Veszprém megyei hivatalos heti közlöny, 1886 (12. évfolyam, 7-52. szám)

1886-02-14 / 7. szám

jobb jövőt remélve, holott mi sem bizonytalanabb, mint ép e jövő. Szenvedve éli át ifjú- és férfikora javarészét, várva jobb napokat és nem bizonyos abban, hogy eljőnnek-e. — Gyötrené-e magát és fáradna-e az ember, mindezt előre ha tudná vagy sejthetné ?

. . . Ábrándok világában él az ifjú és eszményi czélok lebegnek lelki szemei előtt. Nagyravágyó lelkét nemes feladatok teljesítésének vágya hevíti. De alig van ideje erejét próbára tenni, mert idő előtt kidől, s a feladatok teljesítetlenül maradnak.

Vannak számosán, kik okosan ülnek Fortuna szekerén, és az élet rnindeu élvét nyújtja számukra. Akaratuk dönt, vágyuk teljesül. Kezűkben hatalom, kincs, birtok. S midőn a javakból pazarul juttat nekik a sors, elfeledik, hogy fény, pompa, jólét, öröm 8 miuden csak múlandó. — Ezeknek rövid, futó az élet. De a ki soha sem volt a sors kegyeltje, kinek életében még egy örömteljes pillanata sem volt, ki születése perczétől tövisek közt járt, mig mások rózsaágyon pihentek, — annak vajmi hosszú még e rövid élet is.

Egyben mégis alig van külömbség , ember és ember közt. Ez az önfentartás ösztöne. Élni szeret mindenki, nemcsak az, kinek öröm az élet. A szenvedések, sorscsapások lesújthatnak bár egyeseket de a nagy többség ragaszkodik az élethez, bármit nyújtson is az számára.

Eszembe jut, mit a legnagyobb magyar egy alkalommal mondott, midőn elborúlt kedélye és elméje már az öngyilkosság eszméjével foglal- kozottt. A Duuába ugranék, mondá, ha nem volnék kitűnő úszó, de attól tartok, hogy a végső p*>rczbon főiébred bennem az önfentartás ösztöne és a partra úszom.

A rege elcsüggedt, életunt örege is hívta a halált, de midőn az hivó szavára megjelent, megváltoztatva szándékát, csak arra kérte, hogy segítse vállára venni a rőzsekőteget. — Hiába, az ember ragaszkodik az élethez s minek örvendene inkább, mint annak, ha sikerülne oly mód vagy eszköz birtokába jutni, melylyel az meghosszabbítható volna.

Törték is a fejüket eléggé a legrégibb idők tudósai ép úgy. mint a mai kor hygienikusai s míg amazok bűvös, csodás szereket kutattak, ezek az egészségügyi viszonyok javulásától várják az átlagos élettartam növelését. A középkor búvárai a bölcsek kövét keresték, de hasztalan s úgy látszik a hygienikusok járnak a helyes nyomon.

Az a párisi orvos, ki állítólag földarabolta szolgáját s aztán összeragasztva fölélesztette, mint az Ördög pirulái-ban, jól értett a reklám csiná- láshoz, de nem az életadáshoz. Aripbius alchymista is elhitette kortársaival, hogy a bölcsesség kövó- uek birtokában van s azzal már 1029 éves kort ért el. Sőt még a műit századbau is hirdette a hires szemiényvesztő. St. Germain, hogy több ezer évet élt, beszélt Jézussal s a csalót országok ünnepelték, csodaszereit királyok, hadvezérek mesés áron vásárolták. S ki nem óhajtaná, hogy valóban léteznék az a csodás működésű ördög-malom, mely az öregkor terhét leveszi az ember vállairól, késlelteti a halált s ifjúvá változtatja az aggot.

Szemfényvesztők még ma is mutogatják s a nézőközönség tetszésével kiséri a jelenetet, melyben egy vén. ősszetöpörődött, ránczos képű és gyér hajú anyóka lép be a malom ajtaján és a kijáratnál mint viruló, ruganyos léptű, bájos hölgy jelenik meg a nézőit szemei előtt. Sajnos, e varázs eszközt uélkülönk kell s nincs semmi, mitől segélyt remélhetnénk, midőn az első fehér hajszál, a tükörben megpillantva, megijeszt benuünket.

De nemcsak az egyes egyén szempontjából kár, hogy az emberi élet folyama oly rövid, nagy vesztesség háramlik abból az egész emberiségre és az egyes nemzetekre is.

Csak e napokban olvashattuk a számításokat, melyek szerint körülbelül hatezer millió forintra tehető hazánk lakosságának értéke, mely kincsnek igen jelentékeny része vész el a halálozás által. Nagy áldozatot hoz nemzetünk a halálnak, mert. miként az említett számításokból látjuk, csak az 1880 ban elhalt 529,213 emberrel 232,853,720 frtot vesztett hazánk. Ezekből megítélhető, hogy mily fontos kérdés az, hogy meddig élhetünk, s hogy meghosszabbítható-e valamely módon az emberi élet.

E kérdésre a hygienikus igenlőleg válaszol. Tény, hogy e tekintetben sok függ saját akaratunktól is. Ha minden káros tényezőktől óvakodunk és iparkodunk oly viszonyokat teremteni, melyek fen- maradásunkra kedvezők, életünket hosszabbíthatjuk meg.

Nem csodaszerekkel érhetjük azt el, de kedvező életviszonyok közt, czélszerü életmóddal. Mert, mik a hosszú élet föltételei ? Egyszerű szavakban adja erre a választ jeles tudósunk: Fodor József.

Szerinte a hosszú élet feltételei: a mérsékelt élet, egészséges táplálkozás és lakás, kényelem, tisztaság, lelki nyugalom stb. Állításának igazolásira Luigi Coruaro esetét hozza fel, ki mint egy hatalmas velenczei család dúzsgazdag sarja, ifjú korában az élet gyönyöreit oly mértéktelenül élvezte, hogy egészségét teljesen aláásta s az orvosok már lemondtak életéről; csak ő maga nem mondott le róla és akarata csodát müveit. Egészséges helyen, czélszerü kastélyt építtetett s abban lakott. Naponta 12 unczia szilárd ételt s ugyan annyi bort vett magához s e rendtől soha se tért el. Gyermekeket gyűjtött maga köré, hogy játékukban gyönyőrbödve felviduljon. Napja nagy részét munkában tölté, de nem a kifáradásig, s főtörekvése volt lelke nyugalmát megőrizni. Ily életmóddal az elveszettnek hitt ifjú közel 100 évet élt. — E tekintetben van első sorban értelme azon föltevésnek, hogy az élettartamra az akaratnak is nagy befolyása vau.

De az akarat befolyása morális tekintetben sem Vonható kétségbe, s midőn Baer, nagybiríí szt.- |*étervári tudós, tudorságának 50 éves jubileuma

alkalmából kimondotta, hogy a halál nem természettörvény, hanem csak rossz szokás, mely nemzedékről nemzedékre maradva, természetté vált, nem mondott képtelenséget. Szerinte azonban e szokás részben leküzdhető s erre benne is meg van az erős akarat; ő tovább szándékozik élni, nem kótli, hallgatói is, ezért előre meghívja őket tudorságának 100 éves jubileumára.

A derék tudós talán maga sem vette szósze- rint a mondottakat, s tényleg néhány évvel azután meg is halt, de példája alkalmas az akarat befolyásának feltüntetésére. Misként nem volna megmagyarázható, hogyan képes a halálos-beteg anya éjeken és napokon át beteg gyermeke ágyánál virrasztani és miként éledhet föl a remény által erősített haldokló. — Akarattal tehát elodázható a halál, ha nem is örök időkre.

Sajnos, sok esetben hasztalan minden akarat, minden okosság. Hiába utánozná némely ember Luigi Gornaró példáját, nem sokra menne vele, ha szüleitől gyönge szervezetet, betegséget, vagy rövid életet örököl. Elsatnyult szülők gyermekei is satnyák lesznek és az idők folyamában így gyöngül a nemzedék. Azt mondja Fodor tanár, feltűnést keltett akadémiai előadásában, hogy a\ apának nemcsak arra kell törekednie, hogy gyermekeinek és unokáinak vagyont gyűjtsön, hanem —- egészségének fentartása és fejlesztése által — arra is, hogy a hosszú élet öröklésére reményt, kilátást nyújtson.

Az ember élete nincs oly rövidre szabva, mint közönségesen tapasztaljak, s meghosszabbítható aka- ratttal. Már pedig ha szeretjük az életet, s any- nyira ragaszkodunk hozzá, akarjunk is élni. Ne rövidítsük napjainkat készakarva, meggondolatlanéi.

Az elmúlt időkben az emberiség óriási veszteségeket szenvedett emberéletben, a betegségek most alig képzelhető mérvben pusztítottak, dúltak szerteszét; de midőn az általános közegészségi viszonyok javultak lépést tartva a természet- és orvostudományok fejlődésével, kisebbedett az emberiség e vesztesége. Ép úgy javultak a viszonyok az egyes egyén szempontjából is és mindenki több eszközzel rendelkezik arra nézve, bogy magától a káros tényezőket távol tartsa s a kedvezőket értelemmel s a tudomány útmutatása mellett kiválaszsza.

.... Midőn tehát kiveszszük részünket a létért való harczban, midőn a jobb jövő érdekében fáradozunk, küzdünk, ezeket se feledjük egy pillanatra sem.

Ha a lelkes ifjú nemes czélokat lüz maga elé és magasztos feladatok teljesítésére vállalkozik, óvakodjék nehogy munkája kezdetén kidüljön. S ha óhajtunk élni a hazának, emberbarátainknak s mindazoknak, kiket szeretünk, akarjunk is élni.

Főelv legyen mindenkor előttünk: okosan élni. Ez a bölcsek köve, melyet legrégibb időktől a homályos középkoron át napjainkig kerestek, s melyet a tudományok, a fölvilágosultság hoztak meg az emberiség számára. —r Őrizzük is, miut a legbecsessebb életadó és óletóvó talizmánt.--------------(

TANÜG

Y.

A népoktatás ügye Veszprém vármegyében.

Stáhlr György kir. tantelügyelő által vármegyénk közigazgatási bizottságához beterjesztett, nagy gonddal szerkesztett jelentésből közöljük a következőket:

Veszprém megye területén az 1884/5-ik tanévben volt összesen 299 tanintézet. Ezek közül jellegre nézve községi 29, felekezeti 268, magán engedélyezett 1, egyesületi 1. Felekezetre nézve rom. kath. 142 ev. ref. 69, ágost. 43, izr. 14.

A tankötelesek száma 39,169-re rúgott; tehát az előző évhez mérve 433-mal szaporodott.

Az iskolába jártak főösszege 34,868, Tényleg iskolába járt tehát a tankötelesek 89%-je, a mi ae előző évhez mérve 0-18%-nyi javulást mutat.

Iskolába nem járt összesen 4301, vagyis 26-tal kevesebb mint a múlt évben.

Az iskola mulasztás miatt kirótt birság pénzekből 688 frt 80 kr folyt be, tehát 459 frt 91 kr- ral több mint az előző évben, a mi a szigorú ellenőrzés következménye.

A 299 iskolánál 325 okleveles és 88 oklevéllel nem biró tanító volt alkalmazva; ezek közül 344 rendes és 69 segédtanító. A 413 tanító közül 379 férfi és 34 nő, az utóbbiak közül 22 ezerzetesnő.

A vallás ás közoktatási m. kir. minisztérium a lefolyt tanévben, 16 különböző felekezeti iskolának 249 frt 30 kr, értékű taneszközt adományozott.

Az iskolai takarékpénztárak száma ez évben 20 volt; tehát az előző évhez mérve egygyel szaporodott. A betevők száma 815, a betétei pedig összesen 1491 frt 60 kr. volt.

A házi-ipar egyes ágai bat iskolában taníttattak.

A 299 iskola iskola fentartása a lefolyt tanévben 226,397 írtba került. Ebből egy iskola fen- tartására átlag 757 Irt 54 kr, jutott. Egy rendes tanító átlagos fizetése 414 frt 30 kr, s egy segédtanítóé 245 frt 5 kr volt.

A lefolyt tanévben 9 tanító különféle elemi csapások miatt összesen 210 frt rendkívüli államsegélyben részesült.

C4 magyar nyelv terjesztésében elismerésre méltó buzgalmat tanúsított néptanítók közül a megye bizottsága részéről Stangl Sándor városlődi tanító 6 db. Krem Ádám aagy-teveli tanító 5 db. Keller Lőrincz ajka-rendeki, Kapócsy Gyula kolontári, Küfier János lajos-komáromi tanítók 4 db. Almán Brúnó ösküi, Téc\ely János kislődi tanítók 3 db. Weiland György bébi, Birnbauer György somhegyi tanitók 2 db. arany jutalomdíjban részesítettek

A megye területén a lefolyt tanévben csak uégy kisdedovó volt; kettő Pápán, egy Várpalotán és egy magán jellegű Veszprémben.

Volt Veszprémben és Pápán a kereskedelmi testület által íentartott alsó fokú kereskedelmi iskola.

Ezen kívül volt Veszprémben és pápán iparos- tanoncz iskola. A veszprémiben 278, a pápaiban 261 tanoncz nyert oktatást. Mindegyik iskola az állam részéről 200 frt, a megye részéről pedig 100 forint segélyben részesült.

Végre a megye területén CBak egy tanítóképző-intézet volt, a pápai ev. ref. tanító-képző- intézet. Ezen intézetben volt a lefolyt tanévben 26 növendék, kik közül 7 róm. kath., 14 ev. ref., 1 ág. hitv. és 4 Mózes vallású volt. Képesítést nyert a múlt tanév alatt 15.

HÍREINK.

Veszprém, 1886. február hó 14-én.

Ifj. Esterházy Móricz grófot, vármegyénk

főispánját, a budapesti ,Nemzeti Kaszinó* választmányi tagjául váiasztá, a mi valóban szép kitüntetés.

Gyászhir. — A helybeli papnövelde egyik jeles növendéke Koronczy Ferencz 3 ad éves hittanhallgató f. hó 12 én. pénteken délután hagymázban elhunyt; a szép reményekre jogosító, hivatott és jeles ifjút a fájdalomtól megtört szülők s az elhunytnak gyászoló társai ma, vasárnap délután 4 órakor fogják az őröknyugalom békehonába kisérni, hol az örök világosság téuyeskedjék néki!

Jótékonyság. — Boldogult Zsoldos Ignácz örökösei a helybeli szegények részére 20 frtot küldtek, mely azok között a városi hatóság által ki is osztatott.

* Kérelem. — Sok elhagyatott árva gyermek van városunkban ; ezek érdekében a helybeli r. kapitányi hivatal azon kéréssel fordul az úri családokhoz, hogy az elhasznált gyermek ruhákat ezen árvák részére adományozni kegyeskedjenek.

• Az iparos olvasókör bálja az éjjel tartatott meg á .Korona“ szálló nagytermében. Lapunk zártakor jelenté tudósítónk, hogy a bál fényesen sikerült; szebbnél szebb tánezosnők s kedélyes fesztelenség és jókedv tették kellemessé e szép vigalmat

Dicséretre méltó dolgok történnek ez idő szerint Rátóth községben. A község köztiszteletben és szeretetheti álló tekintélyes birtokosa Lakat Mihály ur, gazdasági szaklapokat és könyveket adományozott azon czélra, hogy azokból a községházánál hetenkint egyszer fölolvasás tartassák s ez alkalomra még a községház tanácstermének fűtéséről is ő gondoskodott. Ezen a nép művelését és gazdászati ismereteinek fejlesztését ezélzó, nemes működésében nagy segítségére van a község derék jegyzője Moharos Kálmán, ki a Kiolvasásokat tartja. Vajha minden község földesurai és jegyzői ily nemesen fognák föl és teljesítenék hivatásukat!

■ A jégről — A jégsport nálunk is mind nagyobb tért kezd hódítani. Városunk szépségei által képezett korcsolyázó társaság délutánonkint zeneszó mellett űzi a nemes sportot a Balogtó jegén. A szép látványosságok kedvelői meg is ragadják az lkaimat, hogy gyönyörködjenek ebben az eleven gyönyörűségben.

Az „Erdélyrészi Közművelődési Egyesület* javára fényesen sikerült bált rendezett a múlt héten Sümeg város és vidékének fiatalsága. Igen szép leírást kaptunk e bálról, melyet azonban, sajnálatunkra, lapunk szűk tere miatt csak kivonatban közölhetünk. Ott volt a vidék minden szépsége. Az első négyest 40 pár táuczolta. Igen elegánsak voltak a paizs alakú, vörös bársonyuyal bevont női tanezrendek, Zala vármegye czimerével. A szép tánezosnők közt 200 darab kamélia és ugyanannyi élővirágcsokor lett szétosztva, melyeket a rendezőség Triesztből hozatott. Szóval a fiatalság derekasan kitett magáért. Sümeg város lakosságának vendégszeretetét pedig fényesen jellemzi, hogy egy-egy háznál 8—10, sőt Závorszky ügyvéd ur házánál 26 vendég élvezte azt a valódi magyar vendégszeretetet, melynek nincs párja széles e világon.

Olcsó hús. — Csak ne örvendj előre, drága olvasó, nem Veszprémben vau ez az olcsó bus, hanem Béesben. A marhahús ára e hó elején Bécs- ben, a minőség szerint, kilónként 5—8 krajczárral esett. Jele ez annak, hogy az általános árhauyatlás már az ipar terére is átlép, miáltal a helyzet annyival javul, hogy az arány mindjobban kiegyenlítődik, s szép lassan miuden olcsóbb lesz. llát a mi mészárosaink mikor fognak ez arány megközelítéséhez hozzájárúlni ?

Meghívó. — A .Veszprémi iparos ifj. önképző és betegsegélyző-egylet* könyvtára javára 1886. évi február hó 27-ón szombaton, a „Korona* nagytermében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dijak: Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. Jegyek előre válthatók: Nay Mór és Fiai, Bokrossy Viktor és Stern Lipót urak kereskedéseiben. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. A meghívó másra nem ruházható át és kívánatra felmutatandó. A rendezőség mindent elkövet, hogy a bálban resztvevők jól mulassanak. Ajáuljuk a törekvő ifjúsági egylet eme szép vigalmát polgártársaink szives figyelmébe és pártfogásába.

Drága ebéd. — Pintér Mihály .urabátyán- kat“ meghívta a napokban princzipálisa, Horváth Sándor építőmester, egy kis barátságos farsangi ebédre, melynek folyama alatt, a vendégnek az előszobában letett értékes télikabátját, azok közül a bizonyos .ismeretien tettesek* közül valamelyik elemelte.

Hü cselédek niegjutalmazása. — A Lasz- kalner féle alapból jutalmaztattak: Epinger Éva

(tek. Lampertb S. ügyvéd úrnál) 20 írttal, Kölkedi János (papnöveldében) 20 írttal, Pataki István (t. Nagy Károly úrnál) 13 írttal, Proder Emilia (Ferenczy Alajosné úrnőnél) 13 írttal. A Taliánné- íéle alapból jutalmaztattak: Kohlmajer Antal (Raszl Károlynénál) 8 írttal, Nagy János (tek. Szabó Imre ügyvéd urnái) 6 írttal, Kálmán Rozália (tek. Ráth Iván kormányzó úrnál) 7 írttal. Nagy Ferencz (t. dr. Halassy Vilmo8 úrnál) 5 frt 40 krral, Tóth Lujza (Leitner Antalnál) 5 írttal, Bognár József (őzv. Boor Andrásnónál) 6 írttal, Horváth Zsófi (Csikász Istvánnál) 8 írttal, Lovadinszki Jankp (Vikár Lajosnó úrnőnél) 6 írttal, Kertész Lujza (Szürkenénéknél) 6 írttal, Por Dániel (László Dávidné úrnőnél) 7 írttal, Medve Róza (Tuszkau Mayernó úrnőnél) 5 frttal, György András (ngos Stáhly György kir. tanfelügyelő úrnál) 5 frttal, Gyursánszki Teréz (Guttner Jánosáénál) 5 frttal, Tóbiás Anna (Veisz Sománénál) 5 frttal, Szollősi Mári (Rák János tanár úrnál) 5 frttal, Varga Ilka (Rothauser Mór úrnál) 5 frttal.

Fölemlítésre méltó, — mert igen ritka s úgy a közbiztonságra mint a bíróságok működésére kedvező fényt vető eset, — hogy a pápai járásbíróságnál fogva levő egyetlen egyénen kívül, a veszprémi törvényszék területén levő összes fogházakban f. hó 3-ától kezdve nincs bezárva ítéletien (el nem Ítélt) vizsgálati fogoly.

Lakatos- és fémipar-szövetkezet alakításán fáradozik több fővárosi iparos s e czélból felhívást is adtak ki. A szövetkezet ceélja, hogy segítsen a kisiparosok baján, belföldi piaczaiukró! határozottan jobb terményeinkkel a külföldi gyártmányokat leszorítsa, sőt hazai gyártmányaink számára külföldi állandó piaczokat szerezzen. A szóvetkezet feladatánál fogva különleges fém- és lakatos munkák előállithatása végett kisiparosokat berendez, azok czélszerü előállításába bevezet, számukra a segédszerszámokat beszerzi stb. A tagok két csoportra oszlanak: ipart pártoló és ipartüző rendes tagokra. Az ügy iránt érdeklődők Árkay Sándor mülakatoshoz (Budapest VI. Csengeri-utcza 47. sz.) fordulhatnak.

Gentry-bál Almádiban (melyből a hölgyek ki vannak zárva). Legalább igy olvastuk azon a tréfás meghívón, mely ezt a furcsa mulatságot hirdeti s ekképen szól: Meghívó. Az almádi őszbevegyü- leudő nemes ifjúság folyó 1886. évi február hó 14-én Almádiban a .Hattyu-száloda* s a szomszédos Kovács-féle termekben zártkörű gentry-bált rendez, melyre kívül czimzett Almádi-kedvelő, nemes gentry-urat tisztelettel meghívja, a rendező nemes kompánia megbízásából : Az elnöklő disz* horkolnok. — Kezdete délután 3 órakor, a helyszínén. Belépti dij nincs. A t. gentryk szives felül- fizetései azonban nemesen elveretnek. A hölgyek tiszteletteljesen kizárvák. Kéretnek a t. gentryk, minél egyszerűbb toiletteben, lehetőleg jó meleg subagallérral s szőrkeztyüsen megjelenni.

A harisnyakötö a spanyol akadémiában. — Fontos kérdés foglalkoztatja jelenleg a párisi .Figaro* értesülése szeriut a spanyol tudományos akadémiát. A derék tudós urak egy spanyol szótárt szerkesztenek s szerencsésen eljutottak a .harisnyakötö“ szóig. Itt azonban megakadtak, mert nem találtak egyhamar kimerítő definíciót a szóban forgó tárgyra. Végre megszólalt Canovas del Castillo: .Kérem, itt nem szükséges hosszú definíció. .Harisnyakötő“ alatt olyan szalag értendő, melyet a nők használnak, hogy a harisnyát térden alól megerősítsék.* Campoamor, a hírneves spanyol költő, bámulva hallgatja e magyarázatot s igy szól: .Bocsánatot, uram, de úgy tetszik, hogy rossz forrásból merítette adatait. Téuy, hogy a nők a harisnyakötőt térden felül viselik.* Canovas repli- kázott, de nem tudta ellenfelét meggyőzni. Hosszú vita utáu elhatározta az akadémia, hogy bizottságot küld ki, mely a vitás kérdést saját észleletei alapján tisztázni fogja.

Vásár. — Holnap lesz városunkban a Bálint napi országos vásár.

A felsővárosi népkör ma délután 4 órakor tartja alakuló közgyűlését Huszár János vendéglőjében.

Beküldetett. — A .Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztője indolencziának nevezi a zirczi önk. tűzoltó egylet azon eljárását, hogy daczára a megye székvárosában működő 3 nyomda létezésének, a meghívókat Székesfehérváron nyomatta. — Már bocsásson meg az a tisztelt ur, ba azon nézetemnek adok kifejezést, hogy nem ismerem el őt kompetens bírónak arra nézve, hogy az egylet eljárása felett bírálatot mondjon, annál inkább, mert mikor még csak 2 nyomda volt a megye székhelyén, akkor épen ő nyomatta lapját Székesfehérváron, pedig a két nyomda azt is meggyőzte volna. De sokkal inkább indolencziának vehető: egy szerkesztő vagy ennek köpenye alatt bujkáló rovat-vesetőnek azon eljárása, hogy egy czikkhez oly toldalékot kapcsol, mely általános megrovást érdemel. így nem lehet a Petőfi nyomdának „kundsebaftokat* szerezni. — Zircz, 1886. február 7. ,Egy műkedvelő tűzoltó.*

' időjárásunk miben sem változott. Ilyen tar* tós szánutra és hidegre még azok a bizonyos legöregebb emberek sem emlékeznek.

,,Hozomány.“ — E czim alatt egy roppant izgalmat keltő lap jelent meg Budapesten. A lap a legdriskrétebb dolgokat tárja föl a nyilvnnosság előtt. Két rovatból áll. Az egyik a .Fórjhezmenen- dők“, a másik a .Házasulandók* rovata. Az előbbi rovatban a főváros előkelő családainak eladó leá* nyai vannak fölsorolva a következő jegyzetekkel: Vagyon. Várandó hozomány. Apja neve? S végül, hogy az eladó leány hány év óta jár bálba, mely körülmény szeriut I. II. és III. korosztályba vannak sorozva a kisasszonyok. A másik xovatbau a házasulandó férfiak vannak elősorolvlP — Mint mondják az adatok meglehetősen hívek. Az iudiskrét újság persze nagy megbotránkozást keltett az érd«-