Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)
1886-06-06 / 23. szám
zálogkölcsönre; nemcsak azért, mert igen gyakran a telek rendetlen, vagy olyan karban van, hogy a jelzálog azonnali bekeble- zése nem lehetséges, de meg az eljárási bélyeg illeték költségek kisebb összegnél a kölcsönügyletet méreg drágává is teszik ; hanem azért is, mert a kisbirtokos és családja munkaképessége, két keze, gazdasági felszerelése sokkal nagyobb töke értéket képez, mint ingatlan vagyona, s így kell, hogy sok esetben ingatlan értékénél magasabb személyes hitelben részesülhessen. Különösen a kisebb hitelszükségletek azok, a melyek azonnali kielégítésére a kisbirtokos gyakran személyes hitelre szorul. Tavasz8zal, ha a vetőmagot pótolni kell, ha adójáért szorítják, élelmi szere, sója, sokszor lisztje fogyatékán van, ha hirtelen egy gazdasági lova a sürgős szántás közepén elpusztul, ha előnyös módon néhány marhát, disznót vehet, s gazdaságát erősítheti, ha a reményekre jogosító aratás fejében egy kis cséplőgép kifizethetné magát, ha épületi pusztulás sürgős javítást igényel a hosszú és kemény tél után, ha betegség vagy halál váratlan költséget ró nagyobb családjában a gazdára, ilyes és más ezérféle esetben a gyors kis kölcsön, ha azt azonnal és olcsó kamatra készpénzben, uzsora levonás nélkül kaphatja, ha a kölcsön kötésnél közvetítő szolgálatát igénybe venni és igy ezt jól fizetni nem kénytelen, ha a visszafizetés ideje a kisbirtokos gazdasági körülményei szerint van meghatározva, — áldás az iparkodó gazdára és nélkülözhetlen azokra, a kik már amúgy is nehéz körülmények, s a gazdasági bajok között küzdenek. Ilyen kölcsönöket különösen 10, 20, 30 frt. összegben nem hivatása adni nagyobb pénzintézeteinknek. De meg mai szervezetükben tömegesen erre nem alkalmatosak. Kint a falukon a kiskereskedők, korcsmárosok s jólelkű özvegy asszonyságok veszik át tehát a megszorult kisbirtokos apró, kis kölcsönei kielégítésében a Gondviselés szerepét ! Ezek a kis hitelezők sokszor kölcsönkért, vagy valami szolid kis takarékpénztárból kioperált pár száz forinttal telepednek meg a faluban. Télen az odvaikba húzódnak, de tavaszszal bort, pálinkát, sőt egy kis vetőmagot szívesen szolgálnak a gazdának, hitelbe kendőt, pálinkát, a hus- vétra piros szoknyát az asszonyoknak, mindent aratásig hitelbe, kamat nélkül, de két áron ! A kinek halottja van, papot, mestert fizetni, koporsót csináltatni, hirtelen, azonnal csak ezeknél találhat pénzt, a kit gazdasági vagy más baj ér, csak ezeknél lehet kisegítve 10, 20, 30, 40 vagy 100 frttal is, mert a nagyobb birtokosság, ha a szükségben, veszélyben a kisbirtokossá- gon bár segit is, rendszeres kölcsönüzletek- kel csak nem foglalatoskodhatik, a társulás áldásai, a hitelszervezet végső szálai pedig még városainkból a falukra nem érkeztek ki. csosnak a leánya s az anyja liber baronesz, de majd behidalom én ezt a hézagot bankóval, akkor aztán könnyen átsétálhatunk rajta. Eros hid a bankó hid, még a vashidnál is erősebb. Nem szakad ez le! A mint látjuk, Fehér Tamás barátunk nagy emberismerettel és logikával gondolkozott. Mert minden úgy történt, a mint magában kiszámította. Sőt még sokkal könnyebben ment a dolog, mint a hogy reményiette. A papa, a méltóságos tanácsos ur, mikor a kaszinóba közölte vele szándékát, s engedelmet kért rá, hogy tiszteletét tehesse, nemcsak, hogy zokon nem vette és nem háborodott fel rajta, hanem még azt mondta, hogy igen igen nagyon fog örülni a szerencsének. A bárónő ő méltósága sem fogadta őt, mint a hogy rettegte, ajkbigyesztő kelletlenséggel, hanem szeretetreméltó és nyájas volt iránta, mint minden okos anya, a ki a stafirungnál egyebet nem adhat a leányával s még azt is csak vajmi szűkre szabva, nyájas és szeretetreméltó egy oly ember irányában, a kiről tudja, hogy kétemeletes háza van a Nádor- utczában. — Ó nekünk már látásból régen van szerencsénk ismerni önt, s épen tegnap kérdeztem a philharmoniai hangversenyen leányomtól, hogy váljon ki lehet az az érdekes ismeretlen, a ki egy idő óta annyi figyelmet tanúsít irántad s oly gyakran felkeres látcsövével V Minden nap vártuk bemutat- tatását ! Ez a bók Tamásnak visszaadta fesztelenségét, s minden legkisebb zavar nélkül azt felelte, hogy neki még régebben van szerencséje ismerni a méltóságos bárónőt és Laura kisasszonyt. — Ugyan honnan ? Tavalyról Füredről (azt nem mondta természetesen, hogy zalai sertések beszerzése végett Minden vidéken mások a kölcsönfel- tételek, de a felvevőre mindig vésztbozók. Leggyakrabban a kis gazda elád tavaszszal az idei termésből 10 métermázsa búzát vagy árpát, métermázsáját 5 írtért, midőn az 7—8 frtot ér meg, s mert a kölcsön kamat nélküli, a gabonát túlságosan meg kell mérni és a kis kereskedőket ráadásul ötször hatszor elfuvarozgatni, a korcsraáros- nak borait, szállitgatni, sokszor ráadásul földjeit szántani. Csoda-e, ha az ily fosztogatás mellett a kisbirtokos, a paraszt, hanyatlik és pusztul? S mindez megváltozik, ha a faluk hitel- szövetkezeteket alakítanak, s ezeken át, miként a testben az erek a vért, akként a hitel áldásait a központból gunyhóinkig elvezetik, hogy azok segélyével ne a szatócsok vegyék egymásután a fertály telkeket, hanem az iparkodó kis gazdák építsék meg cserépre gunyhóikat. Alakítsunk hitelszövetkezeteket. A posta-takarékpénztári intézmény népszerűsítése és terjesztése érdekében a földmíve- lés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a következő rendelet, illetőleg felhívást intézte az ipar- testületekhez és a gyártulajdonosokhoz: I. ‘Pendelet valamennyi ipar testületnek. A postatakarékpénztárak, melyek a magyar korona országainak területén a f. é. február havában életbe léptek, első sorban aira vannak hivatva, hogy a tőkegyűjtést a kevésbé vagyonos osztályok előtt megkönnyítsék és megkedveltessék; s már öt krajczáros betétek elfogadása állal lehetővé teszik, hogy az iparossegéd bérének a szükséges kiadások után fenmaradó bármely csekély részét s a kisiparos bármely parányi összegben befolyó keres menyét biztosan és gyümölcsözően elhelyezhessék. Nem haugsúlyoznatom tehát eléggé nyomatékosan a posta-takarékpénztárak fontosságát a kis iparos osztályra nézve s azért az 50 példáuyban ide mellékelt füzetet, melyben a posta-takarékpénztárak czélja és szervezetük népszerűén ismertetve van, azzal a felhívással küldöm meg az ipartestületnek, hogy a kérdéses füzeteket egyrészt a saját tagjai, másfelől a területéhez tartozó iparosok segéd- személyzete közt kiosztva, a maga hatáskörében minden kitelhetőt elkövessen a posta-takarékpénztári intézmény megkedveltetése érdekében. Kelt Budapesten, 1886. évi április hő 12-én. A miüiszter helyett: Matlekovits. II. Felhívás a gyártulajdonosokhoz. A m. kir. posta-takarékpénztárak rendeltetését és szervezetüket népszerűén ismertető füzetekből 30 példányt azzal a felkéréssel küldök meg Czímnek, szíveskedjék azokat a gyárában foglalkozó munkások között kiosztani és őket a postatakarékpénztári intézmény nagy hasznára s főleg arra a körülményre figyelmeztetni, hogy a posta- takarékpénztári intézmény útján a tőkegyűjtés mennyire meg van könnyítve a legcsekélyebb jövedelmi forrással rendelkező munkás előtt is. ügy gondolom, szükségtelen Czímnek figyelmét felhívni arra, hogy a takarékosság terjesztése a munkásosztály körében nemcsak általános erkölcsi és közgazdasági szempontból mennyire fontos, hanem, hogy ezt maguknak a gyári vállalkozóknak is saját jól felfogott érdeke követeli. Erre a legjobb alkalom kínálkozik a postatakarékpénztárakban s ennélfogva óhajtanám, hogy ment Füredre, néhány épen ott mulató birtokoshoz). — Csodálkozom, hogy akkor még nem tűnt fel nekem kegyed! — Nem bizony ! — gondolta magában Tamás barátunk — mert akkor még sertéskereskedő voltam s csizmába-huzott nadrágot ^viseltem ! És Laura kisasszony ? — Ő meg épen maga volt a szeretetreméltóság, a czukor a mosoly! Beszélt neki Velenczéről, a flórenczi iskoláról, az épülő országház reneszánsz styljáról, Schopenhauerről s ezer más hasonló dolgokról, melyek Fehér Tamás barátunkat kiválólag érdekelték, s melyekhez különösen értett is. De nem mutatta, nem akart dicsekedni sokoldalúságával s csak hallgatva gyönyörködött abban a kis ügyes színésznőben, a ki oly csábosán tudja játszani szerepét. A ki neki olyan szép darabokat játszott a zongorán Schopintól, Schuberttól, sőt magától Liszttől is s mikor megtudta, hogy Fehér ur még is legjobban szereti a magyar dalokat, hát egymásután eljátsza a kis nyulat, a körösi lányt, a kék nefelejtset, a csak egy szép lány van a világon, sőt még a Csicsónét is. Nem csak eljátszta, hanem el is énekelte s ezzel olyan lelkesedésbe hozta Tamás barátunkat, hogy maga is rágyújtott s versenyt énekelt Laura nagysáramal. Eddig is szerelmes volt, de e látogatás után épen fülig beleszeretett. Eddig csak fél bolond volt, de most már egész bolond lett. Mikor hazament a boldogságtól fólrószegen, megesküdött, hogy nem ő, egy óráig som vár tovább, hanem holnap lesz a napja, megkéri a leányt. Meg is kérte, meg is kapta, el is vette s egy hónapra rá már útban volt vele hires Venecziába, ahová az ő kedves kis Laurácskája már oly rég óta vágyakozik. Három hó múlva ismét hazaérkeztek BudaCzím munkásai körében a posta-takarékpénztárak- nak minél több betevőt szerezni igyekezzék. Kelt Budapesten, 1886. évi április hó 12-én. A miniszter helyett: Matlekovits. Stepliania yacht-egylet. A Stephania yacht-egyesület a balaton-vitorlai sportnak buzgó fejlesztője, az idén ismét élénk tevékenységre készül, s úgy mint az eddigi években nagy versenyeket fog rendezni. A vitorlaversenyek, bizonyosan széleskörű érdeklődés, aristokratiánk buzgó részvétele mellett és az eddigi elértekhez méltó jó eredményuyel f. évi jul. 19.—aug. 5. fognak megtartatni. A programm a következő: Propositiók. I. osztályú hajók 30 láb viz- vonal II. osztályú hajók 30 lábon aluliak. Julius 19-én és 20-án. I. Károlyi-díj. Minden hajó számára, tét 15 frt, táv. 94 kilometer. Füredről a badacsonyi uszányt megkerülve vissza Füredre. A második hajó a commodore által felajánlott díjat nyeri. Julius 21-én. Pihenő. Julius 22 én II. kgy- leti-díj, I-ső osztályú hajók számára; tét 15 írt, táv. 45 kilometer, melyből háromszögben 15 kilometer, továbbá a tihanyi és siófoki uszáuy megkerülése után az induló ponthoz Füredre. Julius 23 án. III. Egyleti-díj, Il-od osztályú hajók számára; tét 15 frt, táv. 27 kilométer, melyből háromszögben 15 kilométer, továbbá a tihanyi uszány megkerülése után az indűló ponthoz Füredre. Julius 24-én. Pihenő. Julius 25 én. IV. Commodore- dij. Minden hajó számára, tét 15 frt, táv. 15 kilometer háromszögben kétszer megkerülve, összesen 30 kilométer. Julius 26 án. V. Batthyány herczeguő- díj. I-ső osztályú hajók számára; tét 20 Irt, táv. 27 kilométer, melyből háromszögben 15 kilom., továbbá a tihanyi uszányt megkerülve az induló ponthoz Füredre. Miuden versenyző hajó csakis saját legénységével mehet, amateurök tetszés szerint. Julius 27-én. Pihenő. Julius 28 án. VI. Kirándulás, általános gyakorlat vendégekkel a hajókon. Picknick az almádi erdőben, ott tombola hölgyek részére és vitorla-verseny Füredre, minden hajó számára időtöltés nélkül. Azon hölgy, ki a győztes hajó nevét húzta, a tombola díjat nyeri. Julius 29-én. Pihenő. Julius 30-án. VII. Hölgyek-díja. Minden hajó számára, tét 20 írt, táv. 27 kilométer, melyből háromszögben 15 kilométer, továbbá a tihanyi uszány megkerülése után az indulóponthoz Füredre. Julius 31-én. VIII. TocLsco díj. Minden hajó számára, tét 15 frt, táv. 40 kilométer, a tihanyi, siófoki és kenesei uszány megkerülése után az induló ponthoz Füredre- Augusztus 1 én. Pihenő és Anna bál. clugus\tus 2-án. IX Általános gyakorlat. C/lugusztus 3 án. Pihenő. (Augusztus 4-én. X. Vándor-díj. 1000 frt értékben, minden hajó számára, tét 25 frt. táv. 55 kilométer, melyből háromszögben 15 kilométer, továbbá a tihanyi, a siófoki és kenesei uszányt megkerülve, az induló ponthoz Füredre. Miuden versenyző hajó csakis saját legénységével mehet, amateurök tetszés szerint. Augusztus 5 én. Egyleti bál, tűzijáték stb. Tudnivalók. Az időtérítményt, a start irányát és módját, úgymint a versenyek kezdetét a verseny-bizottság határozza meg. A nevezés és a tét bármikor, de legkésőbb az illető versenyt megelőző nap esti 10 óráig az egyleti gondnok urnái jelentendő be, illetve fizetendő le. Minden verseny kezdetét egy órával előbb három mozsárlövés jelzi. A vitorla-versenyeknél a Stefánia Yacht-Egylet verseny-szabályai irányadók. A pihenő-napokon evező-, úszó- és tréfás-versenyek tartatnak. A Stefánia Yacht egylet hajói. Alma (Cutter 30-5 tonna tartalom.) Todesco Lajos Ödön (Becs.) Gardenio (Schooner 22 t t.) gr. Fesztetics Tassilo (Keszthely) Almom (Cutter 18 t. t.) Nemo kapitány (London.,) Hableány (Schooner 18 2 1.1.) gr. Nádasdy Ferencz (Nádas-Ladány.) Arám (Cutter 16 t. t.) gr. pestre, a hol ez alatt házának első emeletét fényesen berendezték az uj pár fogadására. És itt kezdődik már aztán a tulajdonképeni regény. A felesége a világ legboldogtalanabb asszonyának érezte magát. Mindig csak sóhajtozott, nem találta kedvét, örömét semmiben. Fanyar mosoly lyal, unottan fogadta férje minden előzékenységét, szótalan, szórakozott, migrainben szenvedő histeri- kus dáma volt, a ki magának is, szegény Tamásnak is ugyancsak megkeserítette az életét. A szegény exsertéskereskedő, ki őszintén imádta a feleségét, mindent elkövetett, hogy jó kedvet, örömet szerezzen a számára, de biz sehogy- sem sikerült; a legdrágább ajándékokkal halmozta el, de ezzel is csak pillanatnyi örömet tudott szerezni neki. Megköszönte úgy immel-ámmal, nyif-nyaf hangon, de eztán rögtön migrainról panaszkodott s kétségbeejtette a szegény együgyű embert. A dolog nyitja az volt, hogy ez a szerencsétlen asszony csakugyan boldogtalan volt. Megverte őt az a tündér, a ki mindenkit megver, a ki szerelem nélkül köti össze sorsát valakivel s ugyszólva pénzért adja el magát. Mert talán mondanom sem kell, hogy akkor sem szerette férjét, a mikor hozzá ment. A műveltségbeli különbség pedig oly nagy volt közöttük, a mit még a bankó sem hidalhat át, különösen férj és nő között s bizony szegény Tamás nem tudott neje szivébe beférkőzni. Épen olyan üres az most is, mint midőn a templomban elhazudta az igent. De volt egy más, talán még nagyobb baj is. A fiatal nőnek nem volt igazi erkölcsi érzéke, a kötelességet nyűgnek tekintette; a házasság iránt semmi érzékkel nem birt, szive tiltott, bűnös gyönyörök után sóvárgott. Szóval elméje, szive, egyaránt meg volt romolva, fertőztetve. Elrontották, megfertőztetták azt a Zola-MonKárolyi László (Budapest.) Olyan nincs (Jawl 10 V t t) gr. Esterházy Mihály (Cseklész.) Vészmadár (Cutter 10 1 t t.) Mihalkovics és Gaál (Győr.) J0- lanta (Jawl 9 4 t. t.) Inkey István (Ihros-Berény.) Királynő (Jawl 75 t. t.) Szarvasy Sándor (Budapest.) Mary (Cutter 65 t. t.) gr. Fesztetics Tassilo (Keszthely.) Mariska (Jawl 62 t. t.) Stefánia Yachtegylet (Balatou-Füred.) Arany ember (Cutter 3 5 t. i.) gr. Esterházy Ferencz (Devecser.) Sárga rózsa (Cutter 3-6 t. t.) gr. Keglevics Gyula (Budapest.) Ilona (Sloop 3-4 t. t.) Idám Károly (Budapest.) Adria (Cutter 3‘5 t. t.) gr. Nádasdy Ferencz .(Nádas-Ladány.) Florida (Cutter 3 5 t. t ) Blue kapitány. (Füred.) Mignonetta (Cutter 3 4 t. t.) gr. Károlyi László (Budapest.) Szélvész (Cutter 2 3 t. t.) Stefánia Yachtegylet (B- Füred.) Senta (Cutter 2 t. t.) Szalay Imre' (Seile.) Sió (Bermuda I C t t) Stefánia Yachtegylet (B.-Füred.) Blue roele (Cutter 8. t t.) Pázmándy Béla (Budapest.) Lucifer (Hoop 1.9 t. t.) gr. Szapáry Károly (Budapest.) Sirály (Cutter.) Meszlényi Pál (Velencze.) — Ezeknek a hajóknak majd mindegyike részt fog venni a versenyekben. Veszprém ostroma 1593-ban. Csausz basa leköszönése folytán megüresedett budai helytartóságra III. Murad szultán a kipróbált ravaszságu Szinán basát nevezte ki. Ez embernek, a mint Magyarországba jött, az volt a legelső dolga, hogy az elődei alatt elvesztett várakat ismét visszafoglalja, meg akarván mutatni, hogy mennyire megérdemelte a szultán kegyét. Csakhamar összegyűjt 100 ezer harczost és megindul velük a dunántúli várak visszafoglalására. Október 4-én hagyta el a tengernyi sereg Budát és 5-én már Fehérvárt ostrom alá vette, öt napi elkeseredett harcz után beveszik azt és még az napon Veszprém felé indul az ostromló sereg, hogy a 27 évvel ezelőtt elvesztett várat visszafoglalja a keresztényektől Várpalotánál meg sem állva, — mert egyelőre kevésnek tekintette Szinán a palotai várat ily készültséggel szemben, — már 11-én Veszprémet körülzárolta, löve- geit azon dombra vonatá föl, melyen 40 évvel előbb Ali basa sátra állott. Azután éjjel sok sánczot és védfalakat készíttetett, melyekre 12 ágyút vonatott föl; (Hess alsbald bei nächtlicher vieí Schantzen und Bollwerk aufwerfen, und zwölf Geschütz darauf ziehen. Ortelius.) Istváuffi csak 8 ágyút mond és az ostrom napját ő mondja október 11-ére, mig Ortelius szept. 12 ikére teszi Veszprémnek 1593-ban történt ostromát. Szinán intézkedései oda is kiterjednek, hogy ha netán fölmentő sereg érkeznék valahonnét, pl. Győrből vagy Palotáról, azt tehetetlenné tegye; azért elzáratja a győri és palotai országutakat, s miután katonáit is a közeli halmokon és völgyekben elhelyezi, megkezdi a lövetést. A várfalak nem voltak oly erősek, hogy soká ellen tudtak volna állni az iszonyú lövéseknek. A várbeliek is serénykedtek a tüzet viszonozui, de midőn leghíresebb tüzérüket a törökök lelőtték, csak olykor-olykor sütöttek ki egy ágyút, mert ritkán akadt egy oly bátor egyén, a ki az ágyú elsütése végett a falakhoz mert volna közeledni. így múlt el az első nap. Másnap hat helyről kezdé lövetni Szinán a várfalakat, s azok a golyók, melyek a Czigány-dombon levő ágyúk szórtak a várra, két falat is átfúrtak, és még akkor — mint Istvánffi Írja — a rátóthi mezőre hullottak le, melyeket ismét összeszedtek és a ki egy ily golyót vitt hozzájuk, az egy párát kapott érte. No ugyan nem sokat kapott az, a ki csak egy golyót vitt, mert egy piaszter 10'/10 krajczár, egy piaszter pedig 40 párával egyenlő. S miután a törökök észrevették, hogy a várfalán csak ritkán mer valaki megjelenni, rohamot intéznek a vár ellen minden oldalról, de egy hirtelen beállott záporeső segítségére jő a várbelieknek és közakarattal visszavonulásra kéuyszerítik a törököket. Ez a záporeső annyira megrongálta a törökök védműveit, hogy csak a negyedik napon foghattak újból az ostromláshoz, és e napon egy általános roham alkalmával már egy török föl is tepin stb. féle regények, melyek a bűnös viszonyok gyönyöreit, vigalmait, szerelmi őrjöngéseit oly csábosán rajzolják, hogy mámorba ejtik, s örvénybe rántják a tapasztalatlan sziveket. Fiatal volt, szerelni vágyott, s minthogy férjét nem szerette, sőt lenézte és megvetette, mindig és folyvást csak arra gondolt, csak arról ábrándozott, hogy hol, mikor jelenik meg már ama bűvös lovag, a ki megismerteteudi őt a szenvedély ama csábosán festett izgalmaival. Még nem is ismert senkit s amaz ismeretlen előtt már előre feltárta szivét. Akármikor érkezik, nyitva találandja. Ha szegény lett volna a munkával kellett volna megkeresnie kenyerét, talán megmenekül s igy okvetlenül elesik. Az unalom, a dologtalanság úgyszólván rákéuyszerítették a beteg, a lázas képzelődésekre. Csak még az alkalom hiányzott s a csábító, az áldozat már készen várta őtet s el volt határozva és szánva az első hívó szóra az örvénybe vetni magát. Ez is megjött nemsokára. Fürdőidény volt s Laura azt mondta férjének, menjünk Füredre. Másnap már ott voltak. Laura unalomból használta a fürdőt, férjo azonban egész buzgalommal és lelkiismeretesen, mert meg volt győződve, hogy ez hasznára lesz — egészségének. Pedig semmi baja sem volt, de úgy okoskodott, hogy az egészség olyan, mint a pénz, sohase lehet belőle elég sok. Egy nap a sétányon Laura nagysám egy fiatal embert vett észre a ki sóvár szemekkel és tekintettel kisérte őt sétájában s szerelemittas elragadtatott arczot mutatott, valahányszor csak közelében mutatkozott. Szép magas fiatal ember volt, rendkívül elegáns magatartással. Laura szive megdobbant. A szikra lángot
