Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-07-11 / 28. szám

krónikánk lapjai bizonyítanak — azt csak önhibánk okozható s bizzunk városi hatóságunk éberségében s polgártársaink ezúttal jogosan megkívánt egoiz­musában, hogy e félelmes járvány elfogja kerülni ezúttal városunkat. * _____ * * Kö zegészségügy. Veszprémnaegye közigazgatási bizottságának f. évi julius 5-éu tartott ülésén Dr. Kerényi Károly m. főorvos a következő egészségügyi jelentést ter­jesztette elő: A közegészség junius hóban, a mennyiben a betegedés és nalálozás csökkent, kedvezőbb volt, mint az előző hónapokban. A kórállapotra nézve meg kell jegyeznem, hogy a lefolyt hóban egy általában kifejezett kór­jelleg nem volt, mert úgy az emésztési szervek bántalmai, valamint a légzési szerveké is egyforma arányban fordultak elő, de úgy az egyik csoport, mint a másik súlyos kóralakot nem öltött. Heveny, gyomor és bólhurutok is csak gyéren és igen enyhe alakban mutatkoztak, ellenben váltólázak és csúzos bajok gyakoriabbak voltak. Heveny fertőző betegségek járványosán nem uralkodtak, szórványosan azonban itt-ott vörbeny és tífusz esetek észleltettek, s minden ily előfor­dult esetben a kellő óvintézkedések megtétettek. A védhimlő oltás az egész megye területén folyamatban van, s némely oltási körben már be is végeztetett. A fenyegető kolera járványt megelőzőleg ki­adott egészség-rendőri utasításokra úgy a hatósá­gok mint azok egészségügyi közegei részéről kellő gond fordíttatott. Piaczi vizsgálat teljesítetett 50-szer, kávéház megvizsgáltatott 22, vendéglő 42, korcsma 48, mé­szárszék és vágóhíd 31-er. A veszprémi köz- vágóhidnál a padlózat alja szerves anyagokkal be van ivódva, minthogy az itt felszaporodott vér és egyéb bomlásnak indúlt állati nedvek közegészség ellenesek, intézkedés történt, hogy a káros okok mielőbbi elhárítása foganatba vétessék; ezen kö­rülmény felemlítésénél teljes tisztelettel kérem a tek. közigazgatási bizottságot, miszerint a járási szolgabirói hivatalok figyelmét felhívni méltóztat- nék arra nézve, hogy a járásuk területén létező vágó­hidak talaját egészségügyi 'közegeik általujból vizs­gáltassák meg és a netalán imitt-amott létező s szerves anyagok által beivódott talaj eltávolítása valamint azok tisztán tartása iránt teljes szigorral intézkedjenek Hentes üzlet megvizsgáltatott 18, el­koboztatok egy egész hízott sertés borsokás busa miatt. Iskola megvizsgáltatott 23, indóház megvizs­gáltatott 36, tisztátalanság nem találtatott, a fer­tőtlenítés rendesen történik. Lakás megvizsgáltatott 6 kút megvizsgáltatott 18, kifogásoltatok 18, a káros okok el lettek távolítva. Piaczok, közterek, udvarok, utczák tisztogatására is elegendő gond fordíttatott, miután pedig a praeventiv intézkedések a mindinkább közeledő kolera miatt nagyon szük­ségesek, ezen okból a rendőri hatóságokat utasítani kérem arra nézve, hogy úgy az utczai valamint a házakból kivezető csatornáknak gyakoribb öntözé­sére a lakosokat újból figyelmeztessék és karbol- savas oldattal leendő fertőtlenítését újra teljes szi­gorral elrendeljék, a mely eljárás különösen a forró nyári hónapok alatt a lakházak légkörének tiszta­sága tekintetéből nagyon kívánatos. Ebveszettség előfordúlt 1 esetben, a veszett eb, még mielőtt bárokat okozott volna, kiirtatott. Hirtelen haláleset volt 1, a mely esetben a foganatba vett bonczolás által a halál okául guta­ütés derült ki. Öngyilkosság volt 1, önfelakasztás által. Véletlen szerencsétlen haláleset volt 1, vizbe- fulás által. A hasznos háziállatok közt az egészségi ál­lapot kielégítő volt, járvány nem uralgott. A ló­állományból takonykór miatt kiirtatott Veszprémben Vajon mily démon lehetett ez? Igazán megvallom, a dolog rendkívül érdekelt, kíváncsiságom szerfelett föl volt izgatva. A jó véletlen, ez a kegyes istennő, a szerel­mesek és irók e kegyes pártfogója megengedte, hogy kíváncsiságom kielégítést nyerjen s hogy meg­ismerhessem a szép fiatal leányka első, s remélem egyszersmind utolsó regényét. A napokban ugyanis egy társaságba jutottam, a hol a mindenttudó ur is jelen volt. Természete­sen egy egész kötet pikáns újdonságot beszélt el mind amaz ismert és ismeretlen hölgyek és urak életéből, a kiknek a nevét valaki véletlenül ki­ejtette. Valaki, és pedig egy fiatal leányka a Szeles nevet is kiejtette, kíváncsiságát fejezvén ki, hogy vajon mért maradt el Szeles ur házassága a szép és gazdag Erdősy Amália kisasszonynyal. A mindentudó ur gúnyosan nevetni kezdett, s azt mondta, hogy ő ismeri a valódi okot, s mond­hatja, hogy a szép kisasszonynak tökéletesen igaza volt. S ha kívánjuk, hát el is beszélheti. Természetes, hogy kívántuk. Szeles úr szeretetreméltó és tehetséges ember, e mellett csinos és legalább is olyan gazdag, mint volt menyasszonya. De van egy nagy, undok hibája, s ezt Amália kisasszony szerencséjére még elég korán fölfedezte. Ez bontotta fel a házasságot és pedig épen az esküvő előtti napon. Pedig már minden el volt készítve. A gazdag kelengye, melyet napokig bámul­hattunk egy koronaherczeg-utczai kirakatban. Az erdei kis kastély, mely a boldog párnak első lakásúl volt berendezve. A messzi földről meghívott és összesereglett vendégek és nyoszolóleányok is mind együtt voltak. A czigányok is megérkeztek. Min­denki ott volt már, még csak a vőlegény hiányzott. De ez is megérkezett a kellő időben az ér­kező vonattal. 1 ló, Rátóthon egy ottani lakos istállója — miután annak egy takonykóros lova Kis-Czellben kiirta­tott — a további fertőzés meggátlása czéljáóól a szabályok értelmében fertőtlenittetett, ugyan ezen alkalomból a megyei állatorvos által a rátóhi ló­állomány is megvizsgáltatván, beteg ló nem talál­tatott. A szarvasmarha állományból lépfenében elhul­lott Lepsényben 2 db szarvasmarha. Herenden egy ottani lakosnak egy 2 éves üszüborjuján a veszett ség kiüiött, az állat kiirtatott, az istálló pedig a megyei állatorvos közbejöttével karbolsavas oldat­tal fertőtlenittetett. Bársonyos község tehén csor­dájában 2 bika és 9 db tehén nemző szervein jó- nemü bujakór vagyis takár fejlődött ki, a mely betegségből azonban a megyei állatorvos által junius hó 25 én teljesített vizsgálatkor már meg- gyógyúlt 1 bika és 6 tehén, többi, a gyógykeze­lés alatt maradt állat is már javulóban van. A további fertőzés meggátlása tekintetéből a szüksé­ges óvintézkedések megtétettek. Dr. Kerényi Károly, megyei főorvos. Felhívás a magyar nemzethez. Szemben a nemzetiségi harczok folytonos növekedésével s a napról-napra mindenfelől jelent­kező azon töiekvésekkel, melyek mind a magyar nemzet s a magyar állameszme, nemzeti létünk ezen alapfeltételének gyengítését czélozzák, — ön­magunk és létünk fentartása iránt tartozó köteles­séget teljesítünk, midőn minden megengedett eszköz alkalmazásával teljes erőnkből küzdünk a létünket veszélyeztető támadások ellen. küzdelmünk azonban meddő marad, ha erőin­ket elforgácsoljuk, s az egyed erőfeszítései, mint tengerben a vizcseppek, nyomtalanul olvadnak be az ellentétes árba. — Egyesülnünk kell legalább hazánk földrajzi és politikai beosztása szerint a hozzánk legközelebb eső veszélyek elhárítása, s azok ellenében nemzeti létünk biztosítása, teljes érvényre emelése körül szükségesnek mutatkozó cselekvés végett. A mi törvényhozási és kormányzási utón nem, vagy legalább nem teljesen eszközölhető, vagy ez utón még idő előtti, annak megvalósítása a társa­dalomra vár, ennek hazafias kötelessége vállvetve támogatni amazokat a közös czél elérésében; — fogékonyakká tenni a kedélyeket s ezzel előkészíteni a nemzeti talajt azon intézmények befogadására, melyek e dús talaj termő erejéből százszorosán adva vissza a magot — édes hazánkat nag ygyá, nemzetünket boldoggá tenni fogják. Éhez pedig szükséges, hogy mig egyrészt az idegen nemzetiségek közé ékelt magyarok nemzeti­ségének megóvására törekedve e haza gyermekei számának apadását megakadályozzuk, — másrészt a hazafias eszméknek és igazi magyar műveltségnek terjesztésével fokozzuk szellemi erőinket, melyek korunk harczaiban már legalább is oly tényezőt ké­peznek, mint a lőpor és aczél. Ez c/élja a „Dunántúli mag yar közművelő­dési egyesület“-nek, mely nem is áldozatokat kíván,' hanem csak alamizsnát kér a fent elmondott nagy czél megvalósítására. Polgártársak! A szomszéd ég, — ébredjetek! A veszély nagy, — tömörüljünk ellene! Leng a kibontott zászló; jelszava: Egy nem­zet ! Egy szív ! Egy nyelv! Sorakozzunk alája erdélyi, felvidéki s a többi testvéreink példájára, mert „cA nagy világon e kívül nincsen számunkra hely11 s mert velünk van a Magyarok Istene, ki szent ügyünket győzelemre segíti, ha szivünkben a hazaszeretet szent tüze nem hamvad ha telkeinkben az erkölcsi bátorság szívós­sága, az akarat törhetetlensége nem ernyed, ha karjaink a cselekvésben el nem fáradnak. Hazafias üdvözlettel a »Dunántúli közművelő­dési egyesület* megalakítását végrehajtó bizottság nevében ‘Perczel Miklós, Tdenyovszky Manó, főispán, a biz. elnöke. titkár. Az egész lakodalmi népség várta őt a vasút­nál. Ott voltak a vendégek, nyoszolóleányok, a szü­lék s természetesen a szép menyasszony is. Midőn a vonat megállt s a vőlegény leugrott a kocsiból, a czigányok rázudították a Rákóczy- indulót. Mindenki az érkező elé sietett, hogy üdvö­zölje őt és kezet szorítson vele. Csak menyasszonya maradt helyén, mintegy megderraedten a meglepe­téstől és elszörnyűlködéstől. Arczát láng borította s egész lénye haragot és felháborodást fejezett ki. E magaviseleté természetesen fájdalmasan meglepte a vőlegényt is, de azért egész elragadta­tással sietett menyasszonyához, mindkét kezét eléje nyújtván szívélyes üdvözletül. De a menyasszony vőlegénye és az egész tár­saság nagy meglepetésére és bámulatára nem fo­gadta el a feléje nyújtott kezet, hanem egész hi­degen levonta ujjáról a jegygyűrűt és igy szólt: — Uram, fogadja gyűrűjét, én nem akarok és nem fogok önhöz nőül menni. — De kisasszony ... — dadogá az égből alá hullt vőlegény — ez kegyetlen tréfa — Ez nem tréfa, uram, ez valóság. Megis­mertem önt, s szerencsémre még ideje korán! — De Amália, mit beszélsz? kérdő elször- nyűlködve a mama. — Megőrültél ? Kiáltá haraggal az apa. — Nem, kedves szüleim, de megismertem ezt az urat és megrémültem tőle. Ez„az ur csak va- gyonomért akar feleségül venni. 0 nem szeret en- gemet, mert ő nem is tud szeretni egyebet csak a pénzt. Az ily emberektől pedig irtózom és félek. — De kisasszony, az isten szerelméért, mi­vel vádol ön engemet. Ki rágalmazhatott ön előtt! — Még tagadni meri ? Hát azt hiszi, nem jól láttam, hogy ön mennyasszonyához és esküvőjére — a harmadik helyen utazott! A népfelkelés és magyarázata. (Szentesítést nyert J886. évi junius hó 6-án). /. Ki esik a népfölkelés kötelezettsége alá ? 1. §• A népfölkelés a fegyveres erő kiegészítő része, és mint ilyen a nemzetközi jog oltalma alá helyez­tetik. Az ezen §-ban foglalt általános elv, hogy a népfölkelés a fegyveres erő kiegészítő részét képezi, és mint ilyen, a nemzetközi jog oltalma alatt áll, már az 1868. évi XL. törvény czikkben (2. és 6 §§.) ki van mondva. 2 §. A népfölkelés kötelezettsége alá esik minden honpolgár, ki akár az általános, akár csak a uépfől- kelősi szolgálathoz szükséges vődképességgel bir, és sem a hadsereg (haditengerészet vagy póttartalék,) sem a honvédség állományához nem tartozik, azon év elejétől fogva, a melyben 19-ik életévét betölti, azon év végéig, a melyben 42-ik életévét meghaladta. Azon honpolgárokra nézve pedig, kik a had­sereghez (haditengerészethez) az 1868. évi XL t-ez. 20. §-a alapján 19-ik évök betöltése előtt ön­kéntesen léptek be, a népfölkelés kötelezettsége ki terjed az 1868. évi XL. illetve az 1882. évi XXXIX. t.-cz.-ben körülírt 12 évi védkötelezettség lerovása után közvetlen következő még 10 évi időtartamra. Miben álljon és mi módon állapíttassák meg a népfölkelési szolgálatnak megfelelő védképesség: a honvédelmi miniszter szabályreudeletileg állapítja meg. A népfölkelés kötelezettségében áll továbbá védképességéhez mérten s 60-ik életévének betölté­séig a hadsereg (haditengerészet) és honvédség nyug­állományához vagy szolgálaton kívüli viszonyához tartozó minden egyén, amennyiben a fegyveres erő egyéb részénél nem alkalmaztatik. A csendőrség, pénzügyőrség és állami erdészet személyzete azon esetben, ha a hadi események miatt saját területén működését megszüntetni kénytelen, a nőpfölkeléshez tartozik csatlakozni. Azon népfölkelésre kötelezettek, a kik a köz- szolgálat teljesítésére vagy annak nélkülözhetlenek, a népfölkelési szolgálat alól felmenthetők. Önként jelentkezők, kik a hadsereg, honvédség és népfölkelés kötelékében nem állanak, továbbá elöl­járóságuk engedélye mellett azok, a kik valamely köz- szolgálatban vannak, alkalmazhatóságukhoz képest, a uépfölkelésbe felvehetők. Ezen §■ a népfölkelés kötelezettségét szabja meg, s kiterjeszti azt minden honpol­gárra, a ki a hadsereg, (haditengerészet) és ezek­nek póttartaléka vagy a honvédség kötelékében nem áll, tehát általánossá és kivétel nélkülivé teszi. Magától értetvén, hogy a teljesen al­kalmatlanok egyátalán nem, a fegyveres szolgálatra ugyan nem, de más munkálatokra alkalmasak pedig szükség esetében csakis ily­nemű szolgálatokra fognak igénybe vétethetni. A törvény főczéija az lévén, hogy a véd­erő létszáma lehetőleg legmagasabbra emeltes­sék, a népfölkelési kötelezettség tartalmának megállapításánál azon elv volt az irányadó, hogy abba minden védképes honpolgár a testi alkalmatosság kezdetétől annak határáig be­vonathassák. És igy a magyar korona területe polgárainak testi fejlődését és életerősségét tekintve a fölkelési kötelezettség a 19-ik életév betöltéséig kiterjeszthetőuek mutatkozott. A mennyiben mégis a 19 évesek a ka­tonai szolgálat szempontjából nem találtatnak testileg teljesen alkalmasaknak, a tulajdon- képeni népfölkelési zászlóaljakba fognak be­osztatni. A 17 vagy 18 éves korukban önkénytese- kül beállottakra nézve, — miután ezek majd­nem kivétel nélkül az intelligens osztályhoz tartoznak, és mint ilyenek háborúban esetleg a tiszti helyeket lesznek hivatva betölteni — a kötelezettség a népfölkelés első osztályában (3 §.) nem röviditetett ugyan meg, de összes kötelezettségűk nem a 42-ik életév betöltéséig terjed, hanem 10 évi időtartamban van meg- állapitva, mi azért volt szükséges, mert külön­ben az illetők szolgálata egy, esetleg két évvel meg volna hosszabbítva. A törvény amaz intézkedése, hogy azokra nézve, kik a hadseregben (haditengerészetben) vagy hovédségben valamely katoua tiszti rang­fokozattal bírnak, a népfölkelés kötelezettsége a 42. éven túl is, és pedig a 60-ik életévig van kiterjesztve, ha az illetők a fölkelésre egyébként is alkalmasak : azon oknál fogva mu­tatkozott szükségesnek, hogy a fölkelés tiszti­karának lehetőleg teljes kiállítása szakszerűen képzett, megfelelő elemekből minél jobban elő- mozdittassék. De ezen intézkedés azért is he­lyes, mert a most megnevezett egyének élet­pályának választván a katonai pályát, az állam­tól ezen minőségben tett szolgálataikért élve­zik a nyugdijat vagy egyéb illetményeket és ennek folytán szükség esetén megfelelő alkal­mazásban leendő működésre szolgálati képes­ségükre való tekintettel, méltán fölhivhatók. Hogy az önként jelentkezők, a kik a véd­erő kötelezettségében nem állanak, a népföl­kelésbe fölvétethessenek, ez azon oknál fogva volt kimondandó, nehogy a haza polgárai közül bárki, ha — előhaladottabb korban is, —■ a haza védelmére szolgálatát föl akarja aján­lani, az önként elválalaudó hazafias kötelezett­ség teljesítéséből kizárassék. És ezen önkéntes belépés a uépfölkelésbe csuka közszolgálatban állókra nézve, épen a közszolgálat érdekeinek kellő megóvása czéljából lön — az 1868. évi XL. t.-cz. 26 § a elvei szerint — meg­szorítva. II. Hány osztálj ba soroztainak a népfölkelésre kötelezettek ? 3. §. A népfölkelésre kötelezettek két osztályba soroztatnak. A napfölkelés 1. osztályába tartoznak, azon év elejétől fogva, melyben a 19 ik életévüket betöl­tik azon év végéig, melyben a 37-dik életévüket meghaladják, mindazon honpolgárok, kik a 2. §. szerint fölkelésre kötelezve vannak, ideértve azokat is, kik az 1868. évi XL. t. ez. 17. §-a alapjában ideiglenesen fölmentettek, vagy 1882. évi XXXIX. törvényezikk 12. §-a alapján idő előtt, avagy szol­gálati kötelezettségük teljesítése után a hadseregből (haditengerészetből, póttartalékból és a honvédség­ből) elbocsáttattak. A népfölkelés 2. osztálya ugyan­ezen népfölkelés kötelezetteket foglalja magában, azon évi január 1-től fogva, amelyben 38-ik élet­évöket meghaladják, azon évi deczember 31-ik, amelyben 42-ik őletévöket betöltötték; azon hon­polgárok pedig, kik ezen törvény 2 §-a szerint, mint önkéntesek, 19-ik évök betöltése előtt léptek be a hadsereghez (haditengerészethez) a fent körül­írt 10 évi népfölkelés kötelezettség első 5 évében a népfölkelési 1-ső, — második 5 évében ellenben annak 2-ik osztályába soroztatnak. Ezen §. a népfölkelést két osztályba so­rozza, mely osztályozás az életkorra van ala­pítva oly módon, hogy a 37-ik életév betöltése képezi a határt az első és második osztálybeli kötelezettek között. Az első osztályba tartoznak tehát a 37-ik életév betöltéséig az összes népfölkelésre köte­lezettek, ide értve azokat is, akik családi te- < kiutetekből a védkötelezettség alól fölmentet­tek, vagy hasonló tekintetekből a hadseregből, vagy a honvédségből elbocsátattak. Ezen §. a véderőről szóló 1868. évi XL. törvényezikk 1. § ában kimondott azon általá­nos elvet, hogy a védelmi kötelezettség álta­lános és minden védképes állampolgár által személyesen teljesítendő, a maga teljességében czélozza megvalósítani, még pedig a véderőről szóló törvényeink idevágó rendelkezéseinek I fonalán. Az 1868. XL. t.-cz. 17' §-a és ezt kie- gészitőleg az 1882, XXXIX. t.-cz. 12. §-a ugyanis azt rendeli, hogy azon egyének, kik az ott felsorolt családi viszonyok között vannak, illetőleg később ily viszonyok közé jutuak, a hadseregbe, a hadi tengerészeibe vagy a hon­védségbe való belépés kötelezettsége alól ideig­lenesen mentesek, illetőleg a szolgálati kötele­zettség teljes betöltése előtt elbocsátandók. 1868. XL. t.-cz. 32. §-a értelmében azon védkötelesek, kiknek a harmadik korosztályban az ideiglenes mentesség megadatott, midőn a negyedik korosztályba lépnek, a póttartaléko­sok közé soroztatnak. Az 1882. XXXIX t’-cz. 8. §-a pedig * (mely az imént idézett 32. §. helyébe lépett) azt rendeli, hogy az utolsó korosztályban ideig­lenesen fölmentettek, sorszámukhoz képest, a póttartaléknak, illetőleg a honvédségnek nyil­vántartásába helyeztetnek át és abban 30-ik, illetőleg 32-ik életévök betöltéséig maradnak meg. És ugyanezen törvény 12. §-a értelmében a harmadik vagy valamely magasabb korosz­tályba tartozó és családi viszonyok alapján elbocsájtott védkötelesek, ha a sorhadba vagy a póttartalékba voltak beosztva, a póttartalék nyilvántartásába, ha pedig a honvédségből bo- ) csátattak el, a honvédség nyilvántartásába he- y lyeztetnek át. Eme rendelkezésekből két dolog vehető ki világosan. Először, hogy a törvény nem ter­jesztette ki az ideiglenes íölmentést a népföl­kelésbe való belépésre is, és másodszor, hogy a póttartalékosok közé sorozott, majd a pót­tartalék vagy a houvédség nyilvántartásába át­helyezett egyének felmentése nem végleges és föltétien. És igy mihelyt a népfölkelésben való rész­vétel törvényileg általában kötelezőnek mon­datik ki, ezen kötelezettség alól nem vehetők ki épen azok, kik béke idejében a legnagyobb kedvezményt, a mindennemű szolgálatok alól 1 való teljes, ámbár csak ideiglenes fölmentést élvezik. III. Mikor történik a népfölkelés felhívása ? 4- § „ A népfölkelés felhívása 0 Felsége parancsára, a minisztertanács meghallgatása után, s a honvédelmi miniszter utján, fenyegető vagy kitört háború eseté­ben annak tartamára és azon mérvbeu történik, a melyben azt a honvédelmi érdekek megkövetelik. A felhívott népfölkelés alkalmazása az Ő Fel­sége által kinevezett hadi parancsnok által esz- *■ közöltetik. A népfölkelés felosztását 0 Felsége rendeli el. ! Ezen §-ban ugyanazon alkotmányos elv nyer a népfölkelésre nézve szentesítést, mely az 1868. XL. t.-cz. 2. §-ban a honvédségre ki van mondva. (Vége következik.) Fürdő-levél. Balaton-Füred, 1886. jul. 6. Kedd délután s óriási melegség... Én itt ülök a sétány árnyas padján s mig a bajai barna , fiuk tűzzel húznak egy hallgató magyart, gondolatim ' messze szállnak a Balaton napsugártól ragyogó habjaitól — a nagyvárosba, melyből futva mene­kültem. Szinte látni vélem a széles boulevardok árny­nélküli járóit, a nap perzselő hevétől szinte ol­vadni akaró aszfaltot s a szegény fákat megperzselt, korán lefonnyadt lombjaikkal... s akkor oly jól esik beszivni az üde fuvallatot, melyet a tihanyi szellő hajt felém s midőn a portól 8 a hőtől el­fulladt szegény fővárosiakra gondolok, oly jól esik látnom ezt a vigan sétáló tömeget, mely tréfák \ mulat világos tavaszi ruháiban s szemem néha reá- , tapad egy egy karcsú jelenségre, az idei évad egy- / egy körülrajongott csillagára... Bemegyek a kurszalonba. Egy fiatal lány ját­szik a zongorán s egy még szebb szőke lányka énekli pompásan iskolázott hangján Schubert egy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom