Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)
1886-07-04 / 27. szám
' István 25 kr. Kovács Károly 15 kr. Pataky Heinrichné 15 kr. Ébel Ede 15 kr Kovács Kálmánná 10 kr. Gelencsér Mária 10 kr. Szomor János 10 kr. Kovács Ignácz 15 kr. Kovács János 15 kr. Döme Károly 15 kr. Lappay Károly 5 kr. Papp Béla 5 kr. Pálovics József 5 kr. Siberna Fe- rencz 5 kr. Máy Mariska 5 kr Gergelyi Károly 5 kr. Rigó István 5 kr. Kommer András 5 kr. Ernhoffer József 5 kr. Reider Antal 5 kr. Paulovics Pál 5 kr. Horváth Anna 5 krt Vörös József 5 kr. Paulovics Pálné 5 kr. Tallér Borbála 5 kr. Jáger Margit 5 kr. Viktor Györgyné 5 kr. özv. Török Józsefné 5 kr. Fogadják a szives jótevők az iparos-tanulók nevében hálás köszönetét az igazgatóságnak. Szerencsés iparos tanuló. — Ngos Be- Zerédj Viktor dr. orsz. képviselő ur által ajándékozott 10 forintból 5 forint nyeremény az iparos- munkakiállításnál a szabó iparra esett és pedig titkos szavazás utján. A szerencsés iparos-tanuló, Kamarel Ödön (II. osztályból) Balogh Károly ur inasa ki az 5 frtot elnyerte, egy általa elkészített s kiállított nadrágért, Követve Ő nagyságának példáját, több jutalom tűzetett ki, igy: t. Androvics Imre megyei utbiztos ur 1—1 frtot ajándékozott két legjobb rajzolónak; t. Brenner Ló'rincz ur szintén 1—1 forintot ajánlott fel egy csapó s egy lakatos inasnak; t. Kertész Ferencz ur pedig 3 db ezüst húszast adott át oly formán, hogy abból 1 dbot azon czipész inas kapjon, kinek a kiállított czipojét megvette, 2 db pedig tetszés szerint osztassák ki. Végre egy-egy db húszast ajándékoztak magukat meg nem nevezők. Fogadják a mélyen tisztelt jótevők az iparos-tanulók nevében hálás köszönetét az igazgatóságnak! A munkakiállítás jövedelme, mely a belépti díjakból és felülfizeté- sekbol befolyt 33 írt 88 kr., mely összeg a kiállító iparos-tanulók jutalmazására fog fordíttatni. A veszprémi alsófoku kereskedelmi iskolának mind a három osztályában a záró- vizsgálatok f. hó 27-én, azaz vasárnap délután 2 tol 5-ig az Anna kápolna melletti kath. iskola helyiségében fognak megtartatni, melyhez az érdekelt felek, valamint a taniigy minden barátjai meghivatnak. A kereslted, társulat elnöksége. Szép ajándék. — Jagasics Mária urhölgy, almádi-i szőlőbirtokos, az almádi-i kápolna részére egy pár ministráus-gyerek ruhát vásárolt és ajándékozott; azonfelül mint tudjuk, már 100 frt alapítványt is tett a kápolna fenntartására. Ha sok ily nemeslelkü jótevő akadna, ágy biztosítva lenne a kápolna örök időre. A balatoni kirándulás, melyet az írók és művészek társasága a Balaton-egylettel rendez, egyike lesz a legérdekesebb kirándulásoknak; mert ritkán nyílik alkalom, hogy a Balatont egész teljességében láthassák, mivel a Siófok és B.-Füred közt vagy kivált a somogyi parton a vasúton utazók csak halvány fogalmat szerezhetnek a Balaton nagyszerűségéről. A gőzhajó ez alkalommal — a fürdőévadban kivételesen — egész Keszthelyig megy és a kirándulóknak alkalmuk lesz gyönyörködni az egész tihanyi félsziget, Csobáucz, és a bogiári, fonyódi, tóti, gulácsi hegyek, a fönségesen kiemelkedő Badacsony-kup, a szigligeti öböl, Szigliget, Szent-György, Tátika és a keszthelyi hegyek festői panorámájában. Az indulás jul. 1-én d. e. 11 órakor lesz a budai pályáudvarból, az nap Füreden, 2-án Keszthelyen lesz felolvasó és művészi előadás, melyen a m. kir. operaház tagjai közül Ábráuyiné, Kordin Mariska és Hajós, a nemzeti színháztól U. Helvey Laura, Gyenes, Szacsvay, továbbá Sárváry, íáziklay és Kordin Riza kisasszonyok, Bényeiué- Horváth Emma, Siposs Antal és Blau Gyűl , végre Balázs Sándor, Borostyán: Nándor, Ábrányi Emil, Szabó Endre, Sziklay János fognak közreműködni. Keszthelyen és Balaton-Füreden nagy az érdeklődés, az első helyen Papp Sándor elnöklete alatt bizottság alakult, Csanády Gusztáv, id. Reischl Venczel polgármester, Gödé Lajos szolgabiró, Sándor Ernő, Hoffman Soma albizottsági elnökkel. A hévvizi fürdőn kivül megtekintik a gazdasági in- i tézetet és Lipp Vilmos igazgató gyűjteményét A veszprémi kereskedő ifjak által f. évi junius hó 22-éft „az alsófoku kereskedelmi iskola segélyezésére és egy felállítandó könyvtár javára“ rendezett mulatságon felülfizettek: Kopácsy József 1 frt, Palotay Ferencz 2 frt, Ruttner Sándor 5 frt, Rápoch Sándor I frt, Eszterhay Ferencz 1 frt, Krausz József 1 frt, Dr. Sándorfi Ignácz 1 frt, Devics József 1 frt, Schönfeld Jenő 20 kr, Knau Gábor 1 frt, Szabó György 1 frt, Keresztes József 1 írt, Zarjeczky Viktor 1 írt, Nemsur Elek 1 frt, Formágy N. 1 frt,, Krausz Armin 1 frt, Nay Sándor 1 frt, Wurda Manó 1 frt, Bauer Károly 1 frt, Bokrossy Viktor 1 frt, Jenőfy Ferenczné 40 kr, Kégel György 1 frt, Singer Mór 1 frt, Bak János 1 frt. Összesen 27 frt 60 kr. Melyért hálás köszönetét szavaz a rendezőség. Egy csizmát felejtett valaki a gyula-keszi vásárban Lengyel Mór helybeli szabó iparos sátorában. A tulajdonos nála jelentkezhetik. A Kisfaludy gőzhajó a Balatonon julius 2-án Siófok és Balaton-Füred közt nem fog közlekedni, mivel az irók és művészek keszthelyi kirándulása alkalmából a Balaton-egylet rendelkezésére fog állani. 1A balatonfüredi fürdovendégek száma — mint a hozzánk megküldött kimutatásból látjuk — f hó 16-ig 417-re emelkedett. Fodrász üzletét újonnan rendezte be, a Schill-íéle házban, Herczeg Lajos iparkodó polgártársunk. Az ízléses és csinos berendezés még nagyobb városban is feltűnést keltene. Érdemes megtekinteni. A népfölkelés és az életbiztosítás - Az „Assiku- razióni General“ igazgatósága arról értesít bennünket, hogy az állami jóváhagyás fentartásával elhatározta, hogy az életbiztosítási ágban, a biztosítottak érdekében több rendbeli újítást fog a kötvényfeltételek közé felvenni, különösen a legmeszebb menő engedményeket teendi a népfol- J kelésre kötelezettek érdekében. Ugyanis a kötvény, ha a biztosítás már legalább egy év óta érvényben volt, a népfölkelésre kötelezett biztosított irányában jogérvényét minden pótdíjfizetés nélkül az esetre is megtartja, ha az illető tényleges hadi szolgálatra fogna hivatni és pedig 15,000 frt erejéig terjedő biztosításnál a teljes összegre és az egy és ugyanazon egyén életére szóló nagyobb biztosításnál 15,000 frtig. Ezen kedvezményben a társaságnál már biztosítottak is részesülnek, a mennyiben azoknak megengedtetik, hogy mostani kötvényeiket kicserélhessék az újabb feltételeknek megfelelöleg kiállított kötvényekkel. — Örömmel üdvözöljük ezen újítást, mely- oly hatályos módon tesz eleget a mai kor kívánalmainak. A nagy iparos és közgazdasági intézmények mérvadó képviselőnek kétségtelenül nem csak üzleti feladatuk, hanem egyszersmind kötelességük is, hogy lehetó'leg számoljanak a napi kérdésekkel. — A népfelkelési törvény az életbiztosítási intézményt ily kötelességgé vált feladattal állítja szembe, melynek szabadelvű megoldására első sorban is a nagy és hatalmas belföldi biztosító társaságok kötelezvék. — Hogy az „Assicnrazioni Generali“ tudatában az általa elfoglalt előkelő állásnak, ezen az egész népességre nézve kiválóan fontos ügyben is első vala, mely megtette az elhatározó lépést, teljes elismerést érdemel. Beküldetett. — Veszprém, 1886. junius hó 26-án. Kedves Szerkesztő úr ! Szíveskedjék e pár sornak b. lapjában helyt adni: Alulírott egy szűkölködő család fentart- batására tek. Devics Nándor ny. főhadnagy úr járulata folytán több n. é. urak által adományozott 21 frtot, azaz huszonegy frtot legnagyobb köszönettel kezéhez vett. Bis dat, qui, cito dat, Nihil dat, qui munere retardat. Eg Ura ! mily csillag porlik szét a magyar égről ? — A hányszor ver ütér, a hányszor dobbanik a szív: Minden ütés nevedet, minden sziv-dobbanat áldó. — E'etem ! egy ezer és nyolczszáz nyolczvanhatodikban ; Ily nagyot a kis sir sem dönti ki a faj öléből. Hazafiui tisztelettel Rassy József. Halálozás. Junius hó 19 —26-áig. Gál István 27 éves, tüdőgümőkór. Pintér István 7 hónapos, hörglob. Szekér Béla 4 hónapos, nyavalyatörés. Tóth György 24 éves, tüdőgümőkór, Özv. Kovács Józsefné 75 éves, vizkór. Paul Mária 16 hetes, hörglob. Hermán György 3 hónapos, hörglob. Pap Lajos 6 hónapos, bélhurut. Német Mária 5 hónapos, nyavalyatörés. Dr. Fischer Béla város orvosa. IRODALMUNK, — cA babonáról irt egy kis könyvet Sirisaka Andor pécsi tanító. A népies modorban irt, közhasznú, erkölcsös olvasmány a magyar nép és a serdíiltebb ifjúság számára készült s czélja a népben még folyton élő babonás ferde nézeteket kiküszöbölni a vallás és a józan felvilágosodás erejével. A művecskét, mely tehát igen szép czólt tűzött ki, melegen ajánljuk, egy példány ára 50 kr s megrendelhető csakis a szerzőnél Pécsett. — Magyar jogászegyleti értekezések. XXXI. Az örökség birtokba vételének főelve a magánjogi törvénytervezetben. Irta Galamb István. Alig van az örökjogban fontosabb kérdés, mint az, hogy mily utón, módon juthat az örökös a megnyílt örökség birtokába és pedig mielőbb, huzavona, perpatvar nélkül. E kérdés egyaránt fontos úgy a jogászra mint az örökösre nézve. S épen a kérdés nagy fontossága teszi nagybecsűvé szerzőnek mély szakismerettel s finom jogérzékkel irt érdekes értekezését, melyből jónak látjuk a közérdekű passusokat közölni a következőkben: „Az örökség bírt okba vétele körüli törvényalkotásoknak eddig két irányadó elvét ismertük, nevezetesen az örökség ipso jure birtokba vételének elvét, melyet hazai törvényeink is ősidőktől fogva követtek, az örökség bírói átadásának elvét, mely az osztrák polgári törvénykönyvben jutott teljes érvényre s mely időkori érvényéből nálunk sem ismeretlen. A magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének az öröklési jogot tárgyazó s már szaktanács- kozmáuyou keresztül ment része azonban szakított hazai törvényeink eddigi elvével, s egészben az osztrák törvénynek ellenkező elvét sem tevén magáévá: új elv. az örökség nyilatkozat általi meg szerzésének elve részére szándékozik a törvény- hozást megnyerni.* Továbbá: „Az eddigi elméletek szerint vagy az önhatalmú birtokbavétel, vagy a birói átadás útján érvényesült az örökjog, vagyis az örökség birtokbavétele ; jövőre a tervezet szerint nyilatkozat utján szereztetik az örökség birtoka, a mi a birtokbavétel vagy birtokba adás ténye nélkül csakis képzelt birtok lehet.“ Hogy mennyire természetesebb és megfelelőbb az ipso jure elv szerinti öröklés, mint a tervezetben proponált nyilatkozat általi : kitűnik az értekezés következő passusából: „Az ipso jure öröklés elve által az örökjog az örökhagyó halálával nyomban és akadálytalanul érvényesülhet; az örökös törvényen alapuló jogával és felősségének tudatábau az önhatalmú birtokba lépés által oly ténykedéssel léphet föl, mely a jogtalan foglalást megelőzni képes, és másoknak megfontolandó dologgá válik, hogy a birtokban levő örökössel szemben igényt formáljanak. Ellenben az örökségnek nyilatkozat általi megszerzése bizonytalan idő kérdőié, ezt a jogtalan foglalás mindenkor megelőzheti és illusoriussá teszi, s a nyilatkozat rendszere módot s úgyszólván útbaigazítást nyújt az örökjog vitássá tételére s a könnyelmű perlekedésre.“ Mindezekben világosan kimutatta szerző az ipso jure öröklési elv elsőbbségét a tervezett nyilatkozat általi örökség szerzés elvével szemben. De tovább megy a jeles szerző s a második fejezetben talpraesett kritikával ostorozza a törvénytervezet által az örökség nyilatkozat általi megszerzésének elve mellett fölhozott tarthatatlan indokokat. A harmadik fejezetben végül igen szépen igy nyilatkozik szerző: „cf nagy- fontosságú kérdést véglegesen megoldottnak nem tekinthetjük s az előadottak folytán indokolt kivánalom az, hogy a törvénytervezetnek az örökség megszerzését szabályozó főelve, melynek összes indokai tarthatatlanok, s nem a tényleges viszonyokon alapuló szükségszerűségnek, hanem egy előszeretettel környezett hibás kiindulási pont érde- kébőli keresettségnek bélyegét viselik magukon, a tárgy fontosságához képest újból beható vizsgálat alá vetessék*. Örömmel ajánljunk e művet különösen a jogászok figyelmébe. — Saját kezébe, eredeti regény egy kötetben, irta Benic{kyné Bajza Lenke (Singer és Wolfner Egyetemes Regénytára XVI., kötet, Budapest.) A kitűnő magyar Írónő, kinek regényirodalmunk annyi szép és érdemes müvet köszönhet, e legújabb regényében a legnehezebb s egyúttal legérdekesebb feladatok egyikét tűzte maga elé: a női szív jellemzését, sóvárgásával és tévedéseivel, szenvedélyeivel és nemességével. S ki oldhatná meg e feladatot jobban, mint egy kiváló tehetségű regényíró, a ki maga is nő s ki előtt a női kebel misztériuma nem hét pecsétes levél, hanem nyitott könyv! Ebben a nyitott könyvben enged bennünket lapozni Beuiczkyné Bajza Lenke, s az élvezetet, melyet ez a lapozás nyújt, csak növeli az érdekes meseszövés, szép előadás, mely a milyen egyszerű, olyan megkapó is. E regény méltán sorakozik Beníczkyné Bajza Lenke eddigi műveihez s díszére válik az Egyetemes Regénytárnak. Ára csinos piros vászonkötésben 50 kr. — „Nem illik“. „Útmutató a társadalmi érintkezésben többé-kevésbé elterjedt viszásságok, nyelvbeli hibák és egyéb botlások elkerülésére“ czim alatt jelent meg Singer és Wolfner kiadásában Porzó (Dr. Ágai) felette érdekes bevezetésével egy művecske, mely rövid velős mondatokban és egészen a hazai viszonyokra alkalmazva sorolja fel a társadalmi érintkezésben előforduló különböző viszásságok egész tárházát és ép oly tanulságos, mint érdekes, valamint részben humoros tartalmánál fogva kétségtelenül csakhamar a társadalom minden rétegében elterjedt könyvvé fog válni. Az eredeti angol kiadás csak néhány hónappal ezelőtt jelent meg és már is % milliónál több az eladott példányok száma, német nyelven pedig eddigelé is már három külömböző és egymással versenyző kiadás jelent meg és valamennyi legjobb keletnek örvend. Ennek alapján mi is remélhetjük, hogy ezen kedves és hasznos művecske, különösen a mindkét nembeli fiatalság köreiben nemcsak szívesen, de eredmény nyel is forgatott kézikönyv leend; miért is első sorban a szülők és nevelők figyelmébe ajánljuk azt, mert minden alkalommal megbízható Útmutatóul fog nekik szolgálni arra nézve, mi „nem illik“ ! De nemcsak a fiatalság, hanem miudenki, ki a társaságban mozog, igen hasznos tanácsokat fog a külöuböző alkalmakkor (asztalnál, társaságban, salonban, a beszédben stb.j tanúsítandó magatartására nézve ezen könyvecskéből meríteni, miért is őszintén kívánjuk, hogy egy családban se hiányozzék, mi annál inkább lehetséges, mert olcsó ára (50 kr.) úgy szegény mint gazdag számára egyaránt köny- nyeu megszerezhetővó teszi. A „Nem illik“ negyedik kiadásához. * Valóban az a — negyedik kiadás. Még pedig egy hét alatt. Egy könyv, amely sem nem éles politikai röpirat, sem hnmorisztikns kalendárium, sem egyéb napi érdekű, avagy „pikáns“ tartalmával csiklandozó, pad alatti köny v. Nem! — egy magában újat alig foglaló, nyugodt könyvecske, a mely nem függ a naptól, sö't mint az Abéeze, szakadatlan bár, de épen nem rohamos fogyasztásra számít, Honnan magyarázható e váratlan eredmény ? Egy természettudományi fölolvasáson voltam jelen több óv előtt. Az előadó arról értekezett vonzó s népszerű formában: vájjon a szív a diasztole (vérkilökés) vagy a syostole (vér-beszivás) pillanatában táplálkozik-e ? Mert irapetusával a többi testrész föntartása s fejlesztése végett lökvén ki magából a vért: kérdés, mikor jut belőle magának ? Meg a lökés közi kitágulásban, az aspiratió alatt, mikép lövelheti a saját életére szükséges vérmennyiséget a szivtápláló erekbe ? Oly fogas kérzés, mely végett a nagy Hyrtl s a fényes Brücke évekig tartó csatát vívtak. A tudományos Európa úgyszólván visszafojtott lélegzettel állt körben, lesve a titáni küzdelem esélyeit. Közel hozzám egy jeles physiologus feszült figyelemmel hallgatta e kifejtéseket az előtte jól ismert tárgyról: hátha talál bennük valami újat ? Mig egy vidéki sebész — a kit egy kicsi egyetem kegyelméből még a harminczas években szabadítottak rá az emberiségre — ott előttünk a papban fitymálva legyintett a vastag kezével, hogy hát „ezek mind régi dolgok!“ E példával magyarázom a mi könyvecskénk gyors és bő kelendőségét. A tanult férfiú a kevés újat örömmel szedegeti ki a sok régiből s meggyarapodik bele, mig a felületes és In- valgó félmüveit, a ki az értekezés cziméxx kivül alig ismer többet a szóban levő tárgyról, becsmérő főlénynyel fordul el tőle. A nevelt ember is — a ki a jó modor, a finomabb világi érintkezés szabványaiban otthonos — megelégedéssel forgatja e kötetkét, talál-e benne újat, hogy ennek alkalmazásával is tökéletesítse magát; mig a csupán külsőleg európai, hettykén tolja el magától, hogy hiszen azok, a miket a „Nem illik“ terjeszt, „mind régi dolgok I“ Épen a müveit hazai körök váltották magukhoz rövid napok alatt e kis codex bárom kiadását: hátha lelnek benne újat ? Ez a körülmény magyarázza a „Nem illik“ nagy sikerét. Porzó. KÖZGAZDASÁG. Mikor arassunk? Még mindig sokan vannak, főleg a kisebb gazdák között, a kik azt hiszik, hogy a gabona félék aratásához csakis akkor szabad hozzá fogni, ha azok teljesen beéred- tek, holott ha azok aratásához csakis a teljes beéredés bekövetkeztével fognak, pár nap alatt, ha forró napok köszöntének be, a termés annyira túlérhetik, hogy annak az utolsó napokra maradt részében, a magpergés által, még ha sarlóval történik is az aratás, igen sok kárt szenvedhet a gazda, e mellett meg az ily agyon érett gabonának a lisztje se olyan jó, mint annak, a mely zsengéjében lett vágva s markon vagy keresztben érett utána, hol ez utánórós gyorsan szokott végbe menni, a mely esetben, ha tudniillik zsengéjében vágatjuk le a gabonát s markon vagy keresztben hagyjuk azt utánérni, a mag sokkal sikér és kemnyedusabb szemnél fogva jobb és több lisztet is ad, mint ha szárán agyon érett, mert ekkor a kemnye egy része sokkal nehezebb eméaztetü rostanyaggá válik, tehát az aratás későn való megkezdése által nemcsak menyiségileg, a maghullás által, vészit a gazda, hanem a learatott termésnek minősége is szenved. E mellett az aratás kellő időben, elég korán, vagyis zsengéjében való megkezdése által még a részben is nyer a gazda, hogy az aratást jobban képes beosztani, s nem kell a túléredéstó'l való felelem miatt nyakra-főre sietni vele, s e miatt, mert a sietős munka rendesen nem oly jó, még több veszteségnek tenni ki magát. Természetesen túlkorán sem szabad az aratást megkezdeni, mart ekkor meg a szem összezsugorodik az utóérésben, s e miatt szintén úgy mennyiségileg, mert súlyra könnyebb, mint minőségileg, mert az ily gabona rosszabb lisztet ad, silányabb termést kapunk. Vaunak azonban bizonyos ismertető jelek, melyekre ügyelve, a legbiztosabbau lehet az aratás megkezdésének legczélszerübb időpontját határozni. — Ilyenek : A b u z a szemének nem szabad ugyan többé már tejesnek lenni, de oly keménynek sem, hogy azt többé mutató és nagy ujjunk között szét ne nyomhassuk s a szalmának 6 8 ctm.-re a kalász alatt már szép sárga szint kellett magára venni. A rozsnál meg ha egy rozs szemet úgy fogunk két ujjunk közé, hogy azon a csirfolt szabadon marad s ekkor azt erősen összenyomva, a szemből a csira előtűnik, akkor meg lehet kezdeni annak aratását. Mert ha a rozs még annyira nincs megéredve, hogy aratáshoz lehessen fogni, akkor a csira, miután az még eléggé ki nem képződött s ennélfogva még a mag többi részétől külön sem vált, a magból elő nem jöhet. Mig ellenben, ha már a mag túléredt, akkor meg a csira, a mag többi részével már össze lévén forrva, többé ettől szintén el nem válik. Ezen időpontra ügyelve a rozsnál, még ha annak szalmája zöldes szinü is, bátran hozzá lehet fogatni az aratáshoz. Az árpánál, a mikor ennek aratásához fogatunk, a magnak s a szálkáknak már egyenlő sárga szint kellett magára ölteni, de a kalászoknak még, lehajolva, lekonyulva lenni nem szabad. A z a b aratásának ideje végre akkor érkezett el, ha annak szalmája a buga alatt 5—6 czentiméterre szép sárga szint mutat, s az egész termés felszíne, messziről nézve, sárga színbe játszik, Azon vélemény se helyes, hogy ha a gazda zsengéjében vágatja le a gabonát, akkor utóéredés végett azt markon kell hagyni, nem helyes pedig e vélemény azért, mert a magvak csírázásához melegre, világosságra, levegőre s nedvességre lévén szükség, s a három első feltétel aratáskor rendesen meglévőn, ha ezekhez^ még nedvesség is járul, akkor a csírázás okvetlenül beáll. Épen ezért, mivel a talaj, ha be van árnyalva, a nedvességet, melyet az esőtől vagy a harmattól kap, sokáig megtartja, ha azon marokban fekszik a gabna, az, mivel alulról nedveséget kap, sokkal előbb ki- csirázhatik, mintsem ha kévébe kötve s csomókba rakva, a levegő s a melegség behatásának van kitéve, ugyanis ha a gabona keresztekben áll, ott nemcsak hogy a levegő jobban átjárhatja azt, mint markon fekve a tarlón, hol a levegő főleg csak a marok felső részét érinti, hanem még, hogy ha megázik is, sokkal előnyösebbek a viszonyok arra nézve, a mielőbbi kiszáradásra a keresztbe, mint markon beverve, azt aligha szükséges hosszasan bizonyítgatni, mert azt meg, a mi által ezen, a markon hagyás esetében, segíteni lehetne, hogy tudniillik a markokat forgattassuk meg, részint túl- költséges volta, részint pedig nagyobb mérvben teljes kivihetetlensége miatt ajánlatba hozni sem lehet. Még akkor is tehát, ha a gabona füvei vagy lóherrel át van kissé nőve, czélszerüb , mielőbb azt felköttetni, és keresztbe rakatni, — csupán, hogy ekkor ajánlatosabb, a rendesnél kisebb kévéket köttetni, — mintsem markon bevertetni. Tehát markon a gabonát csakis akkor kell hagyni, ha az megázott, de ekkor is csak addig, a mig róla a víz felszáradt, a mikor azt oz esetben is azonnal fel kell köttetni. Ezekkel kapcsolatban azt hiszsziik nem érdektelen annak a megismertetése sem, hogy miként határozhatjuk meg azonnal, a mint az aratásha fognak, hogy egy hold területről hány mázsa termést remélhetünk, igen megközelítő számítással ? E czélból mindenek előtt kimérünk a búza vagy más gabnaföldből bárom négyszügláb területet, s megolvassuk az ezen területen található kalászok számát, s aztán veszünk egy marokra való kalászt, s abból megállapítjuk az arányt a iegkisebb, középnagyságú, s legszebb kalászok között, s ekkor mind a három osztályú kalászra megállapítjuk az átlagot, s ennek alapján kiszámíthatjuk, hogy tehát egy hold területről hány szem magot várhatunk. Hogy már most hány métermázsát teszen a kijött mennyiségű mag, arra nézve csak azt kell tudnunk, hogy egy grammban hány szem mag van. Kimérve tehát a tavalyi búza, rozs, árpa, vagy zabból egy grammot, s az abban található magnak számával elosztva a fenti összeget, előttünk fog állani a kívánt eredmény, vagyis hogy hány métermázsa termést remélhetünk I koldon. (E—s.) Felelős szerkesztő: HEGEDŰS JÁNOS. Eaptulajdonos és kiadó : KRAUSZ ARMIN FIA. NYELTTÉR.*) Van szerencsém a n. é. közönséget értesíteni, miszerint ügyvédi irodámat Veszprémben (fő-uteza, Krausz Armin Fia könyv- kereskedésével szemben) megnyitottam. Veszprém, 1886. junius hó. Tisztelettel Dr. Spitzer Mór 113 1-1 ügyvéd. Eladó ház. Illésy Antónia hagyatékához tartozó savárban 17. szám alatt fekvő ház szabad kézből azonnal eladó. Jjf Bővebb felvilágosítást ad 5Sí Kenessey Miklós, 100 2—* enyingi lakos. ipf’ipf.'ifZf.y: ifipf yafofspfopipy: A forró éV8Zakban életrendi hibák miatt gyakran foi'dulnak elő emésztő szerveinkben zavarok (székrekedés vértolulással, heves szívdobogás, főfájás stb.) s ily esetekben jó lxa gyorsan kéznél van egy olyan kitűnő háziszer, mint a milyennek ismeretes a Brandt R. gyógyszei'ész svájezi labdacsa, mely által minden nagyobb bajnak eleje vétetik. Gondosan meg kell nézni, liogy minden Brandt R. féle svájezi labdacs-dobozon • (70 kr. a gyógyszertárakbau) rajta van-e a ezégjegy : egy fehér kereszt vörös mezőben s Brandt R. névaláírása; mindon másfajta csomagolás visszautasítandó. 65 7—7 *) E rovat alatt közlöttért nem vállal felelősséget a Szerk,
