Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-06-13 / 24. szám

tését. Gondos készültségre valló beszéde nem hang­zott el hatástalanul, nemkülönben Gyurát% Fe- rencz ev. lelkész szép szónoklata is, ki kiemelve, hogy politikai téren egy hitben van Eötvössel, el­lene szóllott indítványának s már a classikus gö­rögök azon építkezési törvényét említé fel, hogy minden tervezet a felvett költségek egy negyedé­vel meghaladhatja a tervezett összeget. Hivatkozott arra, hogy itt századokra épül egy középület, mely­nél tehát nem kell nagyon fukarkodni, nehogy a mit az utókornak nyújtunk, általa használhatatlan legyen. Hasonló értelemben s hatással szónokolt S^abó Imre ügyvéd is. kinek közkedveltsége, fér­fias és megnyerő külseje, elegáns szónoklási mo­dora s beszédének logikája, magvas volta könnyen megérthetővé teszik a tetszést, melylyel szavait a megye közönsége kisérte. Csatlakozott Fenyvessy indítványához, melyről mindjárt szólunk. Mert az öreg ágyuk még hátravoltak. Azaz nem öreg ágyuk, hanem fiatal ágyuk, melyeknek szava azonban messzire elhallatszik Csak úgy kép­letesen lehet nevezni Veszprém és az ugodi kerü­let országgyűlési képviselőit öreg ágyuknak, mert vármegyénk igazi araay fiatalságához tartoznak, azok közé, a kikről azt szokták mondani: uj liirész jobban fog Valóban el kell mondanunk, hogy Veszprém vármegye e közgyűlése egy kis parlament volt, a képviselőház jelentékeny erői mérkőztek itt össze s ragyogtatták szónoklatuk fényét. Fenyvessy Ferencz dr. országgyűlési képvi­selő azzal kezdte beszédét, hogy épen oly állapot­ban van, mint az uj megyeháza, t. i. épülőfélben. Mert, mint lapunk múlt számában irtuk, a derék képviselő igen beteg volt s csakis megyénk köz­ügyéi iránt érzett meleg érdeklődése indíthatta arra, hogy megjelenjék a megyei közgyűlésen s súlyba vesse szavának tekintélyét. Sikeresen pole- miázoit Eötvössel s nem egy jól irányzott vágást intézett az előtte szólók észrevételei ellen. Nézete szerint a tervbe vett alispáni és főjegyzői lakásokat nem kell elejteni, mindazonáltal helyesnek látta egy bizottság kiküldését, mely a lehető megtakarí­tásokat a már épülő uj megyeházon eszközölje. Beszéde, bár betegsége miatt látható megerőlteté­sébe került, élénk éljenzéssel kisértetett, mi iga­zolta a rokonszenvet, melylyel e tehetséges és lel­kes fiatal képviselője iránt megyénk közönsége mindenkor viseltetett. Osztatlan figyelem és zajos tetszés kisérte ‘Be^erédj Viktor dr, városunk derék fiatal képvi­selőjének beszédét is, mely igazolta, hogy helyén való volt és méltóra szállt az a bizalom, *a mely­lyel a veszprémi választókerület őt képviselőjének választó. Beszéde elején valaki fölkiáltott: Szavaz­zunk ! (Dél felé járt az idő s otthon hátha elfől a leves!), no hanem nem is maradt el részéről a csattanós replika, mi oly tetszésre talált, hogy el­ment másoknak is a kedve a távozástól. Utalt a szónok a közigazgatás folyton növekedő szükség­leteire, melyek a vármegyének tekintélyes és tág lakást igényelnek, utalt a modern kor kívánalmaira, mely az építkezésben a szép és monumentális épü­letek emelését teszik szükségessé s utalt más me­gyek példáira, így Bács-Bodrog megyére, a hol az ódon megyeháznak csak puszta restaurálása is (ez is megyei restauráció!) sokkal többe került, mint a mi egészen uj épületünk. Pártolta és elfogadásra ajáulotta az építési bizottság ajánlatát. A közönség e beszédek után egészen föl volt izgatva s érdekkel várta az előadónak és indítványo­zóknak zárszavát. Az előadó ifj. ‘Purgly Sándor dr. tiszt, megyei főjegyző sikerrel polémiázott az ellen- inditványozókkal s meglátszott, hogy az ügyet ala­posan s részletesen tanulmányozta. Első beszédéhez hasonló hatással védte indítványát Eötvös Károly, kinek beszéde csakúgy sziporkázott az elmés ötle­tektől s a szellemes fordulatoktól. Nagy parlamenti gyakorlottsága egészen fesztelenné tette előadását, egészen otthoniasan, mint bizalmas körben szokás, szónokolt s beszédének kiválóbb helyei zajos tetszést keltettek. Nem hangzott el a gyűlés folyama alatt egyetlen megjegyzés sem, melyre a gyors válasz nála kész ne lett volna, zajos derültség közt em­lítette, hogy nem érti, miért dobálódzik oly nagyon Gyurátz Ferencz lelkész az ezrekkel, ámbár cseré­ben ő is gyöngódtelen czélzást volt kénytelen el­hallgatni bizonyos ezresekről. A szentirásból vett idézetekre hasonlóan a szentirásból replikázott (mire nem jó az a biblia!) s végül fölhozta, hogy a megyei főjegyző a neki szánt lakást úgy sem fogja elfogadni, a mit Kolo\sváry József főjegyző elismert, kijelentvén, hogy hajlandó arról egy más tiszttársa javára lemondani. Az idő előrehaladottsága daczára is együtt maradt közönség zajos tetszésnyilatkozatokkal kisérte dr. Fenyvessy Ferencz zárszavait is, ki az ellene intézett vágásokat szellemmel és éllel fogta föl és adta vissza, ő volt az, a ki a vállalkozó Kéler Napóleont megtette „fölséges ur*-nak, a mi zajos tetszést aratott. Lehet, hogy a Napoleon név, vagy a hatalom, mely a megkötött szerződés erejénél fogva Kéler ur kezében van, indította a szónokot e sikerült ötletre, de annyi tény, hogy óriási hatást idézett elő vele s a vita hevében a vállalkozót csak „fölséges ur* néven illették, a mely hatalmas elő­léptetéshez Kéler urnák mindenesetre csak gratu­lálhatunk. Némely személyes felszólalások után a vita megérett odáig, hogy szavazás alá bocsáttassák, ezért elnöklő főispán ur az indítványok fölött a vármegye közönségét megkérdezvén, közfelkiáltással az építési bizottság inditványát fogadta el, kapcsolván hozzá Eötvös Károlynak indítványát a szükebb körű „meg­takarító* bizottság kiküldése tárgyában. Az ered­ményt éljenzéssel fogadták s mindenki, a ki jelen volt ez igen tanulságos közgyűlésen, arra a meg győződésre juthatott, hogy kár a megyei önkormány fölött a lélekharangot huzatni, azon önkormány fö­lött, mely ily tartalmas és érdekes vitákra nyújt alkalmat. (A közgyűlés további lefolyásáról szóló közle­ményünket tér hiánya miatt jövő számunkra kellett halasztanunk. Szerk.) HÍREINK. Vesssprém, 1886, junius hó 13-án. Pünkösd magasztos ünnepét üli e napon az egész keresztény világ. A Szentlélek szállta meg e napon az apostolokat csodás, isteni értelmével, hogy képesekké legyenek azon dicső hivatásra, melyre őket a föl­támadt Üdvözítő küldé: „Elmenvén, tanít­satok minden nemzeteket . . .“ S a tüzes nyelvek alakjában leszállt Szentlélek isteni értelme megtölté az egyszerű emberek szivét s ők szétmentek a világban, hogy hirdessék az igét, az üdvözülésnek égi esz­közét. A vértanuság borzalmai nem rémí­tették vissza őket, rendületlen, élő hittel tettek tanúságot a kereszténység mellett, melynek tanai azután áthaladtak téreken és népeken, s ma már nincs a földnek egy zuga sem, hol hálazsolozsmák ne emelked­nének e napon az ég felé. De ne csak az ajak zengjen zsolozsmát, a szivek is érez­zék magasztos érzetét e dicső ünnepnek s legyen a hit világa vezérszövétnekiink bolygó földi utainkon. Boldog ünnepeket kívánunk mi is szívből e szép ünnepen olvasóinknak. Bezerédj Viktor dr. orsz képviselőnk 10 forintot adományozott két iparostanoncz jutalma­zására azon kikötéssel, hogy abból 5 irtot azon iparostanoncz kapjon, ki a tanulásban, 5 frtot pedig az, ki a mesterségében legtöbb szorgalmat és elő­menetelt tanúsított. Laky Kristóf dr. cs. és kir. kamarás, tör­vényszékünk jeles elnökének Nagy-Kanizsáról való távozása óta, mint az egyik helyi lap, a „Zala*, panaszkodik, a szegényügyi bizottság soha lést nem tartott. íme mit tehet egy jószivü ember ne­mes buzgalma s mily óriási űrt hagy maga után távozása! Midőn a n.-kanizsai szegények szánandó állapota részvéttel tölt el bennünket, örülünk, hogy nemes szivü, hatalmas pártfogójukat közénk vezé­relte a Gondviselés. . . , . Kitüntetés. — Máday Izidor miniszteri osztálytanácsos és megyénk bizottsági tagja, a svéd királyi „Vasa* rend közép keresztjével tüntettetek ki. Kinevezés. — A helybeli kir törvényszék fogházához fogházfelügyelővé Németh László bör­tön-őrmester neveztetett ki. Gyászhirek. — A következő gyászjelenté­seket vettük: Tóth Vilma férjezve volt Dr. Vári Szabó Jánosné és fia Elemér, Harczy Leoua s férjé Saáry Lajos valamint gyermekeik Tibor és Leona, úgy özvegy Zseny Jánosné született Tóth Terézia szomorodott szívvel jelentik forrón szeretett édes apjának, illetve nagy atyjuk, dédapjuk, nagyapósa s testvérének Tóth Lajos-nak a pápa ugodi s több uradalom ügyészének s a veszprémmegyei köz- igazgatási bizottság tagjának folyó évi junius hó 6-án délelőtt 10 órakor életének 81-ik évében szív­bajban történt gyászos kimultát. A megboldogult hült teteme folyó évi junius hó 8-án délután 4 órakor fog az ev. ref. egyház szertartásai szerint a helybeli aLóvárosi temetőben levő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Pápán, 1880. junius 6. Áldás és béke lengjen hamvai felett! — A bol- dogultban vármegyénk egyik önzetlen s szorgal­mas bizottsági tagját gyászolja.— Özvegy faészi Ányos Sándorné szül. koltai Vidos Mária. Ányos Miklós és szeut-király-szabadjai Rosos István az összes gyászoló rokonság nevében is, mélyen szo­morodott szívvel jelentik, szeretett napa-, nagyanyja , illetve nővérének özv. faészi Ányos Farkasné, szül. szent-király-szabadjai Rosos Máriának hosszas szenvedés s a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 79-ik évében f. évi junius hó 7-én bekövetkezett gyászos elhunytét. A beszentelés a boldogultnak palota utczai lakásán f. évi junius hó 8-án d. u. 6 órakor történik, hült tetemei a Kardosréten levő családi sírboltban, f. évi junius hó 9-én d. u. 3 órakor tétetnek örök nyugalomra. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig a követ­kező napon délelőtt fog a kardosréti kápolnában az ürnak bemutattatni. Veszprém, 1886. junius hó 8-án. Áldás és béke poraira ! — Aszódi báró Podmaniczky László és neje szül. szantaváralljai Sréter Malvin és gyermekei, báró Podmaniczky Aranka és báró Podmaniczky Horácz, nemkülönben báró Podmaniczky Magdolna, férjezett Podmaniczky Leventéné, úgyszintén gróf Oldofrédi Leonce cs. kir. kamarás és a cs. és kir. 19. sz. gyalogez­red alezredese, neje s gyermekei az összes kiterjedt rokonság nevében, megszomorodott szív­vel jelentik, forrón szeretett nénjük, illetőleg nagy nénjük Illésy oAntönia kisasszonynak élete 90 ik évében végelgyengülés következtében, f. évi junius 7 én, esti 10 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt jobblétre szenderülését. Az elhunytnak hült tetemei f. évi junius 9 én d u. 6 órakor fognak az alsóvárosi sirkertben örök nyu galomra tétetni; a szentmise-áldozat pedig f. évi junius 9-én d. e. 10 órakor fog a szeutferencz- rendiek helyi templomában az Urnák bemutattatni. Vesznrém, 1886. jnníua hö 8-án. Az örök világos­ság fényeskedjék űéki i A helybeli szegényalap javára özv. Ányos Sándorné úrnő ő nagysága, néhai Áuyos Farkasné elhunyta alkalmából 20 frtot küldött Kardosrétről. Tüntetés Pápán — Folyó hó 10-én érke­zett Pápára a 37 tagból álló utazó táborkar négy napi időtartamra Szombathelyről. A tábor-kar saját jelvényét vagyis a fekete sárga zászlót tűzette ki a táborkar vezetőjének lakására, e mellé azonban ki- tüzetett a nemzeti zászló is. Este 9 óra tájban ennek daczára találkozott néhány éretlen gyerkőcze, a kik „Abzug Janszki“ kiáltásokkal a magyar ér zelmü Beck altábornagy lakásának ablakait bever­ték, azután a szélrózsa minden irányában meg­futottak. A tüntetéseknek elvileg akkor, mikor még arra szükség volt, mi sem voltunk ellene, de most, midőn előttünk van Budapest példája, kell, hogy határozottan rosszaljuk. Égy magyar érzelmű tábornagyot, a ki a magyar vendégszeretetről miut unikumról beszélt eddig, egy magyar s vendég­szeretetéről ismert városban így fogadni, semmi­esetre sem tartozik a dicséretre méltó dolgok közé. A rendőrség egész éjjel talpon volt s az érintett lautással sem árult el soha se bánatot, se szomorú­ságot. Ha titka volt, azt jól meg tudta őrizni. Legalább az emberek előtt.. Az pedig, a mi éjjel, csöndes szobájában történt, ha általában tör­tént valami, az az éj titka s az éj jó titoktartó. Különben csak olyan vidámnak mutatta magát, mint addig, s csak oly szeretetreméltóan csevegett és szolgált fel, mint az előtt. Fürdő óráit is ép oly pontosan megtartotta, mint az előtt, vidáman és merészen úszkálva még a korlátokon túl a szabad tengerben is. Mert hires úszó volt* s egész csodála­tot keltett ügyességével és merészségével. Egy napon, mintegy két héttel a Schneider- család megérkezése után, midőn a fürdő elé érkez­tem, ott szokatlan nyugtalanságot és izgatottságot találtam. Mindenki tekintete a sik tenger egy pontjára volt irányozva. Camilla volt, ki a korlátokon túl mind beljebb beljebb úszott a nyílt tengeren. Eleinte ez nem tűnt fel. Hozzá voltak szokva vakmerőségeihez, de midőn negyedórái úszás után se fordult vissza, ijedség és gonosz sejtelem kapta meg a sziveket. A fürdő őrök eloldozták csolnakjaikat és utána siettek. Da nem érték be többé, s minthogy a hullám­verés e közben növekedni kezdett, csakhamar vég­kép elvesztették szemeik elől. Nélküle tértek vissza és soha se tudta meg senki, mi lett a szép párisi czukrász leánykából. Némelyek szerencsétlenségről beszéltek, mások öngyilkosságról susogtak. Melyik az igaz ? Azt csak a tenger tudja, de az hallgat, a szegény Camillának még csak hulláját sem adta vissza a földnek, mely­nek ékessége volt. időt, a mely a fürdésen és szükséges sétákon túl fenmaradt, majdnem kizárólag társaságának szen­telte. Majdnem mindig ott lehetett látni a czuk- rászda napernyője alatt. Észrevették, de nem tűnt föl senkinek. Leg­alább nem botránkozott meg rajta senki. A czuk- rászda nyilvános hely volt s különben se volt ő az egyedüli, ki szabad és üres óráit ott töltötte. Ma talán már máskép van, de Blankenbergben akkor még alig ment három-négy százra a vendégek száma. Az érkező vonatok három négy párnál vagy családnál többet alig hoztak naponkint. Ezeket természetesen azonnal jól szemügyre vettük, mert talán mondanom se kell, hogy a vonatok megérkezésekor az egész világ az indóház- ban volt. A hol kevés a szórakozás, ott minden szórakozás. Egy napon oly családot láttunk kiszállani a vonat egyik első osztályú kocsijából, melynek meg­érkezése szokatlan hatást és izgalmat keltett a jelen­lévőkben. Ez Schneider ur és családja volt, egy német eredetű, de már tökéletesen elfrancziásodott marseillei bankáré, kiről megérkezése után egy órá­val már egész Blankenberg tudta, hogy többszörös milliomos A bankár ur családja négy személyből állott. Apa, nő, egy fiatal leányka és egy nyolcz éves beteges kis fiúcskából. A bankár ur úgy nézett ki, mint minden ban­kár; nején se volt semmi feltűnő, a fiatal leányka csinos volt ugyan, de kiválóbb szépségnek épen nem volt nevezhető. A szokatlan hatást és izgalmat tehát csak a többszörös milliók keltették. Na de ezek nem csak Blankenbergben, mely különben sem a gazdagok fürdője, hanem a világon mindenütt hatást keltenek. Az indóházban a várakozó tömeg között Derinée Gusztáv százados is jelen volt, ki ni Ion Schneider urat megpillantotta, hozzája sietett, kezet szorított vele s azután a hölgyeket és a gyermket a kocsiból lesegitette. Ő vezette őket előre meg­rendelt lakásukra is az „Óceán* első emeletén. Láttuk tehát, hogy ismeretségben volt á csa­láddal, sőt azt is észrevettük, hogy mikor Schneider kisasszony a százados karját elfogadta, egész festő­ben megremegett és arczát sötét pir borította Ennyi mindenütt a világon elég lett folna bármily merész következtetésekre is, hátmég31an- kenbergben 1 Egy óra alatt már kész volt a regény s etére az egész Blankenberg tudta vagy legalább beSélte, hogy Derinée Gusztáv százados ur vőle;énye Schneider Mathild kisasszonynak. Ez nem csak a fiatal emberek irigységé éb­resztette fel, hanem még a nők előtt is, st az egész fürdő közönségben is a legnagyobb mrték- ben népszerűtlenné tette Derinée Gusztáv száados urat. Camilla miatt, — mert mindenkinek azotnal a szegény gyermek jutott eszébe s a századostmin- denki a legnagyobb szigorral Ítélte el. Joggal-e ? azt nem lehetett kitalálni. Cmilla azután is ép oly bájosan mosolygott, mint adig s oly szeretetremőltólag csevegett mindenkivel, mint az előtt. Mindenkivel? Nem. A századossal nem «evé­gett többé oly sokat és oly gyakran, mint az lőtt, mert a százados a Schneider család megérkezés óta csak ritkán jelent meg a czukrászdában s akbr is többnyire a Schneider-család társaságában De még ebből mire se lehetett követke&tni. Camilla pedig egyetlen sóhajtással vagy boruíjpil­kihágáson kívül más rendellenesség nem fordult elő. Mint értesülünk, a rendőrség már ismeri a tetteseket s a magyar vendégszeretet ezen meg- gyalázói ellen a vizsgálatot már meg is indította.- Tűzoltó egyletünk holnap tartja zászló- szentelési ünnepélyét, melyet midőn váro­sunk minden szépért és jóért melegen ér­deklődő közönségének szives figyelmébe és jóakaratába ajánlunk, a következőkben közöljük az ünnepély programmját: 1. 1) Junius hó 14-én reggeli 5 órakor ébresztő. 2) 8 órakor csapatszemle az őrtanyáu. 3) 9 órakor csendes mise és alkalmi beszéd a kegyesrendiek templomában. Tartja nagys. és főt. Szabó György kanonok plébános úr. 4) Véghely Dezsőné szül. Molnár Julia ő nagys. mint zászló­anya az általa készített díszes szalagot a zászlóra illeszti. 5) Emlékszegek beverése a zászlóba. 6) A felszentelt zászló ünnepélyesen átadatik a csapat­nak. 7) Díszmenet. 8) 11 órakor tisztelgés a zászló­anyánál. — II. 9) Délután 1 órakor diszebéd a Koronában. 10) 4 órakor díszgyakorlat a Séd part­ján épült mászó toronynál: a) szergyakorlatok, b) roham, c) mentés mutatványok. 11) Esti 7 óra­kor kerti ünnepély a „Betekints* czirafi kertben: a) tűzijáték, b) tombola, c) tábori étkezés, d) táncz virradtig. — Tudnivalók: 1) Tolongás elkerülése végett az egyházi ünnepélyhez a külön meghívók belépti jegyül szolgálnak az illető testületek kül­döttségei számára. 2) Társasebédre előjegyezni lehet egyleti elnöknél és titkárnál. 3) A kerti ünnepély­hez 50 krajczárjával belépti jegyeket előre lehet váltani Bokrossy Viktor úr üzletében, ugyanott tombola-jegyek is kaphatók, drbja 20 kr. — Felül- fizetések az egylet közelismert jótékony czéljaira köszönettel fogadtatnak s hirlapilag fognak nyug­táztatni. Vezérkari gyakorlatok. — Érdekes katonai gyakorlatoknak lesz színhelye városunk f. hó 20-án. Az évenként egyszer mindig más-más vidéken meg­tartatni szokott vezérkari gyakorlatok ezúttal vidékünkön tartatnak. Az érdekes művelet Szom­bathelyről indul ki s négy részre oszlik, s az egész­nek feje Beck báró altábornagy. Az első részt vezeti: Plentzner ezredes, 7 törzstiszttel, 21 legénynyel, 25 lóval. A másodikat Sterneck lovag, altábornagy, 5 törzstiszttel, 1 felsőbb tiszttel, 24 legéuynyel, 25 lóval. A harmadikat: Beck báró, altábornagy, 4 törzstiszttel, 1 alantas tiszttel, 1 hadbiztossal, 33 legénynyel és 34 lóval. A negyediket Albori báró, vezér-őrnagy, 8 törzstiszttel, 1 alantas tiszttel, 1 hadbiztossal, 31 legénynyel, 32 lóval. Vasárnap junius 6-án volt az első gyakorló nap, egyúttal szálláscsiuálás Vasvárott. Junis 7-én a kémlecsapat áthelyezése Vasvárra, szálláscsinálás Sárvárott, Rum­ban, Hegyfaluban. Junius 8 án: Zalabér, Rum, Sár­vár, Hegyfalu megszállása. Junius 9-én: Devec*er, Somlyó-vásárhely, Kis Czell, Beled megszállása Junius 10-én összeérkezés Pápán, szálláskészités Pápa-Teszéren és Gyarmaton. Junius 11—12-én tartózkodás Pápán. Junius 13, vagyis a működés 9-ik napján Lovász-Patona, Csetény, P.-Teszér és Győr megszállása. Junius 14-én: Győr Szent-Márton, Kis-Bér és Bőny, mig végre junius 15-én, az operáczió 11-ik napján, összeérkezés Komárom előtt. Junius 15—17-én gyakorlatok Komárom előtt. Juuius 18-án Zircz, 19-én Veszprém, Palota és Mór, 20-án Veszprém megszállása, a mely műve­lettel a gyakorlás véget ér, s a résztvevők ismét Szombathelyre érkeznek vissza. Ünnepélyt rendez f. hó 14-én a veszprémi növendékpapság Pázmányköre, melynek érdekes mű­sorozata ritka élvezetet fog szerezni a hallgatóság­nak. Kezdete d. u. 4 órakor. Kitüntetett joghallgatók. — A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a budapesti és kolozs­vári egyetemekhez küldött rendelete szerint, hogy a joghallgatók nagyobb szorgalomra buzditassanak, ezentúl a szigorlatokat vagy államtudományi vizs­gálatokat kitüntetéssel letett joghallgatók az évi jelentésben névleg íölemlitendök, kiknek neveik a hivatalos lapban közöltetni fognak. Egyúttal az egyetemek dékánjai gondoskodni tartoznak arról, hogy a kitüntetéssel vizsgázott joghallgatók nevei a helyi lapokban is közöltessenek. Hiszszük, hogy e kitüntetés a joghallgatók szorgalmát emelni fogja. A budapesti állami közép ipartanodá­ban a gőzgépkezelők és gőzkazánfűtők vizsgálására szervezett bizottság előtt ezután julius és augusztus hóban vizsgálatok nem tartatnak. A postatakarékpénztári forgalomról ad jelentést a „M. Kir. Postatakarékpénztári közlöny.* A főkimutatás szerint ez év május havában 46 983 betéttel 231.410 frt 70 kr. tétetett be és 6093 fel­mondással 80,329 frt 86 kr. visszafizetés eszközöl­tetett. A május hóban befolyt tiszta betétösszeg, 152,080 frt 84 kr., az ápril hóban gyűjtött takarék tőkénél 42,547 frt 20 kr.-ral nagyobb, mely szapo­rodás a május hó elsejétől működő 500 uj közvetítő hivatalnak tulajdonítható. Ily uj közvetítő hivatal megyénkben Csesznek községben létesittetett. A badacsonyi Kisfaludy-ünnepély iránt Zalamegyében általános az érdeklődés, de különösen Badacsony vidékén. A hegybirtokosság és az ottani yachttársaság bizottságot alakított az ünnepségre kirándulók fogadására. Az emlékkő már be van illesztve a Kisfaludy-házba. Isztriái szürke márvány, rajta e felirat: Kisfaludy Sándor legszebb regéit irta e helyen, emlékét ünnepelte a Balaton-egylet 1886. junius 14 én. Az egyleti titkársághoz érkezeit eddigi bejelentések szerint képviselve lesznek a Kisfaludy-társaság (Jsiky Gergely és Degré Alajos által, az Írók és művészek társasága, a Balaton- melletti megyék, a b.-füredi, keszthelyi, tapolczai közintézetek. Az ünnepség fényét emelni fogja az Egyetértés dalkör teljes kara s közreműködik a b.-füredi dalárda is. — Városunkból is sokan részt vesznek ezen érdekes ünnepséggel egybekötött ki­rándulásban, melynek lefolyásáról lapunk jövő szá­mában lesz^részletes tudósítás. Nyári mulatságot rendez a helybeli iparos ifjak öuképzo és betegsegélyezíí

Next

/
Oldalképek
Tartalom