűzetett ki. Már 1876. év vége felé a tanulók összeirattak, mire 1877 év elején Szép Lipót ur, ki mint tanitó működik 1866. év óta a veszprémi izraelita hitközség iskolájáná', bízatott meg a kereskedelmi szakoktatás nyújtásával és az iskolának a haladó korral összhaugzó belső szervezésével. Ugyanazon évi január 20-án az iskola újra megnyittatott és azóta ezen intézmény a kereskedelmi társulat atyai gondozása és a nevezett tanitó vezetése mellett mindinkább szép fejlődésnek indul. Álljanak itt jelen tanulmány kiegészítéséül az iskolának ezen 10 évi időszakára vonatkozó főbb mozzanatok röviden összefoglalva. (Folytatása következik.) V I D É K Ü N K,_ Kenese, 1886. aug. 12-én. Tekintetes Szerkesztő Ur ! , . . . Múlandó minden az ég alatt.“ . . . zeugé egyik kitűnő classikusunk. Sarkigazság ez, mely alól nem képez kivételt még a fürdő idény sem. Ez is lejárja magát, mint Ovid „arany kora* s azért „Eppur si mouve“. Hány rózsás ajak szeretne Józsue hatalmával bírni, hogy mosolyának varázsával megállíthatná nem a napot, hanem a földet, hogy ne rohanjon olyan sebesen a napéjegyen felé. De hiába. . . . A mi fürdő saisonunk is közéig sírja felé! Még pár hét s az a kis .Kunyhó város“, mely oly népes, oly élénk volt e nyáron át, kihal, uépteleu lesz, mint a majd költözendő madárkák fészke. Kitünően sikerült „juliálisunk* után egy eredeti módját fedezték fel néhányau a kedélyes ösz- szejövetelnek. Paprikás hallevest adunk a tó partján. Aug. 5-ére volt az első, de ezt elmosta a délután csöpörgő eső, nem annyira azonban, hogy teljesen elázott volna, mert bizony belénk paprikáztuk födött helyiségben; ... de a hölgyek a sár és eső miatt honn maradtak. Mindenki maga vivé tányérját, evőeszközeit, kenyerét, borát, poharát s mulatságos jelenet volt. midőn a mintegy 25 főből álló férfi társaság kabát alól belső és külső zsebből előszedegeté a nevezett holmikat s fölteritett . . . magának. Hogy mily pompásan sikerült, gondolni lehet. Mindenkinek jutott a paprikásból quantum satis s egy nyárson sült hatalmas keszeg. Ez volt ám csak a csemege! Az, elmaradottaknak haza küldtük részeiket . . . . nehogy kíváncsiság ... a többit érthetik önök, mert hölgyek voltak. S a paprikás hal, nem hiába lében élt, lében főtt, pompásan ivott. Nem tehetünk róla; de hisz az „eltemetettek“ emlékének áldozni kell s mi azzal áldoztunk, hogy szomjúságát enyhítettük. S azután? . . . Nébányan keresték, hogy kit tehetnek „polgármesterré“, azaz űzték a pagá- tot, s nébányan ütötték Mokány Bertalan et comp. csendesét. Lehetett, mert a kir. Curia rehabilitálta. A héten ismét megeresztünk egy ily lébe mártott összejövetelt s ha a tó partján sikerül, akkor a helybeli zenekar játéka mellett dalolunk a viszhanguak. Thalia papjai is egyre érkeznek hozzánk, de egy „jó nevű“ társulat által ezelőtt 2 héttel adott 3 előadás annyira megcsiklandozta aestheticai érzetünket, hogy most már félünk a . . . uevető görcstől. Most pedig mulatunk tovább . . . Majd ha minden madarunk elröpül, megírom a költözők bucsudalát s addig is e lap kedves olvasóinak oly jó mutatást óhajtok, minőt mi élvezünk Balatonunk partjain. A viszontlátásra! G, L, HÍREINK. Veszprém, 1886, augusztus hó 15-én. Dr. Pávay Vájná Gábor, országos egészségügyi tanácsos, kórházi főorvos s Pozsony szab. kir. város tekintélyes városi bizottsági tagja a napokban érkezett meg Balaton-Fíiredre, hol neje, Suján Esztike urhölgy, kitűnő művésznő s Liszt jeles tanítványa már hetek óta időzik édes atyjával Suján Ferencz kir. tanácsos úrral. Pápai dispenzáczió. — Simor János herczegprimás kérelmére a római pápa Magyar- ország katholikus lakosait a f. hó 20-iki pénteki böjt alól fölmentette, mivel ezen napra esik Szt. István király ünnepe, de az előző napra, csütörtökre böjtöt rendelt. Kinevezés. Csolnoky István, a helybeli kir. törvényszék derék aljegyzője, ugyanezen törvényszékhez jegyzővé neveztetett ki. Gratulálunk. Hímen. — F. hó 17-én d. u. 1 órakor lesz a helybeli zsidótemplomban dr. Halász Ignácz tanár úr esküvője ‘Pillitz Margit kisasszonynyal. Legyenek boldogok. Botrányos megsértése a nemzeti kegyeletnek. — Nem akarjuk elhinni, pedig erősen állítják, bogy az ide fegyvergyakorlatra bevonult honvédség f. hó 20-án S{t. István király ünnepén masiroztatik el városunkból. Ily botrányos megsértése a nemzeti kegyeletnek, hogy a magyar nemzet legnagyobb ünnepén masiroztatnák konvédeinket, — nem hiszszük, hogy megtörténhessék. TánCZVigalom. — A múlt hó 31-ik napján ICeuesén a fürdőközönség által a fürdői helyiség emelése illetve czél- szerü berendezése czéljából tartott balatonparti jótékony- czélu zártkörű tánczvigalom a lehető legfényesebben sikerült. — Befolyt összesen 91 frt 50 kr. Kiadás volt 61 frt 41 kr. Felül fizetni kegyesek voltak: Veisz Bernát 50 kr, Novotni Károly 30 kr, Donneuberg 50 kr. Fischer Viktor 50 kr, Kenessei Zoltán 1 frt 50 kr, Szente József 20 kr, Dobrovics Alajos 50 kr, Szánthó Lajos 50 kr, Rósenberger J. Muki 50 kr, Rósenthal Jakab 50 kr, Bakó József 50 kr, (jegyét hátra hagyva) Barczáné 1 frt 50 kr. Buchwald Elekné 50 kr, Buchwald Gizella 1 frt 50 kr, Deutschné 50 kr, Wolf Ignácz 50 kr, Szűz N. 50 kr, Jánosi Boldizsár 50 kr, Rosenthal Béla 50 kr, Nagy Károly 4 frt 50 kr, Löwinger Lajos 50 kr, Ellinger N. 50 kr, Lengyel Mór 50 kr, Jánosi Gusztáv 9 frt 50 kr, Plébános 50 kr, Györke János 50 kr, Rósenthal Gyula 50 kr, — A mélyen tisztelt, felül fizetők fogadják a rendezőség mély köszönetét. Dumnorix. Árva gyermekek érdekében tett közzé a helybeli rendőrkapitányság egy hirdetményt, melyben felszólítja a jólelkű emberbarátokat, hogy szegény árva gyermekeket a kapitányi hivatalban bármikor örökbe felfogadhatnak. Mulatság Pétben. — Igen kedélyes mulatság tartatott e hó 8-án Péthen, vármegyénk e kies fürdőhelyén. Ugyanis a fürdővendégek jótékonyezélú műkedvelői előadást rendeztek, mely nagyszámú intelligens közönséget csalt a vidékről is Péthre, s nem volt okuk megbánni a Péthre rándulást, mert úgy a hangverseny, mint az előadott egy felvonásos vígjáték — „A bálkirály nö'í Bérezik Árpádtól — igen szépen sikerült. É sikerhez közreműködtek : Gkrósz Mórné, Fon Dezsőné, Brust Ella, Schlenker Hedvig, Schön Flóra, Lang Irén urhölgyek és Mészáros J., Weisz H, Salamon Henrik, Hercz Dezső, Schön Géza, Goldschmid Ignácz, Goldschmid Mór, Stein D. Herman és Freud Lajos urak. Különösen említésre méltó a rendezőség azon ritka ügyeskedése, hogy éppen semmi költség sem csonkította a közel 100 írtra rugó s a várpalotai nöegylet- nek juttatott majdnem 100 frtnyi jövödelmet. Előadás után a jelenvolt fiatalság kedélyes tánezra kerekedett, mely éjfélig tartott. A veszprémi kereskedelmi iskola értesítőjét küldték be hozzánk, melyből az iskola történetét és a lefolyt tanévről szélé jelentést lapunk „Tanügy “ rovatábau egész terjedelmében közöljük. Az értesítőt Szép Lipót tanár ur kiváló gonddal állította össze. A magyar kir postatakarékpénztári közlöny jelentése szerint ez év julius havában a m. kir. postatakarékpénztáraknál 255,681 frí 78 kr. tétetett be és 109,057 frt 91 kr. vétetett ki. A julius havi forgalom fölülmúlja az eddigi összes hónapokét. Uj közvetítő hivatal létesittetett megyénk területén Berhida, Csajágh, Csernye, Dudái', Mezőlak, Réde, Teés, Tüskevár, Veszpréin-Nagy-Szőllős községekben. Pénzeskuton Zámory Kálmán nagybirtokos, több kötelezettségét nem teljesítő zsellérét végrehajtás utján karhatalommal az utczára kirakatta; erre a felzendült zsellérek meggyujtották az uraság majorját; a tűz tovaterjedését a csendőrség önfeláldozó buzgalma akadályozta meg. Tegnapelőtt vármegyénk csendörségének derék főparancsnoka SárkÖzy Kázmér főbaduagy úr is megjelent Pénzeskuton s a birósági és hatósági kiküldöttekkel egyetértő tapintatos eljárásával sikerült a rendet helyre állítania, melyért az uraság meghatva mondott köszönetét. A budapesti állami közép-ipartanodában a beiratások í. évi szeptember hó 1-ső napjától 10-ik napjáig tartatnak; a tanulóknak a beiratás- uál szüleikkel vagy gyámjaikkal kell megjelenniük. • Franczianyelv- és zenetanár érkezett városunkba Korber Imre ur személyében, ki nejével együtt úgy a franczia nyelvből, mint a zongorából órákat óhajt adni magán házaknál. Bizonyítványai igen jók. Melegen ajánljuk őt közönségünk figyelmébe, lakása a Szentgáli-féle házban van. 4 A vármegye szine. — A b.-füredi Anna- bált három vármegye nemes fiatalsága rendezte, ügy határozták, hogy a rendezők vármegyéjük sziueit viselő jelvényt használjanak. A Zalamegyei fiatalság nem jött zavarba, a mi fiatalságunk egykét sürgönyváltás után megtudta vármegyénk színeit, de a somogyiak máig sem tudják, s mint halljuk, illő jutalmat szándékoznak annak adni, a ki kisüti, hogy milyen szinü jelvényeket kellett volna viselni a somogyi rendezőségnek a b -füredi Anna-bálon. Tér hiánya miatt terjedelmes hírrovatunkat meg kellett kurtítanunk, melyért t. olvasóink szives elnézését kérjük. Áriejtési hirdetmény. - A zirczi kir. járásbíróság közhírré teszi: miszerint az ezen kir. járásbíróság fogházában letartóztatottak jövő 1887. évi élelmézésének biztosítása végett f. évi augusztus hó 25-ik napján d. e. 9 órakor Zirczen a kir. járásbíróság hivatalos helyiségében árlejtés fog tartatni, melyre a vállalkozni szándékozók ezennel meghivatnak. Ajánlatok a kitűzött határidő előtt Írásban, borítókba zárva s lepecsételve ily czimzéssel : „Ajánlat a zirczi kir. járásbíróság fogházában letartóztatottaknak 1887. évi élelmezése iránt“ elfogadtatnak. A kikiáltási ár : az egészségesek részére egy adag főtt étel 12-29 kr., 56 dkgr. kenyér 672 kr. Összesen 19-0) kr. tizenkilencz egy század kr.; a betegek részére : a) üres étrend 9 83 kr., b) teljes étrend 12-14 kr., c) negyed adag 17-78 kr., d) harmad adag 2202 kr., e) fél adag 1902 kr., f) egész adag 22 35 kr Az árlejtési bővebb feltételek s a szerződés tervezete előzőleg a kir. járásbíróságnál a hivatalos órák alatt betekinthető. Kir. járásbíróság Zirczen, 1886, évi julius hó 30-án. Dr. Simon József kir. aljbiró. Sok évi megfigyelés eredménye. — Emésztési gyengeségeknél és étvágy hiánynál valamint egyáltalán mindea gyomorbajnál Aloll valódi Seidlitz pora biztosabban, mint bármely más szer segíti elő az emésztést és erősíti a gyomort. Do- bozonkint egy frt o. é. kapható. Szétküldés naponta utánvéttel Cd. SMoll cs. kir. udv. szállító, gyógyszerész által Bécsben Tuchlauben 9. A vidéken minden gyógyszertárban és füszerkereskedésben határozottan Moll készítménye ennek gyári jelvényével és aláírásával kérendő.
